Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

KÖRKÉP 1991. július 10., szerda Tovább keresik Helgát A vártnál kevesebb lakossági bejelentés érkezett eddig a rendőrségre a június 27-én elra­bolt szegedi Farkas Helga ügyé­ben. A Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság illetékese az MTI munkatársának kérésére el­mondta, hogy minden lakossági bejelentést komolyan vesznek és alaposan utána is járnak, sőt amennyire a lehetőségük enge­di, a városban terjengő rémhíre­ket is vizsgálják. A nyomozás egyébként vál­tozatlanul nagy erőkkel folyta­tódik. A rendőrség azért nem adhat bővebb információt az eddig végzett munkáról, mert az esetleg károsan befolyásolná a nyomozás eredményességét. A rendőrség illetékese ígéretet tett arra, hogy amint lehet, azonnal részletes tájékoztatást adnak a hazánkban rendkívülinek szá­mító bűnügyről. A lakossági be­jelentéseket továbbra is várják a 62/23-011-es telefonon a 10-55- ös melléken, vagy bármely rendőri szervnél. Milyen hírét kelthetik városunknak? Kegyeletromboló márványdöntögetók Fotó: Gál Edit A síremlék kegyeleti jelkép. A sírkő lehet kultúrtörténeti ha­gyaték, vagy egy szeretett lény örök elmúlásának szimbóluma. A zsidó népet évezredeken át sújtotta a bibliai átok, a fajüldö­zők gyűlölete, az emberirtók gyilkos indulata. És leszárma­zottaik még ma is félnek. Őrület! Nevüket titokban tartva próbál­ják fáradhatatlan jótét lelkek a zsidó halottak emlékét őrző te­metők lerombolt halmait felállí­tani. Eközben politikusaink Izrael­ben járnak és fogadják az újra barátivá lett ország vezetőit. Egyre szorosabbak a diplomá­ciai kapcsolataink. Segítségre számítunk és kapunk is tőlük. Az első Békéscsabára tele­pült zsidók az 1700-as években érkeztek főként Arad környéké­ről. A kereskedelem, kultúra, ipartelepítés nagy eseményei fűződnek a későbbi zsidó csalá­dok nevéhez, kiknek halottai az izraelita temetőben pihennek. Ma már e sírkertbe nem temet­nek. Szerte a világban élnek még Békéscsabáról elszármazottak. Milyen hírét kelthetnék világ­szerte alföldi városunknak, ahol az ősök csontját őrző, csodálato­san szép és értékes márvány sír­emlékek egyre rosszabb állapot­ban hevertek évtizedekig a föld­re omolva?! Egyik-másikat em­berfeletti erővel lehetett csak ledönteni, megtömi, „ember­alatti” érzéssel ellopni, az ár­nyas sírkertet szemetes bűnta­nyává alacsonyítani. Öt évvel ezelőtt hozzáfogtak a békéscsabai zsidótemető rend- behozatalához. Külföldi pén­zekből, közadakozásból, ide­genben született leszármazottak anyagi segítségével. Száműzték a piszkot, a rosszízlésű rande­vúk, a bűntettek nyomát, vias­kodtak a sírdöntögetők hetven­Helyreállított sírkősor kedő erejével. A sírkert útjai jár­hatóvá lettek, de belépni még a hatóságok képviselőinek sem igen volt mersze. Felavatták a sírkert előtti emlékfalat. Az erős emberek újra nem nyughattak. 