Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
GYULA ÉS KÖRNYÉKE fi&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP---------------------------------D itzingen—Gyula Aláírták a testvérvárosi szerződést 1991. június 13., csütörtök Önkényes vagy törvényes? Vizsgálják az eleki polgármester béremelését Az elmúlt évben találkozott a Baden-Würtenbejg tartománybéli Ditzingen város delegációja Gyula vezetőivel. A várost, a fogadtatást megnyerőnek találták, ám a testvérvárosi kapcsolat hivatalos beiktatására akkor még nem került sor. Az újonnan választott önkormányzati testület döntése után, sok előkészítő munka eredményeként vált lehetővé, hogy több mint 200 gyulai polgár indulhatott Németországba. Május 29-én délután 5 órakor — királyi pontossággal — érkeztek meg a magyar buszok Ditzingenbe. (A város Stuttgarttól 16 kilométerre fekszik.) A Stadthalle előtt fogadták a 24 órás utazás után is jó hangulatú gyulaiakat. Családoknál szálltunk meg, helyben és a közeli városrészekben, Hirschland- ban, Schöckingenben, Heimer- dingenben. A német vendéglátók kedvesek, figyelmesek, előzékenyek voltak, telve ismerkedési készséggel. Bemutatták a négy városrész meghatározó intézményeit, ismeretszerzésre és kapcsolatteremtésre alternatív programokat szerveztek több szakmai területen. A gyulaiakat Stuttgartba, Ludwigsburgba vitték városnézésre és megtekinthették a környék gyönyörű kastélyait, üdülőterületeit. A pártok és a különböző szakmák képviselői hosszú távra szóló kapcsolatokat alapoztak meg. A Stadthalleban közösen ünnepeltük Ditzingen várossá alakulásának 25. évfordulóját. Itt olvasták fel a Ditzingen—-Gyula testvérvárosi szerződést, melyet nagy tapsvihar kíséretében a két város polgármestere írt alá. Este nagyszabású kulturális rendezvénnyel kedveskedtek a testvér- város művészeti csoportjai — a gyulaiak is ízelítőt adtak a magyar népzenéből. Vasárnap a sportpályán ökumenikus istentiszteleten Kádár Péter ország- gyűlési képviselő, református lelkész is beszédet mondott. A sportversenyeken a két város csapatai barátságos mérkőzéseket játszottak futball és tenisz sportágakban. Jó hangulatról a ditzingeni zeneegyesület muzsikusai gondoskodtak. A búcsú szavai a viszontlátást sürgették, 600 ember ölelte egymást, megköszönve a találkozást. Októberben közel 300 ditzingeni polgárt vár Gyula. Kovács Lajosné, Gyula A sportoló köszöni Már több, mint két éve egy székben ülve telnek el napjaim. Betegségem miatt ma már keveset és csak segítséggel tudok mozogni. Sportolni...? Pedig ez az életem egy része volt. Maradt a televízió. Ott még most is szívesen nézem a sportközvetítéseket. Feleségemnek és gyermekeimnek köszönhetem, hogy megnyugodtam és békével viselem sorsomat. Egyhangú napjaimban óriási örömet jelentett, hogy sporttársaim, játszótársaim és a Kiszöv, ahol hosszú időn keresztül segítettem a szövetkezeti sportmozgalmak szervezését, nem feledkeztek el rólam. Köszönöm minden ismerős és ismeretlen segítőnek, a Békés Megyei Szövetkezet minden tagjának, az Iposznak, a gyulai asztalitenisz sporttársaknak a támogatást. Én már valószínűleg nem fogok ütőt a kezembe, de a versenyek hangulatát megőrzőm. Cseresznyés Zoltán, Gyula *** A gyulai sportbarátok nemrégiben jótékony célú asztalite- nisz-njérkőzéseket szerveztek, a felajánlásokat a sportolónak juttatták el. Nánási Mihály, az eleki ön- kormányzati testület képviselője a köztársasági megbízott megyei hivatalához fordult törvényességi vizsgálatért. Szántó István polgármester 20 százalékos béremelésben részesült, amiről a képviselő tudomása szerint nem rendelkezett a testület. A május 28-ai ülésen szóvá tette ezt. A jegyző válasza szerint a polgármester béremelését a hivatali dolgozókéval együtt jóváhagyta a testület. Ugyanezen ülésen Szántó István felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja ki az ügyet. Az eleki képviselő szerkesztőségünkben elmondta, nem fogadta el a bizottsági hatáskörbe utalt kivizsgálást. Időközben arról informálták, hogy a polgár- mester tavaly 13. havi bért kapott, amiről szintén nem tud a testület. Dr. Fáhry Károly jegyző: — Megítélésem szerint a polgármester béremelésénél törvénysértés nem történt. Ez ügyben más kérdésre a köztársasági megbízotti hivatal vizsgálatának lezárása előtt nem válaszolok... Tavaly december 22-ei kinevezésem óta a polgármester 13. havi bért nem vett fel. Az 1990. évi LVII. törvény hatodik paragrafusának második bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „A polgármestert minden év utolsó hónapjánban külön juttatásként megilleti egyhavi munkabére.” íme, olvassa... Szántó István polgármester: — A május 28-ai ülésen a képviselő fölvetette, térjünk vissza a polgármester és a költségvetési üzem vezetőjének fizetésmegállapítására. Azért kértem az ügyrendi bizottság vizsgálatát, mert a pontos válaszhoz le kell hallgatni a magnófelvételt és átnézni a jegyzőkönyvet. A vitás kérdések tisztázása a bizottság dolga. Testületi határozat szerint cselekedtem, amikor a költségvetés elfogadása után a 20 százalékos béremelést a hivatali dolgozók, az önkormányzati intézmények vezetői esetében aláírtam. A 13. havi munkabért a Békés Megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatala utalta ki. Különböző beszélgetéseken elmondtam, de azt nem gondoltam, hogy hivatalosan is be kellene jelentenem. Ha tudni akarja a testület, rendszeresen kapom-e az általa megállapított bért, indítványozza valaki! A megyei költségvetési elszámoló hivatal a 13. havi munkabér kifizetése előtt tájékoztatta a polgármesteri hivatalokat, hogy ez megilleti a munkaviszonyban álló polgármestereket és .alpolgármestereket. Külön testületi állásfoglalás a társadalmi megbízatásúaknái szükséges. Testületi döntés kell azonban a béremeléshez. Megszavazták-e a képviselők a polgármesternek vagy emlékezetük rövid? A kérdésekre választ ad a törvényességi vizsgálat, melynek eredményéről beszámolunk olvasóinknak. Egy kósza hír nyomában Kiebrudalják a Kohán Képtárat? Gyulán felröppent a hír, ki akarják ebrudalni a Kohán Képtárat jelenlegi helyéről, a Népkertből. Mit tud erről Fábián Irén, a képtár vezetője? — Semmit — mondja —, az önkormányzat pártolja, mintsem megszüntetni akarná az intézményt. — Honnan indulhatott a szóbeszéd? — Talán onnan, hogy nemrégiben a kulturális osztály fórumot rendezett a világkiállításról, s ott javasoltam, új képtárat kellene építeni. Légkondicionált kiállító térre, raktárra lenne szükség és a gyűjtemény látogatottságának is jót tenne, ha forgalmasabb helyen állna. A képtár épülete szűkös, a 600 festmény és 2500 grafika nagyrésze rejtve marad. Javasoltam, a képtárat fel lehetne építeni a Béke sugárút és a Körös-part kereszteződésében lévő üres telekre, ahová valamikor városi szállodát terveztek, csak annak kicsi. —Az önkormányzatnak futná erre a világkiállításig? — Valamilyen bankra vagy kereskedelmi vállalkozásra gondoltam, mint beruházóra. Szerintem megérné nekik, úgyis, hogy a leendő épület második-harmadik szintje lenne a képtár, a földszint az övék maradna. Talán galériát is nyithatnának. Az önkormányzat jól járna, mert új képtárhoz jut — a jelenlegi épületre sokat kellene költeni —, és a vállalkozó is, mert frekventált helyen kap telket. — Visszatérve a kiebrudalás- ra: nem tartja elképzelhetőnek, hogy a könyvtár épületében lévő városi televíziós kábelhálózatot működtető vállalkozás, illetve a i művelődési központ igényli az épületet? — Ez ügyben sem egyik, sem másik nem keresett meg. De nem is hiszem, hogy az önkormányzat odaadná a képtárat, legalábbis addig nem, míg nincs helyette másik. A Kohán-élet- mű a város nagy kincse. Nemrégiben számoltam ki, 1966-ban, a művész halálakor 12 millió forintra értékelték a hagyatékot. Most annyit ér, hogy a város minden lakosára 3 ezer forint érték jut. A művészi értékről nem is beszélve. Ezt valamely raktárba zárni... ilyen senkinek sem juthat eszébe! Az ünnepi könyvhéten Kosa László etnográfus (képünkön balról a második) volt a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vendége. A jeles alkalomra adták ki A magyarságtudomány kézikönyve című kötetet. Egyik szerzője Kosa László, aki az általános és a középiskolát Gyulán végezte. A találkozón a magyar civilizációt, magyarságtörténetet és kultúrát összefoglaló mű bemutatásán túl szó volt többek között Gyula építészetéről, fejlődési lehetőségeiről is. A beszélgetést Németh Csaba történész (képünkön balról), az Erkel Ferenc Múzeum megbízott igazgatója vezette. Fotó: Fazekas Ferenc Gyermeknap kilenctől kilencig Kétegyházán először rendeztek ilyen nagyszabású gyermeknapot. A művelődési ház kezdeményezését segítették a közösség intézményei, így valósulhatott meg a mintegy 500 gyermeknek szórakozást nyújtó program. A helyi fiatalok kalauzolták őket sportvetélkedőn, a játszóházban, a rajzversenyen, a „Mutasd meg, mit tudsz!” vetélkedőn és a tinidiszkóban. A legnagyobb sikert a „Popfesztivál és egyéb bohóságok" aratta. A gyermeknap 9-től 9-ig tartott, melyen mindenki megtalálta az érdeklődésének megfelelő szórakozást. A szervezők már a jövő évi ünnepi programon törik a fejüket. — HMV — Kétegyháza Eszbontó tarifa! Munka után elvittem négyéves kisfiámat a fodrászhoz, május 21-én. A gyulai Béke sugárúti szolgáltatóházban lévő férfifodrászatba mentünk. 16.30-ra értünk oda. Ketten dolgoztak az üzletben, előttünk egy fiatalember várt, de kérésemre maga elé engedett bennünket. Az ablak mellett dolgozó szőkeség alig akarta elhinni, hogy mi következünk. Egy fintorral elvállalt minket. Öt-hét percnyi „keserves munka" után kész is lett a frizura. Nem mondom, a fiam öt évvel idősebbnek nézett ki, mivel valamivel meglocsolta, vágta, zselézte, tupí- rozta. Mindez 130 forintba került. Meg is kérdeztem, jól hallottam? Válasz nem érkezett. A vérnyomásom kicsit felszökött, ugyanis az én hajamért is ennyit izoktak kérni. Ez a tarifa ismerőseim szerint is észbontó! Foroszán Pálné,Gyula „Szegény” Kétegyháza Történt Kétegyházán, hogy testületi ülés elé került a Gamesz munkájának értékelése és olyan megállapodásra jutottak a testületi tagok, hogy a Gamesz gazdasági, pénzügyi, számviteli, elszámolási és egyáltalán rentábilissá váló működéséhez a jelenleg kinevezett igazgató mellé felsőfokú végzettséggel rendelkező főkönyvelőre van szükség. Bennünket négyőnket (a pályázókat — a szerk.) kiküldtek az ülésről és „zárt ajtók mögött folyt az eszmecsere”, a közönség előtt. A „jól előkészített” napirendi pont fölött végezetül vita nyílt, melyet természetesen mi is hallottunk a hangerő miatt. Lényege az volt, hogy egyáltalán van-e szükség főkönyvelőre, felsőfokú végzettségű új munkatársra vagy sem. Ki lehet talán nevelni a meglévő állományból, hiszen egyik-másik képviselő szerint a felsőfokú számviteli végzettség két év alatt megszerezhető. Meg kell talán kérni, sőt kötelezni a kiszemelt dolgozót: A testületi tagok egy része viszont már azt is feszegette, hogy a képesítés megszerzése mindenkinek saját érdeke, tehát a tanfolyami költséget a képzésben résztvevőnek kell állnia. Az „illetékes” erről mit sem tud, és ha mindezt vállalja, akkor is Tisztelt Önkormányzat: hogyan lesz megoldva a pénzügyi, számviteli rend megteremtése, a Gameszhoz tartozó költségvetési üzem munkáinak, vállalásainak előzetes, gazdasági számításokkal történő kapacitáslekötése, utókalkulációja, rentábilis működése? A vita kapcsán felszólaló egyik testületi tag azt fejtegette — mielőtt mi sorra kerültünk volna —, hogy nevetségessé válik a testület, ha most közölnék, ránk négyőnkre nincs is szükség. Ilyen szájízzel mentünk be egyenként, holott legszívesebben behívás előtt el kellett volna mennünk magunktól, mert már mi szégyelltük magunkat, hogy egyáltalán itt vagyunk, hogy idemerészkedtünk. Salamoni döntés született: amikor írják és aláírják az értesítéseket, nem kell a négy ember szemébe nézni, nemhogy a hallgatóság tudomására hozni. Mert lehet, akkor a hallgatóságban is felvetődik az, ami bennem is: a nem átgondoltan meghirdetett álláshely hirdetési költségét, melyet az önkormányzat kifizetett a „nagykalapból”, befizeti-e a testület az önkormányzat számlájára? Nagy Zoltán, Mezőkovácsháza A testület hallgat... Zavaros jeleket ad az eleki kábeltévé Beadvánnyal fordult az SZDSZ eleki szervezete a helyi képviselő-testülethez: nyolc kérdést tettek fel az eleki kábeltelevízióval kapcsolatosan. A május 28-ai ülésen azonban nem kaptak válaszokat. — Minden képviselő megkapta az írást — mondta a miértre Szántó Ist\’án polgármester—, de senki sem indítványozta, hogy napirendi pontként tárgyaljuk. A testület észrevételként vette tudomásul. Mivel a kérdések egy korábbi, zárt ülés témáját érintik, ezekre csak akkor válaszolhatok, ha a képviselők a nyilvánosságra hozatal mellett döntenek. A titkosság feloldása után mindenki elolvashatja a könyvtárban a jegyzőkönyvet vagy kérdezhet a közmeghallgatáson. A polgármesteri hivatalban rendelkezésünkre bocsátották a május 3-ai önkormányzati ülésen hozott határozatot. Eszerint a testület egyet ért a kábeltelevízió önkormányzati tulajdonba kerülésével, a polgármesteri hivatal a költségvetési üzem eddig végzett munkájáról benyújtott számlát a tartalékalapból 4,5 millió forint értékhatárig azonnal egyenlítse ki. A határozat rendelkezik az újabb bekötések áráról, az előfizetési díjakról. Továbbá: „Felhívja a képviselő-testület a költségvetési üzemet, mint kivitelezőt, hogy az üzembe helyezéshez szükséges engedélyeket 1991. június 30-áig szerezze be. A képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy ...elsősorban a költségvetési üzemmel kössön 1991. július 1-jétől az üzemeltetésre szerződést.” A határozatban nincs semmi kivetnivaló, rendezi a kábeltelevízió helyzetét. Igazán időszerű volt, mert olvasható, a rendszer eddig engedélyek nélkül működött. Nem ad választ viszont a helyi SZDSZ kérdéseire, hogy a beruházás, privatizálás és üzemelés terén mi, miért történt. Sokféle következtetést sugall, ha egy kábeltelevíziós rendszert zárt ülésen kell tárgyalni és a képviselő- testület kitartóan hallgat... Az oldalt írta és összeállította Szőke Margit.
