Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 3., hétfő © ÜtÉKÉS MEGYEI HlRLAP­Ülésezett az önkormányzati testület A napokban tartotta soron következő, maratoni hosszúsá­gúra sikerült ülését a városi ön­kormányzati testület. A képvise­lők a polgármesteri hivatal ille­tékes munkatársaival közigaz­gatási bejárást tartottak a város kerületeiben. A bejárás alapján rangsorolták és ütemezték a megvalósítandó, főleg a város köztisztaságához és környezet­védelméhez kapcsolódó felada­tokat. Ezzel egyidőben a hivatal lomtalanítási akciót indított a városban. A város szépítésében az óvodák és iskolák is részt vesznek. A képviselő-testület áttekin­tette az önkormányzat tulajdo­nába kerülő vagyontárgyak kö­rét. Végleges döntést csak a tör­vények megjelenése után tud hozni, addig is szükségesnek látszik a hivatali szervezeten be­lül létrehozni egy egységes va­gyonkezelő csoportot, melynek tagjai megfelelő szakmai gya­korlattal, üzleti szellemmel és felkészültséggel rendelkeznek. A képviselő-testület tájékoz­tatót fogadott el az Elektra Fo­gyasztási Szolgáltató Kisválla­lat működéséről. A kisvállalat 1983. január 1-jén alakult, ház­tartási gépek, készülékek javítá­sára. Az ülésen elhangzott, hogy a kisvállalatot az Állami Va­gyonügynökség privatizációra jelölte ki. A testület foglalkozott az egyesített szociális intézmény szervezeti átalakításával is. A város középiskolái igazga­tóinak kinevezése és a pályázati rendszer tapasztalatairól szóló napirend élénk eszmecserét vál­tott ki. Az oktatási intézmények ve­zetői megbízatása határozott időre, öt tanévre szól. Ennek le­jártával került sor az igazgatói álláshelyek pályázat útján törté­nő meghirdetésére a Szegedi Kis István Gimnáziumban, az ipari szakközépiskolában és a 636. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, valamint a középis­kolai kollégiumban. A mező- gazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet üres igazgatói álláshelyére rendkívü­li pályázatot írtak ki. A középiskolai kollégium igazgatói állására pályázat nem érkezett, így új pályázat kiírásá­ra kötelez a jogszabály. A Sze­gedi Kis István Gimnáziumban két pályázó volt, közülük Mol­nár Imre, a korábbi igazgató nyerte el a tantestület többségi egyetértését. A képviselő-testü­let a kinevezési javaslatot elfo­gadta, így a gimnázium igazga­tója újabb öt évre ismét Molnár Imre. Az ipari szakközépiskola és 636-os Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben szintén két pályázó volt, közülük nagy többséggel dr. Vraukó László személyével értett egyet a testü­let, s megerősítette az intézmé­nyi kollektíva döntését. A mezőgazdasági szakközép- iskolában és szakmunkásképző intézetben újbóli kiírásra egy személy pályázott — dr. Komá­romi Sándor, a korábbi igazgató —, aki elnyerte a nevelői testület egyetértését. A képviselő-testü­let hosszas vita után a kinevezé­sére tett javaslatot elutasította. A szavazás eredménye: 8 igen, 3 nem, 4 tartózkodás. Békésen a három NEM legyőzte a demokráciát? Igazgatóválasztás volt Békés három szak­középfokú oktatási intézményében. A képvi­selő-testület május 9-én zárt ülésen olyan ha­tározatot hozott, hogy elfogadja a tantestüle­tek rendeletben biztosított egyetértési jogát a kinevezendő igazgatókkal kapcsolatban. E határozathozatalra éppen a Békési Mezőgaz­dasági Szakközépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézethez benyújtott pályázat kapcsán került sor. A testület megbízta a polgármes­tert, alpolgármestert és a jegyzőt a testületi határozat közzétételével az érintett intéz­ményben. Az iskola tantestülete titkos szavazással, 60 százalékot meghaladóan dr. Komáromi Sán­dor kinevezésével értett egyet. A képviselő-testület május 30-ai ülésén ke­rült sor az igazgatói kinevezésekre, ez a gim­názium és szakmunkásképző esetében meg is történt. A mezőgazdasági iskola igazgatójának ki­nevezésekor két képviselő NEM BIZONYÍ­TOTT, a pályázat kiírását megelőzően (1990 tavaszán) összegyűjtött vádakkal illette a tan­testület egyetértését bíró pályázót. A kineve­zendő igazgató védekezni sem tudott, mivel a testületi ülésre nem volt meghíva. A felszólaló képviselők többsége — érté­kelve az igazgató erényeit és hibáit, az iskola elért eredményeit és azt a tényt, hogy kineve­zett igazgató hiányában az iskola ez évben is több pályázattól esett el — kérte a képviselő- testületet, hogy nevezze ki a tantestület egyetértését bíró dr. Komáromi Sándort igazgatónak. Városunk országgyűlési képvi­selője felszólalásában is emellett érvelt. Ezt követően a képviselő-testület név sze­rinti, nyflt szavazást rendelt el. A testület je­lenlévő 15 tagjából három fő ellenezte, nyolc fő támogatta az igazgató kinevezését, négy fő tartózkodott. A kinevezéshez minősített többség kell, így ma sincs kinevezett igazga­tója a mezőgazdasági oktatási intézmény­nek. A szabad véleményalkotás jogát fenntart­va meg kell jegyezzem, hogy e fontos döntés­hez a város két vezetőjének, a polgármester­nek és az alpolgármesternek nem volt véle­ménye, és ezt a szavazásnál tartózkodással ki is fejezték. A többit döntse el az olvasó, és adjon lel­kiismerete szerint választ a címben feltett kérdésre is. Csatári Béla önkormányzati képviselő Édes élet A Sipaki cukrászda fogalom­má vált Békésen: a 47-es út mel­lett, családi vállalkozásban há­rom éve nyitott a ma már híres üzlet. — Korábban a férjemmel együtt a vendéglátóiparban dol­goztunk, a fiunk, akié tulajdon­képpen a vállalkozás, cukrász— kezdi Sipaki Istvánné. — A há­zat úgy terveztük, hogy a lakás­sal együtt legyen a cukrászmű­hely, a cukrászdával és a terasz­szal. A saját pénzünket amilyen kölcsönnel csak lehetett megtol- dottuk, mintegy 2 millió forint a vállalkozásra felvett különféle hitelek összege. A kellemes, ízlésesen beren­dezett cukrászda bőséges kíná­lattal, süteményekkel, tizenhá­romféle fagylalttal (hagyomá­nyos és olasz típusúak), üdítők­kel és kávéval várja a vendége­ket. Az átutazók közül is mind többen lesznek az itteni ízek rab­jai, vagyis a cukrászda törzsven­dégei. A cukrászműhelyben szim­patikus (23 éves) fiatalember dolgozik. Ifjabb Sipaki István keze alatt ég a munka, azt tartják róla, hogy a szakma szerelmese. — Békéscsabán a vendéglátó vállalat cukrászüzemében tanul­tam, majd miután megszereztem á szakmunkás-bizonyítványt, Pesten, a Gerbeaud cukrászdá­ban dolgoztam, tanultam el az újabb titkokat. Szerencsém is volt, mert onnan olyan helyre vonultam be katonának, ahol hasznosíthattam, sőt továbbfej­leszthettem tudásomat. A kato­naságnál készültem fel, és tet­tem mestervizsgát, s tanultam ki a szakács szakmát is. Régi vá­gyam, hogy önálló legyek, de azt is tudtam: egy iparosember csak szakmai háttérrel nyithat üzletet. —Specialitásai? , — Próbáltam szakítani a ne­héz, vajas termékekkel, ezek he­lyett a főzött krémekkel és tej­színkrémekkel dolgozom. Há­rom specialitásom van, az Esz- terházy- és a túrótorta, valamint a Kastély-szelet. Ezeket a termé­keket a környéken senki sem készíti, s talán ezért is közked­veltek— folytatja, s invitál, kós­toljak meg néhányat. Mi taga­dás, pompásak az ízek, s ezzel magyarázatot is kaptam a Sipaki cukrászda népszerűségére. Szénre várás - sorban állás A szerdai napilapokban jelent meg az MTI-hír, mely szerint: „A dolgozói és nyugdíjas tüze­lőutalványok május 31-ig törté­nő beváltása, valamint kész- pénzfizetés esetén a június else­je előtti régi fogyasztói áron tör­ténik a szilárd tüzelő értékesíté­se...” Lapunkban megjegyeztük: sajnos, a megyei kép nem ró­zsás..., hogy továbbra sincs szén, sőt a közeljövőben nem is érkezik. A hét végén teljes volt a nagyüzem a békési Tüzép-telep pénztáránál, a sorban állók egy része kiszorult az épületből, a bent dolgozóknak úgymond szusszanásnyi idejük sem volt. .— Sorban állunk a semmiért — törte meg a némaságot egy hatvan körüli asszony. — Az emberek tudják, hogy nem a mi hibánkból van a tüzelő­hiány — fogad Gellén Gergely telepvezető, aki ugyancsak is­meri a város tüzelőigényét, és a pillanatnyi gondokat, ugyanis 1956 őszétől dolgozik a Tüzép- telepen, s 21 éve a vezetője. — Ha jól emlékszem, 1985-ben volt szénért sorban állás, de ak­kor azért folyamatosan, szinte mindennap jött tüzelő. Megtudom: több mint 1500 tüzelőutalványt vettek át, me­lyekre együttesen legalább 35 négytengelyes vasúti kocsi do­rogi brikettet igényeltek. Aztán ott vannak a készpénzfizetéssel vásárlók igényei: tatai, mecseki, várpalotai szénféleségekből is legalább 50 vagonnyi kellene... Tűzifából is több vagon tételt várnak. A két-három focipályányi, kibetonozott, felsöpört rakodó­teret három talicskányi brikett „csúfítja”, egy üres vagon árvál­kodik. A fuvarosok fogatai fél­rehúzódva állnak, a lovak búsan lógatják fejüket. — Ezt a szenet saját fűté­sünkre tartottuk meg — int a kupacra Gulyás András mérleg­mester, majd folytatja: — csü­törtökön reggel érkezett 6 tonná­nyi dorogi brikett, alig egy óra alatt elfogyott. A vagonból egyenesen a vevőkhöz vitték a tüzelőt. Az élmúlt években itt szénhegyek álltak, állandóan 9—10 ezer mázsa volt a készle­tünk. Két fuvarossal, Fábián Imrével és Kovács Andrással váltunk szót. Az előbbi húsz esztendeje, az utóbbi öt éve dol­gozik a telepen. Árad belőlük a panasz: — Az jó nap, amikor két fuva­runk akad, lassan a lovaknak az abrakravalót sem tudjuk megke­resni —kesereg Kovács András. — Ha lenne tüzelőnk, mi éj­jel-nappal mennénk, mert csak úgy keresünk, ha dolgozunk — folytatja Fábián Imre. Ruszkovszky György nyugdí­jas is kesereg: — Ez gyalázat, három napja idejárok, sorba állok. Csak hite­getik az itt dolgozókat, hogy majd küldik a szenet. Kifelé menetben egy idős ember szórja az „áldást”. Közép­korú férfi szegődik mellé: — Csak azt tudnám, hova lett a német szénsegély — dohogja. Kerékpárjukat tolva, együtt indulnak el, véleményüket nem rejtik véka alá, közösen szidják a... Szóval, azt, aki éppen a szá- jukrajön. Továbbra is lesz gázcseretelep Kamatemelés­támogatás Az Országgyűlés 1990. decem­ber 30-án alkotott törvénye alap­ján ez év január 1-töl kezdődő ha­tállyal megváltozott a lakásépítés­re, vásárlásra és egyéb lakással kapcsolatos célra kamatmentesen vagy évi 3,5 százalékot meghaladó kamatozással nyújtott kölcsönök kamatának mértéke. Azok a csalá­dok, amelyek a felemelt kamat megfizetésére szociális helyzetük alapján nem képesek, a helyi ön- kormányzattól kérhetnek támo­gatást a megnövekedett törlesztő- részlet megfizetéséhez. Az önkormányzatok saját pénzeszközeik kiegészítésére ál­landó, lakosonként 200 forint álla­mi hozzájárulást kaptak. Ezen törvényt az Országgyűlés április 30-án módosította, mely szerint az önkormányzatok illetékességi te­rületén a március elsején fennálló kölcsöntartozás után ötezer forint az állami hozzájárulás, természe­tesen ebből levonva a korábban (állandó lakásonkénti 200 forint) átutalt pénzösszeget. A módosítás Békésre nézve kedvező, mivel a várost földren­gés, majd árvíz sújtotta, emiatt sok család kényszerű hitelfelvétel­re is kényszerült. Az OTP tájékoztatása szerint március elsején 2554 hitelt tartot­tak nyilván, melyet a kamatemelés érint. A május 30-ai állapotnak megfelelően 625 hitelkamat-eme­léssel kapcsolatos kérelmet tar­tunk nyilván, a kérelmezőknél a Lakásügyi Társadalmi Bizottság, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai elkészítették a kör­nyezettanulmányokat, döntés a júniusi testületi ülésen várható. Az oldalt összeállította: Szekeres András és Fazekas Ferenc Békés város közvéleményét erősen foglalkoztatja a gázcse­retelep privatizációja. Május 21-én, a versenytárgyalás során az ingatlan magánkézbe került, az új tulajdonos viszont már másfajta tevékenységet kíván ott folytatni. Az 1990. évi LXXIV. törvény alapján a települési önkormány­zat csak a gyermek- és munka­helyi étkeztetést ellátó vendég­látó üzlet, az élelmiszert árusító üzlet és a könyvesboltok privati­zációja esetén élhet beleszólási joggal. Szintén ugyaneza rende­let írja elő, hogy az üzletet a Vagyonügynökség csak termé­szetes személy részére értéke­sítheti. Az idézett rendelkezések miatt az önkormányzatok cse­lekvési szabadsága igen szűk körre korlátozódik. A lakosság folyamatos ellátá­sa érdekében a Dél-alföldi Qúz- szolgáltató Vállalat ígéretet tett arra, hogy a tulajdonában és üze­meltetésében lévő két mini gáz- cseretelep naponkénti és igény szerinti gázellátását biztosítja addig az időpontig, amíg az ön- kormányzat lehetőséget talál egy hasonló nagyságú gázpalack­cseretelep létrehozására, vagy gazdálkodó szervezet (vállalko­zó) bevonásával működtetésre. A két mini gázcseretelep címe: Békés, Körösi Cs. u. 41. Békés, Farkas Gy. u. 2. A települések tulajdonában, illetve kezelésében lévő, közcélra hasznosított földbirtokok területe 1935-ben Település Kincs- Községi, Közbirto- Alapít- Isko- Egyesületi, Összesen Arany­tári városi kossági ványi lai társulati ha-ban korona földbirtok katasztrális holdban Békés 159 3399 — — — 821 2520 28013 Bélmegyert, Kamutot, Muronyt és Tarhost 1935 után alapították. Körös-parti részlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom