Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-22 / 170. szám
KÖRKÉP 1991. július 22., hétfő Békéscsaba: Nem cél az összevissza gazdálkodás (Folytatás az l. oldalról) a városfejlesztés, de minden területtel kapcsolatban kell áll- nom a pénzügyi érdekeltségek miatt. A városi költségvetésről beszélgettünk, a tájékoztatás résztvevője Uhrin Nándor, a pénzügyi iroda vezetője is: — Február végén fogadta el a képviselő-testületi ülés a költségvetést, nagyjából egy félév mérlegét lehet most már megvonni — szól. — Mit tettünk, mit próbálunk változtatni, jobban, ésszerűbben cselekedni az okos gazdálkodáshoz. A város pénzgazdálkodásának alapfilozófiája, hogy adottak az anyagi lehetőségek. Úgy osztottuk el a pénzeket, hogy az intézmények működőképesek legyenek, az önkormányzat is így kerülhetett távol az anyagi összeomlástól. Napjainkban jutottunk el addig, hogy nem kell hitelt felvennie senkinek a bérek kifizetésére. Hosszú távú hitelt is legfeljebb csak konkrét cél megvalósítására igénylünk. Abszolút értelemben nem zárkózunk el a hitelfelvételtől, például szeméttelepépítés okán, de ésszerűtlenül nem cselekszünk. — Az önkormányzat folyamatos fizetőképességét kell biztosítanunk — erősíti meg az előbbieket az alpolgármester. — A város polgárainak érdekében, a város javára az összevisz- sza gazdálkodás helyett kiegyensúlyozott, tervszerű pénzellátást biztosítunk az intézményeknek, amellyel nekik kell gazdálkodniuk. A februári közmeghallgatáson nagyon rossz hangulat uralkodott. Azóta sikerült annyit elérni, hogy van pénz az intézmények számláján, nem kellett óvodát, iskolát bezárni. Tudjuk, hogy vannak tartalékok és gondok is nehezítik a működést. Alakult egy közgazdasági csoport, amelyik átvilágítja, mélységeiben áttekinti a gazdálkodást a különböző helyeken. A tapasztalatok alapján októberben vagy novemberben néhány témát újra napirendre tűzünk. A pénzvilág sarkalatos tényezője a bizalom, annek alapja a fizetőképesség megőrzése. Stabil, kiegyensúlyozott a kapcsolatunk a pénzintézetekkel, a TAKISZ-szal, a Magyar Nemzeti Bankkal, az OTP-vel. A mögöttes biztosítás helyett a pénzügyi politikánk alapja az előre tartalékolás. Visszafogtuk a beruházásokat, nincs pénzünk látványos fejlesztésekre. A kór- házépítésre központi költségvetés és nem a város biztosítja a pénzt. A sokat emlegetett nagy városi adóság—350 milliós nagyságrend — előre elköltött pénzeket jelent. Még három évig 80-80 millió forintot kell törleszteni, később csökken ez az óriási teher. Ha rajtam múlott volna, ezeket a pénzeket út- és csatornaépítésre költőm. Mi a beruházásoknál mindössze 40 millió forint sorsáról dönthettünk. Természetesen a különböző központi intézményekhez benyújtottunk pályázatokat (például a szennyvízelvezetés témájában), hogy több pénzhez jusson a város és sokat remélünk a vállalkozói irodánktól is. Tartózkodtunk a beruházásoktól, de bizonyos fejlesztések folyamatban vannak, iskoláknál, az Omaszta-kúria felújításánál, és szeretnénk végre átadni a 45 idős embernek támaszt adó szociális otthont a Bartók Béla úton. Körvonalazódik az önkormányzat költségvetési stratégiája, amelynek végleges elképzeléséhez persze még több törvénynek meg kell születnie. Bede Zsóka Kupa Mihály: Győzni fogunk, mert választásunk! Befejeződtek vasárnap a Magyar Demokrata Fórum szülőhazájában. Lakiteleken rendezett falunapok. A közönség a szó szoros értelmében politikai show-műsor részese lehetett a szombaton késő este kezdődött, éjszakába nyúló Belpolitikai antológia című fórum kapcsán. Boross Péter belügyminiszter arról beszélt: arra törekszenek, hogy a „belügy”, a „rendőr” szavak ne összerezzenést váltsanak ki a tisztességes emberekből, hanem mindenkinek a megnyugvást és a biztonságérzetet jelentsék. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint a költségvetést és a gazdasági kormányprogramot csak a bennünk való félelem veszélyeztetheti. Most fordulóponton A „megsavanyított” érettségi ajándék Laurínyecz Magdolna azt hitte, övé a világ. Annak rendje- módja szerint leérettségizett, és előtte állt az egész nyár. Boldogságát csak fokozta, hogy szülei vizsgaajándékként befizették egy 12 napos romániai, costinesti tengerparti nyaralásra. Az utat a Békés Tourist szervezte. Utazás repülővel, teljes ellátás, alvás szállodában, mindez igen kedvező áron. Magdolna azt hitte, álmodik, olyan gyönyörűnek tűnt az egész. Aztán hamar felébresztették. A Békés Touristnál közölték vele, hogy nincs elég jelentkező, így ők nem indítanak csoportot. Ugyanakkor a debreceni Óceánia Utazási Ügynökség is szervezett Costinestibe utat és helyet szorítottak a kislánynak, nővérének és még két hölgynek. Magdolna és testvére saját költségen utazott Debrecenbe, ott csatlakozott a többiekhez. A tengerpartra érkezve élvezték a napsütést, a nyár örömeit, mígnem az egyik vacsoránál „robbant a bomba”. Asztalszomszédaiktól megtudták, hogy ők 9 ezer forint helyett*l I ezer 990 forintért, tehát majd 3 ezerrel többért üdülnek, mint a Debrecenben jelentkezők. Hazaérkezve bementek a Békés Touristhoz, de ott csak 500 forint visszafizetésére kaptak ígéretet, amely a téves elszámolás miatt jár nekik. Moravszki Zsuzsa, a tourist ügyintézője szerint természetes dolog, hogy a saját jutalékukat rátették az útra, hiszen az irodának is élnie kell valamiből. Különben is a telex- és telefon- költségek ebben az ügyben magasra rúgtak. Magdolna mindezek ellenére mégsem érti, hogy miért jár ilyen magas jutalék a Békés Touristnak, amikor ők’az Óceániával utaztak. O csak azt látja, hogy 9 ezer forint helyett — ha az 500 forintot visszakapja —11 ezer 490 forintért nyaralt. A kettő különbsége pedig éppen megfelel a nyári zsebpénzének. N. L. nincs más vagyunk, áramlik be a külföldi tőke, sikerült megfékezni, sőt lefelé nyomni az inflációt. Nagyon fontos, hogy még nem szabad ellazulni, ezt az évet még ki kell bírni. Teljesen bizonyos — mondotta a miniszter a közönség óriási tetszésnyilvánítása mellett —, hogy győzni fogunk, mert nincs más választásunk. AZ A NEMZET A LEGBOLDOGABB, AMELYNEK SORAIBAN A LEGKEVESEBB A DOLOGTALAN. (Saint-Simon) Csökkent a forgalom Hegyeshalomnál Vasárnap a délelőtti órákban megszűnt a várakozás a hegyeshalmi közúti határátkelőhelyen. A török ostrom az előző napokban levonult: pénteken 105 ezren, szombaton pedig 101 ezer 600-an lépték át a határt Hegyeshalomnál. Vasárnap azonban számottevően csökkent a zsúfoltság, hajnalban és kora reggel ugyan még 1 órás veszteglést követően jutottak hazánk területére a Magyarországra tartó turisták, illetve a tranzitutasok. Délelőtt viszont már nem kellett várakozniuk a ki- és beutazóknak. Vasárnap délelőtt 11 óráig egyébként 5800 járművel 21 ezer 500- an, a törökökön kívül németek, hollandok, angolok és jugoszlá- vok, kifele pedig főként magyarok lépték át a határt és 1350 vízumot adtak ki. „Nem ígértünk könnyű álmot” Antall József Szarvas vendége volt (Folytatás az 1. oldalról) gyűlésen azt mondta, hogy a kormány átvette a hatalmat, megkezdődött a demokratikus parlamenti törvényhozás, de az alsóbb szinteken a munkahelyi közösségeknek, kollektíváknak kell az érdekvédelmüket megvalósítani. Jelen pillanatban a rendszerváltásnak ez a folyamata .zajlik. A baráti társaság alapításával példát kívánunk mutatni. Nem nyugszunk bele ugyanis a baráti körben történi tisztújításba, hogy az előző országgyűlési képviselőnek. Fekete Jánosnak a kampánymenedzsere (Misik Lajos — a szerk.) lett az elnök. Úgy gondoljuk, a baráti társasággal a kormányfő fővédnöksége mellett el tudjuk végezni azt a hatalmas feladatot, amely Szarvas felvirágoztatásához szükséges. Deme Zoltán szólt arról is, hogy az új társaságba már jelentkezett többek között Dankó László kalocsai érsek, Roszik Gábor országgyűlési képviselő és Melis György operaénekes. Elnöknek dr. Pintér Lajos veronai sebészt, '56-os forradalmárt választották. Őt a forradalom alatti tevékenységéért halálra ítélték, de sikerült külföldre menekülnie. Deme Zoltán után dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke szólt az egybegyűltekhez. Említést tett a J. Maritain Intézet trevisói igazgatójával, Antonio Pavannal folytatott megbeszéléseiről, ahol a regionális fejlesztés kérdései kerültek terítékre. A tervek között szerepel egy koordinációs iroda létrehozása is. Simon Imre a későbbiekben egy másik szarvasi kezdeményezésre tért át, és ismertette a Körös menti települések szövetéségé- vel kapcsolatos elgondolásokat. Ebbe az országhatárokon túli helységeket is bevonnák. Ezt követően dr. Demeter László szarvasi polgármester bejelentette, hogy vasárnap Szarvason megalakul a Magyar—Olasz Baráti Társaság. A polgármester szólt a szintén új Pannónia—Itália Alapítványról is. Ennek egyetlen célja van, hogy segítsen Szarvason a várhatóan szeptemberben beinduló olasz nyelvoktatásban. Demeter László ehhez egyhavi fizetését ajánlotta fel. A vendégek a sajtótájékoztató után — kiegészülve Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint dr. Sá- rossy Lászlóval, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkárával — Örménykútra utaztak, ahol a miniszter átadta a két hét alatt felépített európai színvonalú sajtüzemet. Az olasz—magyar vegyes vállalattal kapcsolatban mindkét vendég kiemelte, hqgy végre olyan üzemet láthatnak, ahol megvalósul a termelés, a feldolgozás, és a forgalmazás egysége. A megvalósításhoz a dolgozók szívós küzdelme, a minisztériumok együttműködése és Carmine Arena olasz üzletember se- gítség&kellett. Szarvasra visszatérve a résztvevők útja az evangélikus újtemplomba vezetett, ahol Roszik Gábor tartott istentiszteletet, majd 14 órakor megérkezett a városba Antall József miniszterelnök. Nyemcsok László Van esélyünk a talpraállásra A Szarvasi Művelődési Központban telt házzal és a félórás csúszás ellenére is kitartó türelemmel t árták Antall József miniszterelnököt. — Az a nép, amely nem rendelkezik valóságos történelmi múlttal, beteg, s kitalál magának egyet — mondotta a kormányfő. — Nekünk nem kell „átöltöztetett" csontvázakkal bizonyítanunk, hogy évezredes létéhez közeledik a magyar államiság. Mi nem félünk egy szabad nemzetiségi politikától, azt valljuk, hogy Európában a kisebbségi jogokat mindenütt meg kell tartani. Gazdasági helyzetünket elemezve kifejtette: a kormány, az MDF soha nem ígért „könnyű álmot és könnyű ébrenlétet", s tisztában van a nehézségeinkkel. A Szovjetúnióhoz fűződő kapcsolataink elemzése során kijelentette, hogy a gondokat a Szovjetúnió belső viszonyai termelték ki, s nem a magyar részről tett kijelentések. Antall József együttműködési készségünket hangoztatta, s bejelentette, hogy a Szovjetúnió 1,5 milliárd dolláros tartozásának megfizettetéséért erőfeszítések folynak. A londoni hetes csúcs döntései is segíthetnek e probléma megoldásában. A miniszterelnök szakértőkre hivatkozva másfél-két éves hullámvölgy után bekövetkező gazdasági fellendülést jósolt. Véleménye szerint a lakosság 10 százalékának a helyzete javult, 30 százaléké romlott napjainkra, a többiek esetében közérzetrontó stagnálásról van szó. — A politikai rendszerváltozást végrehajtottuk, a gazdasági törvénykezés megindult — állapította meg, majd a kárpótlási törvény célját a tulajdonbiztonság megteremtésében jelölte meg. Megismételte a kormány szakszervezetekkel kapcsolatos álláspontját. Óva intett a politikai szélsőségek és szélsőségesek követésétől, s igyekezett megvilágítani a mögöttük álló erők mibenlétét, szándékát. Mint mondotta, az a céljuk, hogy átvegyék a hatalmat „néhány bohóc szerepeltetésével”. — Van esélyünk arra, hogy kilábaljunk ebből a válságból. De csak akkor segítenek rajtunk, ha erre alkalmassá tesszük magunkat—hívta fel a hallgatóság figy elmét zárógondolataiban Antall József. K. A.J. Bőd Péter Ákos átadja az örménvkúti sajtüzemet A miniszterelnök vendéglátói körében Fotó: Gál Edit
