Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

MEGYEI KORKÉP 1991. június 17., hétfő o „Nem nekünk kell irányt változtatnunk” Zsíros Géza népszerűsége töretlen Schmitt Pál vb-tag! A kisgazdapárt Békés me­gyei szervezete megyei vá­lasztmányi ülést tartott va­sárnap Békéscsabán a Lu­ther utcái székhazukban. A rendezvény koszorúzássai kezdődött, Zsíros Géza me­gyei elnök és Mekis András békéscsabai elnök emlék­táblát avatott föl (képün­kön) az 1949-es kisgazda- pogrom áldozatainak tiszte­letére. Az emléktáblán a következő olvasható: „Az 1946. április 30-ai bé­késcsabai kommunista „nép­ítélet” áldozatai, Maczák Ta­más és Pataj Jápos emléké­re a pogrom 45. évforduló­ján.” A megyei választmányi ülés érdemi része zártkörű volt, a sajtó képviselői csak az utolsó periódusban vehet­tek részt rajta. A küldöttek újraválasztották a megyei vezetőséget, illetve az orszá­gos választmányi tagokat. A vaksok leadása után kapott — meghívottként — szót dr. Torgyán József, az országos szervezet társelnöke — raj­ta kívül eljött Békéscsabára Dragon Pál elnökségi tag és Beiczy Sándor megbízott pártigazgató —, aki a tőle megszokott ívű beszédet tar­tott. Többek között ezeket mondta: — A kisgazdák azért men­tek bele a kormánykoalíció­ba, hogy néhány minisztéri­umban, minisztertől a pép­írónőkig, a teljes garnitúrái a magukénak tudják, sőt egyes ágazatokban az igaz­gatóktól a takarítónőkig, hhelyett mi történik? A mi­niszternek elég, ha ö meg­kapja a jogosítványokat, de előfordul, hogy becsületes kisgazdákat meggyőződésük miatt üldöznek a munkahe­lyükön, vagy kirúgják az ál­lásukból. Június 29-én országos vá­lasztmányi ülésünk sorsdön­tő lesz, a küldöttek felelős­sége szinte felmérhetetlen. Ha nem választanak olyan erős vezetést, amely még a minisztert is megkérdezheti, és amelyik nem elég erős ahhoz, hogy kijelentse: ha valaki csak rosszul néz a magyar népre, azt ott fog­juk széttépni, akkor nem számíthatunk sok jóra. Nem kell megint puhány vezető­ség. Torgyán József az általa elképzelt erős kisgazdapárt politikai programját így jel­lemezte: — Csak jobboldali párt lehetünk, sem a cent­rum, sem a baloldal nem szá­míthat perspektívára. Euró­pában még évtizedekig az egészséges jobboldal lesz ha­talmon, őrültség bennünket szélsőséggel vádolni. Konzer­vatív radikalizmusra van szüksége a kisgazdáknak és az országnak. Mert különben ugyanaz lesz, mint most, amikor a győző átadta a le- győzöttnek a szabad rablás jogát, és a szemünk előtt lopják ki az országot... A szavazatok összeszámlá- lásakor kiderült, hogy a kis­gazdák megyei vezetése alapvetően nem módosult, Zsíros Géza változatlanul bírja a döntő többség feltét­len bizalmát. Ennek okairól nyilatkozott lapunknak: — Két évvel ezelőtt itt hirdette meg megyei szer­vezetünk a programját, amelyből érdemben nem en­gedtünk és nem is fogunk! Ha az elképzelésünk egybe­esik az országos vezetőség gondolkozásával, annak örü­lünk, de ellenkező esetben mi nem változtatunk. Igenis a Békés megyei kisgazdák szemléletéhez kell igazodnia az országos irányításnak, ha tetszik, ha nem. Eddig az volt a gond, hogy az orszá­gos vezetésnek nem volt gyökere a munkájához, de nekünk van. Bárki legyen az országos szervezet első szá­mú vezetője, oda kell fi­gyeljen Békésre. Különben maga alatt vágja a fát. A kérdésünkre, hogy Zsí­ros Géza miiként vélekedne Torgyán József esetleges pártelnökké választásáról, a következő választ kaptuk: — Egyszer már voltam je­lölt az elnöki tisztre, és szo­ros eredményben maradtam alul. Ugyancsak néhány sza­vazaton múlt a minisztersé­gem. Nos, akkor kijelentet­tem : tudomásul veszem, hogy jelenleg nem áz én irányvonalamra van szüksé­ge a kisgazdapártnak. Most sem gondolkozom másként, nem nekem kell nézeteket változtatni, hiszen a mi el­képzelésünk helyességét bi­zonyítják eredményeink. Nem pályázom semmilyen tisztségre, éhhez az országos választmánynak, vezetőség-i nek kell módosítani korábbi szemléletét. Lovász Sándor Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) gyár sportnak, a magyar olimpiai mozgalomnak, ver­senyzőink 123 olimpiai baj_- nokságának szól — nyilat­kozta Schmitt Pál. — S aho­gyan az ülésen is, elmond­tam, amikor megköszöntem a bizalmat, büszke vagyok arra, hogy Csanádi Árpád­nak, a nemzetközi olimpiai mozgalom kiemelkedő egyé­niségének utóda lehetek. Ez az ülés a magyar sport ket­tős nagy győzelmével vég­ződött. Szeretném azonban leszögezni, hogy miközben nemzetközi feladatainknak és kötelezettségeinknek meg akarunk felelni, az 1995-ös budapesti NOB-ülés méltó megrendezése a célunk, munkatársammal, Aján Ta­más főtitkárral együtt min­dent megteszünk annak ér­dekében. hogy a magyar sport becsülettel készüljön fel, és hagyományaihoz mél­tóan szerepeljen a jövő évi olimpiai játékokon. Az ülés végeztével Sama­ranch elnök szokásos sajtó- értekezletén többek között kifejezésre juttatta, hogy örömmel készülnek Buda­pestre. hiszen a MOB az alapítók egyikeként az olim­piai mozgalom legodaadóbb ápolói közé tartozik. A NOB tagszövetségeinek létszáma Birminghamben 166-ra emel­kedett Namíbia Olimpiai Bizottságának elismerésével, de egyben döntöttek arról is. hogy a barcelonai olim­piáig nem vesznek fel újabb tagokat. Kivételt jelent a Dél-afrikai Köztársaság, amelynek esetében a fel­függesztés visszavonásáról van szó. Erről július 9-én tárgyal a NOB vezérkara, már Schmitt Pál részvételé­vel. r Tisztelgés a 301-es parcellánál (Folytatás az 1. oldalról) pesti konferencia résztvevői’ helyezték el a tisztelet és gyár Köztársaság elnöke, az emlékezés koszorúit. Ezt Szabad György, az Or- követően a Recski Szővet­szággyűlés elnöke, Bo- ség, a Bajcsy-Zsilinszky ross Péter belügyminisz- Társaság, a Szabad Demok­ter, valamint a Történelmi ráták« Szövetsége képviselői, Igazságtétel Bizottságának valamint a szigetszentmik­képviselői és az 1956-os ese- lósi Kishonvéd cserkészcsa­ménnyel foglalkozó buda- pat nevében koszorúztak. Járókelőkre és rendőrre támadtak Meghalt a garázda fiú Ijesztő, drámai pillanatok helyszíne volt szombaton este Veszprém belvárosa, ahol hár­man — két férfi és e^y nő — erősen ittas állapotban randa­líroztak. A járókelőket gáz- spray-vel megtámadták, a for­galmas téren több ember arcá­ba fújtak, késsel fenyegetőztek, ablakot törtek. A szemtanúk hívására két rendőr a hely­színre érkezett, akik próbálták megfékezni a garázdáik odók at. A kést elvették tőlük, de újabb nagyméretű konyhakés került elő, amellyel Gallyai László az egyik rendőrre támadott, aki kezén és nyakán megsérült, és a helyszínen parkoló személy­autóra zuhant. Ekkor a rend­őrök figyelmeztető lövést adtak le, de ez hatástalannak bizo­nyult, ezért rálőttek a táma­dóra. Gallyai László 17 éves, kiskinizsi (Borsod megye) la­kos a helyszínen életét vesz­tette. Rláirások kegyelemért Romániai magyarok börtönben A romániai forradalom el­ső napján az udvarhelyszé­ki Oroszhegy és Zetelak forradalmi lázban élő pol­gárai meglincseltek két rendőrt. A romániai Nem­zeti Megmentési Front ve­zetése a forradalom győzel­me után pár héttel —1990. január 4-én — közkegyel­met hirdetett mindazon cse­lekmények résztvevőinek, melyek a volt rendszer el­len irányultak. Ennek el­lenére három Csíkszeredái román feljelentésére már január közepén tíz orosz­hegyi és zetelaki magyart letartóztattak. Azzal vádol­ták őket. hogy részük volt a rendőrök meglincselésé- ben és — anélkül, hogy bű­nösségüket bizonyították volna — valamennyiőjüket elítélték 15—20 év közötti börtönbüntetésre. Most az erdélyi magya­rok sorsáért felelősséget ér­ző hazai és romániai ma­gyar erők az elítéltek ügyé­ben a genfi emberjogi kon­ferenciához fordulnak. Se­gítségükkel kegyelmet akar­nak elérrji a román hatósá­goknál. A békéscsabai Erdélyi Kör választmánya is fel­hívással fordult tagjaihoz és a megye közvéleményé­hez, kérve, aláírásukkal tá­mogassák a kezdeményezést. Felhívásukban hangsú­lyozzák : F—=qn jflh ERDÉLYI ÍL-U-Z KÖR J _ BÉKÉSCSABA „Ha arra gondolunk, hogy a romániai «■forradalom« idején több száz ártatlan ember meggyilkolásáért fe­lelős rendőrök, szekusok, ka­tonák, valamint a rejtélyes »terroristák« közül még egyetlenegyet sem ítéltek el, akkor valamennyi orosz­hegyi és zetelaki vádlott na­gyon súlyos ítéletét egyér­telműen méltánytalannak és igazságtalannak kell minő­síteni. Mert nem ők gyilkol­tak, mert a meglincselt rend­őrök a kommunizmus leg­vadabb időszakában a fal­vak diktátorai voltak, ezért meglincselésiik a forradalmi terror körébe tartozik. A meghozott ítéletek nemcsak drákói szigorúságnak, igaz­ságtólanok, hanem megbé­lyegző jellegük miatt fokoz­zák a Románia-szerte kiala­kított magyarellenes köz­hangulatot.” A csabai Erdélyi Kör a békéscsabai városházán, a megyei könyvtárban, a Len- csési Közösségi Házban és a Tégla Művelődési Házban várja, illetve gyűjti az alá­írásokat. Befejezetlen szimfónia Ki lesz a szarvasi zeneiskola igazgatója? Négy évtizedes fennállásának legforróbb szakaszát élte meg az utóbbi hetekben a szarvasi Chován Kálmán Állami Zeneiskola. A 15 fős tantestületben az igazgatóválasztás kap­csán kialakult feszültségek arra késztették a város képvi­selő-testületét, hogy péntek délelőtt jószolgálati célból meg­jelenjen a tanévzáró értekezleten. Az ügy előzményei 1990 szeptemberére vezethetők vissza. Ekkor a Gálné Bagi Mártával, Szabados Tóth Gá­borral és Szabadosné Kozák Ilonával álló zenepedagógiai csoport Szarvas zenei színvo­nalának emelése céljából ki­dolgozott egy többoldalas oktatási programot. Eninek lényege röviden a követke­ző: „Az iskolás gyermekek lehetőség szerinti sokoldalú zenei képzése, esztétikai ne­velése. A gyermekeket olyan zenei tevékenységrendszer és ismeretanyag birtokába jut­tatni, amely lehetővé teszi saját zenei képességeinek, értékeknek kiaknázását, ki­alakítását és fejlesztését. A gyermekek inspirálása a művészetek, a zene nyitott, természetes, felszabadult komplex befogadására, aktív zenehallgatással párosítva. Elindítani a reproduktív és kreatív zenei tevékenység közti egyensúly helyreállítá­sának folyamatát. Olyan át­fogó hangszerjáték és zene- elméleti művészeti ismere­tek elsajátítása, amely ma­gas szintű művészi igényes­ségre, érdeklődésre, önálló­ságra, alkotó kreativitásra ösztönöz. A gyermek szemé­lyiségének a zene és társ­művészetei által történő fej­lesztése.” Mivel jelenlegi megítélé­sük szerint az adott pilla­natban lehetetlen volt e program érvényesítése a 240 gyermeket oktató intézmény falain bélül, kezdeményez­ték egy önálló magán zene­iskola létrehozását. Ám a fennálló központi rendelke­zések érteimében erre mind a mai napig nem kerülhetett sor. Ezért a csoport úgy ha­tározott, hogy az 1991. május 15-i igazgatóválasztáson dr. Debreczeniné Bakos Erzsé­bet igazgatónő ellenében a maga részéről elindítja Sza­bados Tóth Gábort. Május 15-éni megtörtént a válasz­tás. Bzon dr. Debreczeniné Bakos Erzsébet 7—5 arány­ban győzött. A vesztes fél, bár nem emelt törvényessé­gi óvást, több szempontból kifogásolta az eredményt. Rendkívüli módon fájlalták, hogy a Finnországban tar­tózkodó kolléganőjük, sok­éves zenetanári múlttal a háta mögött, nem szavazha­tott. Ugyanakkor egy mind­össze -három hónapja tanító kolléga, akivel a választást megelőzően nem is találkoz­tak, leadhatta vo-ksát. A történtek miatt Deme Zoltán országgyűlési képvi­selő több fórumon megdöb- benésénék adott hangot. A két táibor között ezután pat­tanásig feszültek az ellenté­tek. Egy, a május 31-én, a zeneiskolában lefolytatott beszélgetés után a- város ál­lami vezetése úgy vélte, köz­bülső megoldással él, s a június 10-i képviselő-testü­leti ülésen egy harmadik, semleges személyt javasol megbízott igazgatónak. S ha a szenvedélyek esd túlinak, ki­ír egy újabb pályázatot. A kép viselő-testület tagjai fel­ismerve e döntes kockáza­tát, a testületi ülésen ehe­lyett a már említett pénteki beszélgetést javasolták. Ezen dr. Debreczeniné Bakos Er­zsébet igazgatónő kijelentet­te a következőket: — Harmincéves zenepeda­gógiai, ezen belül 18 éves vezetői múlt és négy állami kitüntetés áll mögöttem. Az ellenem felhozott vádakra azt tudom mondani, hogy so­ha nem voltam párttag, és fegyelmit még szóban sem adtam senkinek. Egy kívül­álló vezető a mi gondjain­kat sosem fogja megérteni. Intézményünkben mindenki­nek szükség van a munkájá­ra. A képviselő-testület tagjai és Demeter László polgár- mester biztosították a jelen­levőket, hogy az iskolát a híresztelésekkel ellentétben nem felszámolni, hanem erő­síteni kívánják. Több képvi­selő mindkét tábortól több kompromisszumkészséget kért, ezzel együtt biztosítot-i ták a választásokon vesztes kisebbséget, hogy elejét ve­szik mindennemű esetleges retorziós törekvésnek, amely egzisztenciájukat veszélyez­tetné. Az igazgatónőt támo­gatók közül Szőnyi Graciel- la tanárnő így fogalmazott: — Az újnak, egy program bevezetésének mi sem va­gyunk ellenségei. Tantestü­letünkben nem látok olyan szakadékot, amely további együttmunkálkodásunkat ve­szélyeztetné. * Ezt többen is megerősítet­ték. A beszélgetés befejező percei mindkét tábor részé­ről az esetleges megbékélést mutatták. Ám a helyzet megoldása korántsem ilyen egyszerű. Az értekezletet kö­vetően a vesztes kisebbség részéről egy tanárnő kérte a munkakönyvét. További 3-4 zenepedagógus pedig elköl-f tözését fontolgatja Szarvas­ról. Annak függvényében, hogy 1991. július 8-a után, amikor a képviselő-testület meghozza végleges döntését, ki lesz a zeneiskola igazga­tója. Szenes János „Nincs tűrhetet­lenebb DOLOG, MINT AMIKOR AZ EMBER ÖNMAGÁNAK KÉNYTE­LEN SZEMREHÁNYÁST TENNI SAJAT HIBÁI MIATT." LUDWIG VAN BEETHOVEN SIRÁLY A/4 FÉNYMÁSOLÓPAPÍR most legolcsóbban 350 Ft/500 ív áfával, díjmentes házhoz szállítással! Leporellók, irodai borítékok minden méretben. OVERTA INTERNATIONAL Telefon/telefax: CÓÓ'IÓI-ÓIS Értesítem kedves vásárlóimat, hogy telepemen állandóan kapható: — Zsákos biobrikett 590,— Ft/q — Dorogi brikett 741,— Ft/q — Cement 570,— Ft/q Cement 30 q fölött ingyenes házhoz szállítás! Békés belterületén 20 q-tól. Borbély László tüzelő- és építőanyag-kereskédő. Békés. Kossuth u. 19. Tel.: (66) 41-739. Nyitva: hétköznap 7— 17-ig, szombaton 8— 12 óráig. Figyelem, áramszünet! Értesítjük t. fogyasztó­inkat, hogy 1991. június 18-án Kétegyháza egész területén 7.30—15.00 óráig áramszünetet tartunk. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DÉMÁSZ U zem i gazgatósága, Békéscsaba (Folytatás az 1. oldalról) gyár Köztársaság elnöke, Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke, Ba­ross Péter belügyminisz­ter, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselői és az 1956-os ese­ménnyel foglalkozó buda­pesti konferencia résztvevői' helyezték el a tisztelet és az emlékezés koszorúit. Ezt követően a Recski Szövet­ség, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Szabad Demok­raták v Szövetsége képviselői, valamint a szigetszentmik- lósi Kishonvéd cserkészcsa­pat nevében koszorúztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom