Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08-09 / 133. szám
1991. június 8-9., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON KERTÉSZKEDJÜNK „Nincs motorkerékpárunk” Mégis permetezzünk? Divatos a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák mellőzését hirdető biogazdálkodás, biokertészet. Hívei szerint csak a természetes eredetű növényvédő szerek használata mellett őrizhetjük meg a biológiai egyensúlyt és védhetjük meg egészségünket a mérgezéstől . Mint ahogy a kórházakban sem helyettesíthetnek minden gyógyszert, fertőtlenítőszert teakeverékekkel, úgy a mező- gazdaságban sem küszöbölhetek ki teljesen a vegyszerek. A kemikáliák (növényvédő szerek, műtrágyák) veszélyességét nem döntheti el az, hogy természetes eredetűek vagy szintetikusak (mesterségesen, gyárszerűen előállítottak). A jelenleg ismert vegyületek száma több millió, többségük a természetben is előfordul és mindössze pár ezer a gyakorlatban is használt szintetikus vegyületek száma. A természetben is találhatók mérgező anyagok (például mérges gombák), a természetes nyers nikotin hatásos növényvédő szer volt, míg mérge- zősége miatt be nem tiltották használatát. A föld lakosainak táplálását nem képzelhetjük el úgy, hogy több millió hektáron csalánt termelünk, mivel a biokertészek a csalánfőzetet javasolják egyes rovarok ellen. Ha ennek a főzetnek valóban volna számottevő hatása (tudományos vizsgálatok szerint nincs), akkor a hatást előidéző vegyületet kellene azonosítani és a vegyiparban egyszerűen, olcsón előállítani. így történt ez az emberre és környezetre veszélytelen szintetikus piretroidok előállításánál, amikor a Pyrethrum virág szárítmá- nyának rovarölő hatásából indultak ki. A biogazdák — a növényvédő szerek önkényes csoportosítása miatt — az élővilágra és emberre sokkal veszélyesebb réztartalmú növényvédő szereket és a formai int is használják. Ha következetesen ragaszkodnánk a természetes anyagokhoz, akkor az öltözködésben, építőiparban, járműgyártásban, orvosi protéziseknél stb. sem használhatnánk műanyagokat. Könnyű belátni, hogy ez lehetetlen, a fa és az állati bőrök olyan mennyiségére lenne szükség, hogy szembekerülnénk a természetvédőkkel! A biogazdák azon elképzelése, mely szerint „tiszta” vegyszermentes környezetben termesztenek szintén illúzió, mivel a légtér, a vizek, a talaj szennyezése — ha eltérő mértékben is—akárcsak a sugárártalom a Föld egész felületén mindenütt jelenlevő veszélyt jelentenek. Számos külföldi vizsgálat bizonyította, hogy egészségügyi szempontból nincs érzékelhető különbség a bioélelmiszer és a kemizált között. Sőt előfordult, hogy a szervestrágyázás és a fahamu használata miatt a biotermékben magasabb volt a nitráttartalom és a veszé- lyesfém-tartalom. Azt hiszem egy dologban lehetünk biztosak, ha bioterméket vásárolunk: hogy drágábban vettük. Helytelen lenne a biogazdálkodás teljes elvetése. Sőt — mivel ezek a termékek a külpiacon eladhatók — jobban ki kellene az üzleti lehetőségeket használni. A ház körüli hobbiszerű vegyszermentes termesztés sem ellenezhető. Ki kell használni mindazon elemeket, amelyek ebben az irányzatban hasznosak. A vetésforgó, a növénytársítások alkalmazása, a komposztálás, a trágyakezelés és felhasználás, a biológiai védekezés („hasznos” élőlény bevetése a „káros” elpusztítására), az ellenálló fajták kinemesítése, a mechanikai gyomirtás (kapálás) előnyben részesítése, a kártevők csapdá- zása (például hemyófogó övékkel) mind-mind alkalmasak a vegyszeres beavatkozások csökkentésére. Bár ezeket a módszereket nem kizárólag a biogazdálkodóktól tanultuk! Törekednünk kell, hogy megfelelő szakképzettség, szigorú hatósági ellenőrzés mellett a növényvédő szereket a mainál sokkal kisebb mennyiségben, csak valóban szükséges esetekben használjuk. De a vegyi anyagok használatára a mezőgazdaságban valószínűleg valamilyen mértékben mindig szükség lesz. Bízzunk benne, hogy előbb- utóbb a „tiszta” biokertészet hívei és a vadul kemizálók a kö- zépúton találkozni fognak. Dr. Beliczai Géza Mese, mese, meskete Gergely asszony libái Hol volt, hol nem volt egy szép mező. Arról híres, hogy mindig tele van virággal. Büszkék is magukra a virágok, mindig vetekednek, hogy melyikük a szebb. Egyszer idetévedtek Gergely asszony libái, s jól megdézsmálták e gyönyörű virágtengert. Nagyon elszomorodtak a megmaradt virágok. Azt mondja nekik a Virágtün- ■dér: —Űzzük el innen a libákat! — De hogyan? -— kérdezik a többiek. — Reggel szívjuk mélyen magunkba a harmatot, s mikor jó porosán megérkeznek a libák, engedjük ki rájuk. így valamennyien latyakosak, piszkosak lesznek. Biztosan megharagszik rájuk Gergely asszony és hazazavarja őket. így is tettek. Gergely asszony éppen meg akarta tépni szép fehér tollú libáit, de amikor meglátta milyen szutykosak lettek, elkezdett szentségeim, s hazakergette őket. Otthon kiszáradt a kút a nagy kánikulától. A libák keservesen sími kezdtek, mivel rájuk száradt a nagy mocsok, s nem tudtak megmosakodni. Ezt a nagy sírás-rívást meghallotta a Napocska, s úgy megesett rajtuk a szíve, hogy velük sírt. Akkora könnyeket hullatott, hogy könnyében lezuhanyoztak a libák, s még szebben virított a tollúk, mint annak előtte. Itt a vége, fuss el véle, nyíljon ki a szemed tőle. Nóbik Ilona 2. osztályos, Békéscsaba, Belvárosi Iskola Ezt olvashatták nemrég a Svet motorú (csehszlovák) hetilap előfizetői a hazai motorkerékpár-gyártás helyzetéről. Északi szomszédainknál minden évben rendeznek világbajnokságot, egy gyorsaságit és egy endurót. Ezeken a versenyeken — nem kis számban — rengeteg motoros megjelenik, különböző márkákkal, azok legújabb típusaival. A hazai érdeklődők ilyenkor körbezámak egy-egy Ducatit, Apriliát vagy Hondát és percekig nézegetik, hozzáfűzve rejtett gondolataikat: — Miért nincs nálunk is egy korszerű, modem négyütemű a Jawa hatvanéves hagyományaiból? Egyelőre nincs. Legalábbis ez tűnik ki a lap fenti címe alatt megjelent anyagból, amelyben a miértet három érdekelt félnek tette fel a lap újságírója. A Jawa gyár főkonstruktőre Ing. Pavel Husák az 500-as OHC vezérlésű Jawa gyártásának befejezésével kezdte, ami 1958- ban szűnt meg. Az üzletet a kétüteműek jelentették, köztük a „sima” 250-es és a kéthengeres 350-es. Leegyszerűsödött a gyár gondja, megállt a fejlesztés menete, évente a kétüteműekből csak ä Szovjetunióba 100 ezer darabot exportáltak. A négyüte- műek fejlesztésére még volt egy kísérlet tíz évvel ezelőtt — ■együttműködve a szovjet IZS gyárral —, de ebből sem született egy modernebb kivitel, egy versenyképes, piacigényes motorkerékpár. Maradt a régi termelési struktúra, bár történtek változtatások a 350-es típuscsaládon belül. Elindultunk egy másik úton is. Előkészítettünk egy 500-as Enduró Rotax motort, amellyel J. Chovancik 1986-ban Európa-bajnoki címet ért el — folytatja a cikkben a gyár főkonstruktőre —, de ebből sem lett széria. A mai napig is csak elképzelés maradt, hogy egy 500-as és egy 350 köbcentiméteres négyütemű motorkerékpár gyártását sürgették a tervezők. Az sem titok, hogy egy hagyományos léghűtéses 420 ccm OHC vezérlésű típus lett volna az alaptípusa egy kialakuló új családnak. Egyelőre tervasztalon léteznek ilyenek. Arra már nem is gondolnak, hogy kettőnél több, esetleg hathengeres kivitelben is készüljenek majd motorkerékpárok a Jawa gyár jelenlegi egységein belül. A Motokov részéről Ing. Mi- rosláv Holub a következőkről adott információt. A piacon alig mutatkozott be az 500-as OHC, máris megszűnt a gyártása, a többi hasonló mind tervasztalon maradt. Igaz, a ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején a Jawa 350 Califomiát az USA-ba szállították jó pénzért, és ez további fejlesztésre várt a gyár részéről. Dolgoztak az új típuson, de mire elkészült volna, már nem volt piacképes. Olyanná változtatni a mai gyártmányokat, amelyek az igényeknek megfelelnek, túl sokba kerülne, nem beszélve arról, hogy ezt a mait csak egy négyütemű motorral lehet kiváltani és ehhez külföldi tőkebefektetésre van szükség. A Mototechna részéről Ing. Miroslav Pavelka a szovjet export beszűkülését említette, ami azzal járt, hogy ne változtassanak sokat a Jawa 350-esen, mert az gondot jelenthet majd az alkatrészek ellátásában, nem igényeltek más, újabb típust. A hazai piac—az említett okok miatt — csak 5—8 ezer darabot vett fel, és ez nem elég biztosíték a gyár folyamatos termeléséhez. Ekkor már készen állt az új 500- as négyütemű gyártására a gyár, de a vezetés akkor úgy döntött, hogy az új motort a strakonicei gyár készíti, ahol közben átálltak a Skoda fejlesztési programjára, és így ez a gondolat is meghiúsult. Mit lehet tenni? Valutáért motorkerékpárt behozni. Ez azonban ma még lehetetlen. Zelman Ferenc Tetőtől talpig Az első randevún Ki nem izgult, amikor az első randevújára ment? Az efféle szívdobogás ellen — stresszoldóként — sokan egykét korty röviditallal védekeznek. Én azonban mást javaslok! Igaz, ez drágább egy kicsit, de higgyék el, megéri, íme a recept: végy egy divatos ruhát, lehetőleg olyat, ami jól áll, amiben jól érzed magad. Tedd rendbe a hajad, és ezúttal ne spórolj az illatszerrel! Ugye máris jobban tetszel magadnak! Határozottabb vagy, több az önbizalmad. És ez mind csak azon múlt, hogy foglalkoztál magaddal. A békéscsabai Szidónia butik üzletvezetője, Kovács Szidónia két női és két férfi „ran- devúruhát” ajánlott manökenjeinknek. Mindkét női öltözék kétrészes, pöttyös, selyemből készült és mindkettő alsó része nadrágszoknya. A csinos lábú hölgyeknek a rövidebb, a kevésbé jó lábformájúaknak pedig a hosszabb változatot ajánljuk. A férfi randevúzók számára egy elegánsabb, világos vajszínű spencert (rövid szabású zakó) és nadrágot készített ki az üzletvezető. Mint mondta, ez annyira komoly, hogy nemcsak randevúra, de akár az esküvőjére is felveheti a fiatal. A képen látható másik változat a fekete díszítéssel kombinált mustársárga vászonból készült sportos öltöny. Mindezt a manöken egy most divatos mintás inggel és egy bronzfejű amerikai nyakkendővel vette fel. Vigyázat! Garantáltan hódít. ma-ria Fotó: Kovács Erzsébet .... ,,,.....
