Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 3., hétfő Merre tovább, érettségizők? (Folytatás az 1. oldalról) vesznek fel? Az iskolaigazgató nem, nyugodt, mert állásajánlatról nem tudnak. Eddig segített a könyvtár- kezelői szak, a tanulókat szülőfalujukban ezzel szívesen látták. A nyelvtudás révén a tsz-nél kaptak munkát — eddig. Most fogódzónak látszik az aradi magán- egyetem felajánlása ösztöndíjasok fogadására. Fogorvos-, gyógyszerész-, menedzser- és jogi képzés folyik ott, második éve. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában az iskola igazgatójától, Fülöv Bélától ‘megtudtuk, hogy az idén 81 gimnazista, 21 szakközép- iskolás és 13 ötödéves technikusvizsgát szerzett tanuló hagyja el az intézményt. Az érettségizők száma 102. Közülük 60-an jelentkeztek főiskolákra és egyetemekre. A tavalyi évtől eltérően jóval többen kérik felvételüket a bölcsésztudományi karok nyelvi és történelmi szakaira, továbbra is népszerű az orvosi, jogi és programozó matematikusi intézményekbe való jelentkezés. A 21, szakközépiskolát elvégző diák közül négyen jelentkeztek a kecskeméti főiskola gépészmérnöki karára, és ketten a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki szakára. A tizenhárom technikusból mindössze öten szeretnének tovább tanulni, többségük felsőfokú műszaki főiskolára jelentkezett. Azok, akik lemondtak továbbtanulási szándékukról, egyrészt tanulmányi eredményeik miatt tették, másrészt kereső foglalkozást kívánnak folytatni. Többen vállalkozásban vesznek részt. Akik szakma nélkül hagyják el az intézményt, tehát gimnazisták, azok jelentős része igyekszik valamilyen szakképesítést nyújtó tanfolyamra beiratkozni. A sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában az idén 46 gimnazista, 34 posta- forgalmi szakközépiskolás és 13 élelmiszer-eladó szakmunkástanuló végez. Közülük a legnehezebb helyzetben az élelmiszer-eladók vannak, akik közül eddig csupán kettőnek sikerült állást találnia. — Jóval rosszabbak a pos- taforgalmisok kilátásai is, mint korábban voltak — mondta Kovács László igazgatóhelyettes. — Tavaly 31en végeztek ebben az osztályban, és 27-nek postán sikerült elhelyezkednie. Az idei 34-ből megyeszerte csupán 15 tanulónak tudott helyet biztosítani a posta. A postáról levált távközlés nem tart igényt a tanulóinkra. Sok helyen bezárták a hivatalt, máshol a nagyfokú gépesítés szorítja ki a munkaerőt. A gimnazistákról a 'két negyedikes osztályfőnök, Oláh Ferencné és Nagy Béla nyilatkozott. Mint mondták, a gyerekek többsége szakmára jelentkezett, egyharmaduk pedig valamilyen felsőfokú intézménybe. Néhányuknak biztos állásuk van, ám 8-10 fiatalnak teljesen bizonytalan a sorsa. Ennek részben az az oka, hogy kihullottak a felsőoktatási alkalmassági vizsgán, részben az, hogy semmiféle továbbtanulásra (még szakmaira sem!) vállalkoztak. Sima érettségivel pedig — mint tudjuk nem köny- nyű helyet találni. Az iskola ezeknek a tanulóknak ügy kíván segíteni, hogy a közeljövőben — önköltséges alapon — gépírás-, szabás- varrás, gazdasszony- és menedzserképző tanfolyamokat indít. (Folytatjuk) Az összeállítást készítette: Nyemrsok László, Szőke Margit, Csete Ilona és Magyar Mária. fl társadalombiztosítás zsebében ne kotorásszon a költségvetés! Tizenöt perc dr. Csehák Judittal Dr. Csehák Judit egy gyönyörű virágcsokorral a kezében ült le a szarvasi Árpád Szálló egyik szobájának foteljébe. Tisztelői lepték meg vele egy több mint kétórás fórum végén. Arcán, viselkedésén fáradtságnak nyoma sincs, pedig ezen a napon már Gyomaendrödön is részt vett egy hasonló rendezvényen. A szarvasiak pedig ugyancsak próbára tették kérdéseik sokaságával. Most is elegáns, mint mindig, mosolygós, mint azt a televízióban már annyiszor 'uthattuk. Hm Nemrégen láttam a Népszabadságban egy karikatúrát. Egy düledező gyárépület tetejébe munkások kapaszkodnak. Az épület tövében a szakadozott mentőhálót egy öreg néni foltozgatja. Dr. Csehák Judit mit szól ehhez a karikatúrához? — Azt hiszem, a realitásokat adja vissza. Bár azt is megkérdezhetné, hogy ennek a szociális védőhálónak a szövögetése idejében megkezdődött-e. Nem a késedelem okozza-e a szociális gondokat? A mai szociálpolitikai problémákban egyszerre van jelen az elmúlt negyven év mulasztása és a jelenlegi gazdasági-társadalmi feszültség. Látni kell, hogy egy fejletlen, kialakulatlan intézményrendszer milyen bajt okoz, és az elmúlt egy évben milyen új problémák keletkeztek. Akkor vagyunk szakszerűek, becsületesek és korréktek, ha ezt a fajta mérlegelést elvégezzük. 0 A közelmúltban felvetődött m nők nyugdíjkorhatárának kiterjesztése 60 évre. Számomra elsősorban nem a tény, hanem az érvelés furcsa: a nők egyenjogúságára hivatkozva tennék ezt. — A nők egyenjogúsításáért folytatott küzdelmet rá kellene bízni a nőkre. Ha valakik így akarnak érvelni, akkor meg kellene várni, amíg az ötmillió magyar nő a nyugdíjkorhatár felemelését követeli. Szerintem ez ma Magyarországon nem tömeges igény. Ugyanakkor, mint szakember, el kell hogy ismerjem, Magyarország egyike azon országoknak, amelyekben a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az egész világon. A népesség átlag- életkora nő, az ezredfordulón túl ez a korhatár nem lesz tartható sem élettani, sem gazdasági, sem társadalmi okokból. Éppen ezért szakmailag nem vitatkozom ezekkel a javaslatokkal, nőként és politikusként viszont — igen. Úgy gondolom, hogy 1992-ben, egy súlyosbodó magyar munkanélküliség kellős közepén, még a rugalmas korhatáremelésről sem lehet szó. Olyan népszerűtlen intézkedés lenne, hogy szétverné a kormány még meglévő bázisát. Véleményem szerint ezt a kormány nagyon komolyan mérlegelte, s politikai okokból nem fogja előterjeszteni a javaslatot. dl Aggodalommal tekintenék az emberek a társadalombiztosítási rendszer átalakítása elé. Félnek, nem kerülnek-e olyan hátrányos helyzetbe, hogy egy komoly betegség esetén a család létbiztonsága elvész. — A társadalombiztosítás alapelveit széles körben elfogadták. Mindenki joggal gondolhatja, hogy egy olyan társadalombiztosítás, amelynek a zsebében nem kotorász a költségvetés, ami fölött felügyeletet nemcsak a Parlament és a kormány gyakorol, hanem a járulék- fizetők képviselői is, jobban gazdálkodna, jobb nyugdíjakat tudna fizetni, jobb egészségügyet tudna létrehozni. Ilyen társadalombiz- tositást lehet csinálni! Ilyen társadalombiztosítást kell csinálni! Természetesen az átalakulásnak számos kockázata van. Azok a csoportok, amelyek jobban tudják érdekeiket érvényesíteni — a vállalkozók, az egészségesebbek, a fiatalabbak — jobb pozíciót tudnak kialkudni vagy kiharcolni maguknak. Azok, akik már betegek, nyugdíjasok, vagy akik sohasem voltak biztosítottak, esetleg kivül maradnak egy nagy rendszeren, hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ügy kell egy társadalombiztosítási rendszert kiépíteni, hogy ne legyen különbség biztosított és biztosított között. Nagyon egyszerű ez: nem a tehetősek és szegények biztosítására kell szétválasztani a biztosítást. dl Mit tehet egy ellenzéki képviselő, hogy ezek a nézetek a törvényekben is tükröződjenek? — Mindenkinek, de különösen az ellenzéknek az a dolga, hogy a javaslattevőnek a körmére nézzen, hogy vitatkozzék, ha vitatkozni kell, hogy ne gondolkodás nélkül támogasson javaslatokat, hanem az emberek véleményének ismeretében álljon egy ügy mellé vagy szegüljön ellene. Főleg egy szocialista képviselőnek, akinek az a hitvallása, hogy a társadalmi szolidaritást kell erősíteni, a baloldali értékeket kell képviselni, a „kisember” gondjaival kell törődni, annak kötelessége, hogy kritikusan vizsgáljon meg minden javaslatot, támogassa azt, amelyik szakmailag hiteles, társadalmilag jobb helyzetet teremt, és a legvégsőkig tiltakozzon, jogegyenlőséget, a szolidaritás gyengülését, a hátrányos helyzetűek számának növekedését látja. Kutas Ferenc Tisztelet a hősöknek Ültetik a pritamin paradicsompaprikát a Kaszaperi Termelőszövetkezet háztáji földjein ezeken a napokon Fotó: Gál Edit A megyei könyvtár programjából Vendég: Utassy József költő (Folytatás az 1. oldalról) és megkoszorúzzuk áldozataink emlékművét, saját és más nemzethez tartozók sírjait. Dr. Varga István önkor-1 mányzati képviselő ünnepi köszöntőjében a trianoni békeszerződésről emlékezett meg, amely Muhi és Mohács után Magyarország legsúlyosabb katasztrófája volt, és az ország feldarabolásához vezetett. — Az elmúlt 45 évben a Trianon tabu téma volt. Az 1920. június 4-én minden erőfeszítés ellenére a magyar delegáció kénytelen volt aláírni a győztes hatalmak kívánságai alapján a békeszerződést. Meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencében etnikai határokat politikai határokká emelni nem lehet. Nem igaz az a vád, hogy Magyarország a jelenlegi határok erőszakos megváltoztatására törekszik. Mi tiszteletben tartjuk Európa mostani határait. Azt azonban nem lehet elvitatni a magyarságtól, hogy a határainkon túli magyarok a magyar nemzet részét képezik — fejezte be beszédét dr. Varga István. Ezt követően Für Lajos miniszter emlékezett meg a hősökről: — Ma itt olyan halottakra emlékezünk, akik hősök és áldozatok voltak egyszerre. Hősök, mert esküjükhöz híven teljesítették, amit a kor és a nemzet megkövetelt, és áldozatok is voltak, mert életüket parancsra voltak kénytelenek odadobni. Szólt a honvédelmi miniszter az első és második világháború áldozatairól, a hadifoglyokról, a meghurcolt és kivégzett zsidókról. Ezután az evangélikus, a római katolikus és a zsidó egyház vezető személyiségei mondták el ünnepi beszédüket. (Papp) A könyvheti rendezvényekkel kezdődik a. megyei könyvtár júniusi programja. Kosa László után ma délután 3 órakor Utassy József költő találkozik gyermekolvasóival a játszóteremben. A békéscsabai művelődési intézményben 6-án, csütörtökön a Los And in os együttes ad koncertet, egy héttel később A Végzet Asszonyai címmel Hernádi Judit estje következik, 19 órától. A műsor rendezője ' Mészáros Márta. A hónap második részében két környezetvédelmi-egészségügyi előadást iktattak a programba, mindkettőn Kertész Éva természettudományos muzeológus várja az érdeklődőket. ........IDEGEN NYELVEKET TUDNI SZÉP. A HAZAIT PEDIG LEHETSEGIG MÍVELNI KÖTELESSÉG." KOIXSEY FERENC M egtalálják, amit keresnek... Elektrofárujház nyíl! Békéscsabán Békéscsabán újabb kereskedelmi egységgel bővült a város és Békés megye üzlethálózata. A tíz hónap alatt felépült, és Farkas Gábor Ybl-díjas építész által tervezett, büfével is kiegészített Elektroházat nem szokványos módon egyházi személy, Táborszky László esperes, püspökhelyettes nyitotta meg. A 320 négyzetméteres eladótérben elsősorban műszaki termékeket forgalmaznak kis-, és nagykereskedelmi áron, köztük az olasz De' Longhi cég háztartási készülékeinek, termékeinek teljes választékát. Az itt vásárlók remélhető megelégedésére tizenhat tagú személyzet fáradozik majd. Zsibrita Pál, az Elektroház vezetője elmondta: — Fő célkitűzésünk az, hogy a vásárló mindig megtalálja azt, amit éppen keres, és lehetőleg a legkedvezőbb áron. Alkalmazkodni kívánunk a mindenkori piaci viszonyokhoz, a szórakoztatóelektronika termékeiből a legnagyobb választékkal szeretnénk rendelkezni Dél- Magyar o rszá gon. (gyurko) Fotó: Fazekas Fereno
