Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

& KÖRKÉP 1991. július 12., péntek Huszonöt kamion parkolhat a vámudvaron, sorára várva. A vámosok folyamatos ügyeletet tartanak a sürgős szállítások esetére Fotó: Fazekas Ferenc Kelet kapuja Vámudvar nyílt Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) A nyugati országokban már több évtizede működő zollho- fok, zollplatzok az export, im­port lebonyolításának gyorsabb, korszerűbb ügyintézését segítik elő. Itt történik a kamionok rak­terének leplombálása, ezeknek a plombáknak a feloldása, s a szükséges vámpapírok intézése, s ez a vám- és pénzügyőrség dolgát lényegesen megkönnyíti. Eddig ugyanis ki kellett men­niük a vállalatokhoz és terme­lőszövetkezetekhez, idejük nagy részét az utazások kötötték le. Most azonban több jut az érdemi munkára. A vámudvart a Körösmenti Skála Rt. telepén hozták létre, mintegy 160 millió forintos be­ruházással. A beruházók tervbe A Kereszténydemokrata Néppárt az egyházak működőképességének meg­teremtéséhez vezető út első állomásá­nak tekinti a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szerdán elfoga­dott törvényt. Füzessy Tibor frakció- vezető — a KDNP csütörtöki parla­menti sajtótájékoztatóján — azonban a jogszabály több olyan elemére is rávi­lágított, amely továbbra sem teszi lehe­vették olyan vámszabadterület kialakítását, ahol ipari tevé­kenység is végezhető lesz. A másik befektető, a Hungaroca- mion tanácsadással, szakértői gárdával áll rendelkezésére a külkereskedelemben járatlan cégeknek, vállalkozásoknak. A vámudvar szektorsemle­ges, azaz nem részesülnek sem­milyen előnyben, kedvezmény­ben a Hungarocamion gépjár­művei. A hétköznaponként 8— 18, szombat, vasárnap 8—13 óra között nyitva tartó vámudva­ron akár napi 300 kamion útnak indítására, illetve fogadására van lehetőség. Remélhetőleg a város ezáltal azzá válik, amivé a vállalkozók szeretnék. Szállítás szempontjából a kelet kapujává. M.Z. tővé az egyházak számára az önálló gazdálkodást. Elsősorban a parlamenti plénum által elvetett keresztényde­mokrata indítványokra utalt és helyte­lenítette, hogy ezek révén nem került be a törvénybe az a kitétel, amely biz­tosította volna az állami tulajdonban lévő, de egyházi eredetű, s jelenleg is valamely egyház által használt ingat­lan automatikus visszajuttatását. Gyulai programajánlat Végvári esték ’91 Július 12, péntek, 17.00 órá­tól: Szív küldi szívnek szívesen; Lovas akrobaták bemutatója: Utcazenész-találkozó; Fekete Lászlónak, a világ ötödik leg­erősebb emberének fellépése; Sramlimuzsika. Július 13, szombat, 9.00 órá­tól: „Fut a tej”-futás; 10.00: Ke­rékpárverseny; 17.00: Szív kül­di szívnek szívesen; Ejtőernyős ugrások; Dzsesszbalett; Az At­lasz Klub bemutatója és vitézi próbák; Sramlimuzsika; 20.00: A Hevesi „Nővérek” koncertje; -21.00 órától utcabál a Lépcső­ház együttessel. Július 14, vasárnap, 9.00 órá­tól: Korcskutya-szépségver­seny (nevezés a helyszínen oltá­si bizonyítvánnyal); 17.00: Szív küldi szívnek szívesen; Gyer­mekszínházi előadás: Cimborák és más meglepetések; A Vár­színpadon 20.00 órától tombo­lasorsolás; a Holló Színház előadása; Sándor György humo- ralista műsora (rossz idő esetén 21.30 órakor a művelődési ház­ban). „IGAZI ELLENSÉ­GEINK HALLGATA­GOK” (Valéry) Kereszténydemokraták az egyházi ingatlanokról Nyelvtanulás nyaralás helyett Először a magyart kellene tudni... (Folytatás az 1. oldalról) denki számára kielégítő tan­anyagot biztosítani? — Angolból 3, németből 2 csoportot szerveztünk az élet­kort és a tudásszintet figyelem­be véve. Tanáraink olyan anya­got választottak, amely alacso­nyabb és magasabb szinten