1989—1990-ben 198 sírkövet döntöttek a földre. Megszaggatták a kerítést, el­árasztották papírral, szeméttel a parkot. A külföldről vagy más városból ide érkező, kegyeletü­ket leróvók döbbenten szemlél­ték a temető képét. Értesültek a látottakról Jeruzsálem, Francia- ország, Norvégia az Egyesült Államok zsidó szervezetei, ösz- szefogtak a Magyar Izraeliták Országos Képviseletével, s a társadalmi bizottság megszál­lott képviselőjével, Szabó Klá­ra asszonnyal, ismét a temető helyreállítására szavaztak. Éljött az izraelita képviselet temetőrendezési brigádja Jakab Péter vezetővel az élen és két héten át dolgoztak. Harcedzett emberek, de ilyen rombolást még ők sem láttak. Becsületes, jóérzésű városlakók támogatták őket, segítettek a 611. és a 635. Számú Szakmunkásképző Inté­zet diákjai. így került a helyére sok, pénzben nem mérhető em­lékkő, százezreket érő kultúrtör­téneti ritkaság. A munka még hosszú ideig tart és sok pénzt emészt fel... — Nincs őrház a temetőben és nincsenek őrök — panaszko­dott Klára asszony —, de végre elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már felmérhetjük, ha újra tapasztaljuk a tudatos rom­bolásjeleit. A rendőrség videóra vette a jelenlegi helyzetet. Őrku­tyát telepítünk a parkba és kér­jük a rendőrség, az együttérző emberek segítségét. A városi önkormányzat engedélyezte, hogy gyűjtést szervezzünk a temető rendbe­hozatalára. Csekket (az ado­mány adócsökkentő tényező) lehet kérni a Magyar Izraeli­ták Országos Képviseletétől, Budapest, Síp utca 12. szám. A számlaszámúnk: 512-26209 — kérjük ráírni a csekkre: „A békéscsabai zsidótemető fel­újítására”. Köszönjük. Bede Zsóka Szavazási útmutató kisgazdáknak A kisgazda képviselőknek az állami vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásáról és az egyházi ingatlanokról szóló törvények határozathozatalakor a kormánykoalícióval együtt kell szavaznia, a Számvevő- szék, a szerencsejátékok és a ki­tüntetések ügyében pedig a frak­cióvezetés által kidolgozott módon. Ezt tartalmazza az a ha­tározat, amit kedden juttatott el a párt vezetése a Magyar Távirati Irodához. Az országos vezetőség hatá­rozata — amelyet Torgyán Jó­zsef elnök írt alá—a pártvezetés és a frakció együttműködését szabályozza parlamenti dönté­sekben. A dokumentum megkü­lönböztet „igen fontos” kérdé­seket, amelyekben az elnökség meghatározza a frakció számára a vitában képviselendő állás­pontot, és „fontos” kérdéseket, amikor a honatyák pártjuktól csak ajánlást kapnak. A kisgaz­da képviselők a fenti két kategó­riába nem sorolt témák esetében belátásuk szerint — ám termé­szetesen a párt általános felfogá­sának megfelelően — vehetnek részt a* vitában. Itt mindössze annyi a kötelezettségük, hogy várható döntésükről még a sza­vazás előtt tájékoztassák a par­lamenti csoport vezetését. Békés-Tarhos: Műsorváltozások Ma este 7 órakor a békési re­formátus műemlék templomban Kórusmuzsika 5 évszázad mű­veiből címmel a hamburgi Mon- "teverdi Kórus vendégszerepei, vezényel Jürgen Jürgens. Ma és holnap délelőtt 9 órától a Békési Zeneiskolában A mad­rigál történetéről tart előadást Jürgen Jürgens karnagy. Július 11-én este 7 órakor a nemzetközi kürtkurzus záró- hangversenye Dánfokon lesz, 12-én, pénteken délelőtt Tarho- son a zenepavilonban tartják a mesterkurzus kamagyi verse­nyét, ugyanezen a napon este 7 órakor a zenepavilonban lesz a díjkiosztó és a gálaest, amelyen szintén a hamburgi Monteverdi Kórus lép fel. „SOHASE KUTASSÁTOK ANNAK AZ EMBERNEK A POLITIKAI PÁRTÁLLÁSÁT, AKI AZ IGAZSÁGÁT KERESI NÁLATOK.” (Napóleon) s Eles vita a szakszervezeti vagyonról Parlamentáris baleset? (Folytatás az 1. oldalról) vitájában szót kérők—a szocia­lista képviselők kivételével — valamennyien támogatták a ter­vezetben körvonalazott intézke­déseket. Cáfolták egyúttal azo­kat a kijelentéseket, miszerint a tervezet szakszervezetellenes lenne, hiszen—mint elhangzott — az abban foglaltak kizárólag a szakszervezeti monopólium ellen, de nem az érdekvédelmi szerveződések ellenében hat­nak. A szakszervezeti vagyon­nal kapcsolatos rendezést azért is sürgette több felszólaló, mert azon az állásponton voltak: az érdekképviseleti területen elma­radt a rendszerváltás. A parlamenti pártfrakciók közül egyedül a szocialisták képviseltek gyökeresen ellenté­tes álláspontot, s Hóm Gyula bejelentette: kategorikusan el­utasítják a törvényjavaslatot. Az interpellációk és kérdések után a képviselők folytatták a szakszervezeti vagyonnal kap­csolatos törvénytervezet általá­nos vitáját. A szocialisták a vita „második fordulójában” is éle­sen bírálták a törvényjavaslatot, sőt Gál Zoltán frakcióvezető egyenesen alkotmányellenes­nek minősítette azt. A szocialis­ták ismételten javasolták: te­kintse a Ház ezt a törvényterve­zetet egyfajta „parlamentáris balesetnek”. Este hat órakor a vitát meg­szakították, s a módosító indít­ványok benyújtásának időtarta­mára megkezdték a vitát a mun­kavállalói érdekképviseleti tag- díjfizetés önkéntességének ügyében. Világi csoport az egyházi óvodában A Ház tegnapi munkája során dr. Vastagh Pál, megyénk szocialista párti képviselője kérdést intézett a művelődési és közoktatási miniszter­hez az 1700 lelkes Békés megyei község, Gerendás óvodája — pontosab­ban az intézmény 50 kis lakója — ügyében. A képviselő elmondta, a községnek egyetlen óvodája van. Tavasszal a helyi önkormányzat meg­egyezett az egyházzal, hogy az intézményt a katolikus egyház kezelésébe adják át. Ám a megállapodástól eltérő nevelési gyakorlat alakult ki, melynek nyomán megosztottá váltak a gyermekek szülei. A képviselő hozzátette, legfrissebb információi szerint az ügy többé-kevésbé rende­ződött. — Miként tudja biztosítani a kulturális kormányzat, hogy min­denki számára az alkotmányban rögzített vallási és lelkiismereti szabad­ság egyaránt biztosított legyen az óvodai nevelés terén? — kérdezte Vastagh Pál, utalva arra, hogy minden bizonnyal a kistelepülések általá­nos problémájává válik a gerendásiak esete, amikor az óvodák egyházi kezelésbe kerülnek. Dr. Kálmán Attila közoktatási miniszter kiegészítette a kérdést azzal, hogy július 2-án Gyulai Endre megyéspüspök találkozott a szülőkkel, s hozzájárult ahhoz: az óvodában külön csoportot indítsanak azok számá­ra, akiknek szülei nem kívánják gyermekeiket vallásos szellemben nevel­ni. Hozzátette, egy nemrégiben elkészült tervezet remélhetőleg megol­dást tartalmaz a hasonló esetek elkerülésére. Táborszemle III. Kiránduló gyerekek megyeszerte Szarvason eddig a helyi álta­lános iskolások kiszorultak a gyönyörű Erzsébet-ligeti tábor­ból. Idén azonban a város önkor­mányzata pályázatot írt ki a nap­közis tábor működtetésére. Áz üzemeltetést a főiskolai Medosz SE és az önkormányzat gyer­mekélelmezési részlege nyerte el. Babák Mihályné, a napközis konyha vezetője elmondta, hogy jelenleg 230—240 gyerek­re főznek a táborban. Ugyancsak az Erzsébet-liget ad otthont július elejétől a Deb­receni Kölcsey Ferenc Tanító­képző Főiskola olvasótáborá­nak. Az 58 résztvevőből hu- szonhatan általános iskolások, a többiek pedig főiskolai hallga­tók. A battonyai általános iskola több mint két évtizede szervez nyári vándortáborokat a tanulói­nak. Az idén gyermekvezetők, illetve osztályfőnökök kíséreté­ben 35 gyermek indul egy 15 napos bakonyi túrára. Egy másik (25—30 fős) cso­portnak Bélapátfalvára szerve­zett kerékpártúrát az iskola. A speciális tagozatra járó gyerme­kek, húszán—huszorlketten Fonyódon tölthetnek öt napot. A nemzetiségi iskola tanulói Szilvásváraddal és környékével ismerkedhetnek meg a nyáron. Akik a „komoly” programot kedvelik, azok elmehetnek Haj­dúböszörménybe, egy szerb nyelvi táborba. A gyomaendrődi gyerekek a gimnázium bükkszentkereszti üdülőjében ütnek tanyát. Ezt az épületet a Kner Imre Gimná­zium Természetbarát Egyesüle­te üzemelteti. Fekete László ta­nár, az egyesület elnöke el­mondta, hogy az épületben hu­szonöt személy szállásolható el, de a férőhelyek száma tetszés szerint növelhető, mert az udva­ron bőven van hely sátraknak. Egy éjszaka felnőtteknek 120 forint; diákoknak 96 forint. Ha ők a gimnázium tanulói, akkor 70 forintot kell fizetniük. Ha tag­jai a már említett egyesületnek, akkor három napot ingyen lak­hatnak Bükkszentkereszten. A gyomaendrődi ifjúsági tá­bor nemrégiben a helyi sportkör turisztikai szakosztályához ke­rült. A kulturális bizottság a sze­zon végén véglegesen dönt a sorsáról. Az idén is sokan keresik fel ezt a közkedvelt helyet, hallottuk Tóth Tamásnétól, a sportkör ifjúsági és turisztikai szakosztályának ügyintézőjé­től. Nemcsak a helyi általános iskolák töltenek itt néhány na­pot, hanem az ország különböző részéből érkeznek, érkeztek — Budapestről, Nagyatádról, Öcsödről is — vendégek... Augusztusban itt rendezik meg a Fidesz-találkozót is. Vé­gül az áraik: faházban 100 forint egy éjszaka, egy sátorhely pedig 35 forintba kerül. Orosházán, pontosabban a Gyopárosi-tó mellett, a régi út­törőtábor ma napközis táborként üzemel. Ottlétünkkor vidám gyerekzsivaj töltötte be az ár­nyékosjó levegőjű faházak kör­nyékét. A tábor vezetője Cifra Józsefné óvónő két segítőtársával, Dérné Csepregi Klára tanítónővel és Horváth Antal tanárral, valamint a szak­mai gyakorlaton lévő Hajdú Ilo­na másodéves hallgatóval közö­sen irányítják az általános isko­lás korú gyermekek mindennapi életét. — Jelenleg 53 gyerek napi munkáját koordináljuk — kezdi beszélgetésünket Cifra József­né. — Általában három hétig tartózkodnak a kisiskolások a napközis táborban. A városi önkormányzat határozza meg a családok anyagi lehetőségeinek függvényében a napi étkezési díjakat, amelyek 52 forint és 26 forint/nap között váltakoznak. Van olyan szülő, aki csak ebédet kér gyermekének (most éppen 6) és ezért 33 forintot kell fizet­ni. A bentlakásos üzemeltetést nem tudták vállalni, így minden reggel az Ötvös Téri Általános Iskolától 8 órakor busszal viszik ki a gyermekeket Gyopárosra, és délután 16 órakor szállítják őket vissza. A bérleti díj árát a szülőknek kell vállalni. K. K.—M. Gy.—Ny. L.—P. J. így kellemesen telik az idő a Gyopárosi-tó mellett Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom