Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
1991. június 18., kedd KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Madrid támogatja EGK-tagságunkat Antall József villámlátogatása Spanyolországban Sikertelen gépeltérítés Áldatlan állapotok Mezőhegyesen? Antall József magyar miniszterelnök — szavai szerint is — villámlátogatást tett hétfőn Madridban, ahol tárgyalást folytatott Felipe González spanyol kormányfővel. A magyar miniszterelnök manapság nem szokatlan rövidségű spanyol- országi látogatásának egyik fő eredménye: hispániai kollégájától biztosítékot kapott arra, hogy Madrid támogatni fogja Magyarországnak az Európai Gazdasági Közösségekhez való, első szakaszban társult, a második szakaszban teljes jogú tag- felvételi kérelmét. A magyar miniszterelnök madridi látogatásán megállapodtak az államszerződés előkészítéséről, amelynek első okmánya lehet a két külügyminisztérium között most aláírt megállapodás. A kormányfői eszmecserével egy időben elvi egyeztetést tartott Kádár Béla magyar és Carlos Solchaga spanyol gazdasági, kereskedelmi és pénzügyminiszter. Az Antall—González találkozót követően tartott közös sajtótájékoztató, valamint a Madridban levő magyar tudósítóknak adott kormányszóvivői tájékoztató szerint jó remény van arra, hogy a spanyol tőke meginduljon Magyarország irányába. Gépeltérítést kísérelt meg sikertelenül egy férfi hétfőn a Szovjetunióban. Az illető késsel hadonászott, s eközben egy olyan idomot tartott a kezében, amely polkolgépre emlékeztetett. Ez utóbbiról később kiderült, hogy szappanból van kifaragva. Az Aeroflot gépe a dél-oroszországi Krasznodarból a nyugat-szibériai Krasznojarszkba tartott. A 27 éves támadó Törökországba akarta eltéríteni a gépet. Nem, ők nem a távozó szovjet alakulatok utolsó katonái, nem is az őket búcsúztató díszszázad tagjai. A tajvani légierőnél az 1991-es tanévben kezdik meg a kiképzést a női pilóták számára, akik a kétévi kadétiskolát négyévi katonai szolgálattal folytatják. Képünkön az első női katonai pilótajelöltek szabályos tisztelgéssel és hagyományos keleti mosollyal ÜdvÖzlik a fotósokat MTI-képszerkesztőség CSEPEL Zöldségtermelők, gyümölcstermelők! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Csomagolja eladásra szánt termékeit hollámpapfrlemezből készült rekeszbe Előnyei: — a csomagolóeszköz síkban kiterítve szállítható — egyszerű hajtogatással rekesszé alakíthaitó — alacsony a támasúlya — esztétikus a kivitele, kínálja a becsomagolt terméket — környezetbarát, mivel újra feLdolgoZható. — GYORS KISZOLGÁLÁST BIZTOSÍTUNK. — Nagybani termelők mellett — kisfogyasztók számára azonnali kiszolgálás raktárról — készpénzfizetés ellenében. DUNAPACK RT. CSEPELI GYÁRA, BUDAPEST XXI., Duna u. 42. sz. Hotye Mihály. Telefon: 277-1133/3405. Zwack helye még mindig üres KGST-visszaszámlálás Június végén pont kerül a KGST létének végére. Az egykori szocialista tömb gazdasági tömörülésének egynapos záró ülésszakát — sorszám szerint a 46-at — június 28-án Budapesten rendezik meg az illetékes miniszterek részvételével. A rendszerzáró összejövetelen Magyarországot Kádár Béla külgazdasági miniszter képviseli. A tanácskozáson a küldöttségvezetők két dokumentumot írnak alá: kézjegyükkel látják el a KGST megszüntetéséről szóló kormányközi jegyzőkönyvet, illetve a záró ülésszak jegyzőkönyvét. Ezzel a KGST mint szervezet — összes részelemeivel egyetemben — de facto megszűnik létezni. Jogilag 90 nap elteltével ér véget a szervezet léte, amikor az egyes tagállamok ratifikálják á döntést. Az intermezzót az úgynevezett felszámolási bizottság ténykedése tölti ki. A testület elvégzi a szervezet vagyonértékelését és javaslatot tesz a hasznosításra. A KGST záró ülésszakának előkészületeiről Herman János külügyi szóvivő adott tájékoztatást szokásos hétfői sajtókonferenciáján. . Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta azt is, hogy "az Országgyűlés Külügyi Bizottsága következő ülésén napirendjére tűzi a külügyi tárca személyzeti politikájának és költségvetésének áttekintését. A személyzeti ügyekre vonatkozóan a sajtókonferencia résztvevői érdeklődtek arról is, hogy mikorra várható a Zwack Péter hazarendelése után megüresedett washingtoni poszt betöltése. A szóvivő válasza: „viszonylag rövid időn belül” kijelölik az új misszióvezetőt, hiszen már meglehetősen hosszú ideje nagykövet nélkül tevékenykedik a külképviselet. Gorbacsov és a „feneketlen hordó” Mihail Gorbacsov segítséget kért Németországtól, személyesen Helmut Kohl kancellártól, hogy a Szovjetunió pénzügyi helyzete az év közepére, illetve 1991. második felében ne váljon ellenőrizhetetlenné. A március közepén kelt és a Der Spiegel hétfői számában közölt levélben a szovjet elnök megállapította: — Azok az erők, amelyek államiságunkat meg akarják rendíteni, támadásba lendültek, kihasználva a fogyasztói piacon kialakult helyzet miatti fokozódó népi elégedetlenséget. Ilyen körülmények között, jobban, mint valaha, szükségem lenne sürgős támogatásra, amely segítene abban, hogy a pénzügyi helyzet az elkövetkezendő három—öt hónapban ellenőrzés alatt maradjon. A tegező formában írt levélben az elnök a kancellár személyes közbenjárását kérte a német bankok „hangulatának” megváltoztatásához, hogy „visszatérhessünk a hitelek megnyitásához, ami összesen húszmilliárd márkát jelentene, és amiről tavaly beszéltünk”. —Már kaptunk 5 milliárd márkát, amit főleg a német cégeknél felgyűlt adósság törlesztésére fordítunk. A döntés további eszközök folyósításáról még várat magára — írta Mihail Gorbacsov, és politikai döntést kért a Kelet-Né- metországból fokozatosan kivonuló szovjet csapatok ingatlanjainak értékesítésére, vagyis, hogy a németek vegyék meg a szovjet részről 20-23 milliárd márkára becsült javakat. Mihail Gorbacsov a csapatkivonás (40 milliárd márkára becsült) költségeit is azon tényezők közé sorolta, amelyek tovább nehezítik a szovjet gazdaság és politikai élet amúgy is válságos helyzetét. Nem ismeretes, hogy a Szovjetunióba készülő Helmut Kohl kancellár lépett-e a levél nyomán. A német pénzintézetek elzárkózó magatartását a közelmúltban a Deutsche Bank elnökének japáni nyilatkozata jelezte. A német érvrendszerben is megtalálható az a szempont, hogy a Szovjetunió először reformálja meg gazdaságát, mert a Nyugat máskülönben csak „feneketlen hordóba” önti a pénzt. Bonn azt is hangsúlyozza, hogy a nyugati világban jószerivel egyedül viseli a Szovjetunió és Kelet— Európa megsegítésének terheit. A hét végén — a tavalyi országgyűlési választások óta először—futball ozás közben a földre huppantam. Féltápászkodván a Galileiével vetekedő megállapításra jutottam: életemben ez volt az első szabad esés... A lap 1991. június 5-ei számában „Áldatlan állapotok Mezőhegyesen” címen az országgyűlési képviselő tájékoztatására hivatkozva a kombinátra és az általam irányított dombegyházi kerületre nézve sértő, a szakmai alapokat nélkülöző, dilettantizmust sugárzó nyilatkozat jelent meg. Eleve visszautasítok minden olyan megítélést, miszerint az „elegendő a magot elvetni és akkor biztosított a termés” mondandóra szűkíti le azt a kemény, sok verejtéket és áldozatot kívánó munkát, ami a föld megművelésével jött. Amellett, hogy a cikk rosszindulatú és nem megalapozott, az „azt beszélik az emberek” mondókájára épül, és félretájékoztat is. Hiszen a nyilatkozatot adó meg sem fordult a dombegyházi kerületben, annak szakmai munkáját nem ismerheti és megítélni sem tudná. Tehát mielőtt „széteső földművelésről” nyilatkozik, jobban tette volna, ha a helyszínen tájékozódik. Akkor megtudhatta volna, hogy a szervezetlen munka és a széteső földművelés mögött az évek óta ismétlődő 800—1000 hektár területű őszi kalászosok 6,5—7 tonna, az 1500—1600 hektáron termelt kukoricák 8,6—11 tonna hektáronkénti terméseredményt produkálnak a legnagyobb aszály ellenére is. Megtudhatta volna, hogy alkalmazott agrotechnikáinkat, mint például a forgatás nélküli talajművelés, a periodikus mélyművelés, az integrált és a termesztett kultúra fenofázisára adaptált növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológia stb. — a mi megfelel a legszigotíbb környezetvédelmi kívánalmaknak is — példázzák gazdálkodásunk „széteső” voltát. Ezeket az eljárásainkat ma egyetemeken oktatják, kutatják. Mindezt úgy végezzük, hogy termelési költségeink az országos átlag hatvan százalékát sem érik el. Fentiek alapján visszautasítom a nyilatkozónak azt az állítását, hogy így nem szabad gazdálkodni. Akkor hogyan? Ezúttal szeretném, és el is várom, hogy gazdálkodásunkról csak akkor nyilatkozzanak, ha tiszteletüket teszik a kerületünkben. Itt mód és lehetőség van az év bármely napján bemutatnom minden érdeklődőnek a határt, miről megfelelő szakmai ismeretek birtokában ki-ki véleményt tud alkotni. Amíg azonban ez nem történik meg, elvárom, hogy ne negatív irányú nyilatkozattal tájékoztassák választóikat és olvasóikat. Még annyit, nálunk is „azt beszélik az emberek”, hogy például jó lenne megtudni, hogy képviselőnk a Parlamentben kit képvisel? A választóit, a pártját? Nagyon örülnék, ha olyan agrárpolitikát képviselne, amelynek színvonala elérné a kerület „széteső földművelési” színvonalának a felét. Grád Rudolf oki. agrármérnök, kerületi igazgató A vezérigazgató levele Tisztelt Remport Katalin! A Békés Megyei Hírlap június 5-ei számában megjelent, interpellációként elhangzott sorait örömmel olvastam, mivel a sorokból azt véltem kiolvasni, hogy aggódik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát jövőjéért, sorsáért. A kombinát sorsa közel egy év óta nem eldöntött. Az elmúlt év október 17-e óta sem az Állami Vagyonügynökség, sem az alapító, a Földművelés- ügyi Minisztérium nem nyilatkozott arról, hogy miként gondolja el a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát sorsát, és 1990. szeptember 3-a óta nem döntött a vezérigazgató kinevezése ügyében. Nem titkolom, felszólalása feletti örömömbe üröm is vegyült, mert nem tudom elfogadni a jó szándékát akkor, ha az nem konkrét tényeken alapul. Február 6-án önnek írt levelem- « ben meghívást kapott arra, hogy szóljon a kombinát választópolgáraihoz. Mindezekre még csak nem. is válaszolt. Ha élne ezekkel a lehetőségekkel, akkor interpellációjában nem került volna sor súlyos tárgyi tévedésekre. Sajnos ezek a tévedések igazán súlyosak. Vitatható és hitelrontó a megfogalmazása az „egyébként is rosszul működő kombinátról”. A kombinát sem tudhat jobban működni, mint amit a jelenlegi helyzet enged. Furcsának találom, hogy olyan dolgot ró fel hibájául a kombinátnak, melyet máshol a mezőgazdaság tragédiájának lát. A Mezőhegyes című lap júniusi számában a következőképpen nyilatkozik: „A mezőgazdaságnak az a tragédiája, hogy összeomlott az egész keleti kereskedelem, és a Nyugat megvédi a saját szféráit.” Gondolja, hogy a Mezőhegyesen előállított hízott sertés, tej, hibridkukorica kivétel a megállapítása alól? Sajnos nem. Gondjaink éppen ezért nem kevesek. Vannak adósságaink is. Május 31-i állapot szerint ennek összege 1 milliárd 228 millió forint. Azonban a kombinát nincs jobban eladósodva, mint sok más mezőgazdasági üzem, sőt tovább növekedett a kombinát vagyona. Nem lehet szó a privatizáció területén lévő rendezetlenségről sem, hiszen a kombinát 1990. október 17-e óta államigazgatási irányítás alatt áll. A termelés fajlagos hozamai több év óta megközelítik a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országok színvonalát, ennek ellenére előfordulnak munkaszervezési problémák, azonban ezek nem súlyosak és szerencsére korrigálhatok. Az agrártermékek iránti kereslet csökkenése sajnos létszámleépítéssel is jár. Vakságot fogadott azonban az, aki azt látja, hogy az „adminisztratív” területen nincs leépítés. Ott is van. A mezőgazdasághoz nem értő emberek esetleg elhiszik, ha Mezőhegyesen „elvetik a magot és nem nyúlnak hozzá a vetéshez, akkor is lesz termés”. Azonban egy országgyűlési képviselő így nem nyilatkozhat. Ilyen nyilatkozatával lebecsüli azok munkáját, akik búzából 7 tonna, kukoricából 10 tonna termést takarítottak be. Tisztelt Remport Katalin! Úgy hiszem, hogy a kombinát helyzetének rendezetlenségéért a felelősség már régen nem az itteni vezető gárdát terheli, hanem a Földművelésügyi Minisztériumot. Minden olyan ténykedésben partner vagyok, aminek révén a döntés mielőbb kikényszeríthető a kombinát jövőjének és sorsának meghatározásában és a vezérigazgató kinevezésében. Partner vagyok abban, hogy lehetőséget teremtsek arra, ismerje meg a kombinát dolgozóinak véleményét — akiket senki még meg nem kérdezett, és úgy tűnik, hogy a fejük fölött akarnak dönteni —, akár választói gyűlésen, akár vezetői tanácskozáson. Dr. Papp Tibor mb. vezérigazgató Dr. Remport Katalin interpellál és válaszol Dr. Remport Katalin a két levéllel kapcsolatban a következőket mondta el: — Mindkét levélíró reakciója megelőzte az e tárgyban — várhatóan ma — elhangzó parlamenti interpellációmat. Egy, az összefüggések kifejtését célul ki sem tűző — természeténél fogva oldottabb hangvételű — sajtónyilatkozatomból vonják le messzemenő következtetéseiket. Az interpelláció elhangzását követően szívesen kifejtem álláspontomat a Békés Megyei Hírlapban.
