Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-19 / 168. szám

KÖRKÉP 1991. július 19., péntek Tizenegy pályázatból ötre kaptak választ Manapság korántsem ritka- 'ság, hogy valamely intézmény egy-egy fontos célra pályázat útján próbál meg pénzt szerezni, így gondolkodnak a békéscsa­bai képviselő-testület családse­gítő szolgálatának munkatársai is. Tizenegy pályázatot nyújtot­tak be különböző központi irá­nyító intézményekhez, elsősor­ban a Népjóléti Minisztérium­hoz, eddig ötre kaptak választ, kettő a kedvező. A pályázatok célja például a Lencsési lakótelepen megnyílt nagycsaládosok boltjának üze­meltetése, amelyre sikerült pénzt kapniuk. Itt termelői áron beszerzett élelmiszerekhez jut­tatják a vásárlási könyvvel ren­delkező nagycsaládosokat. Az olcsóbb árak valamennyit csak könnyítenek a családi költség- vetés nehézségein. A másik sikeres pályázat, amelynek megvalósításán fára­doznak, a megyei könyvtárral közösen szervezendő, Együtt a gyermekünkkel elnevezésű program. Három éve már, hogy a 12-14 éves korú gyermekek részére fakultációként tanítják a mindennapok kultúráját. Ezt a kört szeretnék kibővíteni, s ha belegondolunk bizony egyre több az olyan szülő, akinek nincs ideje (vagy türelme) gyer­mekének a viselkedésmódokról példát nyújtani, lelki problémáit megbeszélni. A közös progra­mok szülőknek és gyermekek-* nek egyaránt szólnak, a helyszín a könyvtár lesz. Elképzelések szerint a tény­kedések (szabás-varrás, kirán­dulások, beszélgetések) önsegí­tő csoporttá, közösséggé alakít­hatják a jelentkezőket. Ado­mányanyagokat fogadnak el kü­lönböző cégektől, ezekből a varrni tudók gyermekruhákat készítenek, amelyeket igen ked­vezményes áron értékesítenek a vékony pénztárcájúak körében. Pályáztak még szociális in­formációs szolgálat létrehozá­sára, szociális diagnózis felállí­tására, különböző életmódprog- ramok (hypertóniaklub, feszült­ségcsökkentő jógaterápia, tele­fonos egészségügyi szolgálat, gerinctoma-tanfolyam) szerve­zésére. Munkájukhoz nagy szükségük lenne egy számító­gépre is, amelyet szintén pályá­zat útján igyekeznek megsze­rezni. — A szociális gondoskodás nem üzleti ügy, a családsegítő szociális alapellátó intézmény — vallják az itt dolgozók. Mi­után egyre több a szociálisan hátrányos helyzetű, problémás életű család, létükre nagy szük­ség van. Eléggé nyilvánvaló, hogy a város nemigen tud több pénzt fordítani a jelenleginél a családsegítőre, ezért is öröm számukra, hogy a pályázatokkal már eddig közel 900 ezer forin­tot hoztak a békéscsabaiak meg­segítésére. Nagyon várják már az ingyenkonyha létesítésével kapcsolatos pályázatuk kedve­ző elbírálását és a helybeli ter­melők további segítségét is. B.Zs. Kéri Kálmán kitüntetése Göncz Árpád köztársasági elnök eredményes munkája elis­meréseként 90. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársa­ság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta Kéri Kálmán nyugalmazott ve­zérezredesnek. A kitüntetést csütörtökön a Parlament Nán­dorfehérvár termében adta át. Göncz Árpád méltatta Kéri Kálmán érdemeit, és azt, hogy volt „ereje megvédeni a hadse­reg becsületét”. Olcsó húsnak... hült a helye Hiába álltak sort a vékony pénzű nyugdíjasok, a jó vásár­ban reménykedő fiatalasszonyok a békéscsabai Andrássy úti húsáruház előtt az utcán, reményeik nem teljesültek. Szinte percek alatt elkapkodták azt a kétszáz kilónyi disznóhúst, amit a mezőhegyesi kombinát és az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat kínált kedvezményes akciója keretében. A bosszúságra csak némi vigasz, hogy pénteken a déli órákra — Fekete Sándor üzletvezető-helyettes szerint — újból lesz egy kevés az olcsó árúból. Persze, érdemes elgon­dolkodni azon, hogy miért csak nekem van annyi sütnivalóm, hogy ilyen „hatalmas” mennyiségű sütnivaló csak néhány családnak elég a hetvenötezres városban?... Kő­| A KORZÓ Vendéglátó Kft.- ■ KIÁRUSÍTJA ü az üzlet berendezési — és felszerelési tárgyait. m í Értékesítésre kerülnek j éttermi porcelánok, fémeszközök, székek, asztalok, i konyhagépek, raktári állvány, i híradástechnikai felszerelések, üzemi gáztűzhelyek, | gőzüstök, melegentartó pultok, irodabútorok stb. Az árusítás helye és ideje: | Békéscsaba, Mednyánszki u. 1—3. i Korzó Étterem. 1 1991. július 24-től mindennap 9 órától, = a készlettől függően. Korzó Kft Szakítópróba Eleken (Folytatás az 1. oldalról) sasági megbízott hivatalának válasza, amely konkrétan ennek az esetnek a vizsgálatával fog­lalkozik. Miről is van szó? No­vemberben a polgármester, Szántó István kérte, hogy fizeté­sét ne 29 300 forintban állapít­sák meg, mert ő nem tartozik az intézményvezetők közé, így nem vonatkozhat rá a 20%-os ja­nuári automatikus béremelés, így végül 35 500 forintot tartott méltányosnak a képviselő-tes­tület, bízva abban, hogy nem kell még egyszer ezzel a kérdés­sel foglalkozni. Mivel a jegyző, dr Fábri Károly fizetését a pol­gármesteri bér 80%-ában állapí­tották meg, neki is vastagabb lett a borítékja. Az 1991-es költség- vetés elfogadása után kellett volna foglalkozni a képviselő- testületnek a hatáskörébe tarto­zó intézményvezetők bérrende­zésével, erre azonban nem ke­rült sor, a napirendek között mind a mai napig nem szerepelt ez a kérdés. Mint kiderült, a pol­gármester rendezte a béreket, de nem egységesen 20%-kal. Volt, aki csak 18%-os emelést kapott és volt, aki 43%-ost. Ami a leg­megdöbbentőbb, a polgármes­ter önmagát is besorolta az in­tézményvezetők közé, így 42 000 forintra emelkedett a fi­zetése. Ez még nem minden. A polgármester második béreme­lését a jegyző szentesítette alá­írásával, akinek így automatiku­san tovább vastagodott a pénz­tárcája. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy így egy beosz­tott a vezetőjét érintő kérdésben hozott egyszemélyi döntést. Eközben lezajlott egy másik köztársasági megbízott által végrehajtott vizsgálat, amely a jegyzőkönyvek hitelességét, el­lenőrizte, és ezt megfelelőnek találta. A polgármester fizetésé­vel azonban nem foglalkozott. Ekkor az ügyrendi bizottság fel­ajánlott egy tisztességes komp­romisszumot, amit azonban Szántó István visszautasított, annak ellenére, hogy a faluban működő társadalmi szervezetek egyöntetűen el ítélték ezt a csele­kedetet. Azóta érkezett egy újabb levél a köztársasági meg­bízottól s ebben egyértelműen jogszabálysértőnek találja a pol­gármester bérfejlesztését, ugyanis az 1990. évi LXVII. sz. törvény 6.§./l./ bekezdése sze­rint ezt csak a képviselő-testület hajthatja végre. Ezért teszik fel joggal a kér­dést az eleki képviselők, hogy a jegyző, akinek éppen a törvé­nyességet kellene felügyelni, szándékosan vétett-e a jogsza­bályok ellen, vagy szakmailag nem alkalmas erre a posztra. Mindenesetre ma délután ön- kormányzati ülés lesz Eleken, ahol eldől, mennie kell-e a jegy­zőnek, vagy a polgármesterrel együtt kap még egy lehetőséget? —móczán— Nietzschei birodalom - lefoglalva A Legfőbb Ügyészség meg­vizsgálta Mónus Áron: Ösz- szeesküvés: a Nietzschei biro­dalom című könyvében foglal­takat — közölte az MTI-vel a Legfőbb Ügyészség sajtóosztá­lya. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a könyv­ben foglalt állítások gyűlölet fel­keltésére alkalmasak. Ezért a Btk. 269. szakasz (1.) bekezdés b. pontjába ütköző közösség el­leni izgatás miatt, nyomozás megindítása iránt — beleértve a könyv fellelhető példányainak lefoglalását is — intézkedés tör­tént. A Holt-Körös ágait életre keltők A HÁRMAS-KOROS JOBBPART HOLTÁGAI szivattyútelep szivornya zsilip gát őr ház isatomo tervezett t sátorra árvédelmi töltés közút a vízmozgás inürnyu olajosok, útja „ Nem szabad, hogy belenyu­godjunk Békés megye egyik legszebb természetvédelmi te­rületének lassú halódásába” ■— határozták el már régebben a gyomaendrődi, a mezőtúri ön- kormányzat, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság, a Körös-Be- rettyó Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, a partok menti üdülők tulajdonosai, a környék mezőgazdasági üzemeinek ve­zetői, egyszóval az érdekeltek. Megbízták a Békés Megyei Környezet- és Természetvédel­mi Kft.-t, dolgozzák ki a legha­tásosabb módszereket, terveket a természeti kincsek megmenté­sére. A Hármas-Körös jobb part­ján; a Templom-, Soczó-, Bo­nom-, Kecskés-zug és a Peresi- holtág, a bal parton pedig Tor­zsás a XIX. századi folyószabá­lyozás során keletkezett. A fo­lyóval nem volt összekötteté­sük, önálló tavakként folytatták az életüket. A vízgazdálkodási hasznosítás, öntözés késleltette az elhalási folyamatot, mert ilyenkor az élővízből vízután­pótlás érkezett a holtágakba. Az utóbbi 10-20 évben fel-’ gyorsult a vízromlás folyamata, szaporodik a vízinövényzet. Oka: a nagyüzemi mezőgazda­ság műtrágya és vegyszerhasz­nálata (ezt a csapadék bemosta a vízbe), az üdülőtelkek szaporo­dása, a természetes náddal be­nőtt öntisztító partvonal meg­szűnése, a hal- és víziszámyas­tenyésztés. A holtágakat első­sorban jóléti célókra hasznosít­ják, a 34 kilométer hosszú víz­parton 2000 telket mértek ki, a vízfelület 2,1 négyzetkilométer. Már a '80-as években felvető­dött a segítségnyújtás szüksé­gessége, a KOVIZIG kiviteli, tanulmány tervet készített és fel­újította a Templom-zugi szivor- nyát. A Körös—Berettyó Víz­gazdálkodási Társulás megelő­legezte egyes munkálatok költ­ségeit. A napokban megbeszélésen találkoztak az ügyben érdekel­tek és elhatározták, hogy a meg­kezdett folyamatot fel kell gyor­sítani és be kell fejezni. Nagy akadály viszont a pénzhiány. Ä Környezet- és Természetvédel­mi Kft. a lehető leghamarébb olyan információs anyagot ké­szít, amelyben tájékoztatja a la­kosságot a tennivalókról, a víz­mentés céljairól, mikéntjéről, költségeiről. Alapítványt hoz­nak létre a holtágak feltámasz­tásának nemes céljaira, amely­hez mindenki hozzájárulhat, aki szereti a természetet. A helyi Béke Termelőszövetkezet a hat­milliós nagyságrendű első ütem megvalósításához már felaján­lott egymillió forintot. Még eb­ben az évben szeretnék össze­kötni a holtágakat, így a víz ál­landó cserélődése biztosított le­het. A KFT tagjai minden helyi és országos intézményhez pá­lyázatot nyújtanak be, hogy ösz- sze tudják szedni a szükséges összeget. Például a Vízügyi Alaphoz, a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, a megyei ön- kormányzathoz, a holtágmentő programhoz készülnek a pályá­zatok. Az önkormányzatok a min­den bizonnyal segíteni kész, a saját érdekükben némi anyagi áldozatot is vállaló (elképzelhe­tően tulajdonosonként kétezer forintról van szó) telektulajdo­nosok támogatását hangolják össze. A hasznosítás mértéké­nek arányában a cégektől is vár­ják a hozzájárulást. A mentési program részletei­ről, haladásáról állandóan tájé­koztatják az embereket, ezzel is erősítve a környezetvédelmi tu­datot, a felelősséget a természeti kincs megőrzéséért. Igen sok múlik azon, betartják e az üdülő­tulajdonosok a környezetvédel­mi előírásokat, amiről többnyire tudnak, de eddig nem mindenki vette komolyan azokat. Sokan csak igyekeztek birtokba venni a területet és magukkal, no meg- másokkal szemben vétkezve beleeresztették a vízbe a szeny- nyező anyagokat, a vízparthoz közel építették a WC-ket, nem környezetbarát anyagokkal .ve­szélyeztették a környéket. A második ütemben szeret­nék a Templom-zugi szivomyát egy nagyobb teljesítőképessé­gűvel kiváltani. Akkor évente legalább egyszer-kétszer kicse­rélődne a teljes vízmennyiség. Bede Zsóka „VAN BIZONYOS KÖLCSÖNÖS ÖRÖM A KORMÁNYZÁSBAN ÉS A KORMÁ- NYOZTATÁSBAN. (Sámuel Johnson) s (Ut)azás Mezőkovácsházán Az elmúlt néhány hónapban Mezőkovácsházán nem volt olyan fórum, megbeszélés, ahol az utak, útalapok problémája ne vetődött volna fel. A megközelí­tések elsősorban az elmúlt rendszert, illetve vezetést okol­ják a befejezetlen munkákért. Hogy valóban kampánymunka volt-e az útépítések elindítása, nem feladatunk elbírálni, de azt talán érdemes megjegyezni, hogy ezt megelőző években is történtek útépítések, és valóban jogos igényt elégítettek ki. — Jelenleg hol tart az építke­zés ?—kérdeztük Sóki Zoltánt, a polgármesteri hivatal útügyek- kel foglalkozó munkatársát. — Mezőkovácsháza belterü­letén levő burkolt utak hossza 25 kilométer. A burkolatlan felület még 10 kilométert tesz ki. A beruházások mindegyike lakos­sági igényfelmérés alapján, úgynevezett társasági szerződé­sek szerint, útépítési közössé­gek kereteiben történt. A tavaly megkötött szerződések alapján a Deák utca egyik szakaszában és a Dózsa utcában az akkor még meglevő pályázatos rendszer tette lehetővé, hogy az útalapok­ra záróréteg kerüljön. Ezzel egy időben a társuláson bélül el­készült még a József Attila és a Jókai utca is. A Kocsis János, a Bajcsy és a Béke utcák egy-egy szakaszán — amelyen az útalap 90 százalékos készültségű — már nem volt ilyen szerencsénk, mert időközben megszűnt a ked­vezményes megyei pályázati rendszer. — Hogyan tovább? — Az esélyeink sajnos nem biztatóak. Az önkormányzat zsebe üres és az országos szer­vek sem ígértek változást. A közlekedési miniszternek is fel­tettük a kérdést, de mindössze annyi választ kaptunk, hogy az önkormányzati tulajdonok tisz­tázása után talán az utak kérdése is rendezhető lesz. — Mit mondanak a lakók? — Ahol az elmúlt évben megépült az út ott a lakosok örömmel vették birtokukba, ahol úgymond félbemaradt a beruházás, ott természetes a tü­relmetlenség. Egyébként a la­kosságnak is van még tartozása a befizetéseknél. — lasi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom