Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-07 / 132. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 7., péntek Gyula rendőrkapitánya: Zleovszki Mátyás Szerdai lapszámunkban interjút készítettünk dr. Zleovszki Mátyással, aki hivatalban lévő gyulai rendőrkapitányként ismét megpályázta e beosztást. A szóban forgó kapitányság illetékességi területe 11 önkormányzatra terjed ki. A jelenlegi jogszabályok értelmében a 11 település polgármestereinek (a testüle- teik felhatalmazása alapján !) egyetértési, illetve vétójoguk van a rendőrkapitány személyére, s az általa benyújtott pályázatra vonatkozóan. A szerdai szavazás során kilenc település igennel, kettő nemmel voksolt Zleovszki Mátyásra. Mivel kinevezési joga a megyei rendőrfőkapitánynak van, így a tegnapi nap folyamán dr. Gál László rendőr ezredes, megyei főkapitánytól azt kérdeztük, mikorra várható Zleovszki Mátyás beiktatása. — Amint a székhelyi (gyulai) polgármestertől, dr. Pocsay Gábortól megkapom az eredmény írásbeli értesítőjét, öt napon belül kinevezem a rendőrkapitányt. Ez a procedúra a jövő hét végére várható. Beszélgetésünk végén Gál László még a következőket mondta: — A két nemmel szavazó település is biztosított arról, hogy támogatni fogják a rendőrkapitányt. Többen elmondták elvárásaikat, amit én tolmácsoltam Zleovszki Mátyásnak. - m Lehet, hogy perel B. Király Györgyi? (Folytatás az 1. oldalról) forgalmazni, de ha raktárakban őrzik, akkor biztosan még nehezebb. Mivel első könyvem kiadója, a Pallas megszűnt, egy kollégám közvetítésével kerestem meg február táján a Délkelet Népe vezetőjét (bizonyára a ■ Délkelet Kft.-röl van szó — a szerk.), aki akkor szimpatikusnak tűnt. Sajnos, azt .kell mondanom, hogy tapasztalatlanságuk lépten- nyomon kiütközött. Ha én kiadással foglalkoznék, azért költenék propagandára is* Egy vidéki kiadó számára elképzelhetetlen, hogy ne tartson fenn valami pesti irodát, ügynökséget, megbízottat, nevezzük bárminek, amely biztosítja a propagandát ebben az óriási dzsungelben, aluljárói ka- valkádban. Ha én kiadó lennék, ilyen■ esetben legalább egy hétig járnám a terepet, hogy tájékozódjam... Ha én kiadó lennék, legalább elvinném a szerző — esetemben mellesleg jó kis csetepatéval tarkított — sajtótájékoztatójának videóját néhány frekventált helyre, és B. Király Györgyi a mikrofonnál bemutatnám, de hadd ne soroljam. Nem is tudom, mi történik, ha én magam nem intézek el reklámügyben néhány dolgot. Épp most járt nálam a Danubius Kódex igazgatója, aki megerősítette, hogy ha ma valaki el akar adni egy könyvet, olyan óriási gépezetet kell megmozgatnia, amiről szerintem sejtelmük tincs a kis kiadóknak, a vidékieknek meg pláne, bár nem akarok senkit megsérteni. Szóval, se reklám, se terjesztés — így nem megy, nem is mehet. Azt hiszem, kölcsönösen csalódtunk egymásban, ök nyilván azt hitték, hogy egy ismert név magától eladja a könyvet... — Hány példányban készült a Sírj csak lombikbébi? — A szerződés és a tervek szerint 40 ezerben, de arról volt szó, hogy esetleg további húszezer is készül. Mellesleg a szerződés részemre nem igazán előnyös, mert a honoráriumot csak akkor kapom kézhez, ha a kiadóhoz beérkezik a nyomdaszámla. — Ügy hírlik, zűrök vannak a honorárium kifizetése körül. Lehet, hogy perel? — Erre a kérdésre hadd ne válaszoljak. Még nem aktuális. — A jelek szerint viszont a csalódás sem szegte kedvét, s már harmadik .könyvén is dolgozik. — Igen, Ki van a koporsóban?, ez lesz a címe, de nem elcserélt halottakról szól, hanem a kommunizmus jel- képrendszerének, jobb szó híján nem jut más eszembe, lebontásához szeretnék a magam módján hozzájárulni. Hamarosan elkészülök a kézirattal, de nem a Délkelettel kötöttem szerződést. A Danubius adja ki. F. I. „A SZAVAK OLYANOK, MINT A PÉNZÉRMÉK: MEGVAN A MAGUK TULAJDON ÉRTÉKE, MIELŐTT MINDENFAJTA ÉRTÉKET JELKÉPEZNÉNEK." RIVOL A két fa megmarad Kétegyházán már elkészült a terve a védett kastélyparkba építendő, a szakmunkásképző intézethez tartozó étterem-konyha együttesnek, amikor kiderült, hogy a tervező szeme átsiklott néhány értékes fán. Pontosabban egy tölgyet, egy gesztenyét, egy akácot és egy oszlopfát kellene kivágni ahhoz, hogy megvalósuljon a mintegy negyvenmillió forintos beruházás. Hogyan lehetne úgy megoldást találni, hogy elférjen a 32- szer 36 méter alapterületű' épület, s ugyanakkor ne kerüljenek fűrész alá a fák sem? — erre próbáltak tegnap választ keresni a helyszínen az illetékesek. A környezetvédők természetesen a fák érdekében szóltak: ma különösen óvni kell az ilyen ritka szép, tervezett parkot, mint a két- egyházi, beleértve minden egyes fát. A műemlékvédelmi felügyelőség szakemberei úgy vélték, vannak kényszerű kompromisszumok. Az építész szemével nézve a dolgot, a park más részén több okból nem építhető meg az étterem-konyha komplexum. Különben még arra is ügyeltek a tervezésnél, hogy a konyhát a szállító járművek ne a parkon át közelítsék meg, zavarva az élővilág nyugalmát. Az iskola vezetői — érthetően — csöppet sem nyugodtak, hisz a szükséges pénzt megkapták a minisztériumtól, mégsem tudják megkezdeni a számukra oly fontos építkezést. Nemcsak a tanulók ellátását, s részben a település közétkeztetését oldaná meg az új létesítmény, de a jövőre indítandó gazdasz- szonyképzés gyakorlati oktatására is itt nyílna lehetőség. Hogy minél előbb megkezdődhessen az építkezés, napokon belül meg kellene * egyezniük a kivitelezővel. A különböző hatóságok képviselői végül eredményre jutottak: megmarad a két legértékesebb fa, oly módon, hogy némileg változtatnak az épület elhelyezkedésén. A terv módosítása persze időt vesz igénybe, s emiatt pár héttel csúsznak a munkálatok. Ha netalántán közbeszól az esős időszak, az be- Játhatatlan következményekkel járhat. S mindez egy kis figyelmetlenség miatt... G. K. Fotó: Gál Edit Panaszkodhat, aki fizet (Folytatás az 1. oldalról) tál. — Erről kaptak tájékoztatást a telefonra várók. A besorolásnál vannak kiemelt kategóriák, például a köz- szolgálati intézmények. Utánuk a közületék sorolhatók. Lehetőség van arra, hogy a vállalkozók közületi telefonigényt adjanak, ami azt jelenti, hogy le kell fizetniük 90 ezer forintot, azért, hogy telefonhoz jussanak. Természetesen ez csaik akkor érvényes, ha abban a körzetben van szabad kapacitás rá. Külön kategória az áthelyezés, és azok, akik első telefonra várnak. Békéscsabán több százan vettek kézhez olyan értesítést, amely szerint az 1-es sorszámot kapták. Ez nem besorolást, hanem műszaki egységet jelez. — Igaz, hogy eltörölték a méltányosságot? Se orvos, se isten, se súlyos szívbeteg nem élvezhet a bekapcsolásnál valamilyen előnyt? — Való igaz, eltörölték a méltányosságot. Korábban az orvosok magasabb kategóriába estek, most a sorban ugyanúgy várakoznak, mint bárki más az igénylők közül. Pontosabban, ha az intézményük (kórház, rendelőintézet) kéri a közületi bekapcsolást, erre lehetőségük van ... a 90 ezer forint befizetése ellenében. — Legtöbben azt szeretnék tudni, mikorra várható a készülékek bekapcsolása. — 1992. év végére Békéscsaba korszerű, digitális, 10 ezres kapacitású telefonközpontot kap. Azt gondolom, kj tudják elégíteni az igényeket, hadd legyek optimista, és kockáztassam meg, még vonalat kínálni is lehetőség nyílik talán. Hogy miért keli 500 forintot fizetni az esetleges panaszok kivizsgálásáért? Ezt is miniszteri rendelet írja elő. Ugyanis a panaszok kivizsgálása nem nálunk, hanem a Távközlési Felügyeleten történik majd... B. V. „II társadalomnak szüksége van a szociáldemokráciára” A közelmúltban járt Békés megyében Nyers Rezső országgyűlési képviselő. Ebből az alkalomból kérdeztük a közgazdász MSZP-s politikustól: hogyan látja a baloldali gondolkodás jövőjét hazánkban, s miként ítéli meg a szociáldemokrácia helyzetét? — Az MSZP megalakulásában önnek jelentős, mondhatnánk úgy, hogy meghatározó szerepe volt. Az MSZMP szétesését több politikus a baloldal szétforgá- csolásának kezdeteként emlegeti. Egyetért-e ezzel és hogyan látja, sor kerülhet-e az önmagukat baloldalinak valló pártok akcióegységére? — Ami a baloldal szétfor- gáasolásáí illeti, ez egész Kelet-Európának a tünete, amely végigkíséri a rendszerváltást, ugyanakkor tragikus jelenség is. Egész Magyarországot és ezen belül a baloldalt is átfújja egy régi típusú szellemiség. Ügy nevezném, hogy a hasonlóan vélekedők, a hasonló helyzetben lévők kirekesztése. Ennek tünete a nemzeti gondolkodás úgynevezett kirekesztő típusú, csunkaista felfogása, amelyik a nemzetet feldarabolja és nem ismeri el hiteles magyarnak egyiket vagy másikat. Ugyanez tapasztalható a szocialista és a szociáldemokrata mozgalomban is. Ha máshogy gondolkodik, máshogy vélekedik valaki valamilyen kérdésben, akkor nem az összekötő szálakat keressük, nem a szolidaritás elvi lehetőségeit kutatjuk, akár a nemzeti kérdésről vagy a szocializmus kérdéseiről legyen szó. Figyeljük meg, hogy a demokráciában is milyen kirekesztés! tendencia érvényesül. Nézzük meg a demokrata pártok, milyen szívesen kirékesztenék ebből a szocialistákat is, az MSZMP-t is, de még a szociáldemokratákat is. Sajnos a baloldalon belül ugyanez a kirekesztős- di érvényesül. Holott szolidárisnak kellene lenni, jnég ha a vélemények egy-egy ponton eltérőek is. — Elégedett-e az MSZP parlamenti munkájával? — Az első időszakban a szocialista párt képviselő- csoportja lelkileg megszenvedte, hogy utódpártnak tekintették. Az erről szóló vád olyan kétértelműséggel hangzott el, mintha valamiféle kommunista párt lennénk. Kirekesztő felfogás alakult ki. Még a parlamenti legitimitásból is ki akarták re- keszteni a szocialista pártot. Képviselőink ezt érezték. Nagyon beszorított helyzetbe kerültek és képességeik alatt szerepeltek. Különösen a jogi vitáknál, a rendszer- váltás közjogi kérdéseiben nehezen lehetett kifejteni a szocialista politika specifikumát. Így maga a parlamenti tematika is háttérbe szorította a frakciót. Később azonban, ahogy a szociális és gazdasági kérdések kerültek napirendre, úgy aktivizálódott a szocialista párti képviselőcsoport. Megelégedni sohasem szabad, én sem vagyok elégedett, de úgy érzem, jó úton haladunk. — Mint gazdasági szakember, hogyan látja az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét? — Ez a munka sajnos a közepesnél gyengébb. Terjengősek az ülések, előkészítetlenek a törvénytervezeték, a frakciók nem képesek összefogni saját képviselőiket. Nem elegendőek a frakciók szűrői, úgy tűnik, a bizottsági szűrők is elégtelenek. Jó lenne, ha a plenáris ülésre nem válogatatlanul kerülnének oda a különböző módosító javaslatok. így elveszik a részletekben a politika, és a legfontosabb kérdésekben sem érvényesül a törvényhozói jóakarat. Ezért nem tartom ma kielégítőnek a Parlament munkáját. További hiányosság még, hogy a rendszerváltás koncepcionális kérdései, így a tulajdonreform, a szociálpolitika reformja, a társadalmi partnerség mikéntje kidolgozatlan maradt és nem is működik. A Parlament nem támaszkodik a különböző réteg- és tömegérdekek képviselőire, ezáltal elszakadt a társadalom mélyebb rétegeitől. — Ismerjük a véleményét a kárpótlási törvényről. Hogyan látja a termelőszövetkezetek jövőjét? — A kárpótlási törvény a jelenlegi formájában veszélyes az agrártermelésre és a szövetkezetek jövőjére is. De azért azt remélem, hogy a téeszek legtöbbje erősebb annál, semhogy a törvény végrehajtása során szétszedhetők lennének. Azt hiszem, a törvény végrehajtásakor nagyon sok ellentét a felszínre kerül még és bizonyos tekintetben a törvény végrehajthatatlan marad. Szerintem a farmergazdaságnak szélesednie kell, de nem a szövetkezetek rovására, hanem mellette kell kialakulnia. Nem' szabad, hogy a szövetkezetek áldozatul essenek a kárpótlási törvénynek. Hátra van még a szövetkezeti és a földtörvény is. amelyekbe olyan biztosi- tékákat kell beépíteni, amelyek valóban az Alkotmány szellemének megfelelően érvényre juttatják, hogy a szövetkezet a tagság tulajdona, amely alkotmányos úton is védett. — Lát-e reális lehetőséget arra, hogy Magyarországon rövid idő átlagában kialakuljon a polgárság középrétege? — Perspektívát csak a gazdasági növekedés keretén belül látok. Olyan körülmények között, amikor a gazdaság teljesítménye, tőkeállománya és a termelt jövedelem szűkülő és ebből az adósság törlesztésére kell felhasználni jelentős hányadot, nem látom a lehetőségét. Nem elsősorban az adósság miatt, hanem azért, mert a gazdaság a csökkenés és nem a növekedés szakaszában Van. Ezt előbb a visz- szájára kell fordítani és csak utána lesz reális a polgárosodás. A kevésből egy középosztálynak kihasítani nagyobb részt csak a munkából élők tömegeinek az elszegényedésével lenne megoldható. Ennek pedig ellent fog állni a munka világa, ami társadalmi konfliktussal jár, s amelybe a kormány csak belebukhat. A polgárosodás megvalósul, de én a demokráciával csak akkor tartom összeegyeztethetőnek, ha polgárosodik a munkásság jelentős része. Beintegrálódik a leendő középrétegbe és a szövetkezeti parasztság is a polgárosodás részévé válik. Olyan elképzelés, amely a régi középosztályt próbálja visszaállítani és a nemzet centrumának deklarálni, ez téves és káros is. — Többek véleménye szerint a legközelebbi választáson az a szervezet győz, amelyik a munkásság, a bérből és fizetésből élők érdekeit tűzi zászlajára. Osztja-e ezt a felfogást? — Nem lehetetlen, hogy így lesz. Ma nem tippelek a következő választásra, de látom, hogy ha a baloldal valamiféle összefogása vagy egy szocialista—szociáldemokrata integráció létre tud jönni, akkor abból az egyik legnagyobb vagy a legnagyobb párt lehet. Papp János
