Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

1991. június 18., kedd KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Madrid támogatja EGK-tagságunkat Antall József villámlátogatása Spanyolországban Sikertelen gépeltérítés Áldatlan állapotok Mezőhegyesen? Antall József magyar minisz­terelnök — szavai szerint is — villámlátogatást tett hétfőn Madridban, ahol tárgyalást foly­tatott Felipe González spanyol kormányfővel. A magyar mi­niszterelnök manapság nem szokatlan rövidségű spanyol- országi látogatásának egyik fő eredménye: hispániai kollégájá­tól biztosítékot kapott arra, hogy Madrid támogatni fogja Ma­gyarországnak az Európai Gaz­dasági Közösségekhez való, első szakaszban társult, a máso­dik szakaszban teljes jogú tag- felvételi kérelmét. A magyar miniszterelnök madridi látogatásán megálla­podtak az államszerződés elő­készítéséről, amelynek első okmánya lehet a két külügymi­nisztérium között most aláírt megállapodás. A kormányfői eszmecserével egy időben elvi egyeztetést tartott Kádár Béla magyar és Carlos Solchaga spa­nyol gazdasági, kereskedelmi és pénzügyminiszter. Az Antall—González talál­kozót követően tartott közös saj­tótájékoztató, valamint a Mad­ridban levő magyar tudósítók­nak adott kormányszóvivői tájé­koztató szerint jó remény van arra, hogy a spanyol tőke megin­duljon Magyarország irányába. Gépeltérítést kísérelt meg sikertelenül egy férfi hétfőn a Szovjetunióban. Az illető késsel hadonászott, s eközben egy olyan idomot tartott a kezében, amely polkolgépre emlékeztetett. Ez utóbbiról később kiderült, hogy szappanból van kifaragva. Az Aeroflot gépe a dél-oroszországi Krasznodarból a nyugat-szibériai Krasznojarszkba tartott. A 27 éves támadó Törökországba akarta eltéríteni a gépet. Nem, ők nem a távozó szovjet alakulatok utolsó katonái, nem is az őket búcsúztató díszszázad tagjai. A tajvani légierőnél az 1991-es tanévben kezdik meg a kiképzést a női pilóták számára, akik a kétévi kadétiskolát négyévi katonai szolgálattal folytatják. Képünkön az első női katonai pilótajelöltek szabályos tisztelgéssel és hagyományos keleti mosollyal ÜdvÖzlik a fotósokat MTI-képszerkesztőség CSEPEL Zöldségtermelők, gyümölcstermelők! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Csomagolja eladásra szánt termékeit hollámpapfrlemezből készült rekeszbe Előnyei: — a csomagolóeszköz síkban kiterítve szállítható — egyszerű hajtogatással rekesszé alakíthaitó — alacsony a támasúlya — esztétikus a kivitele, kínálja a becsomagolt terméket — környezetbarát, mivel újra feLdolgoZható. — GYORS KISZOLGÁLÁST BIZTOSÍTUNK. — Nagybani termelők mellett — kisfogyasztók számára azonnali kiszolgálás raktárról — készpénzfizetés ellenében. DUNAPACK RT. CSEPELI GYÁRA, BUDAPEST XXI., Duna u. 42. sz. Hotye Mihály. Telefon: 277-1133/3405. Zwack helye még mindig üres KGST-visszaszámlálás Június végén pont kerül a KGST létének végére. Az egy­kori szocialista tömb gazdasági tömörülésének egynapos záró ülésszakát — sorszám szerint a 46-at — június 28-án Budapes­ten rendezik meg az illetékes miniszterek részvételével. A rendszerzáró összejövetelen Magyarországot Kádár Béla külgazdasági miniszter képvi­seli. A tanácskozáson a küldött­ségvezetők két dokumentumot írnak alá: kézjegyükkel látják el a KGST megszüntetéséről szóló kormányközi jegyzőkönyvet, il­letve a záró ülésszak jegyző­könyvét. Ezzel a KGST mint szervezet — összes részelemei­vel egyetemben — de facto megszűnik létezni. Jogilag 90 nap elteltével ér véget a szerve­zet léte, amikor az egyes tagálla­mok ratifikálják á döntést. Az intermezzót az úgynevezett felszámolási bizottság tényke­dése tölti ki. A testület elvégzi a szervezet vagyonértékelését és javaslatot tesz a hasznosításra. A KGST záró ülésszakának elő­készületeiről Herman János kül­ügyi szóvivő adott tájékoztatást szokásos hétfői sajtókonferen­ciáján. . Kérdésekre válaszolva a szó­vivő elmondta azt is, hogy "az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága következő ülésén napi­rendjére tűzi a külügyi tárca sze­mélyzeti politikájának és költ­ségvetésének áttekintését. A személyzeti ügyekre vonatko­zóan a sajtókonferencia résztve­vői érdeklődtek arról is, hogy mikorra várható a Zwack Péter hazarendelése után megürese­dett washingtoni poszt betölté­se. A szóvivő válasza: „vi­szonylag rövid időn belül” kije­lölik az új misszióvezetőt, hi­szen már meglehetősen hosszú ideje nagykövet nélkül tevé­kenykedik a külképviselet. Gorbacsov és a „feneketlen hordó” Mihail Gorbacsov segítséget kért Németországtól, személye­sen Helmut Kohl kancellártól, hogy a Szovjetunió pénzügyi helyzete az év közepére, illetve 1991. második felében ne váljon ellenőrizhetetlenné. A március közepén kelt és a Der Spiegel hétfői számában közölt levélben a szovjet elnök megállapította: — Azok az erők, amelyek államiságunkat meg akarják rendíteni, támadásba lendültek, kihasználva a fo­gyasztói piacon kialakult hely­zet miatti fokozódó népi elége­detlenséget. Ilyen körülmények között, jobban, mint valaha, szükségem lenne sürgős támo­gatásra, amely segítene abban, hogy a pénzügyi helyzet az elkö­vetkezendő három—öt hónap­ban ellenőrzés alatt maradjon. A tegező formában írt levél­ben az elnök a kancellár szemé­lyes közbenjárását kérte a német bankok „hangulatának” meg­változtatásához, hogy „vissza­térhessünk a hitelek megnyitá­sához, ami összesen húszmil­liárd márkát jelentene, és amiről tavaly beszéltünk”. —Már kap­tunk 5 milliárd márkát, amit főleg a német cégeknél felgyűlt adósság törlesztésére fordítunk. A döntés további eszközök fo­lyósításáról még várat magára — írta Mihail Gorbacsov, és po­litikai döntést kért a Kelet-Né- metországból fokozatosan kivo­nuló szovjet csapatok ingatlan­jainak értékesítésére, vagyis, hogy a németek vegyék meg a szovjet részről 20-23 milliárd márkára becsült javakat. Mihail Gorbacsov a csapatkivonás (40 milliárd márkára becsült) költ­ségeit is azon tényezők közé so­rolta, amelyek tovább nehezítik a szovjet gazdaság és politikai élet amúgy is válságos helyze­tét. Nem ismeretes, hogy a Szov­jetunióba készülő Helmut Kohl kancellár lépett-e a levél nyo­mán. A német pénzintézetek elzár­kózó magatartását a közelmúlt­ban a Deutsche Bank elnökének japáni nyilatkozata jelezte. A német érvrendszerben is megta­lálható az a szempont, hogy a Szovjetunió először reformálja meg gazdaságát, mert a Nyugat máskülönben csak „feneketlen hordóba” önti a pénzt. Bonn azt is hangsúlyozza, hogy a nyugati világban jószerivel egyedül vi­seli a Szovjetunió és Kelet— Európa megsegítésének terheit. A hét végén — a tavalyi országgyűlési választások óta először—futball ozás közben a földre huppantam. Féltápászkodván a Galileiével vetekedő megállapítás­ra jutottam: életemben ez volt az első szabad esés... A lap 1991. június 5-ei számában „Áldatlan állapotok Mezőhegye­sen” címen az országgyűlési képvi­selő tájékoztatására hivatkozva a kombinátra és az általam irányított dombegyházi kerületre nézve sértő, a szakmai alapokat nélkülöző, dilet­tantizmust sugárzó nyilatkozat je­lent meg. Eleve visszautasítok min­den olyan megítélést, miszerint az „elegendő a magot elvetni és akkor biztosított a termés” mondandóra szűkíti le azt a kemény, sok verejté­ket és áldozatot kívánó munkát, ami a föld megművelésével jött. Amel­lett, hogy a cikk rosszindulatú és nem megalapozott, az „azt beszélik az emberek” mondókájára épül, és félretájékoztat is. Hiszen a nyilatkozatot adó meg sem fordult a dombegyházi kerület­ben, annak szakmai munkáját nem ismerheti és megítélni sem tudná. Tehát mielőtt „széteső földműve­lésről” nyilatkozik, jobban tette vol­na, ha a helyszínen tájékozódik. Akkor megtudhatta volna, hogy a szervezetlen munka és a széteső földművelés mögött az évek óta is­métlődő 800—1000 hektár területű őszi kalászosok 6,5—7 tonna, az 1500—1600 hektáron termelt kuko­ricák 8,6—11 tonna hektáronkénti terméseredményt produkálnak a legnagyobb aszály ellenére is. Megtudhatta volna, hogy alkal­mazott agrotechnikáinkat, mint pél­dául a forgatás nélküli talajművelés, a periodikus mélyművelés, az integ­rált és a termesztett kultúra fenofá­zisára adaptált növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológia stb. — a mi megfelel a legszigotíbb környezetvédelmi kívánalmaknak is — példázzák gazdálkodásunk „széteső” voltát. Ezeket az eljárá­sainkat ma egyetemeken oktatják, kutatják. Mindezt úgy végezzük, hogy termelési költségeink az or­szágos átlag hatvan százalékát sem érik el. Fentiek alapján visszautasítom a nyilatkozónak azt az állítását, hogy így nem szabad gazdálkodni. Akkor hogyan? Ezúttal szeretném, és el is várom, hogy gazdálkodásunkról csak akkor nyilatkozzanak, ha tisz­teletüket teszik a kerületünkben. Itt mód és lehetőség van az év bármely napján bemutatnom minden érdek­lődőnek a határt, miről megfelelő szakmai ismeretek birtokában ki-ki véleményt tud alkotni. Amíg azon­ban ez nem történik meg, elvárom, hogy ne negatív irányú nyilatkozat­tal tájékoztassák választóikat és ol­vasóikat. Még annyit, nálunk is „azt be­szélik az emberek”, hogy például jó lenne megtudni, hogy képviselőnk a Parlamentben kit képvisel? A vá­lasztóit, a pártját? Nagyon örülnék, ha olyan agrárpolitikát képviselne, amelynek színvonala elérné a kerü­let „széteső földművelési” színvo­nalának a felét. Grád Rudolf oki. agrármérnök, kerületi igazgató A vezérigazgató levele Tisztelt Remport Katalin! A Békés Megyei Hírlap június 5-ei számában megjelent, interpelláció­ként elhangzott sorait örömmel olvastam, mivel a sorokból azt véltem kiolvasni, hogy aggódik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát jövő­jéért, sorsáért. A kombinát sorsa közel egy év óta nem eldöntött. Az elmúlt év október 17-e óta sem az Állami Vagyonügynökség, sem az alapító, a Földművelés- ügyi Minisztérium nem nyilatkozott arról, hogy miként gondolja el a Mező­hegyesi Mezőgazdasági Kombinát sorsát, és 1990. szeptember 3-a óta nem döntött a vezérigazgató kinevezése ügyében. Nem titkolom, felszólalása feletti örömömbe üröm is vegyült, mert nem tudom elfogadni a jó szándékát akkor, ha az nem konkrét tényeken alapul. Február 6-án önnek írt levelem- « ben meghívást kapott arra, hogy szóljon a kombinát választópolgáraihoz. Mindezekre még csak nem. is válaszolt. Ha élne ezekkel a lehetőségekkel, akkor interpellációjában nem került volna sor súlyos tárgyi tévedésekre. Sajnos ezek a tévedések igazán súlyosak. Vitatható és hitelrontó a megfogalmazása az „egyébként is rosszul működő kombinátról”. A kombinát sem tudhat jobban működni, mint amit a jelenlegi helyzet enged. Furcsának találom, hogy olyan dolgot ró fel hibá­jául a kombinátnak, melyet máshol a mezőgazdaság tragédiájának lát. A Mezőhegyes című lap júniusi számában a következőképpen nyilatkozik: „A mezőgazdaságnak az a tragédiája, hogy összeomlott az egész keleti kereske­delem, és a Nyugat megvédi a saját szféráit.” Gondolja, hogy a Mezőhegye­sen előállított hízott sertés, tej, hibridkukorica kivétel a megállapítása alól? Sajnos nem. Gondjaink éppen ezért nem kevesek. Vannak adósságaink is. Május 31-i állapot szerint ennek összege 1 milliárd 228 millió forint. Azonban a kombinát nincs jobban eladósodva, mint sok más mezőgazdasági üzem, sőt tovább növekedett a kombinát vagyona. Nem lehet szó a privatizáció területén lévő rendezetlenségről sem, hiszen a kombinát 1990. október 17-e óta államigazgatási irányítás alatt áll. A termelés fajlagos hozamai több év óta megközelítik a fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező nyugat-európai országok színvonalát, ennek ellenére előfor­dulnak munkaszervezési problémák, azonban ezek nem súlyosak és sze­rencsére korrigálhatok. Az agrártermékek iránti kereslet csökkenése sajnos létszámleépítéssel is jár. Vakságot fogadott azonban az, aki azt látja, hogy az „adminisztratív” területen nincs leépítés. Ott is van. A mezőgazdasághoz nem értő emberek esetleg elhiszik, ha Mezőhegye­sen „elvetik a magot és nem nyúlnak hozzá a vetéshez, akkor is lesz termés”. Azonban egy országgyűlési képviselő így nem nyilatkozhat. Ilyen nyilatko­zatával lebecsüli azok munkáját, akik búzából 7 tonna, kukoricából 10 tonna termést takarítottak be. Tisztelt Remport Katalin! Úgy hiszem, hogy a kombinát helyzetének rendezetlenségéért a felelős­ség már régen nem az itteni vezető gárdát terheli, hanem a Földművelésügyi Minisztériumot. Minden olyan ténykedésben partner vagyok, aminek révén a döntés mielőbb kikényszeríthető a kombinát jövőjének és sorsának meg­határozásában és a vezérigazgató kinevezésében. Partner vagyok abban, hogy lehetőséget teremtsek arra, ismerje meg a kombinát dolgozóinak véleményét — akiket senki még meg nem kérdezett, és úgy tűnik, hogy a fejük fölött akarnak dönteni —, akár választói gyűlésen, akár vezetői tanács­kozáson. Dr. Papp Tibor mb. vezérigazgató Dr. Remport Katalin interpellál és válaszol Dr. Remport Katalin a két le­véllel kapcsolatban a követke­zőket mondta el: — Mindkét levélíró reakciója megelőzte az e tárgyban — vár­hatóan ma — elhangzó parla­menti interpellációmat. Egy, az összefüggések kifejtését célul ki sem tűző — természeténél fog­va oldottabb hangvételű — saj­tónyilatkozatomból vonják le messzemenő következtetései­ket. Az interpelláció elhangzá­sát követően szívesen kifejtem álláspontomat a Békés Megyei Hírlapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom