Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

1991. június 26., szerda BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE Munkahelyteremtő beruházás Tarhoson Üdülőparadicsom huszonhat hektáron Folyamatos lesz a palackgáz-ellátás A polgármesteri hivatal tárgyalást folytatott a PB-gázszolgáltatás biztosítása céljából az ügyben érintett gázszolgáltató vállalatokkal, szakhatóságokkal, vállal­kozókkal, az ÁFÉSZ elnökével, az Univerzál Vállalat képviselőjével. * A megállapodás alapján az új tulajdonos hozzájárulásával június 21-étől vélelmezhetően augusztus 3-1 -éig a Békés és vidéke Afész a korábbi nyitva tartás szerint üzemelteti a Kisvasút utcai nagy gázcseretelepet. A gázcseretelep megnyi­tásáig a Dégáz békéscsabai PB-gáz bázistelepéről kapja a két minitelep a PB-gázt. Ezt követően ismét mindhárom telepet a Tigáz szajoli üzemegysége látja el PB- gázzal. A PB-gázellátás végleges megoldására további tárgyalások folynak. mogatást igényelt, s ezt a pénzt meg is kaptuk, mely összeget a megváltozott munkaképessé­gűek számára fordítjuk. Az önkormányzati testület nem gondolkodott sokáig a pénz felhasználását illetően. Úgy döntöttek: építenek egy 50 sze­mélyt foglalkoztató, egységes üzemet, melyhez a 4000 négy­zetméternyi közművesített tel­ket az önkormányzat biztosítot­ta. — Azt szeretnénk, ha első­sorban az e vidéken nagy hagyo­mányokkal rendelkező és köny- nyen elsajátítható szakmákat taníthatnánk meg. Lesz kosárfo­nó részleg és szőnyegszövő üzem, valamint egy alternatív műhely, vagyis olyan foglalkoz­tató, ami rugalmasan alkalmaz­kodik a piachoz — folytatja a jegyzőnő, s invitál, nézzem meg az építkezést, melynek kivitele­zését a Csárdaszállási Petőfi Tsz versenytárgyaláson nyerte el. — Szeretnénk őszre átadni... —jegyzi meg Herczeg Irén. — A mai építőanyagárakat ismerve a pályázatból származó 7 millió forint a teljes befejezés­hez kevésnek tűnik — vetem közbe. — Az önkormányzat saját erőből az építkezéshez 4 millió forinttal járult. A szakmai kép­zést is támogatni szeretnénk, a foglalkoztatási alapból kívá­nunk pénzhez jutni. Konzultáció az önkormányzati ingatlanokról Az Építésügyi Továbbképző Vállalat szervezésében „Az önkormányzatok épületvagyon­alapjának hasznosítási és mű­ködtetési lehetőségei” címmel szervezett konzultáción vettek részt a polgármesteri hivatal szakemberei. A konzultáció ke­retében előadások hangzottak el az alábbi témakörökben: A vagyonfelosztás területi, funkcionális és egyéni autonó­mia szerint; A vagyonátadás, vagyonkezelés jogi szabályozá­sa vagyonkezelési alapítványok létrehozásával; A privatizációs folyamatok szerepe és hatása az önkormányzatok gazdálkodásá­ban; Az épületvagyon-haszno- sítás módszerei, a lakásvagyon speciális vonatkozásai; Az in­gatlanok bérbeadásával, üze­meltetésével és gazdálkodásá­val kapcsolatos funkciók szét­választása; Az önkormányzati vagyonkezeléshez kapcsolódó költségkihatások feltárása; Az ingatlankezelés lehetséges gaz­daságossági számításainak megközelítési módozatai, a döntéshozatali minták bemuta­tása; Az épületvagyon-haszno- sítás módszerei, részvények, tőzsdék; Korlátozott tulajdonú lakásmodell ismertetése. A konzultáció folyamán fel­vetődött a jogi szabályozás hiá­nyosságának az önkormányza­tok működésére ható negatív hatása, a jogalkotás főváros­centrikus befolyásoltsága. Hasznos, a települési önkor-, mányzatoknál is alkalmazható ajánlások hangzottak el az ön- kormányzati vagyonkezelő szervezet kialakítása, a nonpro­fit ágazat (intézmények) alapít­ványi formában történő működ­tetése, az Állami Vagyonügy­nökség és az önkormányzatok kapcsolata, a helyiségbérleti rendszer felülvizsgálata, bérleti díjak megállapítása, az önkor­mányzati vállalkozási formák optimális megválasztása, az ér­tékpapírokkal történő ügyletek lebonyolítása, a lakásállomány­nyal való gazdákodás új lehető­ségei tárgykörökben. badstrandján nyári csúcsidőben több mint 1500-an keresnek fel­üdülést. A friss vizet állandóan a Kettős-Körösből kapja. A folyó közelsége a vízisportokat köd- velők paradicsoma. A különféle sportpályákon szinte állandóan pattog a labda, a közösségi léte­sítményekben élénk társasági élet folyik. Dánfokról könnyen elérhetőek a megye ismertebb kirándulóhelyei. S még egy ku­riózum: az ifjúsági tábor hor­A munkásőrség székházából kollégium lesz Hónapok óta szinte háborítat­lanul áll a volt munkásőrség bé­kési központja. Mi les/ a» ingat­lan sorsa, vagy marad a/ enyé­szeté? — tették fel a ké/dést szerkesztőségünknek. — Túlzás, hogy háborítatlan az épület — fogadott dr. Lúczi József jegyző. — Az épület több célra hasznosítható, a legjobb megoldást keresték a város ko­rábbi és jelenlegi vezetői egya­ránt — mondja Lúczi Jószef, s máris az épület sorsat érintő lé­pésekről tájékoztat. Békés Város Tanácsa a mun­kásőrség megszüntetése után a munkásőrség békési létesítmé­nyei hasznosítására 1989. no­vember 14-én bejelentette igé­nyét az Állami Fejlesztési Inté­zetnél. A hasznosítás céjaként 60 fé­rőhelyes középiskolai kollé­gium kialakítását jelölte meg. Indokolásul feltárta a város kol­légiumi épületeinek nagymérté­kű elavultságát, a magas felújí­tási, karbantartási költségeket és mindemellett a rendkívül méltánytalan elhelyezési körül­ményeket. Az igénybejelentés­hez mellékelte a létesítmény beruházása során tanácsi pénz­eszközökből megvalósult terü­letelőkészítés és közművesítés költségkimutatását, amely sze­rint 5 millió 864 ezer 70 forint vissza nem térítendő támogatás­sal járult hozzá az építéshez. Ezzel egyidejűleg elkészítette a 60 férőhelyes diákotthon kiala­kításának előzetes költségveté­sét, amely 1989. évi árszínvona­lon általános forgalmi adóval együtt 6,5 millió forint ráfordítá­si költséggel számolt. A városi tanács — feltételez­ve az igény kedvező elbírálását — megkereste a Békés Megyei Tanács VB művelődési osztá­lyát — regionális igények kielé­gítésére hivatkozással—az át­alakítási munkálatokhoz 2,1 millió forintos anyagi támoga­tást kérve. Az előzetes igénybejelentés után a városi tanács 1990. feb­ruár 14-én nyújtotta be az Álla­mi Fejlesztési Intézethez az in­gatlan ingyenes kezelői jogának megszerzésére irányuló pályá­zatot, a korábban megjelölt hasznosítási céllal. 1990. április 2-án a Békés Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya anyagi tá­mogatását kérte az átalakítási, felújítási költségekhez, igényét 1,9 millió forintban jelölte meg. A kormánydöntés a Minisz­tertanács 1067/1990. (IV. 9.) MT számú határozatában a Bé­kés, Munkásőr u. 1. szám alatti ingatlant oktatási célra (60 férő­helyes diákotthon létesítésére) Békés Város Tanácsának ren­delte adni, azzal a megkötéssel, hogy öt éven belüli elidegenítés, illetve más célokra történő hasz­nosítás esetén az ingatlan keze­lője (városi tanács vb) köteles a vételár kétharmadát, de mini­mum a pályázatban meghirde­tett teljes vételárat az állami költségvetés javára befizetni. Az ingatlan 1990. januárban meghatározott minimális for­galmi értéke 20 millió forint. A megyei tanács vb pénzügyi osztálya 1990. évben 1 millió forintot átutalt a városi tanács­nak céltámogatásként az átala­kítási munkálatokhoz. Saját for­rás elégtelensége, illetve hiánya miatt eddig még a kiviteli terv elkészítésére nem került sor. Belépett Békés is Déli Autópálya Kft. 128 taggal Kökéndy József polgármes­ter június 6-án Kalocsán a Déli Autópálya Kft. taggyűlésen vett részt. Egyik legfontosabb dön­tése, hogy a kft.-ben együttmű­ködő tulajdonostársak száma 128-ra nőtt. Az eddigi 18 önkor­mányzat mellett további 109 önkormányzat és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége lett a társaság tagja. Mindez kifejezi azon közös ér­dekeltséget, ami a megvalósí­tandó déli autópályához és an­nak gazdaságélénkítő, terület- fejlesztést elősegítő hatásaihoz kapcsolódik. Döntött arról is a társaság, hogy az alapítók által finan­szírozott tervmunka valós, piaci értékére tekintettel még ez évben szándékában áll a kft. vagyonát, így az egyes önkor­mányzatok üzletrészét felérté­kelni. A társaság tagjai úgy foglal­tak állást, hogy megnyitják a tár­saság kapuit az érdeklődő, be­fektetni szándékozó és a déli autópálya project céljaihoz üz­letileg is kapcsolódni kívánó bel- és külföldi cégek, vállalko­zók előtt. Az oldalt összeállította: Szekeres András, Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet Sajátos helyzetben van az 1954-ben közigazgatásilag is önálló, napjainkban alig ezer lelket számláló Tarhos: a falu­nak nincs helyben önálló gazda­sági egysége, a munkaképes la­kosság zöme ma is eljár dolgoz­ni, vagy éppenséggel a téeszek, vagy állami gazdaságok helyi kerületében találnak megélheté­si lehetőséget. Az utóbbi hóna­pokban a kisközségben is meg­nőtt a munkanélküliek száma, egyre többen fordulnak segítsé­gért a helyi önkormányzathoz. — Már korábban gondolkod­tunk, hogy mit tehetnénk a mun­ka nélkül maradottakért, hogyan segíthetnénk őket tisztességes munkához, hogyan teremtsünk számukra biztos megélhetést —- kezdi Herczeg Irén jegyző, majd folytatja.—Még a korábbi községi tanács a rehabilitációs alapból pályázat útján 7 millió forint vissza nem térítendő tá­Az építkezés jó ütemben halad, s ha minden igaz, ősszel átadásra is kerül az épület Az elmúlt években elsősor­ban a vékonyabb pénztárcájúak körében az ország egyik igen kedvelt üdülőhelyévé nőtte ki magát a Kettős-Körös bal part­ján 26 hektáron elterülő békési Dánfoki Ifjúsági Tábor. Az ide érkező vendégeknek 17 szobás, két-három ágyas, telefonos, zu­hanyzós szálloda, 18 üdülőház, 70 személy befogadására alkal­mas „körépület”, illetve szinte korlátlan befogadóképességű autós kemping kínál szolid ára­kon kényelmes szálláslehetősé­get. —A vendégeink zöme fiatal, s ma már örömmel mondhatom: az ország minden tájáról, sőt külföldről is évről évre mind több a visszatérő vendégünk — kezdi Lipták Pál táborvezető. — Tavaly csaknem 23 ezer ven­dégéjszakánk volt, az idén az eddigi lekötések azt sejtetik, ennél lényegesen több várható. Hogy mégis minek köszön­heti növekvő népszerűségét a Dánfoki Ifjúsági Tábor? Azt hi­szem, elsősorban környezeté­nek és széles körű szolgáltatá­sainak. A homokos partú sza­Bevetésre indulnak a horgásztábor ifjú pecásai A dánfoki szabadstrandot igencsak kedvelik a gyerekek gászvizébe folyamatosan telepí­tik a halat, így itt a pecásoknak szinte biztos a fogás. —• A tábor a városi önkor­mányzat tulajdona, annak irá­nyításával dolgozik, s városi fel­adatokat isellát. Különféle tábo­rokat — például horgász, olva­só, közlekedési — szervezünk, cseretáborozást bonyolítunk le, miközben ellátjuk a város általá­nos iskolásainak a nyári napkö­zis táboroztatását, amihez az önkormányzat 600 ezer forint támogatást nyújt. Ez egyben azt is jelenti: egy-egy békési gyerek egy hétre a teljes ellátásért 450 forintot fizet. Úgy számolunk, hogy a vakációban állandó jel­leggel legalább 100 kijáró, illet­ve kint alvó békési nebulónk lesz. — Programok? — Szinte minden hónapban van egy-két jelentősebb rendez­vényünk, két országos program­ra viszont már most felhívnám a figyelmet: július derekán lesz a háromnapos rockkoncertünk, s augusztus 20-án, a hagyomá­nyosan színes programmal vár­juk az érdeklődőket. Meghívó Békés város polgármestere tisztelettel meghívja Önt és üzemé­nek, intézményének dolgozóit 1991. június 30-án (vasárnap) dél­előtt 10 órakor az I. világháborús emlékműnél tartandó ünnepség­re, melyet a megszálló szovjet hadsereg kivonulásának alkalmából rendezünk. A szabadságünnep programja: — Bevezetőt mond Tóth Attila alpolgármester — Félperces sziréna — Himnusz (közös énekléssel) — Ökumenikus istentisztelet — Szózat (közös énekléssel) — Harangszó, koszorúzás A koszorút az emlékműnél a város lakossága nevében elhelyezi: Kökéndy József polgármester, Tóth Attila alpolgármester, dr. Lúczi József jegyző. Az ünnepségre mindenkit szeretettel várunk! Kökéndy József Békés város polgármestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom