Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-07 / 132. szám
íBÍémi Hip BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 7., péntek Lesz-e átkelőhely Battonyánál? A gyermekfalu belső világa Árpilis végén két napra ideiglenesen megnyitották az államhatárt Battonya és a romániai Tornya között. Az örvendetes eseményről akkor beszámoltunk lapunk olvasóinak. De nemcsak mi méltattuk a nagyszerű kezdeményezést, hanem az országos napilapok, a rádió és a televízió'is. Sőt! A romániai hírközlő szervek is egyöntetű lelkesedéssel számoltak be a „nagy napról”. Az Aradon megjelenő Adevarul április 30-ai számában Tristan Mihuta például azt hangsúlyozza, hogy a határnyitással, az aradi lelkész battonyai beiktatásával új lap nyílt a világ(!) ortodoxainak történetében. Ugyanebben a lapszámban Petru Gherman „A románoknak szükségük van a románokra” címmel méltatja a történteket. Ezt írja többek között: „Meghatottság, örömkönnyek, megszületett Krisztus a batto- nyaiak számára. (...) Ünnep volt, történelmi pillanat.” Azóta több mint egy hónap telt el. Az eufórikus hangulat a múlté, fölváltotta a csöndes bizakodás: a nyár folyamán talán sikerül két alkalommal is ideiglenesen újból „átjárhatóvá” tenni Battonya és Tornya között a Vendéglátás Ügyelni kell arra, hogy a strandoló vendégek kikapcsolódni jönnek ide. Ezt nem szeretném elrontani a magas belépőjegyárakkal és a büféárakkal. Elvem, hogy inkább többet értékesítsünk olcsóbban. Szeretném a büfé áruválasztékát bővíteni (sütemény, melegszendvics, dohány, újság). A sütemény és pékáru értékesítéséhez elsősorban a battonyai iparosok termelését venném igénybe. A belső büfé működését „külső” árusok segítenék (palacsintát, lángost büfékocsiból árusítanának). Kereskedelem Szeretném megoldani, hogy az alapvető élelmiszereket (tejet, kenyeret) megvásárolhassák az idelátogatók reggeltől estig és vasárnap is. Fontos feladat, hogy a strandoláshoz szükséges kellékek kaphatók legyenek (napolaj, szappan). Meg szeretném kérni a battonyai iparosokat, hogy áruikat a fürdő egy kijelölt területén állandó jelleggel árusítsák. Személyzet A jelenlegi műszaki dolgozókra számítok. Munkát szeretnék adni a battonyai szegény vagy munkanélküli embereknek, akik elsősorban a takarítás, értékmegőrzés terén tudnának tevékenykedni. határt. (Július 19—20—21-én tartják Mezőhegyesen a magyar lovasbajnokságot nemzetközi bemutatóval egybekötve, augusztusban pedig a pápa látogatása vonz majd nagy tömegeket Magyarországra.) Az államhatár megnyitásának szószólója Takács Dezső, Battonya polgármestere. Május 29-én ő is találkozott a megyénket meglátogató magyar külügyminiszterrel. Arról kérdeztük a polgármestert, hogy a találkozó után milyen esélyei vannak Battonyának. — A külügyminiszter úrtól megtudtuk, hog a magyar határokon körülbelül 60 helyen kezdeményezték új átkelők létesítését. A magyar—román szakaszon a Sarkad—Nagyszalonta és a Battonya—Tornya közötti lehetne .nemzetközi átkelő, a többi számításba jövőt pedig csak a két ország állampolgárai vehetnék igénybe. Mindehhez azonban azt is hozzátette a külügyminiszter úr, hogy e tervek valóra váltásához a jelenleginél kedvezőbb politikai légkörre lenne szükség. Ennek kialakulásáig járható útnak véli a határ mind gyakoribb ideiglenes megnyitását. Ménesi György A fiatalokat árusításra szerveznénk be, a tisztességes munka és megfelelő fizetés elve alapján. Mindezek mellett számítanék . közvetlen kollégámra, Zsilka . Mihályra. Árak, árkedvezmények A napi jegyek ára 40 forint, a diákjegyeké 20 forint. A'hetven éven felüliek ingyen jöhetnek be. A gyermekfalu lakói — az önkormányzat javaslata alapján — kedvezményesen strandolhatnak. Névre szóló bérletet tervezünk kiadni jutányos áron, a bérletesek között nyereményakciót tervezünk. A nyitva tartási időt rugalmasan kezeljük, a 9- től 19 óráig való üzemelést az időjárástól függően és az igények figyelembevételével szükség esetén meghosszabbítjuk. Van lehetőségünk arra, hogy nagyobb rendezvényekre a környező községekből különbusz- járattal hozzuk az embereket, ha erre igény lesz. Napi műsorok Tervem szerint a stúdió a lehető legalkalmasabb arra, hogy jó hangulatot, vidám kedvet szerezzen az idelátogatóknak. (Zene- és humoros számok, Szív küldi stb.) Szeretnénk napi egy alkalommal Ki nyer ma? játékot szervezni. Az iparosok saját portékájukat hirdetnék. Ha általános, fontos információk átadására van szüksége a polgármesteri hivatalnak, szívesen közöljük ezeket. Élő kapcsolatok Az 1989-es romániai fordulat óta kétségtelenül javult a szomszédos országhoz fűződő viszonyunk. Ezt igazolják a most is alakuló, formálódó testvérvárosi kapcsolatok. A „háromnyelvű” Battonya (Mezőhegyessel együtt) az elsők között élt a kínálkozó történelmi lehetőséggel. E két határmenti város a székelyföldi Kéz- divásárhelyt fogadta „testvérévé”. Azóta rendszeressé váltak e települések vezetőinek, termelő üzemeinek, valamint kulturális és oktatási intézményeinek a kapcsolatai. A magánszférában pedig—ez csak természetes! — örök barátságok (és talán szerelmek is) szövődtek. Különösen a fiatalabb, korosztály, a középiskolai tanulóifjúság számára jelentett ka- tartikus élményt annak átélése, hogy — Szilágyi Domokossal szólva — élnek magyarok a határainkon túl is „a Kárpátoktól le Vasig”. Június első napjaiban egy au- tóbusznyi battonyai diák ismét ellátogat Kézdivásárhelyre. Ha a véletlen úgy hozza, visszafelé tartva, 9-én összefuthatnak egy másik battonyai csoporttal: ezen a napon ugyanis a battonyai magyar és román népdalkor Lip- pán szerepel egy nemzetközi kórustalálkozón. \a r*, Heti és havi rendezvények Heti egy-két alkalommal ifjúsági diszkót szeretnénk rendezni. Kívánságra lenne nosztalgia és lakodalmas diszkó. A gyerekekről sem feledkeznénk meg, így nekik gyermek-összejöveteleket terveznénk. Havonta egy alkalommal megszerveznénk a vidámság napját. Ennek keretében vetélkedőket, ügyességi versenyeket és leg-leg választásokat rendeznénk, természetesen a különböző korosztályoknak megfelelően. (Keresnék a legnagyobb orrút, fülűt, a legerősebbet, a legszebbet stb.) A nyári szezon után Úgy vélem, hogy a terület, elsősorban az épület alkalmas arra, hogy összejövetelek, rendezvények lebonyolítását szervezzük meg benne. így szeretném folytatni a nyári diszkót, az iparosok vásárát és a helyi lakosság termékeinek árusítását. Magamról Vendéglátóipari középiskolát végeztem 1975-ben. Szegeden felszolgálóként kezdtem el dolgozni, majd üzletvezető-helyettes és üzletvezető lettem nagyobb forgalmú éttermekben. Jelenleg egy kereskedelmi és vendéglátó gmk alapítója vagyok, amely élelmiszer-kereskedelemmel és beszerzéssel foglalkozik. . Ha a pályázatot elnyerném, akkor a strandot egyéni vállalkozóként szeretném működtetni. Természetesen ezt csak akkor tudom vállalni, ha á polgár- mesteri hivatal biztosítja a vegyszereknek, az energiáknak és az állóeszközök karbantartásának költségeit. Zsiday-'Galgóczi Zoltán Családi szeretet — Hihetetlen csend és nyugalom. Mintha nem is gyermekfaluban lennénk. Csak az uniformizált lakóépületek előtti parkból hallatszik gyerekhang. Három óvodás korú kissrác egy faágon hintázik. Jöttünkre az egyikőjük — bár látszik, hogy kissé fájó szívvel— otthagyja a kedves játékot és társait, hogy megkeresse a falu „apukáját”, az egyetlen férfit, aki tulajdonképpen most mindenes. Hiszen amióta vezető nélkül van a Battonyai S.O.S. gyermekfalu azóta minden reá hárul: a gazdasági ügyintézés, a mindennapok nélkülözhetetlen teendői, amelyek egy ilyen méretű udvartartásnál egyáltalán nem jelentenek kis feladatot. Hiszen itt is, mint a legtöbb háznál előfordul, hogy eltörik a csap és ki kell cserélni, esetleg elromlik a csatorna, meg kell javíttatni. Moravcsik Ferenc megbízott fáluvezető pedig nem szívesen bajlódik ezekkel a hétköznapi dolgokkal. Szívesebben tölti az idejét egy-egy gyerekkel, hol az egyik, hol a másik családnál. Alig várja a gyerekekkel együtt, hogy végre esténként újra mesét mondjanak egymásnak, meghitt délutánokon pedig a falu klubházában csuhéjbabát készítsenek. Úgy gondolom, valamiféle megszállottság és a szeretetát- adás lelki kényszere hajtotta a budapesti fiatalembert, amikor, elhatározta, pályázatot ad be a gyermekfalu vezetőhelyettesi státuszára. Mint mondja, végül is jól érzi magát a határmenti, Budapestről világvégének tűnő városban, amelyik otthont adott az első S.O.S. gyermekfalunak. Számára tulajdonképpen ezzel a feladattal új élet kezdődött. Egy nagy családban kell gondoskodni és szeretetet adni azoknak a gyerekeknek, akik önhibájukon kívül veszítették el a szülői szeretet pótolhatatlan, egy életen át lelki erőt nyújtó kincsét. Minden családi háznak megvan egyébként a saját életvitele. Nincs sem egyenlősdi, sem tipizálás. Mert a gyermekfalu lényege éppen az, hogy a családok ugyanúgy élnek, mint bármelyik más család. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek —ez az eltelt három év után a battonyai falu kis lakóin is megfigyelhető — kiegyensúlyozottak, sőt a pedagógusok véleménye szerint ma már alig- alig van különbség egy falun kívül élő család gyermeke és a gyermekfalu csemetéi között az Nincs közös ünnep iskolában. Ugyanúgy akadnak közöttük tehetséges, mint gyengébb képességű gyerekek. Talán azok, akik idősebb korban, 10—11 évesen kerültek a faluba, érzékenyebbek, lelkileg la- bilisabbak. Alig-alig marad idő a gyerekekre De hogy mennyire ragaszkodnak otthonukhoz, családjukhoz, el sem hinné az ember. Például, ha továbbtanulás miatt a gyerekek kollégiumban töltik a hétköznapokat, bizony sokszor előfordul, hogy ilyen-olyan kifogásokkal — otthon maradnak a tankönyvek, valami nélkülözhetetlen ruhanemű-hazaruccan- nak, mert már hiányoznak a testvérek, égyáltalán a család, a falu. A gyermekek egy részét a vér szerinti szülők is látogatják, azok, akik nem mondtak le véglegesen róluk. Ezek a látogatások, az ünnepek olykor-olykor felkavarják a gyermekek, érzelemvilágát. Bár ez a jelenség többnyire a nagyobbaknál fordul elő. A kicsik egyszerűen elkönyvelik, hogy otthon voltak az anyukánál, s látogatás után pedig visszavágynak, hazajönnek az „igazi” anyukához. A nevelőanyák szülei is rendszeresen ellátogatnak a faluba. így lesz a családban nagyapa, nagyanya. Számos esetben ez a kapcsolat olyan meghitté* válik, hogy a nagyszülők, mármint a nevelőanyák szülei elvisznek magukkal egy-két „unokát” nyaralni. Apropó! Nagyobb ünnepek. Erről általában úgy gondolkodunk, hogy a faluban minden bizonnyal felállítanak egy nagy fenyőfát. A gyerekek megkapják az ajándékot, együtt töltik a szeretet ünnepét. De az S.O.S. falvakban nem így van. Minden család maga ünnepel, a saját há— Jó otthon lenni zában, a saját karácsonyfája alá rejti meglepetésnek szánt kis ajándékát. Mert itt a lényeg éppen az, miként lehet levetkőzni az intézeti sivárság és a menetrendszerűen megszervezett programok monotóniáját. Egyedüli közös ünnep a faluban Hermann Meiner születésnapja, aki az első gyermekfalut alapította. A több mint négy éve benépesülő faluból ez ideig két hivatásos anya ment el. Egy személy még a kezdet kezdetén, a másik pedig azért, mert időközben a testvérgyermekei édesanyja rendezni tudta magánéletét, anyagi körülményei jobbra fordultak, s így ismét magához vehette gyermekeit. Ez ideig két gyerek fejezte be tanulmányait. A legnagyobb gond a munkahely. Battonyán egyelőre még csak remény sincs arra, hogy majd el tudnak helyezkedni. Az egyik gyerek baromfitenyésztőként szeretne munkát találni, a másik kőműves szakmát tanult. A nevelőanya és a falu vezető egyelőre kilincsel. Bár nem lenne szerencsés, mégis elfogadnának egy vidéki munkalehetőséget is. Á gyermejcek egyébként addig maradnak a családnál, ameddig úgy érzik, nem tudják nélkülözni őket. Szabad, elhatározásból akkor kezdenek önálló életet, amikor ők érzik, hogy eljött az ideje. A gyermekfalu csendessége és nyugalma a késő délutáni órákban kissé megbolydul. Jönnek haza a gyerekek az iskolából, az óvodából. A lakásokban az esti vacsorára készülődés közben a napi élményekről beszélnek, arról, mi történt ma és mi történik holnap, holnapután. A falu hétköznapjai a megszokott kerékvágásban telnek. S szerencsére életüket még a körülöttük dúló politikai viharok sem zavarják igazán. Legfeljebb annyiban, hogy még mindig nincs faluvezető, nincs egy igazi család velük, ott a faluban. Mert a faluvezető családjával együtt költözött oda, s szerepe szintén döntő, példaértékű szimbólum a nevelésükben. Ám egyélőre az egy szem apuka, Moravcsik Ferenc, soksok feladattal a vállán. Pedig milyen jó lenne ismét csuhéjbabét fonni, táncolni, matematika feladatot megoldani apukával. De ugyan, ki figyel most néhány család óhajára egy gyermekfaluban! Rákóczi Gabriella Fotó: Gál Edit Hogyan lehet a vendégeket megnyerni? Szegedi vállalkozó kezén a strand Korábban a városi önkormányzat pályázatot hirdetett a battonyai strandfürdő üzemeltetésére. A testület 1991. április 18-ai ülésén megtárgyalta a beérkezett négy pályázatot, és a jelenlevő pályázók (Gábor Pál, Kresák József, Mészáros József, Zsiday-Galgóczi Zoltán) szóbeli kiegészítéseit is meghallgatta. Végül a képviselők zárt üléSen Zsiday-Galgóczi Zoltán pályázatát fogadták el, így ebben az évben a szegedi vállalkozó üzemelteti a battonyai strandot. Elképzeléseit a pályázatából kiemelt részletekkel érzékeltetjük.
