Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15-16 / 139. szám

1991. június 15-16., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Szobanövények ápolása A hosszú, napfényben sze­gény tél, a kellemetlen tavasz, a fűtési takarékosság miatti zsú­foltság megviselte a szobai nö­vényeket. Tavasszal, nyár elején igyekezzünk felfrissíteni, újra rendezni, esetleg szaporítani dísznövényeinket. A túlságosan meggyötört, csenevész, beteg egyedektől jobb, ha megszaba­dulunk. A megmaradókat vagy újonnan beszerzetteket pedig először is megfelelően rendez­zük el a lakásban. Kis helyiség­ben nem helyes túl sok és nagy növényeket tartani, mert ez ké­nyelmetlen és nem is szép. A növénykiválasztásnál, elhelye­zésnél Vegyük figyelembe azok igényét. Fényszegény vagy kö­zepes fényviszonyok között is díszlik az Aglaonema, Scyndap- sus, Dracaena, Clorophytum, Cyperus (vízipálma), Fatsia, Cyrtomium páfrány, borostyán, Billbergia (Bromelia-féle), Syn- gonium, Sansevieria. Napfé­nyes szobába valók általában a Bromeliák, a pálmák, a Codia- eum (Croton), Ficusok, viaszvi­rág, Klivia, Monstera (könnyező pálma), Phillodendron. A növények elhelyezését meghatározza igényükön kívül azok színe, formája, nagysága. A kúszó, csüngő fajokat falra, térelválasztóra, bútorokra tehet­jük. A színes, tarka, rajzolatos levelűek egyszerű, nyugodt hát­tér, fal előtt mutatnak jól. Ha több növényt helyezünk el egy csoportban (például: sarokban), akkor hátul a nagyobbakat, egyszerűbbeket, előtérben pe­dig a kisebbeket, díszesebbeket rendezzük el. A napfénymennyiség és a hő­mérséklet növekedésével az ön­tözés is bőségesebb legyen, mint télen. Ne álljon állandóan víz­ben a növény — kivéve a vízie­ket. Alapos öntözés után az alá­téttányérból öntsük ki a vizet. Ha valamilyen okból kiszáradt a földlabda, és a növény lankad, állítsuk vízbe a cserepet. A lom­bozatot is permetezzük meg víz­zel időnként porlasztó öntöző eszközzel (a boltban vásárolha­tó műanyag tartály porlasztó- vaF)- Az egész növényt le is zu­hanyozhatjuk a fürdőszobában, ha a mérete megengedi. Az öntö­zővíz hőmérséklete a léghőmér­séklettel egyezzék meg. A szobanövényeket évente, kétévente át is kell ültetni na­gyobb edénybe, mert kinövik az előzőt. Ennek-tavasszal van az ideje, de még most is elvégezhe­tő. A cserépnagyságot úgy vá­lasszuk meg, hogy az előzőnél 2 cm-rel legyen nagyobb átmérő­jű. Az ültetéshez jó szerkezetű földet használjunk, melyet a növény igényének megfelelő minőségben vásárolhatunk a vi­rágüzletekben. Ezek a földkeve­rékek típusba sorolva készültek, bizonyos növénycsoportok szá­mára. A típus fel van tüntetve a csomagoláson. „Florasca A” jelű föld ajánlott a páfrányok, Bromeliák, Hortenzia termesz­téséhez, „Florasca B”-t a Dra- caenának, a Monsterának, fiatal, egy-két éves pálmának, Scyn- dapsusnak, Ficusnak, Aglaone- mának, Diffenbachiának, Cro- tonnak vásároljuk. „Florasca C”-be ültessük a muskátlit, Asparágust, Sansevieriát, idő­sebb pálmát. Ezek a földkeveré­kek egy ideig táplálják a nö­vényt, elegendő csak tiszta víz­zel öntözni, de később pótolni kell_,a tápanyagot. Erre a célra is árulnak a virág- és egyéb kertész boltokban többféle folyékony és szilárd készítményeket. Al­kalmazási módjuk megtalálható a csomagoláson. Fontos tudni, hogy csak nedves talajt tápolda- tozzunk az előírás szerinti tö­ménységben, mert egyébként károsodhat a növény. Az átülte­téshez tartozik még, hogy előtte pár órával öntözzük be a növény földlabdáját, és ha új agyagcse­repet használunk, azt áztassuk be előtte. A régi cserépből ki­vett növény földjének felső réte­gét szedjük le, az újabb cserép aljára homokréteget, erre földet tegyünk úgy, hogy a növény ké­nyelmesen elférjen benne. Ezután körültöltjük földdel, me­lyet az ujjainkkal vagy kis fada­rab segítségével tömörítünk. Átültetés után néhány napig tart­suk zártabb, melegebb, félár­nyékos helyen a növényt. Az átültetéskor egyes dísznö­vények tőosztással, sarjjal szaporíthatok is. Például Sanse­vieria gyöktörzsét két vagy többfelé vágjuk úgy, hogy min­degyiken maradjon néhány levél és külön-külön cserépbe ültet­jük. A Bromeliáknak a sarjait választhatjuk le új növénynye­rés céljából. A szobanövények egy része nyárra, a fagyok elmúltával kiül­tethető, kisüllyeszthető (edé­nyestül) a szabad földbe vagy er­kélyre helyezhető. Kertész Ferencné Mese, mese, meskete A vöröshasú unka Az én mesém a békáról szól. A népes békanemzetségnek van egy különleges tagja: a vörösha­sú unka. Ezt az unkát sokat gú­nyolták a többiek, hogy milyen csúnyabibircsókos a háta. Külö­nösen sokszor csúfolta egy fé­nyes hátú, zöld béka. Ez volt talán a legszebb, legformásabb valamennyiük között. Tudta is ezt magáról, s bizony nagyon öntelt volt. A patakban a legjobb helyen, egy jégkrémes doboz te­tején szeretett sütkérezni, a töb­biek erre a helyre nem is merész­kedtek. Egyszer egy meleg nyári na­pon a békák kiültek napozni a vízinövények szárára. A hiú, zöld béka kedvenc helyén sütké­rezett. Az égbolt hirtelen elsöté­tedett, de nem felhő, hanem egy hatalmas szürke vízimadár kö­zeledett. A békák — már ame­lyik észrevette a veszélyt — fe­jest ugrottak a vízbe. A zöld béka tovább szundikált. Az unka is észrevette a közelgő bajt, de nem bújt a víz alá. Egyik szemé­vel a madarat, másikkal a gőgös társát leste. A madár már lecsap­ni készült a zöld békára, mikor az unka odaugrott, s társát bele­lökte a vízbe. Neki már nem volt ideje a víz alá bukni. Gyorsan a hátára feküdt a jégkrémes doboz fedelén. A madár már tátotta a csőrét, mikor nem akart hinni a szemének. — Hm, az előbb itt egy zöld béka ült, most pedig egy vörös foltos valami úszkál a vízen. Nem hiszem, hogy ez ennivaló lenne — gondolta és csalódottan elrepült. A kis unka még mindig ré­mülten feküdt, amikor a többi béka már látta, hogy elmúlt a veszély. Velük együtt a zöld béka is előmászott. Odaúszott kedvenc helyéhez, s így szólt a még mindig reszkető unkához. . — Köszönöm, hogy meg­mentetted az életemet! Ne hara­gudj, hogy gúnyoltalak. Azóta gyakran látni őket együtt, amint napoznak a jégkré­mes doboz tetején. Snell Péter 1. o., Békéscsaba, Belvárosi Ált. Isk. Szépségápolás A bőr túlzott faggyútermelése, helytelen táplálkozás vagy nem megfelelő bőrápolás következménye a patta­nás. Rendszerint a zsíros vagy az úgynevezett vegyes bőrtípusoknál képződik. Nagyon fontos az alapos bőr­tisztítás és a fokozott higiénia. Használjon szárító arcvi­zet. Tinédzser habbal naponta többször kenje be a prob­lematikus helyeket. Ez a szer ugyanis gyulladáscsök­kentő és szárító hatású. Van olyan típusú bőr, amelyik túlzottan zsírosodik. Ebben az esetben a következőket ajánljuk: reggel és este alaposan tisztítsa meg az arcát, majd használjon alkohol tartalmú szárító hatású arcvi­zet. Nappalra hidratáló krémet használjon, és néha éj­szakára is kenje be vele arcát. Hetente egyszer tisztító arcpakolás és bőrradír használatát javasoljuk. A púder jó hatású a zsíros bőrre. Ha napközben kifényesedik az arca, újra púderozza be enyhén. __vas__ N em is egy Kocziszki Andrea most végzi a hetedik osztályt, Fényesen la­kik, Csabán jár iskolába, s azt mondták róla a gyermekkönyv­tárban, nemrég egy gyíkkal állí­tott be, s egyébként is sok min­den érdekli. — Tényleg sokféle hobbid van? — kérdezem Andit. — Igen, de leginkább az álla­tok érdekelnek. —Most mid van otthon? — Csak halaim vannak, egy fekete tetra és két guppi, meg két zebrapintyem. Egy hím és egy nőstény. No meg gyíkok. — A halat, gyíkot még csak tudom mi, de a zebrapintyet nem. — Kicsi madár, Ausztráliá­ban él. Szürke, hasa fehér, a far­ka fekete-fehér zebracsíkos, ol­dala rozsdabarna. — Mivel kezdted a „gyűj­tést” ? —Gyíkokat, békákat fogtam, lepkéket, rovarokat gyűjtöttem. —A gyíkokat mivel eteted? — Gilisztával. Voltak ege­reim is befőttes üvegben. Három hobbi nagy, meg öt kicsike. Aztán ara­nyos volt a tengerimalacom, de azt a család nehezen tűrte, mert örökké futkosott és rágcsált. Az aranyhörcsögöt meg sajnos egy óvatlan pillanatban elkapta a macska. — Csak az állatokat szere­ted? — A növényeket is. Tízféle kaktuszom van, meg hibiszkusz, futómuskátli és a gyorsan terje­Lesz világkiállítás! Interjú Baráth Etelével, a világkiállítás kormánybiztosával A Gyulai 5. Sz. Általános Iskola elismerő levelet kapott május végén az Országos Köz­oktatási Intézettől Csorna Gyula főigazgató-helyettes aláírásával. A Nyelvünkben élünk anyanyelvi vetélkedő 1991. évi országos döntőjén hetedik lett Csűri Gábor 7/B. osztályos tanuló. A diákot a versenyre ReiszAdámné peda­gógus készítette fel. Mindenki arról beszél, vitá­zik: lesz-e vagy nem? Alkal­mam volt megkérdezni a legilletékesebbet, Baráth Etelét, aki április 24-én Békéscsabán tartott előadást. A textilipari szakközépiskola folyosóján interjúalanyom kilé­pett a vállalkozók gyűrűjéből és készségesen válaszolt kérdé­seimre. — Magyarországon megfi­gyelhető a nyugati és keleti or­szágrészek közötti különbség. A világkiállítás növeli vagy oldja ezt a feszültséget? — Ez egy nagy lehetőség Békés megye számára is. A ren­dezvényt vállalkozók pénzével és munkájával tervezzük. Sza­bad az út minden országrész szá­mára. Azt javaslom, hogy jó vendéglátó módjára össze kell fogniuk a helyi szervezeteknek a pénzintézetekkel és a vállalko­zókkal. Minden megyének, sőt városnak és falunak maga felé kell irányítani a figyelmet. A te­lepüléseknek annyi hasznuk lesz, annyi valósul meg a jó ötle­tekből, amennyit az ott élők an­nak megvalósításáért tesznek. Információs irodákat hoztunk létre a helyi ötletek összegyűjté­sére. —Mit adhat a vidék ehhez az országos programhoz, és mit kaphat? — Szerintem a turista ott fog lakni, ahol csendet, jó ellátást, gyors közlekedést talál. Ezért kell a vidék vonzerejét növelni, hogy a helyi szolgáltatást ve­gyék igénybe. Gondolok a gyu­lai gyógyvízre, a békéscsabai repülőjáratra, a megye nemzeti­ségi hagyományaira. Mindez a pénzt vidékre is viszi, és közben fejlődik is szűkebb hazád. — Ha már a pénzről van szó, megkérdezem, hogy 30 milliárd forint mire lesz elég, mert úgy hallottam, hogy a kormány ennyit ajánlott fel. A külföldiek pénze ehhez beáramlik vagy csak csordo­gál? —Jól hallottad, kisfiam, nagy feladat ennyi pénzzel gazdál­kodni, mert ez csak az indulásra elég. Utazásaimon azt tapasztal­tam, hogy sok külföldi szeretne itt építeni, termékeit és szolgál­tatásait megmutatni á világnak. Tudod, a világcégeknek az is érdekük, hogy mindenhol jelen legyenek. Ezért vagyok én és munkatársaim bizakodók. — Miért jó az egy ilyen kicsi országnak, mint Magyarország, dő pletyka. Az ősszel nagy örö­mömre egy kis kertrészt kaptam otthon, ami csak az enyém. Kicsi fákat ültettem, meg bokrokat: ribizlit, pirosat és fehéret, meg málnát. És földiepret palántál- tam. Locsolok, kapálok, kaccso- zok, mikor mit kell csinálni. Sok a munkám, és lesz is. —És a tanulás? — Olyan négyes-ötös szok­tam lenni. Főleg a biológiát, tör­ténelmet, irodalmat kedvelem. —Akkor olvasni is szeretsz? — Nagyon! Hetenként lega­lább kétszer járok a könyvtárba és itthon is sok könyvem van. Szépirodalmi és természettudo­mányos is. — Alig merem már megkér­dezni, még mi-mindent csinálsz? — Versenyezni szoktam a ki mit tud-okon és szavalóverse­nyen is. És verseket írok... Olvasgatom a versesfüzetét. Meglepő hangulatok, gondola­tok. Az egyik, a Kivert kutya így kezdődik: ,,Kivert kutya vonyít az éjben, hangja remeg, hisz bánatos. Társai bántották, mert más mint a többi és ez baj, mely örökké tart neki.” hogy ilyen nagy fába vágja a fejszéjét? —Ez nagyon bonyolult. Pon­tos számításaink nem lehetnek, de mások tapasztalatából tud­juk, hogy ha jól sáfárkodunk a lehetőségekkel, akkor hazánk ezáltal is fejlődik. Nő az értéke annak az 50 hektárnyi terület­nek, ahová a kiállítást tervezzük. A felépített épületek utána más célokra lesznek alkalmasak. Az ideszállítók vámokat fizetnek az országnak. Éveken át sok-sok munkanélkülinek ad munkát ez a létesítmény. A részt vevő vál­lalatok hímeve is nő. Arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy fejlődik a közlekedés, autópá­lyákat építünk, korszerűsíteni kell a hírközlést. A világkiállítás sikeres megrendezése a magya­roknak hímevet teremt a világ­ban, s ezt kamatoztatni lehet a jövőben is. Én fontosnak tar­tom azt is, hogy ezért a célért összefogás lesz ebben az or­szágban. —Hol tart most a világkiállí­tás ügye? — Ma már tudjuk, hogy a kormány megszavazta, tehát lesz világkiállítás. A részleteket kidolgozzuk munkatársaimmal, majd a Parlament elé tárjuk. A képviselők hozzászólásaikkal módosíthatják tervezetünket, de a fontos az, hogy megrendezhet­jük. Vidd hírül iskoládba tanuló­társaidnak, hogy minden jó ötletre vevők vagyunk. — Szeretnék én is részt venni a kiállításon! Köszönöm a be­szélgetést. Jó munkát kívánok! — Szívesen segítettem. Sike­res versenyzést! Csűri Gábor 7/B. Gyula, 5. Sz. Általános Iskola Tetőtől talpig Jövőre: vissza a múltba Néhány héttel ezelőtt a Budapesti Kongresszusi Központban a Magyar Divat Intézet és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma divatbemu­tatót rendezett, ahol a jövő évi, tavaszi­nyári öltözködési szezon elképzelései kerültek.közönség elé. Az itt készített fotók közül ez alkalom­mal olyanokat válogattunk össze, ame­lyek egyszerre emlékeztetnek a ’60-as évekre, az idei nyárra, az avantgárdra és a romantikára. De nézzük sorjában! A képeinken lát­ható kontyköltemények, a mell alatt vá­gott fazonú kabát, a határozott szegé­lyekkel ellátott ruhák a 30 évvel ezelőtti divatot idézik, míg a bermuda, a testhez tapadó stretch nadrág és a hatalmas gal­lérok az idei nyár slágerei. Kicsit vadnak tűnik (bár a divat nyel­vén ezt egyszerűen avantgárdnak fordí­tották), hogy a nadrág fölé szoknyát vagy ruhát álmodtak a divattervezők. Ugyan­ez mondható el az említett, mell alatt vágott ruhakabátról, amely egyaránt hordható önálló darabként, illetve egy alatta lévő, szűk szabású ruhával felöltő­ként. Fényes szövésű anyaga miatt ez utóbbi kimondottan romantikus hatású. És végül a jövő év színeiről: divat lesz a pasztell, a fekete és a fehér, valamint a föld színei: a keki, a barna, a szürke és a draPP' ma-ria Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom