Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

1991. július 10., szerda KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP Aknatűz a katonákra — Elhagyni vagy együttmaradni? — Jeszenszky: „Kulcskérdés a kisebbségek helyzete” Hétfőn éjszaka, tizenegy óra körül Bácska Palánka és Iloka között ismeretlen személyek aknavetőből tüzet nyitottak a jugo­szláv néphadseregnek a „Május 25.” Duna-hidat őrző katonáira. A hídnál az újvidéki laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. Nem tudni, hogy vannak-e sebesültjei a támadásnak. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint már több mint hétezer menekült tartózkodik a Vajdaságban. Az utóbbi három hónapban kétezer menekült érkezett oda, az utóbbi napokban főképpen a szlavóniai, a baranyai és a nyugat-szeremi szerblakta falvak vidékéről. Az osztrák parlament hétfőn este hozott határozatában felha­talmazta a kormányt, hogy is­merje el Szlovénia és Horvátor­szág függetlenségét. Az osztrák törvényhozás azonban kikötötte, hogy az elis­merésre csak akkor kerüljön sor, ha annak megteremtődnek a nemzetközi feltételei, és az oszt­rák lépés nem veszélyezteti a jugoszláviai belső párbeszédet. A nemzetközi feltételeken — a döntés előtt lezajlott parlamen­ti vita alapján — az értendő, hogy Ausztria nem kívánja egyedül és elsőként elismerni a délszláv államszövetséget elha­gyó köztársaságokat. * A Szovjetunió az egységes Jugoszlávia fennmaradását tá­mogatja, és úgy véli, hogy a többnemzetiségű európai álla­mok felbomlása veszélyeztetné a földrész békéjét és biztonsá­gát. Ezt nyilatkozta Julij Kvi- cinszkij, a szovjet külügymi­niszter első helyettese, aki Mi­hail Gorbacsov elnök külön- megbízottjaként tárgyalt napo­kon át Belgrádban. Találkozott Stipe Mesic szö­vetségi államfővel, Ante Mar- kovics szövetségi kormányfő­vel, Szlovénia, Szerbia és Hor­vátország köztársasági elnökei­vel. * A jugoszláviai válsággal kapcsolatban immár nem elég­séges a tűzoltás; a problémák rendezésére politikai megoldást kell kimunkálni — ami termé­szetesen nem Magyarország fel­adata. E gondolattal nyitotta meg kedden a .jugoszláviai helyzet elemzésének szentelt nemzetközi sajtókonferenciáját Jeszenszky Géza. A külügymi­niszter a hét végén megtartott hármas magyar—olasz—oszt­rák külügyi konzultációk fé­nyében értékelte a fejleménye­ket. Ami a várható megoldásokat illeti, Jeszenszky Géza a meg­egyezés kulcselemei közé sorol­ta a nemzeti kisebbségek hely­zetének megnyugtató rendezé­sét. A hármas külügyi csúcs megbeszélései is arról tanús­kodnak, hogy az olasz diplomá­cia vezetője, De Michelis is osztja azt a magyar megközelí­tést, miszerint a nemzeti kisebb­ségek jogait, státusát egységes formában kell rendezni. A Jugoszláviában élő magyar kisebbség a súlyos helyzetben akarata ellenére megosztottá vált. Míg például a szlovéniai és a horvátországi magyarság úgy érzi, hogy a magyar kormány nem áll ki kellő súllyal ügyük mellett, s nem támogatja a köz­társaságok függetlenségét, ad­dig a Vajdaságban élő magya­rok általában óvatosságra inte­nek az állásfoglalásokban. JWÜ Jugoszláviában biztonságról még nem beszélhetünk. A bécsi Kurierből átvett képen: szlovén biztonsági erők készenlétben Vajdasági hangulat Vadászrepülők Ljubljana felé Pártay: ez a párt meghalt A kisgazdapárt abban az érte­lemben, ahogyan a háború utáni magyar politikában jelen volt, nem létezik többé — jelentette ki Pártay Tivadar, a párt 83 esz­tendős „örökös elnöke”, aki Torgyán József elnökké válasz­tása után kilépett a pártból. Az Atlantic Sajtószolgálatnak adott interjújában az idős politikus megjósolta: bármennyire is erő­szakoskodjanak most Torgyán és társai, arra nem lesznek képe­sek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat Magyarországon.-— Ön eleinte Torgyán támo­gatója volt... — Igen, de amikor azt tapasz­taltam, hogy semmiféle koncep­ciója nincs, csak ugrabugrál, mint egy veréb, rájöttem — va­lami itt hiányzik. Két dolgot ismételgetett állandóan, hogy a kommunisták menjenek a fené­be és az oroszok menjenek haza. És nagyon gyanús volt, hogy a pártközpont és a szovjet nagy- követség — mindkettő nagyon kényes volt az ilyen nyilatkoza­tokra más esetekben — nem til­takozott soha. Azt is tudtam, hogy feltétlenül kell lenni beépí­tett emberüknek a kisgazda ve­zetésben, hisz’ mindig is voltak ilyenek. Kezdtem utánanézni Torgyán viselt dolgainak. An­nak alapján, ami kiderült róla, mind jobban elleneztem hata­lomra jutását. Szent meggyőző­désem, hogy orvosi esettel van dolgunk. Olyan emberrel, aki betegesen hataloméhes, s úgy vonzza a karrieristákat és ha­szonlesőket, mint mágnes a re­szeléket. — Milyen bizonyítékai van­nak? — Erről elég sokat írt a sajtó. Gondoljanak csak Torgyánnak a III/HI-as ügyosztállyal fenn­tartott, lényegében máig magya­rázat nélküli kapcsolatára. A rendszerváltás után pedig az tör­tént, hogy az állandó.futkosás, a költséges országjárások gyor­san kimerítették a pénztárcáját. Attól kezdve egy széles szpon­zori hálózatot épített ki maga körül, amely Hong Kongtól Münchenig terjed, s amelyben egy nemzetközi fegyvercsem­pész cégtől kezdve a Kocsis András- és Nagy Imre-féle is­mert KISZ-vezetőkig mindenki ott van, aki hajlandó őt anyagi­lag támogatni. Számításaink szerint mintegy 14 millió forin­tot költöttek Torgyánra. Ezt persze vissza kell majd fizetni, s ez az egészben a legveszedel­mesebb, amikor egy kis párt egy nemzetközi maffia erőterébe kerül. —Mi köze a Torgyán-féle kis­gazdáknak a Pártay-féle párt­hoz? — Semmi. A vezetőségben egyetlen régi kisgazda sincs. Kizárólag megvásárolható em­berekből áll. Programjuk politi- Jcai része, a szakszervezetekkel és a vállalkozókkal való közös- ködés irreális. A parasztság bi­zalmát a kárpótlási törvény miatt elveszítik. Naponta kapok telefonokat és táviratokat, amelyben a parasztok tudatják, hogy ők nem erre a káoszra szá­mítottak. A program gazdasági része semmi mást nem akar, mint kulcspozíciókat a kor­mányban és a nemzetközi pénz­ügyi kapcsolatokban, hogy Tor­gyán támogatói megkaphassák fizetségüket. — Miért hagyták Önök, hogy kicsússzon a kezükből a veze­tés? — Hiba volt, hogy patronálni kezdtem Torgyánt. A második hibát ott követtem el, amikor Érden könnyelműen kienged­tem a kezemből az elnökséget. Igaz, megromlott az egészsé­gem, de ha akkor ragaszkodom az elnökséghez, s megtehettem volna, ezek az emberek ma nin­csenek a párt élén. Azok után pedig, ami most történt, ki kel­lett lépnem a pártból, amit meg is mondtam előre, hogy ki fogok lépni. Velem együtt távozott a régi párt szelleme és ereje is. Varga Béla már tavaly meg­mondta: ez nem a történelmi Kisgazdapárt, az meghalt, csak a vadhajtások élnek tovább. — Mi lesz ennek a következ­ménye? Képes ez az új politikai képződmény átvenni a hatalmat az országban? — Nem képes. Torgyánnak nincs semmiféle koncepciója. A kárpótlási törvénnyel meg­bolondították az országot. A . parasztság bizalmát elveszí­tik, s ezzel a tömegbázist is, hi­szen emlékezzenek, a választá­sok idején a kisgazda szavaza­tok 53 százalékát parasztok ad­ták le. — Milyen egészséges politi­kai erőket lát az országban? És milyennek ítéli a kilátásokat? — Meg fog lepődni. Két olyan személyt látok, aki alkal­mas a vezetésre. Az egyik Pozsgay Imre, aki nagyszerű, felkészült, profi politikus, s első perctől felmérte, hogy az ország azé, aki megnyeri a nemszava­zókat. Ez a mostani választás csak a parlamenti demokrácia előjátéka volt, csupa amatőrt hozott felszínre, később majd egy olyan csoport is beléphet a hatalomba, amelynek tagjai értenek a politikához. A másik politikus, akit alkalmasnak tar­tok a vezetésre, Antall József. Őt jól felkészült amatőrnek nevezném. Olyan amatőrnek, aki ugyan minden hiba