Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 19., szerda o Borsi, báza 1 . * / . Jó, de nincs hová tenni, átveszik, de nem fizetnek A kárpótlási vitában Jézust is idézték Két perc Pásztor Gyulával A részletes vita folytatásában kértük Pásztor Gyula kisgazdapárti frakcióvezető véleményét a kárpótlásról szóló törvény- javaslatról. A párt vezetőségéből vasárnap délután mentek el azok a kijelölt személyek — mondta —, akik Ismételten tárgyalnak a kárpótlási törvény megszületéséről, miután egyes részeivel egyetértett a független kisgazdapárt, másként alakult azonban a vita során, a vélemény, néhány számukra nem kielégítő kérdésben. — A vélemény azonban máíad a régi — hangsúlyozta Pásztor Gyula. — Az elnökség állást foglalt az ezer aranykorona- érték mellett, amelyben korábban is megegyezés született. Ebből nem kíván engedni a párt. Nagyon fontos a törvény megszületése, hiszen lényeges költségvetési kérdésben is szerepet játszik — folytatta a képviselő. — A kisgazdák, a szövetkezeti dolgozók a fejük felett lezajló politikai viták ellenére is szorgalmasan és felelősségteljesen dolgoznak, végzik munkájukat. A természet segítségével jó termés ígérkezik, mégis fontosnak tartják a kárpótlási törvény létrejöttét, mert a folytatásban óriási szerepe van. Pásztor Gyula frakcióvezető reméli, hogy a törvény létrejötte után rövidül a lebonyolításhoz szükséges idő és a jövő évi termelést, annak megalapozását már az őszi időszakban lényegesen nyu- godtabb körülmények között folytathatják a gazdák. Pásztor Gyula befejezésül a következőket mondta: — Nagyon sajnálnám, ha a Parlament a nyári szabadságolási időszak előtt ezt a törvényjavaslatot nem hagyná jóvá, mert az elhúzódó idő a kárpótlási eljárás végrehajtását késleltetné. Ma az a legfontosabb, hogy a kárpótlási hivatalok legyenek felkészülve a gyors lebonyolításra. Zelman Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) rumibúzát, s csekély őszi árpát is. összesen 1411 hektár a kalászosuk, amelyet két új Claas dominátoiral és nyolc régebbi keletnémet kombájnnal takarítanak be, ha eljön az ideje. Még nem lehet megítélni, mikor vághatják az első rendeket, de annyi bizonyos, Péter-Pálra nem érik kasza alá a gabona. — Ami a termést illeti — mondta az ágazatvezető —, nagyon bizakodunk, hogy a Békéscsabáin a megyei jogú város önkormányzatának ülésén furcsa közjáték kísérte a beadott két pályázat elbírálását, pontosabban csak az egyikét (információink szerint a másikat elvetették, mivel nem felelt meg a feltételeknek). Készítője dr. Ábrahám Béla, a gyulai kapitányság közrend- védelmi és közlekedési osztályvezetője. A testületi ülésen váratlan kérdést intézett hozzá dr. Kerekes Attila MDF-es képviselő, választ kérve arra: milyen kapcsolat fűzi a pályázót dr. Ábrahám Béla volt békéscsabai városi párttitkárhoz. A megszólított ennyit válaszolt: — Az édesapám. Az ülés után néhány — közvetlen és közvetett — érintettet kérdeztünk meg az üggyel kapcsolatban. Mindenekelőtt Kerekes Attilát, aki elmondta: — Puszta érdeklődés volt a kérdésem, mivel nem ismertem a pályamű készítőjét. — Fontosnak tartja Ábrahám Béla édesapjának politikai múltját egy ilyen kérdés megítélésében? — Nem. Egyébként nem politikai célzattal érdeklődtem. A testületben mellesleg nem frakciózunk, szigorúan a magunk értékítélete szerint szavazunk. — Véleménye szerint milyen szempontok alapján ítélendő meg egy ilyen pályázat? — A szakmaiakat tartom döntőnek. Végül is a szavazásnál Ábrahám Béla • pályázata nem kapta meg a minősített többséget, ami azt jelenti, a város nem támogatja azt. De szemezgessünk tovább a vélemények közt! Nagy Sándor (Fidesz) békéscsabai képviselő-testületi tag: — Ábrahám Béla pályázatáról szakmai bíráló bizottság véleményt adott. Jónak találták. Fiatal, előtte a jövő. Miért keresnénk ebben az esetben politikai hátteret? .Mi aggályunk lehet amiatt, mert valaha az édesapja párttitkár volt? Támogattam Ábrahám Béla megválasztását. A gyulai rendőrkapitány, Zlebvszky Mátyás nagyon egyértelműen fogalmaz: — Amikor Ábrahám Béla nálunk megszokott, 6 tonna körüli mennyiséget tudjuk betakarítaná. A magas sikértartalmú és a durumbúza természetesen alacsonyabb hozamú. A teljes terület termése le van fedezve, hiszen nagy sertéstelepe van a gazdaságnak, így belső felhasználásra kerülhet, közvetve hasznosul a termés. Bár gondokkal küzd a sertéspiac is, szerencsére mi valahogy boldogulunk, ugyanis a nálunk nevelt húshibrid fajtának jó a vágási minősége, így vi1984. július 1-jén, a főiskola nappali tagozatának elvégzése után az igazgatásrendészeti osztályra került előadónak, voltak fenntartásaim, hiszen az édesapja magas politikai tisztséget töltött be akkoriban. Ez az előítélet szinte napok alatt foszlott szét, és rájöttem, hogy értékes, intelligens ember került a beosztásomba. Egyenes gerincű és jellemű, ezt bizonyítja az is, hogy amikor 1979-ben a rendőrségi állományba került Békéscsabán, járőrként kezdte, mint legtöbben, és nem élt azzal a lehetőséggel, hogy próbaidős nyomozóként foglalkoztassák. Köztudott, hogy a rendőrségen mindenki maga gépeli a jegyzőkönyveket, feljelentéseket. Ábrahám Béla vette a fáradságot és beiratkozott egy gépírótanfolyamra, hogy munkáját megkönnyítve, precízen dolgozzon. Miután az osztályvezető még abban az évben rokkantsági nyugdíjba vonult, az osztály irányítását Ábrahám Béla vette át 1984-ben. 1990-ben bíztuk meg a közrendvédelmi és közlekedési osztály vezetésével. Közben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett és ez évben doktorált. A kép akkor lesz teljes, ha az ügyben érdekeltet, dr. Ábrahám Bélát is megkérdezzük : — Milyen megfontolásból pályázta meg a békéscsabai városi rendőrkapitányi posztot? — Tizenkét éve vagyok rendőr. Életem legnagyobb kihívásának tartom, hogy pályázat útján megmérettessek. — Nem gondolt-e arra, ami végül is bekövetkezett, hogy az édesápja miatt ,.megbélyegzik”? — Nem mondanék igazat, ha nem fordult volna meg a fejemben. De igazán nem hittem, hogy valaki az apámra hivatkozik majd. Azt gondoltam, egy képviselő-testület tagjai arra lesznek kíváncsiak, hogy milyen szákmai elképzeléseim, terveim vannak. — Gondolom, kérdezték is erről. — Ott és akkor senki sem volt kíváncsi rá ... B. V.—L. E. szonylag keresett, Pest, Vác környékére szállítjuk a hízott sertést. Egyébként malmi minőségű búzát használunk takarmányozásra, keserű is a szánk íze: nagy termés várható épp akkor, amikor nincs hová eladni. De mint említettem, belső fel- használással ez még megoldódik, nagyobb a gond a zöldborsóval. A Szegedi Konzervgyárnak szállítjuk, ők átveszik, legyártják, de fizetni nem tudnak ... Erkelemléktáblát avattak Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) let szervezetei, tisztelgő polgárai. Erkel Ferenc halálának 98. évfordulóján Varga Imre szobrászművész domborműemléktábláját avatta az utókor. A Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara Vass Lajos vezényletével eljátszotta a Himnuszt, melyet a jelenlévők egy emberként énekeltek. A gyulai ön- kormányzat nevében dr. Po- csay Gábor polgármester mondott beszédet. Dr. Marschall Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese avatóbeszédében hangsúlyozta, a főváros a szervezett zenei élet megteremtését köszönheti Erkelnek. Ö hozta létre a Nemzeti Színház operatársulatát, az. ország első szimfonikus zenekarát, a jelenleg is működő Budapesti Filharmóniai Társaságot, a Zeneakadémia első igazgatója volt, amellett, hogy zeneszerzőként alkotott és zongoraművészként részt vett a zenei közéletben. Budapest intézmények, utcák, terek neveivel, köztéri szobrokkal emlékezik. Dr. Bónis Ferenc zenetörténész, az Erkel Társaság elnöke kiemelte, hogy Erkel, aki megalkotta a magyar nép legszentebb szim-' bólumát, maga is „hol felmagasztalt, hol megtűrt jelképpé vált”. A társaság egyik célja, hogy felkutassa és megjelölje azokat a helyeket, amelyek elkerülték a pusztulást, a pusztítást. Erkel múlhatatlan érdeme, hogy a‘ nemzet színpadára emelte a verbunkos zenét, a korabeli olasz és német operához közelítéssel eredeti egységet teremtett a magyar és az európai zenei hagyományokban. Varga Imre alkotásának leleplezése után a ház falán koszorúkat helyeztek el a gyulai, a fővárosi önkormányzatok, az Erkel Ferenc Társaság, a Liszt Ferenc Zenei Társaság, a Magyar Kodály Társaság, a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Zeneművészeti Társaság vezetői, a kerület szervezetei, zeneművészek, Erkel életművének tisztelői. A felemelő ünnepség méltó befejezéseként a szimfonikus zenekar a Hunyadi László című operához írt Nyitányt szólaltatta meg. Az Erkel Társaság elnök-, sége ezután rövid ülést tartott, amelyen dr. Bónis Ferenc díszoklevelet adott át Varga Imrének. Krén László, a Diana úti ház lakója meglepetéssel szolgált. Renováláskor megmentette azokat a kilincseket, melyeket Erkel keze fogott. Ezentúl a gyulai múzeum gyűjteményét gaz(Folytatás az 1. oldalról) zsef hozzászólásában helytelenítette a törvényben szereplő licitálásos, árveréses tulajdonhoz jutási módszert. A kisgazda szónok felszólalása nyomán egyébként kisebb szócsata alakult ki a kisgazdák és a szabaddemokraták között. A hosszúra nyúlt, személyeskedő, csipkelődő hangú vitának — amelybe egyre több képviselő bekapcsolódott — végül az elnöklő Szűrös Mátyás vetett véget. Valamennyiü- ket felkérte, tekintsenek pia személyeskedéstől. Torgyán József rövid felszólalását a következő, Jézus könyvéből vett idézettel zárta: „Csak akkor szólítsd meg ellenfeledet, ha több eszed van annál.” Mire az elnöklő Szűrös Mátyás ismételten figyelmeztette a kisgazda honatyát, óvakodjon a hasonló megjegyzésektől, még ha idézetről van is szó. Meglehetősen furcsának ítélte a kialakult helyzetet Orbán Viktor, a fiatal demokraták frakcióvezetője is: „Folyik egy vita, nem egészen tudni, miről, ráadásul anélkül, hogy megvitatásra A címben szereplő kilátást fogalmazta meg számunkra — igaz, feltételes módban — Szokolay Zoltán képviselő tegnap a Parlamentben. Ügy véljük, szónoki fogásról lehet csupán szó, amikor kilakoltatást emleget, mert véletlenül sem tételezzük fel, hogy a köz ügyét képviselő honatya komolyan gondolná szerkesztőségünk kiakolbólítását a Munkácsy utca 4-ből. A földnyilvántartó tulajdoni lap — melyről nem törölték még az MSZMP kezelői jogát — lobogtatását sem tekintjük többnek hatásvadász megnyilatkozásnál. Mint ahogy szónoki fogásnak tűnt az MSZMP szellemiségének és gazdálkodásának emlegetése is lapunkkal kapcsolatban. De azért sem tételezünk fel többet Szokolay Zoltánról, mert interpellációjából kiérződik: székházunk történetéből csak egy neki tetsző időszakot ragadott ki. Különben el kellett volna mondania azt is, hogy szerkesztőségünk és kiadó vállalata 1974. április 26-án költözött jelenlegi helyére. Azt követően, hogy a kiadó korábbi székházát kisajátították. Beköltözésünkkor az épületek közötti értékkülönbözetet szabályszerűen kifizettük. Ezért az akkori városi tanácstól megkaptuk az épület kezelői jogát. Mint ismeretes, vállalatunk önállóan gazdálkodott, s bár pártvállalat volt, az MSZMP-től nem kért és nem kapott pénzt, ellenben nyereségének egy részét köteles volt a pártkasszába befizetni. A haszon másik érdemes törvénytervezet lett volna időben a törvényhozók asztalán”. Néhány újabb személyeskedő hozzászólás után Szűrös Mátyás a 'kárpótlási törvény vitáját a jövő hétre elnapolta, s a Ház megkezdte részét az épület felújítására és karbantartására fordítottuk, 1974 óta összesen több mint 20 milliót! Időközben egy máig nyilvánosságra nem hozott 1977-es mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri — MSZMP KB sugallatra született — titkos utasítással elvették vállalatunktól a kezelői jogot és átadták az MSZMP KB-nak. Ezt a kezelői jogot szüntette meg az Országgyűlés az 1990. évi LXX. törvénnyel. Így lett — pontosabban: így tekinthető — a vállalat Szokolay Zoltán szerint jogcím nélküli használónak, amelyet újságíróstól, számítógépestől, akár ki is ebrudalhatnának székházából, hogy úgymond „megszűnjön az esélyegyenlőtlenség a lapok között”. Csakhogy elég nehéz lenne ráfogni a Békés Megyei Hírlapra, hogy mély hallgatásba burkolózva élvezzük az ingyenes épülethasználat előnyeit. Mert nem sokkal a képviselő által is megszavazott törvény után kérelemmel fordultunk a helyi önkormányzathoz: nyilatkozzon, lát-e lehetőséget arra, hogy ismét megkapjuk a székház feletti használati jogot. Dr. Simon Mihály jegyző, 1991. január 21-én kelt válaszlevelében többek között ezt írja: „A társadalmi szervezetek kezelői jogát megszüntető 1990. évi LXX. törvény az MSZMP kezelésében lévő ingatlanokat a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézmény kezelésébe adta. A tulajdonjog rendezését és a külön törvényben szabályozott egységes az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságáról szóló országgyűlési határozati javaslat közös általános vitáját. Ezt követően határozathozatalra került sor: a 'képviselőik elfogadták az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló országgyűlési határozatot. Ugyancsak elfogadták — a módosító indítványok feletti mintegy másfél órás szavazás után — az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A képviselőik végül megszavazták, hogy Berecziki Vilmos helyét a jövőben Horváth László töltse be a Nemzetbiztonsági Bizottságban. hasznosítási koncepció kidolgozását követően tudunk nyilatkozni az ingatlan használatáról.” Azóta nem nyilatkoztak. Ezt nem tudta Szokolay Zoltán? Ha nem, hát vajon miért nem? Ha megkérdez bennünket, szívesen és tényszerűen tájékoztattuk volna a történtekről. Ha viszont Szokolay Zoltán tudta, hogy már hónapokkal ezelőtt kértük a kezelői jog kérdésének rendezését, akkor miért hallgatta el? S miért hallgatott arról, hogy egy kétségtelenül törvénytelen rendelkezéssel — nevetségesen szomorú: egy minisztériumi utasítással — vették el tőlünk és adták át az MSZMP-nek a törvényesen megvásárolt kezelői jogot. Végül, miért hallgatott arról, hogy az épületre saját, vállalati — és nem MSZMP-s — pénzből fordítottunk milliókat. Szokolay Zoltán interpellációjának — kifogásolható stílusa és szerkesztőségünknek szánt üzenetei ellenére is — egy haszna mindenképp van: segíti a^szerkesz- tőségünk — és általában a megyei lapok szerkesztőségei — körül újra és újra felkorbácsolt indulatok nyugvó pontra jutását. Ezt megköszönjük Szokolay Zoltánnak, mert valljuk (reméljük, ebben egyetért velünk), a múltat végre le kellene zárni. Politikailag is, gazdaságilag is, emberileg is. Kupa Mihály megfontolt reagálása Szokolay Zoltán interpellációjára mindenesetre ebben erősít bennünket. Mi rejtőzik a csabai rendörkapitányi pályázat mögött? U múlt a felmenőkön is vizsgálandó? Nemrégiben számoltunk be tarról, a városi rendőrkapitányságok élére kiírt pályázatok elbírálása, illetve a kapitányi kinevezések (megyénkben majdnem mindenhol megtörténtek. Orosházán és Békéscsabán azonban még mindig tart az „interregnum”, az első forduló sikertelensége után újabb pályázatokat írtak ki. Fegyveres testület lévén, bizonyosan «nem szabad elengednünk iá fülünk mellett a megyei rendőrkapitány intelmét, miszerint a hosszan tartó vezetőválság e szervezetekben meglehetősen veszélyes. Szokolay Zoltán a vidéki lapokról Szokolay Zoltán, „Az MSZMP megyei napilapjai, avagy egyes jogcím nélküli irodahasználók” címmel interpellált Kupa Mihály pénzügyminiszterhez. Az általa elmondottak a végkövetkeztetés kivételével egyetlen újság, a Békés Megyei Hírlap körül forogtak. Mint záró mondataiban elmondta, feltételezhető, hogy a vidéki szerkesztőségek és kiadók helyzete országosan azonosan rendezett. Ügy értékelte, hogy megoldatlan kezelői, használói viszonyokról van szó, amelyek bevételtől fosztják meg a költségvetést. Kupa Mihály mindössze annyit válaszolt a képviselőnek, hogy ez ügyben vizsgálat indult, s 30 napon belül ennek eredményéről írásban - számol be. k. a. j. II parlamenti felszólalás margójára Jogcím nélküli használat és kilakoltatás?
