Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
KÖRKÉP 1991. július 24., szerda Pótfelvételi és pótátjelentkezés A felvételi vizsgák tapasztalatai Nem vagyunk egyformák Szégyenítsük meg! Büntessük? Jelentsük fel? — kijelentések hangoztatását csak néhány lépés választja el a: pusztítsuk el! öljük meg! kifejezések valóra váltásától. Történelmi példák sora bizonyítja: nem ez a gondolkodásmód vezet a demokratikus meggyőzéshez. Az ember leereszkedve a fáról megpróbált igazságos közösséget kialakítani. A ,,dobd meg kenyérrel” elmélet azonban a mindennapok történéseiben mintha nem aratott volna osztatlan sikert. A tapasztalatok szerint az évszázadok során sokkal inkább az ,,oszdd meg és uralkodj” vagy a „szemet szemért, fogat fogért” gyakorlata kapott nagyobb hangsúlyt. Az emberi lény érzékeny fajta. Sőt olyannyira az, hogy a kritikát kizárólagos jognak, ellenkező esetben büntetendőnek tartja. A közösségi gondolkodásmód hiányos formálódásáért azonban nem az adott kor!ok, hanem a kor!ok szelleme hibáztatható. Úgy tűnik csak testünk tudta kiegyenesedve megélni a fejlődést, észjárásunk pedig lemaradozva próbálja követni. Ameddig sokaknak az a legfőbb gondjuk, hogy a tömeget egy- egy általuk vélt „jó" eszme bűvkörébe próbálják bevonni, nehéz továbblépésről szólni. Tudomásul kellene végre venni: nem vagyunk egyformák. Bár valamennyien egy törzsnek vagyunk tagjai, minden ember, minden párt, szervezet más és más. Még az egy családban született gyermekek is különbözőek testformában, viselkedésben, gondolkodásban, mégis összetartoznak. Ha egy nő megszállottja a lila ruhának, nehezen győzhető meg a szürke szín előnyeiről. Ugyanígy nem lehet a vallásos embertől elvárni, hogy tagadja meg hitét, illetve megkövetelni a hitetlentől, hogy bízzon Istenben. Előbb-utóbb be kell látnunk: sokféleségeinkkel ugyan, de mindannyiunknak együtt kell élni. Fogadjuk hát el a másik ember másságát és lépjünk végre túl a múlton. Ideje lenne észrevenni: országunkban nem a párt, nem a szervezeti hovatartozás a döntő, hanem az emberi szó, a szeretet és a segítő szándék. Csak a lelki szabadság jegyében lehet megérteni a másikat: a volt és mai kommunistát, a szocdemet, a demokratát, a kisgazdát vagy az egyházat. Ha tisztelni tudjuk a másikban az embert —függetlenül világnézetétől —, akkor képesek leszünk arra, hogy békében és megértésben éljünk. A belső széthúzás minden politikában, minden korban népnyomorító és bomlasztó volt vagy lesz. Ha ma igazi polgári demokráciát szeretnénk, akkor az ezt képviselők (országos, közép- és helyi szinten) ennek megfelelően kell hogy gondolkodjanak, cselekedjenek, mert a sokféleségével együtt is meghatározó tömeget (a népet) egy rosszul értelmezett politikával kizsákmányolhatjuk ugyan, de megnyerni csak ideig, óráig lehet. Halasi Mária A kívánt gyermekért Az abortusz örök téma, s nemcsak az örök városban, Rómában, ahol á Az idén az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára 52 és fél ezer érettségizett fiatal jelentkezett. Számuk háromezerrel több, mint az előző tanévben jelentkezettek száma. Statisztikai adat még az is, hogy az idén éppen háromezerrel több — 23 ezer—fiatalt vesznek fel. Az eddig megtartott felvételi vizsgák után még mintegy ezer fiatalnak van lehetősége arra, hogy pótfelvételivel, pótátjelentkezéssel \he jusson valamelyik egyetemié, főiskolára. A felvételi vizsgák tapasztalatairól kérdeztük Bakos Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársát. —Milyen szakokon volt túljelentkezés és hová jelentkeztek kevesebben? Művésznek igen — tanítónak nem —Továbbra is nagy az érdeklődés a művészeti felsőoktatás iránt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán harminchatszoros, a képzőművészetin tizenkétszeres, az iparművészetin nyolcszoros, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán pedig három és félszeres volt a túljelentkezés. Meglepetést keltett, hogy a Rendőrtiszti Főiskolára hatszoros volt a túljelentkezés. Érdekes az is, hogy nem a hivatásos rendőrök körében lett népszerű ez az oktatási forma, hanem a most érettségizett „civil” fiatalok kérték nagyobb arányban felvételüket. Ugyancsak fokozódott az érdeklődés az ELTE Bölcsészettudományi Kara iránt, ahol az idén már egyszakos felvételre is lehetőség nyílt. Ennek következtében háromszor annyian — hatezren —jelentkeztek, mint tavaly. Átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés, de egyes szakokon tízszeresre is nőtt. Megfigyelhető évek óta, hogy sokan jelentkeznek közgazdásznak, jogásznak. Az ELTE jogi karán négyszeres, a Budapesti Közgazda- sági Egyetemen háromszoros volt a túljelentkezés. Hasonló jelentkezési arányok voltak a különböző gazdasági főiskolákon. — Csökkent viszont az óvó- és tanítóképző főiskolákra jelentkezettek száma. Tizennyolc intézménybe hatezer fiatal jelentkezett. Itt már látszik, hogy a végzettek elhelyezkedési gondokkal küszködnek. Megcsappant az érdeklődés az agrár-felsőoktatás iránt is. A csökkenés 10—15 százalékos a tavalyi számhoz képest. Meglepően hangzik, de az egészség- ügyi intézményekbe is kevesebb a jelentkező. Az általános orvosi karra megvan ugyan a szokásos háromszoros-négyszeres túljelentkezés, viszont a különböző egészségügyi szakembereket — szociális munkást, védőnőt stb. — képző főiskolák iránt kevesebben érdeklődnek. Egyetlen mérce: a tudás — Sokan bírálják a felvételi rendszert. A középiskolai bizonyítványoknál az a gond, hogy a gyengébb iskolák „feltupíroz- zák” az eredményeket, az erős gimnáziumok szigorú mércéje miatt viszont kevesebb pontot visz magával a jó képességű fiatal. Mi erről a véleménye? —1988 decemberében jelent meg jogszabály a felvételi vizsgák rendjéről. Ez a szabályzat véleményem szerint a mai viszonyoknak is tökéletesen megfelel. Semmiféle kivételezést nem ismer el. Egyetlen mérce: a tudás. Köztudott, hogy százhúsz pontos az értékelő rendszer. A jelentkező hatvan pontot hozhat magával a középiskolából és maximum hatvanat szerezhet a felvételin. A középiskolai érdemjegyek megadásánál valóban szubjektív hatások is érvényesülnek, de úgy gondolom, nagyjából a felvételin ezek az eltérések kiegyenlítődnek. A „feltupírozott” érdemjegyű tanuló gyengébben szerepel, társa viszont bizonyíthat. Pótfelvételi három helyen — Van-e még lehetőség az idén pótfelvételire? — Igen, van. • Pótfelvételi vizsga három helyen lesz: a Miskolci Egyetem angol és német nyelvtanári szakán, az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (Székesfehérvár) nappali tagozatán, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, ahol általános szociális munkás szakra hirdetnek pótfelvételt. Jelentkezési lapot a pót- felvételit meghirdető intézmények tanulmányi osztályán lehet kapni. Beküldési határidő: július 26. A felvételi költsége 800 forint. Pótátjelentkezésre 30 intézmény 55 szakán nyílik mód, ezzel újabb 900 fiatalnak adnak tanulási lehetőséget. A kérelmezők az újonnan választott egyetemre, főiskolára a korábbi elutasító határozat beküldésével pályázhatnak. Az egyetemek, főiskolák a már elért pontszámok alapján rangsorolják a kérelmezőket és döntenek felvételükről. Fontos tudni, hogy csak egy intézménynél lehet pótátjelentkezésre pályázni. Kiss György Mihály A semmiből többet Orosházán a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Kocsis János elnökletével számba vette, hogy az elmúlt félév alatt mit tettek, és mire volt lehetőség a város szépítése és környezetének megóvása érdekében. Soós Béla főkertész tájékoztatójában elmondta, hogy mielőtt a jelentést elkészítette, összehasonlítást próbált tenni, hogy milyen Orosháza környezete más városokéhoz viszonyítva. A közvélemény szerint rosszabb, a szakember szerint hasonló. Miért jutott ide városaink környezete, minek köszönhető az általános romlás? Feltételezhetően — vélekedett Soós Béla — az elmúlt rendszer gazdasági és általános politikája, a nagyarányú építkezések és az a szemlélet, hogy lesz pénz arra bőven, hogy a lakóövezetek környezetét parkosítsák, zöld területeket hozzanak létre. E nézet elhibázott volt. Orosházán 13,5 millió forintot szavazott meg az önkormányzati testület városépítésre és környezetvédelemre. Ä környezetvédelmi bizottság pályázatokat írt ki a város egyes területeinek karbantartására. Nagyon sokan jelentkeztek a pályázati feltételek megismerése után, s így az alacsonyabb árért, de jó minőségben elvégzett munkáért kevesebbet kellett a városnak fizetnie. Mintegy 4-5 millió forint megtakarításra lehet majd számítani. Fokozott figyelmet kapott a város parkjainak rendben tartása, amelyre 3 millió 50 ezer forintot költenek egész évben összesen. A Gyopá- ros parkerdeje és maga a Gyopá- rosi-tó minimális kezelést kaphatott, hiszen később ezeken a területeken egy nagyobb volumenű tevékenységet kívánnak folytatni a természeti környezet megóvása érdekében. Ä városépítési és környezet- védelmi bizottság a szinte semmi pénzből jóval nagyobb munkát végzett el a város szépítése, szinten tartása terén, mint a korábbi években bármikor. A szakemberek azonban elégedetlenek, mert a három lábon álló költségvetés (egészségügy, szociálpolitika, oktatás) igen csekély mértékben támogatta anyagilag is a városépítők elképzeléseit. P.J. vatikáni államfő, a pápa a vallási tanítások értelmében erkölcsileg és etikailag egyaránt elítélte a művi vetélést. A napokban ezzel teljesen egyező állás- foglalást tett közzé a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Ez csak a jogra tartozik? Vagy elsősorban egészségügyi probléma? Még- inkább vallásos meggyőződés kérdése? Mindez együtt alapos megfontolást igényel, de talán a legáltalánosabban úgy fogalmazhatnánk: társadalmi-lelkiismereti kérdésről van szó. Mert a társadalom elsőrendű érdeke és minden felnőtt lelkiismerete azt diktálja, hogy csak az a gyermek szülessék meg, akinek már a megtermékenyítés pillanatában helye van a leendő anya és apa szívében, és első lélegzetvételétől kezdve várt és kívánt tagja a családnak. Erre a felelősségteljes döntésre, magatartásra kell felkészíteni, nevelni mindenkit, aki emberek — s a parányi ember, a magzat — sorsáról dönt szülőként, orvosként, jogászként. FEB Mészégetők A mészégető a termésállapotban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakember. Az utóbbi száz évben többfelé létesültek széntüzeléses kis „mészgyárak”, ugyanis bizonyos építőipari feladatokra a paraszti égetésű mész pótolhatatlan, mivel a gyári készítésű mész nem kívánatos vegyi szennyeződéseket tartalmaz. A mészégető kövekből kemencét épít. Ezt gyakran partoldalban készítik, így a környező talaj a kemence jelentős részét szigeteli. A köralakú kemencében tűzteret, ennek elején boltozatos tüzelőnyílást képeznek ki. A tűztér fölé boltozatosán összehajló falakkal égetőteret emelnek. A kemence teteje nyitott marad. A megfelelő kőzetfajtákból kifejtett darabos köveket itt rakják a tűztérbe. Miután azt megtöltötték, a kemence felső nyílása felé púpozzák tovább úgy, hogy az nagyjából boglya alakúra nő. A meszet szénnel égetik. A tüzelésnek hosszú órákon át kell folynia, a tűznek át kell járnia a kemence egészét. Mivel hosszú időn át éjjel-nappal tüzelni kell a kemencék alatt, a mészégetők ideiglenes szállásról gondoskodnak, kunyhókat építenek. Égetés után a kemencét hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett meszet. Kedvező adottságú vidékeken— így a Pilisben, Jászfalun is — a mész égetésével a parasztság és a falusi szegénység rendszeres jövedelemkiegészítést biztosíthat magának MTI fotó: Kieb Attila
