Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

MEGYEI KÖRKÉP

1991. június 12., szerda

e

Sajtó és demokrácia I álláspontok

A tömegtájékoztatás, a nyilvánosság helyzetével kapcsolatos viták köztudottan egyidősek a rendszerváltással hazánkban. Az olykor szélsőségektől sem mentes szócsaták mára — a sajtó privatizálásának befejezése után — zömében elcsitultak. Emellett azonban időnként felbukkan egy- egy kedélyborzoló nyilatkozat a sajtó ellen.

Varga Zoltán orosházi képviselő például egy közelmúltbeli rádiónyilatkozatában feltehetően nem kellő mélységig gondolta végig mondanivalóját, amikor lapunkat azzal vádolta, hogy az „... következetesen intéz a parlamenti demokrácia ellen is olyanfajta kirohanásokat, amelyek kimerítik a Büntető Törvénykönyv egyes passzusait.”

Nos, a nyilatkozat hallatán először is azt kell gondolj nunk: a képviselő téved. Amikor ugyanis a hatalmon lévő kormányt, a legerősebb pártját, vagy éppenséggel a Parlament munkáját bíráljuk, nem a parlamenti demokráciát támadjuk, hanem annak vadhajtásait nyesegetjük. Erre több időt és szót nem érdemes fordítani, mert ez teljesen természetes dolog. Ami pedig az idézet második részét illeti, egy parlamenti demokrácia országgyűlési képviselőjének mindenkor és minden körülmények között be kell tartania a Büntető Törvénykönyv egyik alapelvét, az ártatlanság vélelmét, nevezetesen: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

Aki pedig' megszegi ezt a rendelkezést, súlyosan vét a jogállamiság írott és íratlan szabályai ellen.

Sajnáljuk, hogy Varga Zoltán ismét megfeledkezett arról, mi a szerepe a sajtónak és mekkora a felelőssége egy országgyűlési .képviselőnek minden kimondott szóért a^ modern társadalmakban. Számunkra sokkal megnyerőbben fogalmazott például a kormány egyik tiszteletre méltó tagja a minap a televízióban, amikor azt mondta: a sajtót nem kell szidni, nem is kell szeretni, el kell fogadni.

Miben segít a támogatás...

... hátrányos

helyzetben?

•

A napokban beszámoltunk arról, hogy megyénkben négy község — Dombiratos, Geszt, Körösújfalu és Mezőgyán — különböző mértékű központi támogatásban részesült, mint | önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település.

Az érintetteknek bizonyára bőven van választási lehetőségük a pénz felhasználásában. Mégis, miben segít, mire fordítható a támogatás? Erre kerestünk választ — ezúttal három településen —, és foglaljuk össze az alábbiakban.

__ Hivatalos értesítő még

n

incs a kezünkben arról, hogy Geszt több mint. 10 millió forintos állami támogatást kapott, de az újságból már értesültünk róla — mondta Hanzéros János, Geszt polgármestere, majd így folytatta: — Tulajdonképpen mi kevesebbet kértünk, amikor tavasszal megpályáztuk ezt a pénzforrást. Valószínűleg azért ítéltek ennél mégis jóval többet, mert a pályázatunkból kitűnt: halmozottan hátrányos helyzetben vagyunk. Távol a várostól, elmaradott infrastruktúrával, nagy létszámú etnikai kisebbséggel. Az iskola kastélyban működik, világos, hogy ennek fenntartása is drágább, mint máshol.

— A legnagyobb gond azonban a munkanélküliség. S mint a polgármester elmondta, ha a pénz valóban megérkezik, és ha ennek felosztása a képviselő-testület hatáskörébe kerül(nel), akkor főként ez utóbbin kívánnak segíteni, vállalkozások indításával, munkahelyteremtő beruházásokkal. Ezentúl pedig járdát és utakat szeretnének építeni. Természetesen az sem melléd kés, hogy így nem kell bezárniuk az idősek klubját, továbbra is biztosítani tudják az ingyenes szemétel- szállításit, illetve a nyugdíjasoknak a tüzelőszállítást.

Körösújfalun sokkal több helye lenne a pénznek, mint -amennyire futja a számukra odaítélt 335 ezer forintból. Csüllög István jegyző legalábbis így gondolja... A két pedagóguslakásra, ha valamikor, hát most nagy szükség lenne. Az úi tanévre ugyanis több tanítót, tanárt is ide kell csalogassanak, ám e lakások rendbe tételére

egyszerűen tervezni sem tudtak, amíg nem jött ez a lehetőség ... Legalább ilyen égető szükség van a napközi otthonos konyha festésére, mázolására, s a temetőbe veri zető járda felújítására is, mely a t.sz-ben végzett meliorációs munkálatok során igencsak megsüllyedt. S mi az, amire nem futja? Hogy csak néhány példát említsünk Csüllög István felsorolásából. Televízió, magnetofon kellene az óvodának, kerítés az iskolának... És így tovább és íg/ tovább.

Mezőgyán 1 millió 716 ezer forint kiegészítő állami támogatást kapott. Mint Szabó István polgármester elmondta, ez is öröm a községnek, de rejtély marad számára, hogy a döntéshozók mi alapján differenciáltak, hiszen vannak Mező- gyánhoz hasonló nehézségékkel küszködő falvak, amelyeknek jóval több pénzt ítélték. Arra a kérdésre, hogy végül is mi került bele a pályázatukba, Pribék Mihály gazdálkodási főelőadó válaszolt:

— A pályázat főként számbeli kimutatásokból állt. Ennek is az volt a lényege, hogy az önkormányzat, ha az előző évek működési szintentartását meg akarja őrizni, akikor 1 millió 716 ezer forintra lenne még szüksége. Úgy tűnik, ezt fogjuk megkapni, bár eddig még hivatalos értesítés nem érkezett.

A pénz felhasználásáról a polgármester a következőket mondta:

— Amennyiben központi utasítást nem kapunk, a testület fog dönteni arról, hogy konkrétan mire fordítsuk ezt az összeget.

M. M.—N. Á.

(Folytatás az 1. oldalról)

gozzanak, mint minden más munkanapon” — fogalmaz állásfoglalásában a három párt megyei szervezete.

* * *

Az MSZOSZ Békés megyei vezetőjét, Gácsi Pétert a tegnapi országos sztrájkbizottsági ülés után kérdeztük, többek között arról, a parlamenti pártok vélemény- nyilvánítása után változó the álláspontjuk a csütörtökre meghirdetett sztrájkról.

— Az elmúlt tíz hónap alatt történtek ismeretében — beleértve a taxissztrájkot, a kormányfőhöz intézett, május 2-i kilencpontos javaslatot és a június 3-i, eredménytelenül zárult tárgyalást — nem juthattunk más következtetésre, mint arra: a kormány nem mozdult el a halogatás pozíciójából — kezdte Gácsi Péter. — Ezek után nem marad más, mint a kormányt valamilyen formában tárgyalásra késztetni, de legalábbis elgondolkodtatni. Törvényes lehetőségeinket számba véve a sztrájkot választottuk, miután tagságunk zöme erre szavazott. Ebből következik, hogy szándékunkat nem befolyásolják a pártvélemények. Elhatározásunkat a most befejeződött országos sztrájkbizottsági ülésen is megerősítettük. A kormány eddig nem nyilvánította ki készségét a tárgyalások folytatására, persze lehetősége van erre szerda estig.

Gácsi Péter elmondta még, hogy amennyiben csütörtökön életbe lép a sztrájk, sokan — taxisok, autóbusz- vezetők — munkájuk megszakítása nélkül a kék szalag kitűzésével fejezik ki szimpátiájukat a tüntetőkkel Békés megyében.

(1. e.)

* * *.

Az érdekegyeztető tárgyalások helyszínéül szolgáló Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy Antall József miniszterelnök, az MSZOSZ sztrájkfelhívásával összefüggésben, az 1989. évi, sztrájkról szóló VII. törvény értelmében megbízta Herczog Lászlót, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, hogy képviselje a kormányt az egyeztető eljárás során.

Törvény az adósokról

(Folytatás az 1. oldalról) .

mivel a három hónapos fizetési haladék növelni fogja a sorbanállást, de nincs más megoldás, mert éppen a csődeljárások oldhatják meg hosszú távon a sorbanállás megszüntetését. A veszteséges szervezetek fenntartása tovább rontaná a gazdaság helyzetét. Ugyancsak rövid távon negatív hatással lesz a törvény bevezetése a költségvetésre és az államháztartásra, mert az adósok a köztartozásokat sem fogják rendszeresen fizetni.

Ezután a frakciók vezérszónokai kaptak szót, akik alapvetően egyetértettek a törvényjavaslattal.

Az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát elnapolta, majd a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkor-, mányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Tarján Lászlóné (FKgP) rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat módot kínál a letűnt rendszer településpolitikai hibáinak a kijavítására, a pártállami településhierarchia megszüntetésére.

Ráday Mihály (SZDSZ) felhívta a figyelmet a műemléki törvény hiányára, és arra,

A Parlament csődtörvényt

elfogadta a

liogy a természeti és az épített környezet, védelme nem megoldott. Véleménye szerint nem lenne azonban célszerű a műemlékvagyont állami tulajdonba adni.

A képviselők ezt követően megszavazták a törvényjavaslat részletes vitára bocsátását.

Ezután folytatódott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája.

Deme Zoltán:

A toleranciában bízom

Deme Zoltán még a tudósítás elküldésének pillanatában is bizakodik, hogy sor kerül arra a felszólalására, amelyben a volt egyházi ingatlanok tulajdonának rendezéséhez kíván hozzászólni.

— Ügy gondoljuk, a református lelkész képviselőkkel együtt, hogy csak abban az esetben tudjuk átvenni az ingatlanokat, ha valamennyi földet is kapunk — mondta. — Ez a működtetés > fedezetét biztosítaná. A kormány azonban elzárkózott ettől, ám' megtudtuk, hogy a működtetés érdekében külön törvényt készítenek elő. Két szélsőséget tapasztalunk. Az ellenzék túlzott félelmét érezzük: attól tartanak, hogy az egyházak meglehetősen nagy vagyonhoz jutnak, s így keresztény kurzus valósulhat meg. Ezt megértem: a történelemben az egyházak is elkövettek bűnöket. A másik szélsőség pedig az, amelf minden vagyont vissza akar juttatni az egyházaknak. Ettől is óva intenék mindenkit. Mindkét szélső helyzetet fel kell oldanunk. A működtető törvény meghozatala érdekében az MDF-frakció egyöntetűen azt kérte, hogy a minisztériumok mielőbb végezzék el az egyeztetést. Mi, a vitában résztvevők, valamennyien érzékenyek vagyunk, s ezen csak a tolerancia segíthet.

•K. A. J.

Dr. Inotay Ferenc (KDNP) az egyházak 40 éves kifosztásáról és megalázásáról beszélt, és arra kérte a törvényhozókat, hogy legalább annyi esélyt adjanak, ameny- nyit egy börtönből szabaduló Vab kap. A képviselő visszautasította azt a vádat, hogy * pártja a törvényjavaslat támogatásával fogyatkozó szavazó) bázisát akarja növelni. Kijelentette: a KDNP a választói elvárásainak akar megfelelni.

A vita során alkotmányértelmezési kérdések is előtérbe kerültek: a szabad demokraták és a keresztény- demokraták között a szabad vallásgyakorlás, illetve a vallásszabadság eltérő felfogása kapcsán bontakozott ki kisebb szócsata. Az SZDSZ egyházi tulajdonrendezésre vonatkozó elképzeléseit

azonban nemcsak a kereszténydemokraták, hanem az MDF padsoraiból is valóságos ..kereszttűz” alá vették. Deme Zoltán lelkész képviselő megjegyezvén, hogy a liberális szemlélet voltaképpen nem tesz különbséget vallás és vallás között, azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ennek következtében akár a sátánista vallás támogatását is felvállalnák a liberalizmus hívei.

Mivel az ellenzék és a kormánypárt álláspontja egyáltalán nem közeledett egymáshoz, a kereszténydemokraták részéről szót kérő Füzessy Tibor szélmalomharcnak nevezte a vitát. Ezen a ponton az elnöklő Dörnbach Alajos le is zárta a törvényjavaslat általános vitáját, ám a részletes vitára bocsátásról egyelőre

— vélhetően a határozat- képtelenség eshetősége miatt

— nem szavazott a plénum.

Az Országgyűlés röviddel hét óra előtt fejezte be a munkát; ma délután megkezdődik a fővárosi és kerületi önkormányzatokról szóló törvény határozathozatala.

Ütvén holdig 100 százalékos kárpótlás

„ELKÉPZELNI SEM TUDOK SZEBBET ANNÁL, HOGY ÉPPEN A LEGMAGASABB RANGÜAK SOK MINDENT MEGBOCSÁSSANAK, DE BOCSÁNATBA NE SZORULJANAK SEMMIÉRT...”

SENECA

(Folytatás az 1. oldalról)

töknek 1992. március 31-ig át kell alakulniuk. Jelenlegi formájúkban teljes egészében megszűnnek. Az átalakulásnak a kormány mai álláspontja szerint (s ezzel megegyező a minisztérium elképzelése is) úgy kell történnie, hogy a tagok között 100 százalékban nevesítve legyen a vagyon. Még egyszer hangsúlyozom, 100 százalékban ! Ez a vagyonnevesítés abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti közgyűlés kétharmados többséggel úgy dönt, hogy nem akarják teljes mértékben a vagyont nevesíteni, akkor ezt is megtehetik. Van ilyen lehetőség is. Amennyiben a tagok kétharmada vagy több mint kétharmada ragaszkodik a teljes felosztásihoz, akkor azt így kell végrehajtani. Szintén lényeges, hogy a ledolgozott éveket figyelembe véve a taggyűlésnek számításba (kell vennie, ki mennyit dolgozott a szövetkezetben és mennyivel járult hozzá a közös vagyonhoz. Szintén a közgyűlés hatásköre meghatározni, mi- lyen arányban osztják fel a közös vagyont. Központi előírás erre nem lesz. Nyilvánvaló, hogy akii 25 évet dolgozott a termelőszövetkezetben bevitt földjén, annak jelentős részaránya lesz.

Országos átlagot mondok — nem tudom, hogy itt Békés megyében a téeszeknek mekkora vagyona van —, egy téeszdolgozó körülbelül 550-600 ezer forint névértékű ' üzletrészt kap majd. Ez igen jelentős összeg, s éppen ezért nagyon meg kell gondolni, hogy mi legyen a sorsa. És most szólnék a részletekről: amennyiben -a szövetkezeti dolgozó úgy dönt, hogy ő egyéni gazdálkodó akar lenni és nem közösködik senkivel, akkor üzletrészének megfelelően a ráeső részt ki kell osztani. Az el- vök ugyanazok, mint amilyen módon a felhalmozott vagyont felosztották.

Akik úgy gondolják, hogy szövetkezeti formában akarnák maradni, de maximum csak 10—15-en szeretnének egy-egy szövetkezetét alakítani, erre is lesz mód. A kollektívára eső részt összeadják, ami jelenthet mondjuk 5 millió 500 ezer forintot névértéken, plusz a föld, s erre már minden további nélkül reorganizációs hitelt vehetnek fel.

Választható az egyéni gazdálkodás formája is.

— Várhatóan milyen lesz a kárpótlási törvény hatása a szövetkezetek átalakulására?

— Biztosak vagyunk abban, a kárpótlási törvény előbb-utóbb törvény lesz. Meggyőződésünk, hogy a pártok meg tudnak egyezni a módosításokban. Bármenynyire fájó is az Alkotmány- bíróság döntése, a kormány nem tehet mást, mint elfogadja.

Két. dolgot kifogásolt az Alkotmánybíróság. Az egyik a túlzottan nagy pozitív diszkrimináció, ami a között van, hogy 200 ezer forintig. 100 százalékos a kárpótlás,

akiknek bérlakásuk és gyáruk volt, a földtulajdonosoknál pedig a kárpótlás mértéke 1 millió forint. A másik kifogás, hogy egyik esetben sem piaci formában történik a kárpótlás, hanem képzett értéken, nem valós piaci áron. Itt nekünk mindenképpen egy árverést kell bevezetni, de tudjuk kezelni, bőven van földkínálat. A minisztérium úgy döntött, hogy minden egyes megyében állami gazdasági földterületekből jelentős nagyságú földeket bocsát piacra a kárpótlás végrehajtásának időszakában. Így azoknak a termelőknek, akiknek vállalkozó kedvük van és egyéni gazdák akarnak lenni, minden további nélkül elegendő földterület áll majd rendelkezésre. Magyarul, tudnak földet vásárolni a kárpótlási utalvány ellenében. Azoknak, akiknek 50 holdnál kevesebb földbirtoka volt, az alkotmánybírósági döntés után is 100 százalékos kárpótlásban részesülnek, A degresszió csak e fölött lép be. Az, hogy hol kapja visz- sza a földjét, ugyanott, ahol volt, vagy más helyen, az már a helyi háromtagú földrendezési bizottság döntésén múlik.

— Mi a kárpótlási igények kielégítésének menete?

— Lényeges tudni, hogy a termelőszövetkezetek közös tulajdonban lévő földjei mellett egyéb tulajdonú, méghozzá tagj tulajdonú föld is van, amelyeket a szövetkezet használ. Ezeket az egyéni tulajdonban lévő föl- • deket a következő háromnegyed évben ki kell mérni

azoknak, akiknek a nevén van. Ez az első és legfontosabb.

A másik, a kárpótlási törvény értelmében alkalmazottanként 20. tagonként 30 aranykoronányi földterületet szintén ki kell mérni. Miután ez a kettő megtörtént, a megmaradó földterület — ami nem kicsi, országos átlagban a téeszek földjének 61 százaléka ilyen közös tulajdonban lévő föld — mintegy 3 millió 850 ezer hektár. Ez képezi a kárpótlás; törvény alapját. Itt lehet érvényesíteni a kárpótlási jegyeket, azoknak, akik földhöz akarnak jutni. Tehát a tagi tulajdon kimérése után majd a kárpótlási törvény alapjául szolgáló föld visszaadása következik.

— Mennyibe kerül a föld kimérése?

— Beszélnek itt mindenfélét. Még valami -legendás 6 ezer forintot is emlegetnek. Nem tudom, kik terjesztik, de nem igaz. A kimérés egyértelműen maximált áras lesz és áfamentes. Ügy gondoljuk, ha a földkimérést koncentráltan együtt . kéri egy közösség, akkor egészen biztosan egy hektárra vetítve 3 ezer forint körül várható, ha holdra ’számítva nézzük, akkor nem lesz több 2 ezer forintnál. Pontos árat nem tudok még, de valószínű, hogy az elhangzott ösz- szegeknél is kevesebbe kerül a kimérés. Az összes többi procedúra a volt tulajdonos részére teljesen ingyenes és bérmentes. A költségeket az állam magára vállalja. Papp János