Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-10 / 160. szám
MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. július 10., szerda MRGYF.I HIRÍ.AP 0 Alpesi fagyizó Mezőkovácsháza város reformátuskovácsházi része azon területek közé sorolható, ahol az igények és a lehetőségek még messze elkerülik egymást. Az utóbbi 1 -2 évben a fejlődés jeleként mutatkozott, hogy néhány magánvállalkozó ezen a településrészen nyitott vegyeskereskedést, vendéglőt vagy fdléres boltot. Legutóbb kedves színfolttal gazdagodott a reformátuskovácsházi főutca egy alpesi faházba tervezett fagyizóval. —Nem féltek a konkurenciától, amikor a régi Rózsafa étteremmel szemben állították fel az üzletet? — kérdezem Farkas Zoltánt, az egyik tulajdonost. — Nem féltünk, hisz italt igen, de fagylaltot már évek óta nem lehet kapni ebben a városrészben. Lakossági igény volt rá, hát mi megpróbáltuk. Konkurencia csak a választék lehet, attól meg nem félünk, hisz a modem gép segítségével korlátlanul növelhetjük a fagylaltféléket. — Hogyan indult a vállalkozás? —A faház már régen megvolt —eredetileg nyaralónak terveztük —, majd jött egy ötlet és szóltam a szomszédnak, Kulcsár Sándornak, hogy fogjunk össze és vállalkozzunk. Egyikünk adta a telket, másikunk a faházat és közösen vettünk fel egymillió forint vállalkozói kölcsönt. Amit tudtunk (kőművesmunka, alapozás, burkolás) saját magunk készítettük, csupán a szakipari munkákhoz hívtunk mestert. Az olasz licenc alapján készült fagylaltgépet Békéscsabáról, a Viharsarok Kft.-től vásároltuk. Húszféle fagylaltot készítünk, de a gép 80-félét is tudna. A bekerülési költségünket úgy kétmillió körül számoltuk. —A fagylalton kívül mi kapható még és hogy oldják meg az árusítást? * — Kapható még üdítő, kávé és sütemény, amelyet Tótkomlósról szállítunk, akár megrendelésre is. Az árusítást, az üzletkarbantartást a két család közösen végzi, az asszonyok, sőt néha a gyerekek is segítenek. Ja és még valami: a hét minden napján nyitva vagyunk. — További tervek? — Ősztől tervezzük hamburger, hot dog és néhány palackos ital árusítását is. A környezetet szeretnénk kulturáltabbá varázsolni, elől kis kerthelyiséget kialakítani, az utcarészt parkosítani, zöldövezettel szebbé, vonzóbbá tenni. A végeredményről mindenki meggyőződhet akár személyesen is. Ismét egy új közéleti lap Magyarbánhe gyesi HÍRMONDÓ 1991. június Közéleti havilap Ara: 20,-Ft „Mivel kívánunk foglalkozni?” — fogalmazza meg a kérdést a Magyarbánhegyesi Hírmondó beköszöntőjében Gönczöl Gizella, a lap főszerkesztője és mindjárt válaszol is rá: „Hétköznapjainkkal!” A lap szerkesztői ígérik: lesznek állandó (önkormányzati tájékoztató, menetrend, moziműsor), folytatásos (visszapillantó, iskolai hírek, tehetséges emberek, irodalom) rovatok és alkalmi írások. A havonta megjelenő lap készítői a függetlenséget, a nyitottságot választották azért, hogy eljuthassanak az emberekig. Várják a további segítséget és ötleteket. Magyar- bánhegyes életében újraéledő próbálkozást, az újságkészítést — mint minden mást — vegyes érzések, vélemények fogadták. Egy azonban biztos: ezzel a kiadvánnyal is egy kicsit közelebb kerülhet a lakosság a vezetéshez, ember az emberhez, információ a közösséghez. Jó érzés látni, olvasni annak bizonyítékát, hogy vannak olyanok, akik „tesznek valamit ezért a kis viharsarki faluért” és valami még szebbet, még jobbat akarnak. Mezőkovácsháza rendőrkapitánya dr. Gáspár Lajos Ellenszavazat nélkül Az a miniszteri rendelkezés, miszerint a rendőrkapitányok személyének pályázati úton történő kiválasztását a helyi önkor- mányzatokra bízták, nem a legszerencsésebb megoldás. Főként nem az, ha a mai, átalakulóban levő, reformokkal teli és pártirányzatoktól terhes településpolitikát nézzük. Több községben felvetődött, hogy amikor az új polgármesterek, a képviselők saját munkájukkal, apparátusaikkal is csak ismerkednek, hogyan várható el, hogy tüzetesen ismerjék a rendőri szakapparátus előírásait, vezetését. Ebből adódóan — bár Mezőko- vácsházán egy jelölt volt — gondban voltak a képviselőtagok. Ők így fogalmaztak: hogyan lehet felelősséggel dönteni arról, amit felületesen ismerünk, esetleg téves információink vannak? S valóban az elmúlt években — főként kistelepüléseken — nem volt mindenütt adott a személyes találkozás lehetősége. Hogy lehet ezt az ellentmondást feloldani? — kérdeztük a gondolat folytatásaként dr. Gáspár Lajostól, akit az elmúlt hetekben ellenszavazat nélkül választottak meg Mezőkovácsháza rendőrkapitányának. — Területünkön azok a képviselő-testületek, ahol személyesen nem ismertek, meghívtak találkozóra, beszélgetésre. Ekkor minden olyan kérdés felvetődött, ami izgatta, érdekelte az embereket. Mondhatom ezek a beszélgetések a résztvevőkkel együtt engem is megnyugtattak. Általában ott igényelték a bemutatkozást, ahol teljes egészében új emberekből áll a képviselő-testület. Talán ez is hozzájárult, hogy a Mezőkovácsházán megrendezett tanácskozáson minden polgármester egyhangúlag elfogadta, sőt támogatta a kinevezésem. Egyébként felsőbb szakmai irányításunk is jó minősítést adott személyemmel kapcsolatban. — A rendőri munka ebben a gazdasági helyzetben, a növekvő bűnözési hullám mellett nem irigylésre méltó és várható, hogy az élet újabb és újabb feladatokat produkál. Lát ezek megoldására reális esélyt? — A rendőrségi szervezet jelenlegi és kialakulóban levő modelljeinek jellemzője kell legyen a centralizáció, decentralizáció egysége. A helyi nép- képviseleti szervekhez kötődés egy ilyen szervezetben biztosítani tudja egyrészt a munka főbb irányának központi meghatározását és a nagyobb területi kiterjedésű bűncselekmények összehangolt felderítését. Másrészt lehetővé teszi a helyi közösségek ellenőrző funkciójának, felelősségének megvalósulását és érdekeltté válik a rendvédelmi szervek munkájához a feltételek megteremtésében is. —A rendőri apparátuson belül várható változás? — Szükségszerű, hogy az új társadalmi rendszerben nemcsak a parancsnokok, hanem a végrehajtó állomány eddigi munkamódszere és munkastílusa is megváltozzon. Ez egyben azt is lehetővé teszi, hogy tudatosan pozitív irányba változtassuk a rendőrökről és ezen keresztül a rendőrségről, mint szervezetről alkotott, kedvezőtlen képet. — Aligha tagadható: ahhoz, hogy a szakmai elképzeléseket elfogadják, feltétlen hozzá kellett járulnia a személyi szimpátiának is. Hogy az olvasók is jobban megismerhessék, hogyan mutatná be önmagát? — Gyulán születtem, 36 éves vagyok, nős, egy leánygyermekem van. Az orosházi középiskola után 1972-ben a Belügyminisztérium Tartalékos Tisztképző Iskolájába jelentkeztem. Sikeresen elvégeztem, majd 1975- ben kineveztek a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság Szeghalmi Rendőrkapitányságára mint bűnügyi nyomozótisztet. A terület ismeretlen volt, de a kollégák segítségével hamar beletanultam a szakmába. Munkám alapján lehetőséget kaptam a Rendőrtiszti Főiskola elvégzésére, ahol 1979-ben vehettem át a diplomát. Néhány hónap után bűnügyi osztályvezetővé neveztek ki. A munka nem volt köny- nyű, de sikerült feloldanom a problémákat, így jó munkakapcsolatom alakult ki más szakterületekkel és a beosztottakkal. Az osztályvezetői feladatok melllett 1984-ben kapitányságvezető-helyettesi feladattal bíztak meg. Később nagy és komoly feladatot kaptam, amikor 1986-ban felkértek az akkor szétesőben levő mezőkovácsházi személyi állomány élére. Bár nehéz volt egy összeszokott, eredményes bűnügyi osztályról lemondani, de ma már tudom: megérte. Hatodik éve a mezőkovácsházi rendőrkapitányság vezetője vagyok. Időközben felvételt nyertem a Szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karára és 1991-ben kaptam meg a jogi doktori címet. Úgy érzem az eredményes rendőri munkán túl sikerült jó munkahelyi légkört kialakítani, amelyben személy szerint is jól érzem ma- _ gam. Emberileg talán ennél többet nem is lehet kívánni. Tudomásunk szerint a pályamunka, amit benyújtott széles körű, újszerű, részletes elképzeléseket tartalmaz a mezőkovácsházi területre. A sorok be- határoltsága miatterremostnem tudunk kitérni, de megígérjük, a következő városoldalon részleteiben bemutatjuk a körzetre vonatkozó elképzelést. „Kömyezetidegen” lakótelepek Versben élni Daróczi Andrea nyolcadik osztályos tanuló Kaszaperen lakik. Már évek óta szereti a verseket, sokat olvas és ő maga is próbálkozik a versírással. Ez évben a békéscsabai versíró pályázaton első helyezést ért el. A most bemutatott vers édesanyja emlékét őrzi. Édesanyám emléke Mondd miért tetted ezt? O mily fájó, hogy nem vagy már mellettem. Nem hallom lágy hangod, látom szemed biztató pillantását, kezed finom simogatását. Nincsen már kedvesen becéző szavad, elhalt minden, mint egy beteg fa. Fáj, még nagyon fáj, hogy elmentél tőlem, csak emlékemben élsz már, egyre feledve. Ha a képed kezembe veszem, fájó könnyek jelennek meg szememben. Jó nézni téged egy képen, hogy milyen voltál régen. Még mindig bánt, hogy elhagytál, mert nem tudom mondani, édesanyám. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Gál Edit, Ábrahám László, Kiss lászló A lakótelepek általában még a „szocreál” építészet iparszerű termékei közé sorolhatók a maguk szürkeségével, egyhangúságával. Ahhoz, hogy barátságosabbá, emberibbé tegyük a környezetet, tervszerűen kell kialakítani. A kertek, parkok, terek növényzetükkel jelentős védelmet nyújtanak mind a zaj, mind a por és egyéb szennyeződésekkel szemben. A parkokban tisztább a levegő, jobb az oxigénellátás, ennek következtében más a lakók közérzete, mint a rideg falak között. A szürke, egyhangú beton falfelületet vadszőlővel lehet befuttatni, amely barátságosabbá, kellemesebbé teszi a kőrengeteget. Ezenkívül egyéb jó hatásuk is van: a befuttatott falfelületek nem melegszenek fel annyira a nyári napsütésben, mint a sima felületek. Különösen indokolt ez új lakótelepen, ahol lehetőség bőven kínálkozik, hiszen több sima falfelület található, mint amennyit elviselni érdemes. Az új lakótelep változatosabb kialakítását azzal is fokozhatjuk, ha a durva tereprendezés során keletkező sittet nem szállítjuk el, hanem a helyszínen dombbá formáljuk. Ez olcsóbb megoldás is. A dombok hang- szigetelő jellegükön túlmenően alkalmasak növényekkel történő betelepítésre és a gyerekeknek játszótérként funkcionálhat. Télen mindez szánkózásra is alkalmas lehet a sík vidéken. A lakótelepi dombok pótolhatatlan értékűek abból a szempontból is, hogy a lakótelep merev függőleges, vízszintes vonalvezetését a felület mozgalmasságával teszik változatossá. További lehetőség kínálkozik a kertészet számára: változatosabb növényanyagot alkalmazhatnak az egyhangúság feloldására, a hagyományos fa- és cserjefajokon kívül törekedni kell színükkel, levelükkel és termésükkel díszítő növények honosítására. A lakótelepi házak barátságosabbá tehetők erkélyládák alkalmazásával. A növényválasztékot gazdagítani lehet, ha az eddiginél sűrűbben alkalmazunk örökzöldeket, amelyek egész éven át díszítő foltokként szerepelnek. Kisebb költségekkel is gazdagíthatjuk a lakótelep növényzetét, ha nem törekszünk uniformizált „agyonmanikűrözött természet” kialakítására, hanem különösen a lakótelep szélén fákat, facsoportokat telepítünk. Ezzel parkerdőképződményeket alakíthatunk ki, a terület öntözése és a sűrű pázsit nyírása nélkül, kicsit vadonszerűvé alakítva a kiszemelt területet. Természetesen nem szeméttelep kialakítására gondolok. Az ilyen zöldfelületek biológiai, kömyzetvé- delmi, esztétikai értéke sem kevesebb, mint a hagyományos, szabályosan öntözött pázsitfelületeké. A fentieken kívül még sok lehetőség kínálkozik a városi zöldfelületek növelésére, a környezetbarát, egészséges lakótelepek kialakítására. Ez nem mindig anyagi, hanem sokszor akarat és a lakók igényességének kérdése. , Bálint Ferenc Mezőkovácsháza Itt már valóban „vadonszerü”-nek tűnik a környezet, azért elkelne egy kis tereprendezés
