Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08-09 / 133. szám

1991. június 8-9., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON KERTÉSZKEDJÜNK „Nincs motorkerékpárunk” Mégis permetezzünk? Divatos a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák mellőzését hirdető biogazdálkodás, bioker­tészet. Hívei szerint csak a ter­mészetes eredetű növényvédő szerek használata mellett őriz­hetjük meg a biológiai egyen­súlyt és védhetjük meg egészsé­günket a mérgezéstől . Mint ahogy a kórházakban sem helyettesíthetnek minden gyógyszert, fertőtlenítőszert teakeverékekkel, úgy a mező- gazdaságban sem küszöbölhe­tek ki teljesen a vegyszerek. A kemikáliák (növényvédő szerek, műtrágyák) veszélyes­ségét nem döntheti el az, hogy természetes eredetűek vagy szintetikusak (mesterségesen, gyárszerűen előállítottak). A je­lenleg ismert vegyületek száma több millió, többségük a termé­szetben is előfordul és mindöss­ze pár ezer a gyakorlatban is használt szintetikus vegyületek száma. A természetben is talál­hatók mérgező anyagok (pél­dául mérges gombák), a termés­zetes nyers nikotin hatásos nö­vényvédő szer volt, míg mérge- zősége miatt be nem tiltották használatát. A föld lakosainak táplálását nem képzelhetjük el úgy, hogy több millió hektáron csalánt ter­melünk, mivel a biokertészek a csalánfőzetet javasolják egyes rovarok ellen. Ha ennek a főzet­nek valóban volna számottevő hatása (tudományos vizsgálatok szerint nincs), akkor a hatást előidéző vegyületet kellene azo­nosítani és a vegyiparban egy­szerűen, olcsón előállítani. így történt ez az emberre és környe­zetre veszélytelen szintetikus piretroidok előállításánál, ami­kor a Pyrethrum virág szárítmá- nyának rovarölő hatásából in­dultak ki. A biogazdák — a nö­vényvédő szerek önkényes cso­portosítása miatt — az élővilág­ra és emberre sokkal veszélye­sebb réztartalmú növényvédő szereket és a formai int is hasz­nálják. Ha következetesen ragasz­kodnánk a természetes anyagok­hoz, akkor az öltözködésben, építőiparban, járműgyártásban, orvosi protéziseknél stb. sem használhatnánk műanyagokat. Könnyű belátni, hogy ez lehetet­len, a fa és az állati bőrök olyan mennyiségére lenne szükség, hogy szembekerülnénk a ter­mészetvédőkkel! A biogazdák azon elképzelése, mely szerint „tiszta” vegyszermentes kör­nyezetben termesztenek szintén illúzió, mivel a légtér, a vizek, a talaj szennyezése — ha eltérő mértékben is—akárcsak a sugá­rártalom a Föld egész felületén mindenütt jelenlevő veszélyt je­lentenek. Számos külföldi vizs­gálat bizonyította, hogy egész­ségügyi szempontból nincs ér­zékelhető különbség a bioélel­miszer és a kemizált között. Sőt előfordult, hogy a szervestrá­gyázás és a fahamu használata miatt a biotermékben magasabb volt a nitráttartalom és a veszé- lyesfém-tartalom. Azt hiszem egy dologban le­hetünk biztosak, ha bioterméket vásárolunk: hogy drágábban vettük. Helytelen lenne a bio­gazdálkodás teljes elvetése. Sőt — mivel ezek a termékek a kül­piacon eladhatók — jobban ki kellene az üzleti lehetőségeket használni. A ház körüli hobbi­szerű vegyszermentes termesz­tés sem ellenezhető. Ki kell használni mindazon elemeket, amelyek ebben az irányzatban hasznosak. A vetés­forgó, a növénytársítások alkal­mazása, a komposztálás, a trá­gyakezelés és felhasználás, a biológiai védekezés („hasznos” élőlény bevetése a „káros” el­pusztítására), az ellenálló fajták kinemesítése, a mechanikai gyomirtás (kapálás) előnyben részesítése, a kártevők csapdá- zása (például hemyófogó övék­kel) mind-mind alkalmasak a vegyszeres beavatkozások csökkentésére. Bár ezeket a módszereket nem kizárólag a biogazdálkodóktól tanultuk! Törekednünk kell, hogy meg­felelő szakképzettség, szigorú hatósági ellenőrzés mellett a növényvédő szereket a mainál sokkal kisebb mennyiségben, csak valóban szükséges esetek­ben használjuk. De a vegyi anya­gok használatára a mezőgazda­ságban valószínűleg valamilyen mértékben mindig szükség lesz. Bízzunk benne, hogy előbb- utóbb a „tiszta” biokertészet hí­vei és a vadul kemizálók a kö- zépúton találkozni fognak. Dr. Beliczai Géza Mese, mese, meskete Gergely asszony libái Hol volt, hol nem volt egy szép mező. Arról híres, hogy mindig tele van virággal. Büsz­kék is magukra a virágok, min­dig vetekednek, hogy melyikük a szebb. Egyszer idetévedtek Gergely asszony libái, s jól meg­dézsmálták e gyönyörű virág­tengert. Nagyon elszomorodtak a megmaradt virágok. Azt mondja nekik a Virágtün- ■dér: —Űzzük el innen a libákat! — De hogyan? -— kérdezik a többiek. — Reggel szívjuk mélyen magunkba a harmatot, s mikor jó porosán megérkeznek a libák, engedjük ki rájuk. így vala­mennyien latyakosak, piszko­sak lesznek. Biztosan megha­ragszik rájuk Gergely asszony és hazazavarja őket. így is tettek. Gergely asszony éppen meg akarta tépni szép fehér tollú li­báit, de amikor meglátta milyen szutykosak lettek, elkezdett szentségeim, s hazakergette őket. Otthon kiszáradt a kút a nagy kánikulától. A libák keser­vesen sími kezdtek, mivel rájuk száradt a nagy mocsok, s nem tudtak megmosakodni. Ezt a nagy sírás-rívást meg­hallotta a Napocska, s úgy meg­esett rajtuk a szíve, hogy velük sírt. Akkora könnyeket hullatott, hogy könnyében lezuhanyoztak a libák, s még szebben virított a tollúk, mint annak előtte. Itt a vége, fuss el véle, nyíljon ki a szemed tőle. Nóbik Ilona 2. osztályos, Békéscsaba, Belvárosi Iskola Ezt olvashatták nemrég a Svet motorú (csehszlovák) hetilap előfizetői a hazai motorkerék­pár-gyártás helyzetéről. Északi szomszédainknál minden évben rendeznek világbajnokságot, egy gyorsaságit és egy endurót. Ezeken a versenyeken — nem kis számban — rengeteg moto­ros megjelenik, különböző már­kákkal, azok legújabb típusai­val. A hazai érdeklődők ilyenkor körbezámak egy-egy Ducatit, Apriliát vagy Hondát és perce­kig nézegetik, hozzáfűzve rejtett gondolataikat: — Miért nincs nálunk is egy korszerű, modem négyütemű a Jawa hatvanéves hagyományaiból? Egyelőre nincs. Legalábbis ez tűnik ki a lap fenti címe alatt megjelent anyagból, amelyben a miértet három érdekelt félnek tette fel a lap újságírója. A Jawa gyár főkonstruktőre Ing. Pavel Husák az 500-as OHC vezérlésű Jawa gyártásának be­fejezésével kezdte, ami 1958- ban szűnt meg. Az üzletet a két­üteműek jelentették, köztük a „sima” 250-es és a kéthengeres 350-es. Leegyszerűsödött a gyár gondja, megállt a fejlesztés me­nete, évente a kétüteműekből csak ä Szovjetunióba 100 ezer darabot exportáltak. A négyüte- műek fejlesztésére még volt egy kísérlet tíz évvel ezelőtt — ■együttműködve a szovjet IZS gyárral —, de ebből sem szüle­tett egy modernebb kivitel, egy versenyképes, piacigényes mo­torkerékpár. Maradt a régi ter­melési struktúra, bár történtek változtatások a 350-es típuscsa­ládon belül. Elindultunk egy másik úton is. Előkészítettünk egy 500-as Enduró Rotax mo­tort, amellyel J. Chovancik 1986-ban Európa-bajnoki címet ért el — folytatja a cikkben a gyár főkonstruktőre —, de ebből sem lett széria. A mai napig is csak elképze­lés maradt, hogy egy 500-as és egy 350 köbcentiméteres négy­ütemű motorkerékpár gyártását sürgették a tervezők. Az sem ti­tok, hogy egy hagyományos lég­hűtéses 420 ccm OHC vezérlésű típus lett volna az alaptípusa egy kialakuló új családnak. Egyelőre tervasztalon léteznek ilyenek. Arra már nem is gondolnak, hogy kettőnél több, esetleg hat­hengeres kivitelben is készülje­nek majd motorkerékpárok a Jawa gyár jelenlegi egységein belül. A Motokov részéről Ing. Mi- rosláv Holub a következőkről adott információt. A piacon alig mutatkozott be az 500-as OHC, máris megszűnt a gyártása, a többi hasonló mind tervasztalon maradt. Igaz, a ’60-as évek vé­gén és a ’70-es évek elején a Jawa 350 Califomiát az USA-ba szállították jó pénzért, és ez to­vábbi fejlesztésre várt a gyár ré­széről. Dolgoztak az új típuson, de mire elkészült volna, már nem volt piacképes. Olyanná változtatni a mai gyártmányo­kat, amelyek az igényeknek megfelelnek, túl sokba kerülne, nem beszélve arról, hogy ezt a mait csak egy négyütemű motor­ral lehet kiváltani és ehhez kül­földi tőkebefektetésre van szük­ség. A Mototechna részéről Ing. Miroslav Pavelka a szovjet ex­port beszűkülését említette, ami azzal járt, hogy ne változtassa­nak sokat a Jawa 350-esen, mert az gondot jelenthet majd az al­katrészek ellátásában, nem igé­nyeltek más, újabb típust. A ha­zai piac—az említett okok miatt — csak 5—8 ezer darabot vett fel, és ez nem elég biztosíték a gyár folyamatos termeléséhez. Ekkor már készen állt az új 500- as négyütemű gyártására a gyár, de a vezetés akkor úgy döntött, hogy az új motort a strakonicei gyár készíti, ahol közben átáll­tak a Skoda fejlesztési program­jára, és így ez a gondolat is meg­hiúsult. Mit lehet tenni? Valutáért motorkerékpárt behozni. Ez azonban ma még lehetetlen. Zelman Ferenc Tetőtől talpig Az első randevún Ki nem izgult, amikor az első randevújára ment? Az ef­féle szívdobogás ellen — stresszoldóként — sokan egy­két korty röviditallal védekez­nek. Én azonban mást javas­lok! Igaz, ez drágább egy ki­csit, de higgyék el, megéri, íme a recept: végy egy divatos ruhát, lehetőleg olyat, ami jól áll, amiben jól érzed magad. Tedd rendbe a hajad, és ezúttal ne spórolj az illatszerrel! Ugye máris jobban tetszel magad­nak! Határozottabb vagy, több az önbizalmad. És ez mind csak azon múlt, hogy foglalkoztál magaddal. A békéscsabai Szidónia bu­tik üzletvezetője, Kovács Szi­dónia két női és két férfi „ran- devúruhát” ajánlott manöken­jeinknek. Mindkét női öltözék kétrészes, pöttyös, selyemből készült és mindkettő alsó része nadrágszoknya. A csinos lábú hölgyeknek a rövidebb, a ke­vésbé jó lábformájúaknak pe­dig a hosszabb változatot ajánljuk. A férfi randevúzók számára egy elegánsabb, világos vaj­színű spencert (rövid szabású zakó) és nadrágot készített ki az üzletvezető. Mint mondta, ez annyira komoly, hogy nemcsak randevúra, de akár az esküvőjére is felveheti a fiatal. A képen látható másik vál­tozat a fekete díszítéssel kom­binált mustársárga vászonból készült sportos öltöny. Mind­ezt a manöken egy most diva­tos mintás inggel és egy bronz­fejű amerikai nyakkendővel vette fel. Vigyázat! Garantál­tan hódít. ma-ria Fotó: Kovács Erzsébet .... ,,,.....

Next

/
Oldalképek
Tartalom