Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-18 / 167. szám
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. július 18., csütörtök Szünidei barangoló Emlékszem, iskolás éveinket a nyári szünetek tették felejthetetlenné. A szabadság, a családdal együtt töltött napok, az engedékeny, drága nagymamánál elkövetett gyerekes huncutságok, a pajtásokkal való fürdőzések, az árokparti, késő estébe nyúló játékok, a ház körüli tennivalók mind-mind lefoglaltak. A három hónap valósággal elröpült. Szünidei barangolásunkkor arra voltunk kíváncsiak, vajon most hogyan töltik a gyerekek Nagyszénáson az „Olvasóbarátok köre” tagjainak támogatásával a gyermekkönyvtár szervezésében CIMBORA napokat tartottak alsós gyerekek részére. A negyvenfős kis gárda remek heteket töltött együtt. A jókedv, a vidámság garantált volt, hiszen gazdag programokat ajánlottak a rendezők. Sőt! A vetélkedők fődíja mi más is lehetett vqlna, mint egy hűsítő fagyi. A sárkánykészítők mellett természetesen a sportbarátok is szóhoz, illetve fűhöz jutottak a „Kapkodd a lábad” vetélkedő keretében. A közeli kiserdőben rendezett számháború után szalonnasütéssel zárták a napot a Gyopárosfürdőn a napközis táborba 45 gyereket írattak be az idén. Közöttük akadnak olyanok, akiknek a nyakában ott díszeleg a lakáskulcs, mert délután 4 órakor sem várja őket senki otthon. A táborozok közül sokan visszajárok, évek óta itt töltik a vakációt. Számukra a faházas kis tábori élet jelenti az igazi kikapcsolódást, a nyaralást. Reggel korgó gyomorral érkeznek a gyerekek, de a konyhás nénik jóvoltából bőséges a koszt, senki nem szenved hiányt. Szivák Laci nem tartozik a haspártiak közé, saját bevallása szerint is válogatós. Ottjár- tunkkor azonban éppen foga alá való volt a.tízórai, így önfeledten merült el a legózásban. Az elkészült szerkezetet büszkén mutatta: — Repülőt építettem! — Hová készültök a nyáron? —faggattuk a 9 éves, halk szavú kisfiút. a vakációt, feltalálják-e magukat a betondzsungelekben, táboroznak-e szívesen? Utunk során találkoztunk csellengő, kallódó kisdiákokkal, kulcsos fiúkkal és lányokkal, unatkozó kamaszokkal, rossz kinézetű, alig tizenéves társaságokkal. A szabadidejükkel gazdálkodni képtelen gyerekek mellett akadtak olyanok is, akik feltalálták magukat minden helyzetben. Ismerkedjenek meg Önök is szünidei barangolásunk szereplőivel! cimborák. A legsikeresebb rendezvény azonban a Fürdő-buli volt, valamint a békéscsabai Meseházban tett látogatás. Felsorolni is nehéz lenne, mi mindennel ismerkedtek meg ezalatt a két hét alatt a szénási gyerekek. Az tény: senki nem unatkozott. íme egy vélemény a sok közül: Ani néni! Misi bácsi! Úgy maradnánk még! A videózás, mesehallgatás mellett még vigyáznak is ránk! Az elismerő szavak Zuberecz Andrásnénak (gyermekkönyvtáros) és Czeglédi Mihálynak (könyvtárvezető) szóltak, akik a cimborákat kalauzolták a nyári szünetben is. — Anyu egyedül nevel, mi nem megyünk nyaralni. Majd Gádoroson a mamámnál találkozom az unokatestvéremmel és ott játszom. —Hol jobb, itt vagy otthon? — A táborban jól érzem magam, mert megszoktam. Tavaly is itt voltam, nem akartam otthon maradni. Bartha Noémi talpraesett, határozott leányzó, tudja már a tábori élet rendjét, hiszen ő sem most van itt először. — Anyu dolgozik, apu munkanélküli. Otthon is maradhattam volna, de jobban érzem magam a gyerekek között — mondja egyszuszra, majd átadja a szót barátnőjének, Karsai Szilvinek. _ — Én szeretek ide járni, mert elröpül az idő. Játszunk, beszélgetünk és sok barátot szerzünk. A családdal mi sem nyaralunk, talán egyszer-kétszer kimegyünk a strandra, de semmi több... Négylábúval a motorizált forgalomban Orosházán a Kelet utca forgatagában, a kipufogógázok ködében szinte felüdülés volt látni egy négylábút. A lóra és a lovasára sokan rácsodálkoztak, hiszen nem mindennap vágtat el az aszfalton egy kanca! Acs Andris, az alkalmi zsoké huszáros, temperamentummal navigálta Lenkét a motorizált forgalomban. A nyolcéves ló akkor is engedelmeskedett, amikor arra kértük gazdáját, hogy fogja rövidebbre a gyeplőt és számoljon be nyáron időtöltéseiről. — Most végeztem az Eötvös Téri Általános Iskolában és úgy döntöttem, hogy nem tanulok tovább, mert én az állatok között érzem jól magam. Otthon sok jószágot tartunk, szeretek velük foglalkozni, különösen a lovakkal. Lenkével most voltam a kovácsműhelyben vasaltatni. Számomra ez a fajta munka szórakozás is, télen-nyáron egyaránt. Eszem ágában sincs mást csinálni! A kukaborogatók, rongálok ideje lejárt A rendőrségen Szalai Ferenc rendőr százados, a köz- rendvédelmi és közlekedési osztály vezetője az idei nyár tapasztalatait összegezte: — A szünidő előtt propagandaelőadásokat tartottunk az iskolákban, hogy megelőzzük a nyári baleseteket, jogsértéseket. A fiatalok többsége ilyenkor — sajnos — céltalanul csavarog, rossz társaságba keveredik. Hajdanán nagy divatja volt a szándékos rongálásoknak, kukaborogatásoknak. Ma már új hóbortjuk van a fiataloknak: Gyopárosfürdőn a strand-diszkó idején kerékpárokat lopnak, nem is keveset. Nem győzzük hangoztatni, hogy vigyázzanak jobban értékeikre az állampolgárok! A balesetek kapcsán kedvező fordulatról számolhatok be, hiszen a gyermekbalesetek száma csökkent. Ennek ellenére nem lehetünk elbizakodottak, mert a felelősség bennünket, felnőtteket terhel, akármi történjék is. A környéket bebarangolta, az oldalt írta Csete Ilona, a látnivalókat fotózta Kovács Erzsébet Akikre vigyáztak... Napközis táborozás, családi strandolás, de semmi több! Nyári vélemény: egy nagy semmi! A lakótelep betonerdejében, a fák árnyékában beszélgetnek a gyerekek. Kamaszok. Élcelődnek egymással, a lányok a fiúkat, a fiúk a lányokat ugratják. Unatkoznak. Arcukon látom, szeretnének valamihez kezdeni, de mihez? A választ egyikőjük sem ismeri. A szomszédos telken ott virít a rönkvár, a valaha oly népszerű játszótér. A gerendák azonban elkorhadtak (már amelyiket el nem vitték a télen tüzelőnek!), a gaz beborít mindent. Szögek, lécdarabok ágaskodnak a farengetegből. A szülők sem szívesen engedik le gyermekeiket ide játszani, de a gyerekek sem választják időtöltésnek a vár-romot. Akkor mihez kezdenek a panelrengeteg fiai, lányai? — Pinyózunk, focizunk és unatkozunk — mondja a 14 éves Balogh Józsi, aki most fejezte be az általános iskolát. — Áz idén még nyaralás sem lesz. Öcsém most éppen strandol, én meg azon töröm a fejem, mihez kezdjek ma? Mamáék a Rákóczitelepen laknak, oda is ki kellene menni, de az nem nyaralás! — Én nem unatkozom! — utasítja vissza barátja állítását Bakos Misi. — Vannak itt haverok, azokkal moziba járok, strandolok, játszok. A testvérem a nagyinál van, én viszont keveset tartózkodom otthon, így, legalább nem veszekszünk! Horváth llonkáéknál sem várható közös családi együttlét: — Három napot töltöttem a kardoskúti nagymamánál, és amióta itthon vagyok, a téren próbálom magam lefoglalni. Vetítésekre járok, hülyülök a haverokkal. — Szinte egész nap egyedül vagyok — kapcsolódik beszélgetésünkbe Németh Henrietta. — Van, amikor elmegyek anyu munkahelyére vagy a mamához, de itt töltöm időm nagy részét. Hétvégén egy kicsit besegítek a házimunkába, és azután semmi. Lehet, hogy naivra sikeredett a kérdés, amit feltettünk a gyerekeknek búcsúzóul: — Mi lesz az idei nyári nagy élményekkel? — Egy nagy semmi! — hangzott a „kórus” válasza. Nyári játék gyerekeknek Bizonyára olvastátok a Békés Megyei Hírlap szerdai számát, ahol játékra invitáltunk benneteket, kedves gyerekek! Közöltünk egy összedarabolt fotót is és nektek az volt a feladatotok, hogy a mozaikokat kivágjátok az újságból. A további tennivalókról itt és most adunk tájékoztatást: ragaszszátok levelezőlapra az összeállított képet és küldjétek el a Hírlap szerkesztőségébe (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). A lapra írjátok rá: Nyári játék gyerekeknek! Aki a jeligét lefelejti, az sajnos kimarad a sorsolásból. Kár lenne hibázni, mert a három legszerencsésebb gyermek megfejtő a Kunság Füszért orosházi diszkontáruházának ajándékait nyeri: I. díj Kinder-kutya; II. díj Két tábla belga csokoládé kétféle ízben; III. díj öt Kinder-tojás. Beküldési határidő: július 22. A nyertesek nevét következő városoldalunkon közöljük, július 24-én. Jójátékot! Állatbarátokból lesznek a jó lószakértők A Bogárzói lóversenypályán a „tikkadt szöcskenyájak” s a békésen legelésző lovak mellett fáradtságot nem ismerő, lelkes gyermekcsapattal találkoztunk, akik az Orosházi Új Élet Mgtsz lovaglóiskolájának tagjai. Vili Nóra a vakáció nagy részét itt tölti. — Tavaly is beiratkoztam a táborba, mert szeretem a lovakat. Otthon sajnos csak macskám és papagájom van. Nemsokára kapok egy kutyát, de szívem szerint lovat kémék anyu- káméktól — meséli a kislány. Szabó Csabi a barátja unszolására jött ki a termelőszövetkezetbe. Úgy érzi jól választott, sőt kimondottam élvezi a lovak körüli tennivalókat. — Ez itt Tünde, a másik ló neve Panni — mutatja be kedvenceit a 9 éves fiú. — Azt már megtanultam, hogy az a paci, amelyik hátra húzza a fülét, az sunyi. — Panninak is van egy rossz tulajdonsága: vágtában hátra tekintget — mondja Bucsi Peti a lószakértő tájékozottságával. Aki azt gondolja, hogy a táborozok élete csupán a lovaglásból áll, az téved. Rajki Csabától tudjuk mi is, hogy a napot etetéssel kezdik a gyerekek. Ä kedvencek kedvence a hereszéna. A lovak ápolása után mindenki lovagol, de egyéb elfoglaltságot is kereshetnek maguknak a lovaglóiskola tagjai.