egyaránt tanulható. Elsőrendű feladatnak tartjuk a beszédkész­ség fejlesztését, hiszen az isko­lai keretek között erre jut a leg­kevesebb idő. Ezenkívül olyan szituációs játékok kerültek fel­dolgozásra, amely a mindennapi életben való eligazodást segíti. — Hogyan értékeli az eltelt napok alapján a tábort? — Úgy gondolom, hogy nem dicsekvés, ha azt mondom, a 76 gyerek közül 1-2 morzsolódott csupán le. S ez nagyon jó arány. Minden tiszteletem és elismeré­sem azoké a gyerekeké, akik a nyári szünetükből 10 napot ál­doztak arra, hogy valamivel töb­bet, mást tanuljanak, mint az is­kolában. — Az eddigi tapasztalatok alapján mi okozta a legtöbb gon­dot a nyelvtanulás során? — A gyerekek és a tanárok visszajelzései alapján elmond­hatom, hogy sajnos a magyar nyelvtan. Hiányosak a fogalmi ismereteik, nem mindig tudják a megtanult szabályokat alkal­mazni. így sokkal nehezebben értenek meg egy-egy idegen­nyelvi sajátosságot. —Pár hónapja működik a kft. Mi volt az alapvető motiváló erő létrehozásában ? — Békés megye nyelvoktatá­sának megszervezése. Nemcsak itt helyben tervezünk tanfolya­mokat, hanem az igények, isme­retek alapján igyekszünk a me­gye egész területén biztosítani szaktanárt, kellő számú jelent­kező esetén. — Mikor lehet jelentkezni? Kiknek tervezik a tanfolyamo­kat? — Augusztusban fogjuk meghirdetni, óvodások, iskolá­sok és felnőtt csoportokat sze­retnénk indítani. A szintfelmé­rés után mindenki saját tudás­szintjének megfelelő csoport­ban kezdheti meg ősztől a tanu­lást. — Kik fognak tanítani ? — Igyekszünk minél több anyanyelvi tanárt megnyerni, s ahol lehetséges, a párban taní­tást megoldani; egy idegen és egy magyar anyanyelvű tanár­ral. Ez ideális felállás lenne, hi­szen a szövegértés és a nyelvtan elmagyarázásához, megérteté­séhez szükséges a magyar nyelv, viszont a kiejtés, az adott nyelv sajátosságainak elsajátí­tásában nagyobb szerepe lehet az idegen anyanyelvű tanárnak. — Vannak-e a kft.-nek egyéb tervei is a nyelviskola működte­tésén kívül? — Igen. Nagyon fontos fel­adatnak tartom a nyelvtanárok és az orosz nyelvi átképzősök segítését. Éppen ezért az angol, a német és a francia nyelvhez kapcsolódóan szeretnénk fel­venni a kapcsolatot—és lehető­ség szerint a helyi szervezetet létrehozni — a Theachers Club­bal, a Goethe Intézettel és az Alliance Francaise-zel. Ezek a szövetségek az adott nyelvet tanító tanároknak, diákoknak adnak segédanyagot, módszer­tani tájékoztatót, információkat, így adva lehetőséget a színvona­las oktatás megteremtésére. Tervezzük még külföldiek számára a magyar nyelv oktatá­sát. A Thermal Investtel közö­sen — ők biztosítják a szállást és az ellátást — Amerikában hir­dettük meg a kéthetes, napi 4 órás nyelvtanfolyamot. Szeret­nénk még a nyelvtanulóknak a középfokú próba-nyelvvizsga lehetőségét biztosítani a buda­pesti Rigó utcai bizottság közre­működésével. S végül, de nem utolsósorban menedzselnénk a nyelvoktatással kapcsolatos anyagokat —könyveket, teszte­ket, gyakorló feladatlapokat. Olyanokat is, melyeket a megye tanárai állítanak össze; és mint jól bevált segédanyagot hasz­nálják. Egy ilyen „módszertani börze” alkalmas lehet a tapasz­talatok kicserélésére, új mód­szertan megismerésére. M. K. / // Uj tervezet a képviselők asztalán A szakszervezetek kötelesek elszámolni Csütörtök délután egy órakor — 197 képviselő jelenlétében — folytatódott az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának munkája. Elsőként a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló jegyző­könyv megerősítéséről kellett döntenie a háznak. A határozat- tervezetet a jelenlévők egyönte­tű, ellenszavazat és tartózkodás nélküli helyeslésével fogadták el. Ezután meglehetősen zakla­tott vita kezdődött a munkavál­lalói érdekképviseleteket érintő törvényekről. Elsőként a mun­kavállalói érdekképviseleti tag- díjfizetés önkéntességéről szóló jogszabályról folytatott rövid részletes vitát a Ház. Mint isme­retes, a törvényjavaslat lényege: a munkavállalók munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb ér­dekképviseleti tagdíjat csak a munkavállaló írásos beleegye­zésével vonhat le a munkáltató. Körösvidéki Extra - hatvanezer példányban Amikor két éve Schenk János útjára indította a pécsi Extrát, sokan megmosolyogták, mond­ván, hogy nincs nálunk igény az effajta reklámújságra. Nos, nem lett igazuk, hisz ma már egymil­lió 960 ezren olvassák a közér­dekű kereskedelmi hetilapot, köztük a Békés megyeiek is. Az Extra lapcsalád legújabb szülöt­te, a Körösvidéki Extra első pél­dányszáma július 11-én jelent meg. Mint a tegnapi sajtótájékoz­tatón a lapalapító Schenk János elmondta, a csütörtökönként napvilágot látó ingyenes újság nem kíván politizálni. A szer­kesztőség elsősorban a gazdasá­gi élet mozgásait, változásait követi, s az ország bármely táján megjelenő hirdetések mellett a nyolc oldalt riportokkal, közér­dekű információkkal, vállalko­zók és vállalkozások bemutatá­sával teszik színesebbé. Meglehet, hogy sok család­ban ezt az egyetlen újságot ol­vassák majd, ezért tartalmában és külsejében is színvonalas la­pot szeretnének eljuttatni a me­gye négy városába — hang­súlyozta B. Sajti Emese ügyve­zető igazgató. Az első Békés megyei Extra címoldalán a hetilap céljait, jel­legét ismertetik az olvasókkal, a belső oldalakon kifejtik, milyen olvasói réteghez is szól ez az újság. Található még horosz­kóp, jegyzet a kötelező biztosí­tásról, élménybeszámoló Svájc­ból, beszélgetés egy gyomaend- rődi önkormányzati képviselő­vel. Akad rejtvény, s persze ren­geteg hirdetés: apró és félolda­las, rajzos, fotós, színes, hisz a lap fő profilja, megélhetési for­rása a hirdetés, melyre — ta­pasztalataik szerint — folyama­tosan nő az igény hazánk min­den megyéjében. G. K. Indulatos, személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vita robbant ki viszont az állami és a szakszervezeti vagyon szét­választásáról szóló önálló kép­viselői indítvány részletes tár­gyalása során. Míg a felszólalók túlnyomó többsége az Ország- gyűlés beavatkozásának szük­ségességét hangoztatta a tisztá­zatlan munkavállalói érdekkép­viseleti vagyoni viszonyok ren­dezése érdekében, addig a Ma­gyar Szocialista Párt képviselői a szakszervezetek megbénításá­ra tett lépésként értékelték Pal- kovics Imre (MDF) törvényja­Az elmúlt héten forró hangu­latú találkozóra került sor Sarka­don a sertéstartók és a Gyulai Húskombinát felvásárlási osztá­lyvezetője, Zahorán János Miklós között. Az osztályvezető jöttét az önkormányzat nem ver­te túl nagy dobra, nehogy tünte­téssé fajuljon a dolog, hiszen mint Dobi Imre, a helyi kisgaz­dák elnöke elmondta, ez már nem is katasztrófa, hanem egye­nesen tragédia. — Nagy baj lehet még ebből, annyira padlón vannak az embe­rek! — figyelmeztetett ezután. Hiányolta az ügyben legilleté­kesebb minisztériumi képvise­lő, „Szőke úr” jelenlétét is, aki­nek — mint mondta — éppen ilyen fórumon lenne a helye, hogy erről a „tragikus helyzet­ről” személyesen győződhessen meg. A találkozón megjelent ser­téstartók sem szűkölködtek a mondanivalóban. íme néhány kiragadott gondolat az elhang­zottak közül: — Most három hónapra fizet a kombinát a disznókért. Ne­künk a tápot rögtön kell fizetni, a mi pénzünket meg negyed évig kamatmentesen használják. Hogy van ez? — Alig kapunk pénzt a disz­nókért, mi pedig mindent fel­emelt áron veszünk. — November óta járkálok, hogy elvigyék a kocát. Mindég csak aszongyák: a kombinát dolgozóinak szállítanak. Hát hányán dolgoznak még abban a kombinátban? — Február óta minden héten jelentkezek én is. Szívelégtelen­ségem van, 5400 forintos nyug­díjam... Más egészségesebb, több a pénze, később jelenti le a disznóját, mégis nejd viszik! — Négymázsás a disznóm. Ha megdöglik, ki fog kártalaní­tani? — Nálunk már úgy van, hogy vagy én eszek, vagy a disznó. Mind a kettő nem megy. — Megutáltatják velünk a jószágtartást! — Azon gondolkodom, hogy agyonüssem-e őket vagy szél­nek eresszem!? — Odáig jutottunk, hogy az vaslatát. Az újjászerkesztett for­mában a Ház elé kerülő jogsza­bálytervezet-csomag a többi között kimondja: a szakszerve­zetek kötelesek a vagyonukkal elszámolni. Az elszámolási kö­telezettség kiterjed az ingatla­nokra, a 200 ezer forintot meg­haladó értékű állóeszközökre, a védett műalkotásokra, a szaks­zervezet által alapított vállalat­ra, az értékpapírokra, a pénzek­re. Az elszámolásokat a tervezet szerint augusztus 31 -ig kell be­nyújtani az Állami Számvevő- széknek. emberek a nyári konyhában mérik szét a húst. Kit érdekel, hogy higiénikus-e, a lényeg, hogy szabaduljon tőle! — Itt kellene lenni valakinek a gabonaipartól is! Hogy olcsó az átvétel, ez csak az egyik gond, de drága a táp is, ez a másik. Tóth Imre polgármester — aki e félig zártkörű találkozóra azért a sajtót is meghívta — a következőképpen foglalta össze a sarkadiak problémáit: — Elterjedt a hír, hogy a fel­vásárlás nem egyenletesen fo­lyik a településeken. Némely helyről sokkal többet szállítanak arányaiban, mint városunkból. Többen igazságtalannak érzik, hogy a kombinát előnyben ré­szesíti a saját dolgozóit, sokszor olyanokat is, akik sohasem tar­tottak sertéseket, csak a nevüket adják egy-egy szállításhoz. Ki­alakult a feketepiac, s bár tanú sohasincs rá, gyakorta „csú­szik” a pénz is... Zahorán János Miklós mesz- sziről kezdte a kialakult állapot magyarázatát: — Harminc éve dolgozom a szakmában. Ezelőtt öt évig úgy működött a vállalatunk, hogy megkaptuk felülről az utasítást, a parancsot, mennyi sertést kell átvennünk, mennyit levágnunk. A levágott mennyiséget azután sokáig hűtöttük. Az így jelent­kező veszteségünket az állam dotálta. Ezért nem mentünk tönkre. Azután elgyengült a ha­talom szava, megszűnt a kötele­ző megyei értékesítés. Fokoza­tosan megjelentek mellettünk más felvásárlók, akik legtöbb­ször magasabb áron vették át a sertést, mint mi. Az emberek persze oda adták a jószágot, ahol többet kaptak érte. Ezáltal a kombinát eljutott oda, hogy a szükségleteit sem tudta felvásá­rolni. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, de ugyanakkor fel is szabadultunk a korábbi felvá­sárlási kötelezettség alól. Ettől kezdve senki sem kérheti raj­tunk számon, hogy miért nem vesszük meg azt a sertést, amire nincs szükségünk! (Folytatjuk) Magyar Mária A Parlament szerdán nyílt szavazással döntött az egyházi ingatla­nokkal kapcsolatos törvényjavaslatról. Megyénk képviselői a követ­kezűképpen voksoltak: Szokolav Zoltán (MDF) , 'gén Kádár Péter (SZDSZ) tartózkodott Dr. Pásztor Gyula (FKgP) igen Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) nem Deme Zoltán (MDF) igen Varga Zoltán (MDF) igen Dr. Remport Katalin (MDF) nem volt jelen Csurka István (MDF) igen Dr. Futaki Géza (SZDSZ) nem volt jelen Markó István (MDF) nem volt jelen Dr. Vastagh Pál (MSZP) nem Dr. Zsíros Géza (FKgP) igen Sertés-fórum Sarkadon 1. „Vagy én eszek, vagy a disznó...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom