Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KORKÉP 1991. július 5., péntek Vita az egyházi tulajdonról (Folytatás az 1. oldalról) folyó viták ellenére olyan alap­kérdések maradtak nyitva, mint például az állam és az egyház szétválasztásának mibenléte, formája, az egyházak működé­séhez szükséges létalapok forrá­sa, a történelmi egyházak, vala­mint az „új” egyházak, feleke­zetek egyenjogúsága, illetve el­A szavazástól függ? Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslathoz közel 70 módosító ja­vaslatot adtak be a képviselők. A jövő héten szavaznak arról, hogy az önkormányzatok hogyan folytassák munkájukat. Vajon ugyanaz a sors vár erre a törvényre is, mint a kárpótlásira, hogy megszületése után fél órával máris az Alkotmánybíróság felé vette az irányt? Futaki Géza, Békés megye szabad demokrata képviselője a szavazás­tól teszi függővé a törvény sorsát. — Amennyiben önkormányzati jogokat érint vagy sért a megszava­zott törvény és azt kevesebb mint kétharmados többséggel fogadja el a Tisztelt Ház, akkor jogorvoslattal kell élni az Alkotmánybíróság felé, éppen az önkormányzatok védelmében — mondta. — Az önkormány­zatok is felhívhatják most magukra a figyelmet, hiszen jövőjük, műkö­désük függ a törvénytől. Nagy megelégedésről szó sincs, igaz, eddig csak a sajtón keresztül hallatták hangjukat. Zelman Ferenc térő kezelése, az egyházak költ­ségvetési függőségének mérté­ke, módja. A nyitott kérdések viszonylag nagy száma és kon­cepcionális jellege arra enged következtetni, hogy e törvény- tervezet kapcsán ismét a magyar társadalom alapszerkezetével és jövendő fejlődésével kapcsola­tos eltérő felfogások ütköznek. Néhány perccel fél öt után befejezte rendkívüli ülésszaká­nak ötödik munkanapját az Or­szággyűlés. Ezt megelőzően a képviselők határoztak a nemzeti és etnikai kisebbségi szerveze­tek költségvetési támogatásából elkülönített tartalékalap elosztá­sáról. Vita nélkül emelték tör­vényerőre azt a javaslatot, amely a Magyar Köztársaság te­rületén ideiglenesen tartózko­dott szovjet csapatok által oko­zott károk megtérítésére nyújt lehetőséget bírósági úton. Dr. Zsíros Géza pártja új helyzetéről Miért halászhatnak a zavarosban a torgyánok? (Folytatás az 1. oldalról) amint bebizonyosodott — azt sem támogatja a párt, amit a ko­rábbi pártelnök képviselt. Frakció-akció? — Ezzel elérkeztünk a mába. — Nem egyszerű a helyzet. A párt itt született Békésben, s itt is hirdetett programot. A program­ból és a társadalomszemléletből mi nem kívánunk engedni. — Négy elnökjelöltről, köz­tük Önről hallottunk a nagyvá­lasztmány reggelén. — Ez kacsa volt. —A kisgazdapárt említett ki­lengése előidézhet pártszaka­dást? — A párt — a szülő — sosem szakadhat el gyermekétől, csak fordítva. Naprakészen figyeljük a párt minden rezdülését. Ha az említett cselekvés- és szemlélet- módtól bármilyen eltérést észle­lünk: megvan a módja annak, hogy merre lépjünk. — A párton belüli erőknek nagyobb mozgástér adatik meg, mint egy parlamenti frakciónak. Mi lesz, ha lényeges kérdések­ben eltér a frakció és az elnök­ség véleménye? — Hm. Vaskos kérdés. En­gedjük szabadon a fantáziánkat. Amennyiben parlamenti frak­ciónk olyat vesz észre, hogy az országgyűlési képviselők alkot­mányos jogait saját pártunk megsérti, vagy korlátozni pró­bálja, akkor a frakció valamely lehetőségével él majd. Ezek kö­zül az egyik: a demokrácia vé­delmében önállósítja magát. Ez esetben a koalíciós pártokkal vagy a kormányfővel politikai megállapodást köt. Ez persze szélső eset. A pártegység és e között sok-sok részmegoldás fordulhat elő. Remélem, hogy mindenki saját helye, szerepe és lehetősége szerint kellő bölcses­séggel lesz megáldva. — A frakció nyilatkozata mintha máris utalna erre. Egy­hangúanfogadták el? — Gyakorlatilag igen. — Torgyán doktor nem ment el erre az ülésre. Megindokolta? — Nem is kérdezzük meg tőle az okát. —Hiányzott? — A jelenléti ívet nem írta alá. —Hiszen tudja, hogy nem így értem. — Valakinek érdekében állt és áll, hogy e pártot egyfajta jobboldali színezettel vértezze fel, s ilyen irányból próbáljon tőkét becsempészni a pártba. így gazdasági erején keresztül poli­tikai hatalomhoz kíván jutni. Annyit mondhatok: ezek pitiá­ner emberek, s csak a pillanatnyi pecsenyesütögetésben gondol­kodnak. Ezt a tőkeerőt ma még demokratikusan le lehet rúgni. De ha nem ébred fel a tagsá­gunk, a parlamenti képviselő- csoport, akkor késő lesz. Az eb­ből eredő felelősség elsődlege­sen a parlamenti frakciót terhel­heti. Ébresztőt kell fújnunk! S mi van, ha kizárnak? — Torgyán azt állítja, hogy a kisgazdák 90 százaléka őt akar­ja. Ez ugyan enyhe túlzásnak tűnik, de a nagyválasztmányi küldöttek többsége rá szavazott. Hogyan fordulhatott ez elő? — Az egyfajta radikális vál­tozást joggal akarók szavaztak rá. Több mint egy év elment úgy a Parlamentben, hogy a tulaj­dont illetően érdemleges lépés nem történt. — Mi történik, ha egy szép napon Torgyán aláírással kap egy értesítést: kizárták a kisgaz­dapártból? — Engem a pártba nem Tor­gyán József vett fel, hanem egy pártszervezet tagsága. Csak ők zárhatnak ki. Másrészt, ezzel nem érne el semmit. Az ember nem attól lesz hiteles, hogy mi­lyen párttisztséget tölt be, ha­nem parlamenti tevékenységé­től. S mi van, ha kizárnak? Sem­mi. Akkor is a frakció tagja ma­radok: ott nem előfeltétel a párt­tagság. Félnivalóm nincs: én nem függök attól a tőkétől, amely közvetve vagy közvetle­nül politikai érdekeket mozgat. Torgyán már nyilatkozott is, hogy kéri majd kizárásomat. Nézze, ha a parlamenti frakció összefog: testületileg kiléphet a pártból. Ez korlátozhatja a kizá­rási szándékokat. —A nagyválasztmány „ered­ményét” kudarcnak, vereség­nek érzi? — Ez pillanatnyilag kudarc. De — bármennyire hihetetlen — hosszú távon nyereség. A nagyválasztmányi tagoknak ugyanis rá kell döbbenniük sze­mélyes felelősségükre: nem a saját lelki világuk, hanem a párt és az ország érdekei szerint kell szavazniuk. Nem választási si­kerben kell gondolkodni, hanem egy országot kell kivinni a ká­tyúból. A pártban a hierarchikus szemlélet- és cselekvési mód térnyerését a tagság fogja ellen­pontozni. Sajnos ma még nincs tőke a kistulajdonosi szemlélet mögött. Ezért halászhatnak a torgyánok a zavarosban. — Torgyánék stratégiája nem éppen arra épít, hogy az emberek igénylik a diktatórikus vezetést? — Dehogynem. Ez sikereket is hoz nekik. De ez „fecseg a felszírí’-siker. — Hogy van az, hogy a radi­kális nagyválasztmány egysze­rűen tudomást sem akart venni Torgyán József esetleges III Ull­as múltjáról? — Reménykedünk abban, hogy nem Szatmári urat válasz­tottuk meg elnökünknek. Egyelőre szóbeszéd... — A nagyválasztmány még­sem akart tiszta vizet önteni a pohárba. — Hohó, ez nem újkeletű do­log. A párt eddigi vezetését poli­tikai hibák terhelik. Nem ügyelt a párton belüli választásokra. Egyelőre szóbeszéd alapján, de arról értesültem, hogy több me­gyében -— például Szolnokban — nem választották, hanem megbízták a küldötteket. Még­pedig egyfajta elkötelezettség szerint. Ezt ki kellett volna vizs­gáltatniuk. A korábbi vezetés tehát ne sírjon, hanem szégyen­kezzen. Másrészt: hogyan en­gedhették meg azt — nem is egyszer —, hogy országgyűlési képviselőket a rendezők fizikai­lag is akadályozzanak. Ezt még egy rendőr sem tehetné meg. Ezeket az embereket sem von­ták soha felelősségre. —Az elnöki cím szalonképes­sé teheti Torgyán Józsefet? — Egy dolog, hogy valaki párton belül hiteles. Sokkal fon­tosabb, hogy a választópolgár szemében legyen az. Akik moz­gatják, azokat egyszerűen nem érdekli mindez. Az a gazdasági lobbi másként nem tudja érde­keit képviselni. Nem tehetnek mást, minthogy a képviselőket — egyenként megfélemlítve, meggyőzve, megnyerve, kit hogyan — megszerezzék ennek a tőkeérdeknek. A hitelességet nem a szavak, hanem a tettek, az eredményesség határozzák meg. Persze tudom, hogy Hitler is eredményes volt a gazdaság­ban, s mégis hová juttatott egy nemzetet. — Bekerültek Békés megyei­ek az országos vezetésbe? — Makai Sándort a fegyelmi bizottságba választották. Az országos vezetőség tagja Gyar­mati Sándor és jómagam, az el­lenőrző bizottság alelnöke Víz­hányó László. S ne feledjük, hogy Pásztor Gyula személyé­ben a frakcióvezető is Békés megyei. — E tisztség most fel is érté­kelődhet. — Úgy igaz. A Békés me­gyeieknek most fokozott szere­pe és felelőssége van — mondta dr. Zsíros Géza. Kiss A. János Még mindig keresik Farkas Helgát Rendőrségi tájékoztató Szegeden (Folytatás az 1. oldalról) mezővásárhelyi oldalán, a régi Szerviz út mellett az autót meg­találták. A helyszíni szemle so­rán bűncselekményre utaló in­formációt nem tudtak beszerez­ni. — Az eltűnés valamennyi körülménye, különösen a gép­kocsi hátrahagyása nem volt ti­pikus. Ezért azonnal megkezd­tük az adatgyűjtést. A Btk 323. § 1. bek. és a 2. bek. b. pontja szerint minősülő zsarolás bűn­tette miatt folytattuk a nyomo­zást. A rendőrség által vélelme­zett tartózkodási helyeken foko­zott rendőrségi tevékenység fo­lyik. Ezúton is kérjük az állam­polgárok szíves elnézését, aki­ket az ügyben meghallgattunk, lakásaikon, tanyáikban, hétvégi házaiknál megjelentünk és kér­déseinket sértőnek vagy zaklató- nak ítélték. Megértésüket ezúton is köszönjük és kérjük a lakossá­got a továbbiakban is segítse a munkánkat — mondta dr. Tóth Lajos ezredes. A televízióban megjelent, va­lamint a sajtó rendelkezésére bo­csátott fényképek alapján, akik Farkas Helgát felismerni vélik, mozgását valahol észlelték, vagy hollétéről bármilyen információt tudnak adni, továbbá 1991. június 27-én 20 órától 28-án 10 óráig terjedő időben a Szeged—Oros­háza, vagy a Csongrád és Békés megyei utakon a Mazda MX típu­sú nyitható, fekete vászontetővel ellátott, piros színű, BOX 327 for­galmi rendszámú gépkocsit lát­ták, tegyenek bejelentést a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság (62) 23-011/1055­ös mellékü telefonvonalán -vagy bármelyik rendőrnél. Dr. Tóth Lajos rendőr ezredes kérte a sajtó képviselőit és az érdeklődőket, hogy saját nyo­mozásba, anyaggyűjtésbe ne kezdjenek és ne zaklassák a Far­kas családot. A főkapitányhe­lyettes ígéretet tett, hogy amennyiben a nyomozás ered­ményre vezet, akkor a nyilvá­nosságot részletesen tájékoztat­ják. A sajtótájékoztatón felvető­dött mendemondákra dr. Tóth Lajos nem válaszolt. Arra a kér­désre, hogy amennyiben bűn- cselekményre utaló nyomot a helyszínen nem találtak, akkor miből következtetnek a zsaro­lásra, a következőt mondta: — Nem szokványos esetről van szó, felvetésünket a család bejelentése erősítette meg. Tud­ni kell, hogy amíg a zsaroló együttműködött Farkas úrral, addig nem tett rendőrségi felje­lentést. Több, a családhoz érke­ző telefonhívás jelzi a zsarolás tényét. Az 500 ezer márka váltságdíj­ról szóló információt dr. Tóth Lajos nem erősítette meg, s kije­lentette, hogy nem volt szó ilyen összegről. _ PappJanos Farkas Helga pontos személyleírása: körülbelül 170 cm magas, vékony testalkatú, kimondottan csinos,jó megjelenésű, fekete, hátulról rövidre nyírt hajat visel. Ruházata: sötétkék színű, rövid ujjú, hátul mélyen kivágott pamutblúz, rajta lelógó szálakkal. Dekoltázsa elől félkörívben válltól vállig ér. A dekol­tázs alatt körülbelül 10 cm széles anyagában és színében mege­gyező csipkemintázat van a blúzon. Szűk farmersortot visel, melynek színe világoskék és koptatott, a lábbelije: telitalpú, pántos szandál, amely a lábujjaktól a sarok felé a talprészében szélesedik, sarka mintegy 6 cm magas, zöld, kék, valamint lila árnyalatok találhatók rajta. „...VERÉB CSAK VERÉB SZAVÁRA HALLGAT, CINKE CSAK CINKÉRE, KACSA CSAK KACSÁRA, ÉS EZÉRT EGYEDÜL VERÉB CSALHATJA MEG A VEREBET, CINKE A CINKÉT, KACSA A KACSÁT, STB. ÉS EZEN LAJTORJÁN FELEMELKED­VE EGYEDÜL MAGYAR A MAGYART...” (Széchenyi István) ,,A vidék vár ” Beszélgetés Pitti Katalinnal és Begányi Ferenccel (Folytatás az 1. oldalról) szervezésében táncdalokat és Gershwin-melódiákat énekel­tünk. Ez kirándulást jelentett egy másik, szokatlan műfajba, s emiatt izgultunk is, de nagy si­kerünk volt. Itt, Békéscsabán teljesen más feladatot kaptunk; templomban énekelni nem könnyű, de igen szép feladat. Még ebben a hónapban Buda­pesten a Vigadóban lesz két Gershwin-koncertem nagyze­nekarral, s ez ismét teljesen más stílus. Ezzel a nyári fellépések sorát azt hiszem, le is zártam. Kell egy kis pihenés, felfrissü­lés, megújulás, hiszen a Operá­ban igen feszes volt a program. — Milyen feladatok várnak Önre a következő évadban? — Mindketten készülünk az Anyegin—felújításra, s egy nagyszabású színpadi alkotás­ban, a Mózesben is számítanak rám. — Gyakran jár vidékre? — Szívesen énekelek vidéki közönség előtt, bár erre ritkán van módom. Úgy tapasztalom, hogy a vidéki ember — épp azért, mert nemigen jut el kon­certre, operába — igen nagy vá­rakozással tekint egy-egy zenei program elé, s ennek az elvárás­nak meg kell felelni! — Milyen előadásokra ké­szül a közeljövőben? — faggat­tuk Pitti Katalint is. — Elvállaltam egy sorozatot a Vigadóban, ahol főleg nyugati közönségnek, eredeti nyelven, koncertszerűén énekelünk, nagyoperettekből. Mivel a kö­zönség külföldi, itt nincs senki­nek neve, egyenlő esélyekkel in­dulunk. Úgy gondolom, ez igen kemény munka lesz. Volt és lesz még néhány vidéki fellépésem, és aztán pihenni szeretnék... — Mit jelent Önnek a vidéki közönség? — Bár az utazás nagyon fá­rasztó, s többórás út után nem könnyű abba az állapotba kerül­ni egy művésznek, hogy színvo­nalas produkciót nyújtson, még­is nagyon szeretek vidéken fel­lépni. Jó érezni, hogy nagyon várják az embert és semmikép­pen nem szabad csalódást okoz­ni. Én úgy gondolom, egy mű­vésznek mindig kötelessége a maximumot nyújtani, akár vi­lágvárosban, akár egy kis falu­ban lép a színpadra... G. K. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom