Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE fi&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP---------------------------------­D itzingen—Gyula Aláírták a testvérvárosi szerződést 1991. június 13., csütörtök Önkényes vagy törvényes? Vizsgálják az eleki polgármester béremelését Az elmúlt évben találkozott a Baden-Würtenbejg tartomány­béli Ditzingen város delegációja Gyula vezetőivel. A várost, a fo­gadtatást megnyerőnek találták, ám a testvérvárosi kapcsolat hi­vatalos beiktatására akkor még nem került sor. Az újonnan vá­lasztott önkormányzati testület döntése után, sok előkészítő munka eredményeként vált le­hetővé, hogy több mint 200 gyu­lai polgár indulhatott Német­országba. Május 29-én délután 5 órakor — királyi pontossággal — ér­keztek meg a magyar buszok Ditzingenbe. (A város Stuttgart­tól 16 kilométerre fekszik.) A Stadthalle előtt fogadták a 24 órás utazás után is jó hangulatú gyulaiakat. Családoknál száll­tunk meg, helyben és a közeli városrészekben, Hirschland- ban, Schöckingenben, Heimer- dingenben. A német vendéglá­tók kedvesek, figyelmesek, elő­zékenyek voltak, telve ismerke­dési készséggel. Bemutatták a négy városrész meghatározó in­tézményeit, ismeretszerzésre és kapcsolatteremtésre alternatív programokat szerveztek több szakmai területen. A gyulaiakat Stuttgartba, Ludwigsburgba vit­ték városnézésre és megtekint­hették a környék gyönyörű kas­télyait, üdülőterületeit. A pártok és a különböző szakmák képvi­selői hosszú távra szóló kapcso­latokat alapoztak meg. A Stadthalleban közösen ün­nepeltük Ditzingen várossá ala­kulásának 25. évfordulóját. Itt olvasták fel a Ditzingen—-Gyula testvérvárosi szerződést, melyet nagy tapsvihar kíséretében a két város polgármestere írt alá. Este nagyszabású kulturális rendez­vénnyel kedveskedtek a testvér- város művészeti csoportjai — a gyulaiak is ízelítőt adtak a ma­gyar népzenéből. Vasárnap a sportpályán ökumenikus isten­tiszteleten Kádár Péter ország- gyűlési képviselő, református lelkész is beszédet mondott. A sportversenyeken a két város csapatai barátságos mérkőzése­ket játszottak futball és tenisz sportágakban. Jó hangulatról a ditzingeni zeneegyesület muzsi­kusai gondoskodtak. A búcsú szavai a viszontlátást sürgették, 600 ember ölelte egy­mást, megköszönve a találko­zást. Októberben közel 300 ditzin­geni polgárt vár Gyula. Kovács Lajosné, Gyula A sportoló köszöni Már több, mint két éve egy székben ülve telnek el napjaim. Betegségem miatt ma már keve­set és csak segítséggel tudok mozogni. Sportolni...? Pedig ez az életem egy része volt. Maradt a televízió. Ott még most is szí­vesen nézem a sportközvetítése­ket. Feleségemnek és gyermeke­imnek köszönhetem, hogy megnyugodtam és békével vise­lem sorsomat. Egyhangú nap­jaimban óriási örömet jelentett, hogy sporttársaim, játszótár­saim és a Kiszöv, ahol hosszú időn keresztül segítettem a szö­vetkezeti sportmozgalmak szer­vezését, nem feledkeztek el ró­lam. Köszönöm minden ismerős és ismeretlen segítőnek, a Békés Megyei Szövetkezet minden tagjának, az Iposznak, a gyulai asztalitenisz sporttársaknak a támogatást. Én már valószínű­leg nem fogok ütőt a kezembe, de a versenyek hangulatát meg­őrzőm. Cseresznyés Zoltán, Gyula *** A gyulai sportbarátok nemré­giben jótékony célú asztalite- nisz-njérkőzéseket szerveztek, a felajánlásokat a sportolónak juttatták el. Nánási Mihály, az eleki ön- kormányzati testület képviselő­je a köztársasági megbízott me­gyei hivatalához fordult tör­vényességi vizsgálatért. Szántó István polgármester 20 százalé­kos béremelésben részesült, amiről a képviselő tudomása szerint nem rendelkezett a testü­let. A május 28-ai ülésen szóvá tette ezt. A jegyző válasza sze­rint a polgármester béremelését a hivatali dolgozókéval együtt jóváhagyta a testület. Ugyan­ezen ülésen Szántó István fel­kérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja ki az ügyet. Az eleki képviselő szerkesz­tőségünkben elmondta, nem fogadta el a bizottsági hatáskör­be utalt kivizsgálást. Időközben arról informálták, hogy a polgár- mester tavaly 13. havi bért ka­pott, amiről szintén nem tud a testület. Dr. Fáhry Károly jegyző: — Megítélésem szerint a pol­gármester béremelésénél tör­vénysértés nem történt. Ez ügyben más kérdésre a köztársa­sági megbízotti hivatal vizsgála­tának lezárása előtt nem vála­szolok... Tavaly december 22-ei kinevezésem óta a polgármester 13. havi bért nem vett fel. Az 1990. évi LVII. törvény hatodik paragrafusának második bekez­dése úgy rendelkezik, hogy: „A polgármestert minden év utolsó hónapjánban külön juttatásként megilleti egyhavi munkabére.” íme, olvassa... Szántó István polgármester: — A május 28-ai ülésen a képviselő fölvetette, térjünk vissza a polgármester és a költ­ségvetési üzem vezetőjének fi­zetésmegállapítására. Azért kértem az ügyrendi bizottság vizsgálatát, mert a pontos vá­laszhoz le kell hallgatni a mag­nófelvételt és átnézni a jegyző­könyvet. A vitás kérdések tisztá­zása a bizottság dolga. Testületi határozat szerint cselekedtem, amikor a költségvetés elfogadá­sa után a 20 százalékos béreme­lést a hivatali dolgozók, az ön­kormányzati intézmények veze­tői esetében aláírtam. A 13. havi munkabért a Békés Megyei Ta­nács Költségvetési Elszámoló Hivatala utalta ki. Különböző beszélgetéseken elmondtam, de azt nem gondoltam, hogy hiva­talosan is be kellene jelentenem. Ha tudni akarja a testület, rend­szeresen kapom-e az általa meg­állapított bért, indítványozza valaki! A megyei költségvetési el­számoló hivatal a 13. havi mun­kabér kifizetése előtt tájékoztat­ta a polgármesteri hivatalokat, hogy ez megilleti a munkavi­szonyban álló polgármestereket és .alpolgármestereket. Külön testületi állásfoglalás a társadal­mi megbízatásúaknái szüksé­ges. Testületi döntés kell azon­ban a béremeléshez. Megsza­vazták-e a képviselők a polgár­mesternek vagy emlékezetük rövid? A kérdésekre választ ad a törvényességi vizsgálat, mely­nek eredményéről beszámolunk olvasóinknak. Egy kósza hír nyomában Kiebrudalják a Kohán Képtárat? Gyulán felröppent a hír, ki akarják ebrudalni a Kohán Kép­tárat jelenlegi helyéről, a Nép­kertből. Mit tud erről Fábián Irén, a képtár vezetője? — Semmit — mondja —, az önkormányzat pártolja, mint­sem megszüntetni akarná az in­tézményt. — Honnan indulhatott a szó­beszéd? — Talán onnan, hogy nemré­giben a kulturális osztály fóru­mot rendezett a világkiállításról, s ott javasoltam, új képtárat kel­lene építeni. Légkondicionált kiállító térre, raktárra lenne szükség és a gyűjtemény látoga­tottságának is jót tenne, ha for­galmasabb helyen állna. A kép­tár épülete szűkös, a 600 fest­mény és 2500 grafika nagyrésze rejtve marad. Javasoltam, a kép­tárat fel lehetne építeni a Béke sugárút és a Körös-part keresz­teződésében lévő üres telekre, ahová valamikor városi szállo­dát terveztek, csak annak kicsi. —Az önkormányzatnak futná erre a világkiállításig? — Valamilyen bankra vagy kereskedelmi vállalkozásra gondoltam, mint beruházóra. Szerintem megérné nekik, úgyis, hogy a leendő épület má­sodik-harmadik szintje lenne a képtár, a földszint az övék ma­radna. Talán galériát is nyithat­nának. Az önkormányzat jól jár­na, mert új képtárhoz jut — a jelenlegi épületre sokat kellene költeni —, és a vállalkozó is, mert frekventált helyen kap tel­ket. — Visszatérve a kiebrudalás- ra: nem tartja elképzelhetőnek, hogy a könyvtár épületében lévő városi televíziós kábelhálózatot működtető vállalkozás, illetve a i művelődési központ igényli az épületet? — Ez ügyben sem egyik, sem másik nem keresett meg. De nem is hiszem, hogy az önkor­mányzat odaadná a képtárat, legalábbis addig nem, míg nincs helyette másik. A Kohán-élet- mű a város nagy kincse. Nemré­giben számoltam ki, 1966-ban, a művész halálakor 12 millió fo­rintra értékelték a hagyatékot. Most annyit ér, hogy a város minden lakosára 3 ezer forint érték jut. A művészi értékről nem is beszélve. Ezt valamely raktárba zárni... ilyen senkinek sem juthat eszébe! Az ünnepi könyvhéten Kosa László etnográfus (képünkön balról a második) volt a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vendége. A jeles alkalomra adták ki A magyarságtudomány kézikönyve című kötetet. Egyik szerzője Kosa László, aki az általános és a középiskolát Gyulán végezte. A találkozón a magyar civilizációt, magyarságtörténetet és kultúrát összefoglaló mű bemutatásán túl szó volt többek között Gyula építészetéről, fejlődési lehetőségeiről is. A beszélgetést Németh Csaba történész (képünkön balról), az Erkel Ferenc Múzeum megbízott igazgatója vezette. Fotó: Fazekas Ferenc Gyermeknap kilenctől kilencig Kétegyházán először rendez­tek ilyen nagyszabású gyermek­napot. A művelődési ház kezde­ményezését segítették a közös­ség intézményei, így valósulha­tott meg a mintegy 500 gyermek­nek szórakozást nyújtó prog­ram. A helyi fiatalok kalauzolták őket sportvetélkedőn, a játszó­házban, a rajzversenyen, a „Mutasd meg, mit tudsz!” vetél­kedőn és a tinidiszkóban. A leg­nagyobb sikert a „Popfesztivál és egyéb bohóságok" aratta. A gyermeknap 9-től 9-ig tar­tott, melyen mindenki megtalál­ta az érdeklődésének megfelelő szórakozást. A szervezők már a jövő évi ünnepi programon törik a fejüket. — HMV — Kétegyháza Eszbontó tarifa! Munka után elvittem négy­éves kisfiámat a fodrászhoz, május 21-én. A gyulai Béke su­gárúti szolgáltatóházban lévő férfifodrászatba mentünk. 16.30-ra értünk oda. Ketten dolgoztak az üzletben, előttünk egy fiatalember várt, de kéré­semre maga elé engedett ben­nünket. Az ablak mellett dolgo­zó szőkeség alig akarta elhinni, hogy mi következünk. Egy fin­torral elvállalt minket. Öt-hét percnyi „keserves munka" után kész is lett a frizura. Nem mon­dom, a fiam öt évvel idősebbnek nézett ki, mivel valamivel me­glocsolta, vágta, zselézte, tupí- rozta. Mindez 130 forintba ke­rült. Meg is kérdeztem, jól hal­lottam? Válasz nem érkezett. A vérnyomásom kicsit felszökött, ugyanis az én hajamért is ennyit izoktak kérni. Ez a tarifa isme­rőseim szerint is észbontó! Foroszán Pálné,Gyula „Szegény” Kétegyháza Történt Kétegyházán, hogy testületi ülés elé került a Gamesz munkájának értékelése és olyan megállapodásra jutottak a testületi tagok, hogy a Gamesz gazdasági, pénzügyi, számviteli, elszámolási és egyáltalán rentábilissá váló működéséhez a jelenleg kinevezett igazgató mellé felsőfokú végzettséggel rendelkező főkönyvelőre van szükség. Bennünket négyőnket (a pályázókat — a szerk.) kiküldtek az ülésről és „zárt ajtók mögött folyt az eszmecsere”, a közönség előtt. A „jól előkészített” napirendi pont fölött végezetül vita nyílt, melyet természetesen mi is hallottunk a hangerő miatt. Lényege az volt, hogy egyáltalán van-e szükség főkönyvelőre, felsőfokú végzettségű új munkatársra vagy sem. Ki lehet talán nevelni a meglévő állo­mányból, hiszen egyik-másik képviselő szerint a felsőfokú számvi­teli végzettség két év alatt megszerezhető. Meg kell talán kérni, sőt kötelezni a kiszemelt dolgozót: A testületi tagok egy része viszont már azt is feszegette, hogy a képesítés megszerzése minden­kinek saját érdeke, tehát a tanfolyami költséget a képzésben résztve­vőnek kell állnia. Az „illetékes” erről mit sem tud, és ha mindezt vállalja, akkor is Tisztelt Önkormányzat: hogyan lesz megoldva a pénzügyi, számviteli rend megteremtése, a Gameszhoz tartozó költ­ségvetési üzem munkáinak, vállalásainak előzetes, gazdasági szá­mításokkal történő kapacitáslekötése, utókalkulációja, rentábilis működése? A vita kapcsán felszólaló egyik testületi tag azt fejtegette — mielőtt mi sorra kerültünk volna —, hogy nevetségessé válik a testület, ha most közölnék, ránk négyőnkre nincs is szükség. Ilyen szájízzel mentünk be egyenként, holott legszívesebben behívás előtt el kellett volna mennünk magunktól, mert már mi szégyelltük ma­gunkat, hogy egyáltalán itt vagyunk, hogy idemerészkedtünk. Salamoni döntés született: amikor írják és aláírják az értesítése­ket, nem kell a négy ember szemébe nézni, nemhogy a hallgatóság tudomására hozni. Mert lehet, akkor a hallgatóságban is felvetődik az, ami bennem is: a nem átgondoltan meghirdetett álláshely hirdeté­si költségét, melyet az önkormányzat kifizetett a „nagykalapból”, befizeti-e a testület az önkormányzat számlájára? Nagy Zoltán, Mezőkovácsháza A testület hallgat... Zavaros jeleket ad az eleki kábeltévé Beadvánnyal fordult az SZDSZ eleki szervezete a helyi képviselő-testülethez: nyolc kér­dést tettek fel az eleki kábelteleví­zióval kapcsolatosan. A május 28-ai ülésen azonban nem kaptak válaszokat. — Minden képviselő megkap­ta az írást — mondta a miértre Szántó Ist\’án polgármester—, de senki sem indítványozta, hogy napirendi pontként tárgyaljuk. A testület észrevételként vette tudo­másul. Mivel a kérdések egy ko­rábbi, zárt ülés témáját érintik, ezekre csak akkor válaszolhatok, ha a képviselők a nyilvánosságra hozatal mellett döntenek. A tit­kosság feloldása után mindenki elolvashatja a könyvtárban a jegyzőkönyvet vagy kérdezhet a közmeghallgatáson. A polgármesteri hivatalban rendelkezésünkre bocsátották a május 3-ai önkormányzati ülésen hozott határozatot. Eszerint a tes­tület egyet ért a kábeltelevízió önkormányzati tulajdonba kerü­lésével, a polgármesteri hivatal a költségvetési üzem eddig végzett munkájáról benyújtott számlát a tartalékalapból 4,5 millió forint értékhatárig azonnal egyenlítse ki. A határozat rendelkezik az újabb bekötések áráról, az előfi­zetési díjakról. Továbbá: „Fel­hívja a képviselő-testület a költ­ségvetési üzemet, mint kivitele­zőt, hogy az üzembe helyezéshez szükséges engedélyeket 1991. június 30-áig szerezze be. A kép­viselő-testület megbízza a pol­gármestert, hogy ...elsősorban a költségvetési üzemmel kössön 1991. július 1-jétől az üzemelte­tésre szerződést.” A határozatban nincs semmi kivetnivaló, rendezi a kábeltele­vízió helyzetét. Igazán időszerű volt, mert olvasható, a rendszer eddig engedélyek nélkül műkö­dött. Nem ad választ viszont a helyi SZDSZ kérdéseire, hogy a beruházás, privatizálás és üzeme­lés terén mi, miért történt. Sokfé­le következtetést sugall, ha egy kábeltelevíziós rendszert zárt ülé­sen kell tárgyalni és a képviselő- testület kitartóan hallgat... Az oldalt írta és összeál­lította Szőke Margit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom