Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

1991. június 11., kedd KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP Külügyi tájékoztató Antall József Madridba készül Román politika „Ortodox felfogású funkcionáriusok” Antall József kormányfő Fe­lipe González meghívására jú­nius 17-én egynapos munkalá­togatásra Madridba utazik —je­lentette be Herman János kül­ügyi szóvivő szokásos hétfői sajtókonferenciáján. A látoga­tás kapcsán a szóvivő hangoz­tatta: a kormányfői vizit betető­zése lesz az elmúlt időszak in­tenzív magyar—spanyol kap­csolatépítésének. A két ország egymás iránti érdeklődését az motiválja, hogy Spanyolország sok vonatkozásban hasonló utat járt be, mint amelyet a magyar demokrácia tűzött maga elé. A látogatás alkalmával a magyar és spanyol vezetők dokumentu­mokat írnak alá a kapcsolatok további fejlesztéséről. A június 19—20-án ülésező összeurópai külügyminiszteri értekezlet jelentőségét méltatva a szóvivő kiemelte: Magyaror­szág támogatja az összeurópai kooperatív biztonsági rendszer kialakítását célzó lépéseket. A magyar remények szerint a kon­ferencia eredményeként tovább fejlődnek az európai együttmű­ködés és biztonság intézményei, s képessé válnak arra, hogy kon­tinensünkön megelőzzék a poli­tikai feszültségek felhalmozó­dását. A magyar felfogásnak megfelelően az összeurópai biz­tonság fontos elemét képezik a kétoldalú szerződések. Ennek kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország immár hat állammal folytat előrehala­dott tárgyalásokat kétoldalú alapszerződések megkötéséről. . Herman János mindazonáltal hangoztatta: a kétoldalú szerző­dések kérdésében Magyaror­szág nyitott minden, az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő állam irányába. — Ion Iliescu román államfő cinikus hatalmi politikára, sze­mélyes helyzete erősítésére használja fel a nemzetiségi kérdést: bármikor kész kijátsza­ni a románokat a magyarok, egyik nemzetiségét a másik el­len, ha ettől népszerűséget re­mélhet — bár lett volna lehető­sége, hogy tekintélyével segítse a problémák megoldását. Erről beszélt az MTI washingtoni tu­dósítójának David Funderburk, volt bukaresti amerikai nagykö­vet. A professzor Ronald Reagan elnök idején, 1981—1985 kö­zött volt posztján, majd lemon­dott, tiltakozásul a Ceausescu- rendszemek nyújtott amerikai támogatás ellen. — Az amerikai hírszerzésnek annak idején vol­tak adatai Ion Iliescuról, Pétre Románról. Semmi nem jelezte, hogy a jövő emberei lennének, ellenkezőleg: az adatok arra mutattak, hogy meglehetősen ortodox felfogású funkcionáriu­sok— mondotta. A kérdésre, milyen amerikai politikát látna szívesen a ma­gyar nemzetiség ügyében, a volt bukaresti nagykövet kijelentet­te: — Bizonyos magyarok és bizonyos románok nem tudják ésszerűen mérlegelni a történel­mileg kialakult helyzetet, a tényt, hogy az évezredes ma­gyar múlt ellenére a térségben román többség alakult ki. Ilyen­formán egy reménység lehet, amit az amerikai politika is tá­mogathat: a nyelv, a kultúra maradéktalan ápolását biztosí­tó, messzemenő politikai ön­igazgatás a magyarlakta terüle­teken — egy jövendő szabad, demokratikus Romániában. Mit kell tenni a forint konvertibilitásáért? Kérdőjelek Siker vagy kudarc? A szlovákiai Bártfán ren­dezett négynapos nemzet­közi konferencia közép­pontjában egyetlen kérdés, a kelet- és közép-európai országoknak nyújtandó nyugati segítség állt. Szűk, regionális problé­ma? Aligha. A fókuszba ugyan elsősorban hazánk, Csehszlovákia és Lengyel - ország gazdasági felzár­kóztatása került, közvetve mégis egész kontinensünk holnapja, Európa egysége szerepelt napirenden. Konkrét segélyeket ezúttal mégsem ajánlottak, átfogó beruházási csomagtervet sem hirdettek meg. Vagyis kudarc lenne Bártfa? Nem, hisz a félezer­nyi résztvevő behatóan megvizsgálta a keleti elkép­zeléseket, illetve a Nyugat­tól várható realitásokat. Hangot kapott a józan felis­merés is: kirekeszteni a kö­zös fejlődésből senkit nem tanácsos. Tehát siker? Ez sem egyértelmű. De tény, vilá­gosabbá válhatott, hogy a jószándékú biztatás nem elegendő. Ahogy Göncz Árpád mondta, szép sza­vakkal bőven el vagyunk látva. Segély helyett inkább tevőleges segítségre lenne szükségünk. Szegő Gábor A kormány egyéves fennállá­sa alkalmából rendezett nemzet­közi sajtókonferencián Kupa Mihály pénzügyminiszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a konvertibilitást—vagyis a forint szabad átválthatóságát más pénznemekre — Magyar- országon egy éven belül megva­lósítják. Egy másik kérdésre fe­lelve elmondta azt is, remény van arra, hogy különböző hosz- szú lejáratú nemzetközi meg­állapodások révén sikerül javí­tani Magyarország pozícióját. Ezek a kijelentések rendkívül figyelemre méltó elmozdulásra engednek következtemi, mert a kormány ugyancsak Kupa pénz­ügyminiszter nevével fémjelzett gazdaságpolitikai akcióprog­ramja még a Nemzetközi Valu­taalappal történt megállapodás értelmében csupán azt irányozta elő, hogy három esztendő alatt fokozatosan valósul mega forint konvertibilitása és 1994-ben kerül sor a forintnak a nemzet­közi pénzpiacon történő beveze­tésére. A jelek szerint azonban idő­közben olyan jelentős változá­sok következtek be a világgaz­daságban és az ország nemzet­közi gazdasági kapcsolataiban, amelyek lehetővé teszik a kon­vertibilitás jóval korábbi idő­pontban történő bevezetését. Ami a világgazdaságot illeti, az úgynevezett Kupa-program a közelkeleti válság idején még kénytelen volt hordónkénti 25—29 dolláros olajárral szá­molni. Amint ismeretes, az olaj világpiaci ára most ennél jóval alacsonyabb szinten mozog, ami olcsóbbá teszi a jelenleg már teljes egészében konverti­bilis elszámolásban történő olajbehozatalt. Egy másik kedvező változás, hogy küszöbön áll Magyaror­szág társulása az Európai Kö­zösséggel, ami — a textil- és acélárukat kivéve — előrelátha­tólag lehetővé teszi a magyar ipari cikkek 1992-től történő szabad exportját a Közös Piac 12 tagállamába. Mindenekelőtt azonban arról van szó, hogy — fájdalmas megrázkódtatások árán ugyan, de mégis — sikeresen előreha­lad a külgazdasági stratégiának a piacváltásra történő koncep­ciója. Ennek köszönhető, hogy Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank illetékes elnök- helyettese szerint „május végé­re a folyó fizetések többlete meghaladja a 200 millió dollárt” — ami más szavakkal annyit je­lent, hogy a kivitelből és idegen- forgalomból származó bevéte­lek 200 millió dollárral múlták felül a behozatalra és az esedé­kes kamatokra fordított összes kiadásokat. Valószínű, hogy a forintban tartott takarékbetétek 20 száza­lékos forrásadójának eltörlése után már mind a vállalatoknak, mint a lakosságnak megérné, hogy forintban tartsa pénzét. Amennyiben tehát a kamatpoli­tikát a forint megszilárdításának szolgálatába állítják, és ezzel egyidejűleg néhány más olyan intézkedést is tesznek, amely csökkenti a konvertibilis valu­ták iránti keresletet — mint pél­dául az, hogy a valutás boltok áttérnek a forintban történő áru­sításra—, akkor lehetővé válik a konvertibilitás drasztikus leér­tékelések nélküli bevezetése. Ezáltal viszont nem csupán az állami devizabevételek növe­kednének, hanem jelentősen emelkedne az ország „árfolya­ma” is és a nemzetközi pénzvi­lág végre az eddiginél sokkal nagyobb mértékben választaná el Magyarországot mint gazda­sági partnert a válságban levő kelet-európai térségtől. Bíró Gerd Egy Horn-javaslattal kapcsolatos kérdésre külügyminiszterünk szó szerint a következőket válaszolta: „Ö, hát ö... nem lep meg, én ilyen szempontból legfeljebb talán az, hogy, hogy... hogy ö, bizonyos értelemben, ha ez nem több, mint... vagy nem sokkal több, mint. amit a magyar külpolitika követelt, amit 5 nagyon jól tud; hogy mit teszünk. ” Hiába no, az embert mindig csodálattal tölti el a diplomaták szabatos, patikamérlegen szerkesztett beszéde... Figyelem, áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési és karbantartási munkák miatt: 1991. június 12-én 14—16 óráig: Békéscsaba, Mikes u.—Toldi u. Mp.—Fiumei u.— Gyár u.—Hajnóczy u. által határolt területen, 1991. június 12-én 6—16 óráig: Békéscsaba, Tompa u.—Bessenyei u.—Orosházi u.— Bercsényi u. által határolt területen, valamint a Nagy Sándor u.—Máriássy u.—Mátyás kir. u.—Povázsai u.— Temesvárt u.—Lugosi u.—Jambrik u.—Vásárhelyi u.— Hargita sor és az új lakótelep álltat határait területen Áramszünetet tartunk. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok megközelítése és érintése életveszélyes és tiles! Démász-kirendeltség, Békéscsaba BIS-jelentés Kelet-Európáról — Gyors lépéseket kell ten­niük a kelet-európai országok­nak és a Szovjetuniónak, hogy kialakítsák mindent átfogó és szilárd pénzügyi rendszereiket. Ez nem csak megkönnyítené a többi reformot, de előfeltételük is—állapítja meg a Nemzetközi Fizetések Bankja, a haséi i köz­pontú BIS éves jelentésölen, amelyet hétfőn tett közzé. A BIS szerint a reformok kö­vetelte áldozatok azok nem elég következetes megvalósításának következményei is, s a félmeg­oldások várhatóan csak súlyos­bítják a helyzetet. A jelentés a térség országainak közös prob­lémái közé sorolja a munkafe­gyelem lazulását, a termelé­kenység alacsony voltát és a po­litikai helyzet feszültségeit. A BIS szakértői úgy látják, hogy a termelés-visszaesés mér­téke Kelet-Európa azon orszá­gaiban. amelyek a legátfogóbb reformokat tették magukévá — Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia — valójában nem jelenti az életszínvonal hasonló arányai romlását. A piac diktálta árak bevezetésével megszűnő­ben van az olyan árucikkek gyártása, amelyekre nincs ke­reslet, s a termelés korábbi tor­zulásai kezdenek felszámolód­ni. A BIS szerint az áruhiány csökkenése, a vásárlói sorban állás rövidülése révén a lakos­ság nem számszerűsíthető, ám jelentős előnyökhöz jut. A jelentés kitér arra. hogy a nevezett három ország hivatalos statisztikáiban alig — vagy egyáltalán nem — szerepel az újdonsült magánszektor terme­lése, s ez különösen áll Magyar- országra — így a BIS —. amely esetében az ipari termelés sta­tisztikáiból hiányzanak a kisvál­lalatok, noha számuk tavaly csaknem megkétszereződött.-----------------------«&MÉ.S MEGYEI HÍRLAP S zemélyenként ötszáz birodalmi márka Kárpótlandók Az Alkotmánybíróság döntését az új magyar parlament első kárpótlási törvényének „visszadobásáról” sokféleképpen lehet értelmezni. De egy valamire ez a döntés mindenkinek felhívta a figyelmét: ha a magyar társadalom ilyen súlyos gazdasági hely­zetben vállalkozik a múlt igazságtalanságainak jóvátételére, ezt csak az esélyegyenlőség alapján teheti. Vagyis első és másodosz­tályú kárpótlandók nincsenek. A kisgazdapárt jóvoltából a figyelem javarésze a földjétől megfosztott parasztságra irá­nyult. A totalitarizmusok kar­tánca azonban nem az erősza­kos kollektivizálással kezdő­dött vagy végződött. A „malen- kij robot” és a 0060-as számú szovjet hadparancs, amely 1944 decemberében „az összes né­met származású munkaképes személyek mozgósítására” vo­natkozott. Az áttelepítés és kite­lepítés, a nagyüzemek és kis­üzemek államosítása, a gyógy­szertárak és üzletek elkobzása, bérházak és irodaházak kisajátí­tása, a paraszti és egyházi birto­kok felszámolása milliókat tett kárpótlandókká. Kezdődött a zsidókkal, akik közül a „történelmi Magyaror­szág” területéről 600 ezret hur­coltak el. A pokolból 200 ezren tértek vissza. Egy részüket köz­vetlenül a háború után kártalaní­tották, majd az államosítások idején ismét megfosztották va­gyonuktól. Jelenleg az egykori deportáltak és elszármazottaik közül a Kárpótlási Hivatal ada­tai szerint 7036 személynek van benyújtott kártérítési igénye. Kárpótlásban közülük 14-en részesültek. Az elemésztett éle­tek nem kárpótolhatok, kiszá­míthatatlan és megtéríthetetlen a zsidótörvények következté­ben elszenvedett anyagi veszte^ ség, ám nem feledhető. Erre utalt jeruzsálemi látogatása előtt egy izraeli lapnak adott inteijújában Antall József mi­niszterelnök, amikor kilátásba helyezte a magyar zsidók és a svábok kárpótlását, de megje­gyezte: ennek a szövevényes problémának a megoldása vé­gett még az idén tárgyalások kezdődnek Németországgal. A svábok kitelepítése a legtö­megesebb vagyonfosztások közé tartozott. A magyarországi német lakosság áttelepítéséről szóló 1945. december 29-én ki­hirdetett rendelet a Potsdami Ér­tekezlet határozata alapján szü­letett ugyan, de vagyonjogilag teljesen a „bűnös nép” koncep­cióra épült, s nemcsak a Volks- bundistákra és SS-ekre vonat­kozott, hanem mindazokra a magyar állampolgárokra, akik „á legutolsó összeírás alkalmá­val német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallották magu­kat”. Ilyenek pedig 720 ezren voltak. A belügyminiszter (Rajk László) utoljára 1947. augusztus 19-én foglalt állást vagyonukat illetően eképpen: „Az áttelepü- lésre kötelezettek személyen­ként 500 birodalmi márka kész­pénzt és legfeljebb két gyűrűt, egy pár fülbevalót, egy nyaklán­cot, egy karórát, egy zsebórát, egy karkötőt és egy melltűt vi­hetnek magukkal”. A londoni csehszlovák kor­mány 1942—43 fordulóján ve­tette fel először a magyar nemze­tiségű szlovákiai lakosság kite­lepítésére vonatkozó köve­telését. Klement Gottwald párt­főtitkár 1944. május 11-én Moszkvában ugyanazt követel­te, mint másfél évvel korábban Benes Londonban: a magyarok kiüldözését. A brit és az ameri­kai kormány méltatlankodott, de nem akadályozta meg, hogy 1945—48 között Magyaror­szágnak 120 ezer menekültet kelljen befogadnia, miközben 73 ezer szlovák személy költö­zött (önként) a Felvidékre. A 700 ezer hadifogoly közül, akiket a háború után nem éppen a nemzetközi jog előírásai alap­ján kezeltek a Szovjetunióban, 450 ezren tértek vissza Magyar- országra, s közülük mintegy 200 ezren ma is közöttünk élnek. A Kárpótlási Hivatal úgy tudja, hogy 131 ezer fő élt kárpótlási kérelemmel, s 123 ezren kaptak is kárpótlást a visszaadhatatlan évekért, a kárpótolhatatlan egészségért. Következett a kollektivizálás, melynek kárvallottjaival a most napirenden lévő törvény foglal­kozik. És az államosítás, mely­nek következményeit még nem sikerült törvényesen orvosolni. Aztán a Rákosi-korszak, mely­nek kárpótlandó üldözöttjeiről jószerivel csak a Történelmi Igazságtétel Bizottság próbált eddig gondoskodni. Áz Uj Ma­gyarországban megjelent ada­tok szerint, amikor Rákosi 1955 végén visszatért a hatalomba, még 54 ezer ember volt börtön­ben: a „nép ellenségei”, a „kulá- kok”, a „tőkések”, a „volPural- kodó osztály tagjai” stb. A Bel­ügyminisztérium nyilvántartá­saiban azonban 2 millió személy szerepelt, jelentős részük a rendszerellenesség különféle megnyilvánulásai vagy annak gyanúja alapján... Bokor Pál Utazik-e Túró Rudi Hollandiába? A Holland Munkaadók Szö­vetsége és a Holland Segélyezé­si Minisztérium létrehozott egy pénzügyi alapot, amely arra szolgál, hogy a Magyarországra kiküldött tanácsadóinak munká­ját finanszírozza. A Békéscsa­bán működő D. P. Kontakt Szer­vezési és Kereskedelmi Bt. fel­vette a kapcsolatot a szerv ezet­tel és különböző magy ar partne­rek résziére biztosította a lehető­séget a szakemberekkel történő találkozásra. A holland szakemberek több céget is felkerestek medvénk­ben. így például az elmúlt hetek­ben járt Nagy bánhegyesen Groenewoud úr. táti megismer­kedett a Zalka Tej KKT tevé­kenységével, Mint utólag meg­tudtuk. kifejezetten érdekesnek és a csomagolás módosításával nyugat-európai piacon is elad­hatnak találta a Túró Rudi ter­méket, valamint a sajtok kórul a BÁNSAJT-nak jósolt komo­lyabb értékesítési lehetőséget. A holland szakember úgy látta, hogy a nagybánhegyesi üzemet a jelenlegi stádiumban érdemes lenne korszeiűsíteni. A tanács­adói munka a tapasztalatok alapján komplex tanulmányterv kialakításával folytatódik és hogy valóban utazik-e Túró Rudi Hollandiába, az csak a ké­sőbbi tárgyalások, egyeztetések sotándőlel. A D. P. Kontakt Bt. szakem­berei elmondták, hogy üzleti vállalkozásukat tovább szeret­nék fejleszteni úgy. hogy a je­lentkező igények alapján minél több vállalathoz közvetítsenek szakembereket. A Bt. lehetősé­get ad area is. ha a megrendelő­nek nem tetszik a tanácsadó sze­mélye. másikat kérjen. A jövő tervei közt szerepel a holland merőgazdasági minisztériumon keresztül egy kertészeti szak- és faimertanfötyam szervezése, amelyhez üzleti konzultációk is kötődnek. - hm -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom