Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01-02 / 127. szám
»BÉKÉS \1EGVEI HÍRLAPSARKAD ES KORNYÉKÉ 1991. június 1-2., szombat-vasárnap Hazánk külügyminisztere Sarkadon Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter május 29-ei Békés megyei látogatásának egyik fő célja a sarkadi térségben élők helyzetének, problémáinak megismerése volt. Ennek kapcsán először Méhkerékét, a határ mentén fekvő magyarországi kisközséget kereste fel, ahol dr. Rúzsa György polgármester emlékezete szerint most először járt külügyminiszter. Ezután a megnyitandó Sarkad—Nagyszalonta közötti határszakaszt nézte meg, a késő délutáni órákban pedig fórum keretében beszélgetett az érdeklődő sarkadiakkal és a környékbeli településekről Sarkadra érkezőkkel. írásunkban a fórumon elhangzott legizgalmasabb kérdéseket, és Jeszenszky Géza ezekhez kapcsolódó válaszait ismertetjük. — Tudjuk, hogy a jövő útja betörni a nyugati piacokra. De itt, az ország keleti részén mégiscsak az lenne a pillanatnyi kilábalási lehetőség — gondolok például a sertéseladásra —> ha továbbra is az árucserés keleti piacokban gondolkodnánk. —A keleti piacok beszűkülésének nem politikai okai vannak. A szovjetek nem azért zárták el az olajcsapokat, mert meg akarták büntetni Magyarországot, hanem mert a belső nehézségeik miatt nem tudtak eleget termelni. Hazánk nagyon sokat szállított a Szovjetunióba, Romániába, Bulgáriába, amiért ők se pénzt, se árut nem adtak. Azt hiszem, így az itteni sertéstenyésztőknek sem éri meg kereskedni. Mi ezt a folyamatot állítottuk le. —A magyar Külügyminisztérium támogatja-e, hogy Békés megye határszakaszán a sarkad-—nagyszalontai mellett máshol is legyen átkelőhely? — kérdezte a geszti polgármester, Hanzéros János. ...és a sarkadi fórum résztvevői Fotó: Fazekas Ferenc A politikus... — Természetesen. Ha rajtam múlna, legszívesebben minden úton átkelőt létesítenék. Persze tudom, ez túlzás, hiszen így a bűnözésnek is megnyitnánk az utat. Mindenesetre az eddiginél valóban több átkelőre lenne szükség, s erre Geszt is alkalmas lehet. —Mi lesz a legközelebbi magyar—román tárgyalás fő témája? — Mindenekelőtt az, hogy szűnjék meg a két állam közötti rosszhiszeműség. Ne szítsunk minden szóból ellenségeskedést. Tárgyalni szeretnénk a határátkelők számának növeléséről, a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásáról, a romániai magyarságról, azok alapjogairól, hogy mi is ugyanazt a megelégedettséget lássuk Erdélyben, amit nálunk láthat bárki Méhkeréken. Humorzsákék Kötegyánban 1986. szeptember: „Az iskola elkezdődött, s ez azt jelenti, hogy a Humorzsák Színjátszókor 4. életévébe lépett...” — olvashattam a kötegyáni általános iskola színjátszó naplójában. Tovább lapozgatva a kemény fedelű könyvecskét — amit a hosszú esztendők sem nyűttek el —-, pontról pontra megismerkedhettem a helybéli színjátszó csapat gondjaival, örömeivel. —Annak idején 25 gyerekkel kezdtünk — mesélte Pecho Fe- rencné, a kis színjátszók vezetője. — A következő évben már negyvenen jelentkeztek, így két csoportra bontottam a társaságot. Azóta külön foglalkozom az ötödik—hatodik osztályosokkal, és külön a hetedik—nyolcadikosokkal. A hetente tartott szakköri órákon mindenfélét gyakorolnak a gyerekek. Van lehetőség improvizálásra, szavak nélküli arcmimika- és gesztikulációs játékokra; a legizgalmasabb dolog azonban vitathatatlanul a bemutatókra való felkészülés. Ez szereposztással kezdődik, majd kemény próbák sora következik. Érkezésemkor is nagy lázban vannak a gyerekek, főleg azért, mert inkább a „hazai” közönséghez szoktak. „Munkáikat” általában a helyi művelődési ház színpadán mutatják be. — Sajnos elég gyenge a jelmez- és díszletállományunk, ezért nemigen merem őket a községen kívülre vinni — magyarázta a tanárnő. Talán érdemes lenne pedig, hiszen meglepően sok tehetséges „színészpalánta” vonult fel előttem az éppen aktuális darabok (Három pösze lány, Kinizsi és így tovább) próbáján. Egy ideig jegyzeteltem a legtehetségesebbnek tűnők neveit, ám hamarosan rá kellett jönnöm, akár az egész színjátszó csapatot felírhatnám, annyira ügyesen, korát meghazudtoló módon játszott mindenki. — Biztos, hogy rengeteget fejlődött a gyerekek beszéd- és mozgáskészsége — mondta végül a tanárnő —, s ha „idegenben” nem is lépünk fel, azért az élet visszaigazol bennünket. Sokan az innen elkerülök közül középiskolában is folytatják a színjátszást. Sőt! Van olyan szakköri tagunk, akit az idén felvettek a szentesi irodalmi— drámai osztályba. Az eredmények mellett azonban én mégis azt mondom, a legfontosabb az, hogy örömmel jönnek a gyerekek, jól érzik itt magukat. A színjátszókör majd egy évtizede alatt csupán ketten morzsolódtak le, s számomra ez jelenti a legtöbbet. A három pösze lány című népi játék próbáján Fotó: Gál Edit A települések tulajdonában, illetve kezelésében lévő, közcélra hasznosított földbirtokok területe 1935-ben A térség „leghosszabb” polgármestere: Nagy Mihály A sarkadi térség „leghosz- szabb polgármestere” címét valószínűleg a sarkadkeresztúri Nagy Mihály nyerné, hiszen saját bevallása szerint 196 centiméter mezítláb. Nagy Mihály 1983-ban lett a falu tanácselnöke, majd a tavalyi választások óta a község polgár- mestere. —- Jelölttársam az utolsó pillanatban visszalépett, így a falunak igazából nem volt választási lehetősége — emlékezett vissza a tavalyi eseményekre. Néhány tucat érvénytelen szavazattól eltekintve azonban a választók többsége személyére voksolt, s ez azt mutatja, bíznak benne az emberek. Közismert, hogy Keresztár rendkívül tagolt, hiszen a belterület mellett két kisebb település, Kisnyék és Varsányhely is a faluhoz tartozik. — A tagoltság bizonyára sajátos problémákat jelent — találgattam. — A legnagyobb gond az, hogy a külterületeken is ugyanúgy jelentkeznek az igények, mint idebenn, de a távolságok és a magas költségek miatt ott nemigen tudunk fejleszteni. így oda- kinn nincs gáz, nincs kábeltévé, a 300 lakosú Kisnyéken pedig még nyilvános telefonfülkét sem tudtunk felszerelni. Ráadásul a választási törvény is hátrányos helyzetbe hozta ezeket a kis helyeket, hiszen itt még ha valakire 100 százalékosan voksoltak volna is az emberek, akkor sem lett volna annyi szavazata, hogy bejusson a képviselő- testületbe. Ébből következik, hogy ezeknek a helyeknek nincs külön képviselőjük. A legeslegnagyobb probléma azonban a munkanélküliség. A polgármester becslése szerint a munkaképes lakosság közel egyharmada lehet állástalan. Az emberek többségének már arra sincs pénze, hogy elköltözzék a faluból, így jó ideje változatlan a lakosság lélekszáma. A fiatalok is visszatérnek. Beállnak gazdálkodni, vagy pedig a munkaerőszolgálati iroda rendszeres látogatói lesznek. (Itt jegyezte meg a polgármester az élet pa- radoxona, hogy a munkanélküliség növekedése óta a szociális bizottság tagjainak van legtöbb munkája.) — Persze munkahelyügyben azért mi is megteszünk minden lehetőt — folytatta ezután. — A^ önkormányzat visszavásárolta a volt malomépületet, ahol talán már ez évtől étolajgyártó üzem fog működni. Ennek indulásával számításunk szerint a napraforgó-termelés is fellendíthető. A sarkad—nagyszalontai határátkelő megnyitása szintén pozitívan érintheti a falut. Mivel ez a határrész Szeghalom irányából csak rajtunk keresztül Fotó: Fazekas Ferenc közelíthető meg, több vállalkozó benzinkút-létesítés lehetőségéről érdeklődött tőlünk. — A malomépületet bérbe adják, a benzinkutat vállalkozó fogja felépíteni. Lesz-e az idén kimondottan önkormányzati beruházás? Mosoly a válasz: —Hogy őszinte legyek, ilyesmire egy fillérünk sincs. Nagy szükség lenne pedig egy általános iskolai vizesblokkra, mert hogy is mondjam (?), nálunk csak egy klasszikus budi van az udvaron, de hát erre legfeljebb az önkormányzat házi brigádját tudjuk felajánlani, mint kivitelezőt. Az anyagokat az iskolának kellene megvásárolnia... Meglepetés Méhkeréken: Hintókkal a határon Település KincsKözségi Közbirto- Alapít- IskoEgyesületi, Összesen AranyA legtöbben Sarkadon is belátták. tári városi földbirtok kossági ványi lai társulati katasztrális holdban ha-ban korona ha nem növelik meg a 645 ezres keretet, csak a város elöregbítésé- hez járulnak hozzá, a fiatalok elSarkad 67 1394 342 3 36 198 1174 6485 mennek. Geszt — 177 900 — — 35 640 3108 Az újabb döntés végül az lett. Kötegyán 21 292 651 — 5 257 705 8894 hogy a testület megbízta a pénzMezőgyán 1 107 1344 _ _ 8 840 4703 üggyel foglalkozókat, a tartalék térMéhkerék 22 693 761 — — — 849 5292 hété javasoljanak újabb összeget a Sarkadkeresztúr 24 363 Újszalontát 1935 után alapították. 152 — — 33 328 1807 fiatal házasok támogatására. A javaslat június 11-én kerül majd a testület asztalára. Május 21-én megyénkbe látogatott Románia Bihar megyei prefektusa, Vasile Blaga. Társaságában utazott a nagyszalontai és nagyváradi polgármester, három politikus és jó néhány romániai lap képviselője. A delegáció békéscsabai és sarkadi látogatásáról már korábban beszámoltunk lapunk hasábjain. A román vendégek programja azonban itt nem ért véget. A számukra legérdekesebb méhkeréki találkozó még csak ezután következett. Érdeklődve hallgatták a magyar- országi román kisközség polgármesterét, dr. Rúzsa Györgyöt, milyen jogai vannak az itt élő nemzetiségnek, általában mivel elégedettek vagy elégeAz építkezés áll, a fiatal döntésre vár A május 21-ei sarkadi képviselő- testületi ülésen többek között szó esett az első lakás megszerzéséhez nyújtott önkormányzati támogatásról. Hogy erre kik jogosultak, azt korábban a képviselő-testület rendeletben fogadta el. Ugyancsak egy korábbi döntésnek köszönhető, hogy az állam által ehhez biztosított 3,4 millió forintot (amit az önkormányzatok belátásuk szerint használhatnak fel!) a testület 645 ezer forintra csökkentette. Nem csoda hát, hogy a több mint 20 igényjogosultnak esetenként csupán 20—30 ezer forint jutna önkormányzati támogatás ómén. (Összehasonlításképpen: a hatodannyi lélekszámú Sarkadkeresztúron például 627 ezer forintot osztanak szét, így egy-egy családnak 50—150 ezer forint jut.) detlenek az emberek. Rúzsa György elmondta, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri a román nemzetiséget, csupán egy dolgot fájlal, hogy a románoknak nincs külön képviselőjük a Parlamentben. A Bihar megyeiek ezután megnézték a frissen restaurált görögkeleti templomot, az általános iskolát, s kérésükre még egy kistermelő fóliasátrába is bekukkanthattak. A méhkerékiek csak ezután rukkoltak elő a legnagyobb sikert arató meglepetéssel (amelyet — közbe legyen mondva— a sarkadi önkormányzat kezdeményezett!), a sarkadi lovasklub nosztalgiahintóival, amelyeken vendégeikkel a megnyitandó határsávhoz kocsikáztak. A Magyarországi Románok Szövetségének elnöke, Petrusán György itt a következőket mondta: — Nem akarunk visszaélni, de élni szeretnénk azzal, hogy románok vagyunk, és épp ezért ennél a román településnél szorgalmazzuk a határnyitást. Valamennyien reméljük, hogy az így kialakuló személyes kapcsolatok a két állam közötti kapcsolat javulását is eredményezi majd. S hogy mikorra várható legalább egy időszaki határnyitás? Ha minden a tervek szerint megy, és sikerül rendbe hozni az 1944 óta nem gondozott Nagyszalonta és a határ közötti szakaszt — mondta a méhkeréki polgámcster •—, akkor június 8- án és 9-én két napra itt is megnyílik az út Románia és Magyarország között. Para-bol(h)a A legutóbbi sarkadi képviselő-testületi ülés sem volt szűkében a para-bol(h)ára valóknak. íme néhány mosolyfakasztó az elhangzottak közül: Jakó István képviselő hozzászólásaiból: —Gyakorlatilag ittpackázás van! Később: — Úgy látszik, a zsebünkben kotorászhat itt már mindenki! Az embernek még a bicskája se nyílhat ki, mert azt is elveszik. Tóth Imre polgármester távollétéhen dr. Halász Tibor képviselő elnökölt az ülésen. Egyik szünet után hangzott el a következő mondat: —Veszem a bátorságot, hogy ismételten felmelegítsem ezt a kettes számú rendeletet. Majd: —Itt mindaddig nem lesz több pénz, míg a képviselő-testület el nem határozza, hogy a tartalékból meglocsoljuk. A helyi buszjárat menetdíjának kérdésénél: — Felhívom a képviselőtársaim figyelmét, hogy -ezt már egyszer megszavaztuk, csak akkor úgy hívták, határozat, most rendelet a neve. Mivel leszavazták: —Félhavi fizetésemet teszem rá, hogy a következő testületi ülésen újra erről szavazunk. Dr. Pintér Lajos képviselő hozzászólásaiból: — Ne lebegjen fejünk felett a köztársasági megbízott, mint egy pallos! A képviselő kérdést intéz a pénzügyi osztály vezetőjéhez: —Mennyi az a harmincvalamennyi millió? —Húsz —hangzik a határozott válasz. Nagy Sándor képviselő: —Lassan mindenkinek a fülibe szeretnék súgni, de hangosan mondom, hogy mindenki értse... Jó lapot kíván: Magyar Mária