elköveté­sére képes, mégis igen intelli­gens, jól felkészült ember, aki hatéves korától politizáló embe­rek környezetében nőtt. A következő választásokig ebben az országban lecsillapodnak majd a kedélyek, az indulatok és az ambíciók. És akkor lehetősé­ge nyílik az országnak arra, hogy úrrá legyen a belső bajo­kon. Návai Anikó Walesa nem kapott levelet Gorbacsovtól Pénzcsere Romániában Július közepétől Romániában fokozatosan kivonják a forga­lomból a lej 1966-ban nyomtatott címleteit. A papírpénzek cseréjét egyfelől az indokolja, hogy azo­kon még a „Román Szocialista Köztársaság” olvasható, más­részt oly mértékben elhasználód­tak, hogy azokat a pénztáraknál számos esetben el sem fogadják. Bukaresti közlés szerint a pénzcserét július 15-én a lOlejes kivonásával kezdik; az erre szánt idő két hónap. A lengyel államfő sajtóhiva­tala hétfő este nyilatkozatban cáfolta, hogy Lech Walesa köztársasági elnök prágai tar­tózkodása során levelet kapott volna Mihail Gorbacsov szov­jet elnöktől. Ezt a hírt a múlt héten Janusz Ziolkowski, a lengyel elnök hivatalának államminisztere közölte Varsóban újságírókkal, azt állítva, hogy ugyanolyan üzenetet kapott a magyar és a csehszlovák vezetés is. Sze­rinte a levelekben a szovjet vezető lemondott a kötendő kétoldalú alapszerződések biztonsági záradékáról, vagy­is nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy a Szovjetunió­nak joga legyen beleszólni a szóban forgó államok jövőbe­ni szerződéskötéseibe és szö­vetségi hovatartozásuk alakulá­sába. (Folytatás az /. oldalról) Anasztázia néni ott ül fiával Dragon kávézójában. Mihelyt meghallja, hogy magyar va­gyok, odahív asztalához, be­szélgetni. Bunyevác, katolikus — meséli —, de magyar faluban nőtt fel, szeret magyarul beszél­ni. Szerinte nem jól csinálják a szlovénok, túl erőszakosan, ho­lott szép lassan, csendben többet lehetne elérniük. Este a kávézóban megy a tévé, a képernyőn feltűnik a Ju­goszláv Néphadsereg táborno­ka, és beolvassa az ultimátumot Szlovéniának. Dragon öccse rögtön odalép és csatornát vált, Újvidéken a jugoszláv—olasz kosárlabdameccs megy, az őket jobban érdekli. Vasárnap reggel a szabadkai magyar püspöki templomban énekes szentmisét celebrálnak, diakónusokat mutatnak be és a Vajdaságban régen elhunytak lelki üdvéért imádkoztak. Arról, hogy félóra múlva lejár a hadse­reg szlovéniai ultimátuma, szót sem ejtettek. Pedig akkor már elindultak a vadászrepülők Ljubljana felé. Egyetlen zsoltár sem s£Ólt azért, hogy a testvérek ne gyilkolják egymást. Szabad­ka úgy tett, mintha kis, békés, önálló sziget lenne a háborgó tengeren... Talán a Vajdaság népei így próbálják jelezni, hogy szeretnének „kimaradni” a belháborúból? KGYR Ferenczy-Europress Magyar Hírlap: Várható a bérek felszabadulása. Pista bácsi: — Én csak attól félek, hogy ezt követően a bolto­sok hamar átértékelik a felsza­badulás szót, és árazópiszto­lyaikkal — nemcsak ideiglene­sen — megszállják az üzletek pultjait. MEGBÍZHATÓSÁG, KÉNYELEM, ELEGANCIA! HYUNDAI személygépkocsi az Ön autója! A Tiszántúlon forgalmazza és értékesíti az AUTÓSZÖV. Forintért, kedvező feltételekkel megvásárolható: Debreceni Autójavító Kisszövetkezet, István u. 149. sz., telefon: (52) 10-688. A BÉKÉS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT tájékoztatja a békéscsabai tömblakásokban élő fogyasztóit, hogy az ivóvíz utóbbi időben kifogásolt kellemetlen íz- és szaghatását nem a közüzemű vízhálózatból szolgáltatott víz minősége okozza. Az Á. N. T. SZ. Békés megyei Intézete kivizsgálása szerint a panasz a vízórák felszerelésénél használt, közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező lítium bázisú csapágyzsírból ered. Kérjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy ilyen irányú reklamációjukat az óra felszerelést végző kivitelezővel rendezzék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom