Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

1991. június 12., szerda © Az oslói Európa-konferenciáról: Legyen igazi kontinensfórum! A norvég fővárosban rendezték meg azt a négy­napos tanácskozást, amelyre a kontinens 28 orszá­gából érkeztek magasrangú sportvezetők. A X. Eu­rópa Sportkonferencia munkájában csaknem 300 küldött és megfigyelő vett részt, így Magyarország képviseletében Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke is. A napirendi pontok közül az egyik legfontosabb a doppingkérdés volt. A tanácskozás résztvevői felhí­vásukban az ezzel kapcsolatos vizsgálatok követke­zetes elvégzését sürgették minden jelentősebb ver­senyen. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy a tesz­teket azonos elvek szerint, egységes rendszer alap­ján végezzék el szerte Európában. A küldöttek kritikus megállapítása szerint a jelenlegi dopping- programot súlyos hiányosságok jellemzik. SPORT Olimpiai érdemrenddel kitüntetve... Tiszta erkölccsel, szabad szellemben A legutóbbi hasonló konfe­rencia idején, 1989-ben, még nem kerültek napirendre a kö- zép-kelet-európai politikai vál­tozások, így a kontinens új hely­zetéről is Oslóban ejtettek szót. Nyikolaj Ruszak, a szovjet sporthivatal, egyben a szovjet delegáció vezetője előadásában elmondta: hazája sportélete mostanában kezd megszabadul­ni az elmúlt évtizedekben érez­hető ideológiai befolyásoktól. A küldöttek egyetértettek abban, hogy az európai sportkonferen­ciának valódi fórummá kell vál­nia a kontinens sportjának fejlő­dése érdekében. A konferencia keretében működő munkacsoportok töb­bek között olyan témákat vitat­tak meg a négy nap során, mint a nemek egyenjogúsága a sport­ban, az ifjúság sportja, Európa és a változó világ. A következő tanácskozásnak 1993-ban Pozsony ad otthont. Gallov Rezső így értékelte az oslói konferenciát: — A X. Európai Sportkonfe­rencia leglényegesebb eredmé­nyének tekinthető annak a szán­déknak a kifejezése, hogy ez a szervezet mind meghatározóbb szerepet kíván játszani az átala­kulóban lévő Európa sportéleté­ben. Ez az elhatározottság tük­röződött a tanácskozás mindhá­rom napjának munkájában és természetszerűen a munkát ösz- szegező záróközleményben is. Ennek értelmében a szervezet irányítását korábban ellátó — úgynevezett — koordináló bi­zottság helyébe egy hatéko­nyabbnak ígérkező végrehajtó bizottság alakult, amelynek a tagjai a következő országok képviselői: Ausztria, Cseh és Szlovák Köztársaság, Finnor­szág, Németország, Hollandia, Norvégia, Szovjetunió, Spa­nyolország és Svájc. Az európai sportkonferencia tevékenysége a jövőben négy munkacsoport­ban összpontosul. Ezek a követ­kezők: Nők a sportban, Az iijú- ság Európa sportjában, Európa és a változó világ, valamint Eu­rópa sportfejlődésének támoga­tása. Az említett négy munkacso­port közül Magyarország kettő­ben érdekelt, az iíjúság európai sportját és a sportfejlesztés elő­segítését célzó csoportban fejti majd ki tevékenységét. Magyar kezdeményezésre a konferencia úgy döntött, hogy 1995-ben Ausztria és Magyar- ország közösen ad otthont a nagyszabású európai sportfó­rumnak Bécsben, illetve Buda­pesten. Ez lesz az első, a két or­szág által közösen lebonyolított Európa Sportkonferencia. Az ötlet Oslóban nyomban népsze­rűvé vált, hiszen Finnország és Svédország is bejelentette kö­zös szándékát, hogy 1997-ben ugyanilyen módon kivánják megrendezni az eseményt. Orvosival 99 éves is jöhet... Ugorhat, „utazhat” Máig emlékszem arra a mate­matikaórára, amikor egyik taná­runk először kihirdette: az MHSZ klubja vár bennünket repülni, ejtőernyőzni. Bárki je­lentkezhet, sikeres orvosi vizs­ga után jöhet az elméleti, majd a gyakorlati kiképzés. A rátermet­tebbek tavasszal akár már egye­dül is repülhetnek vitorlázóval. Azóta igencsak megváltozott a világ, momentán már MHSZ sincs — de vannak vállalkozók, lévén nem csupán a számítás- technika, a butik jelenti az egye­düli üzletet... Ezért aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy Tí­már Vince, az Aero kft. munka­társa egy felhívással állított be: —Alapfokú ejtőernyős tanfo­lyamot indítunk június 15-étől, amelyre igazán kevés a megkö­tés. Tizenöt és 99 éves életkor között bárki jelentkezhet, amennyiben az orvosok alkal­masnak találják. Tartunk egy kis felvételi tesztet is, mert az er­nyőzéshez elengedhetetlen bizo­nyos mozgáskoordinációs kész­ség. Például tudni kell legalább öt egészséges bukfencet csinálni egy nyolcméteres ponyván, vagy maximum 25 másodperc alatt teljesíteni száz métert. — Mennyi idő alatt jut el a vállalkozó kedvű páciens a gép ajtajáig? — Két hétvégén. Ondrejcsik Mihály oktató kollegámmal ga­rantáljuk, hogy akkorra kelle­mesen tud utazni, ahogy a sport­ág bennfentesei az ugrás utáni lebegést hívják. Tímár Vince ígéretében alig­hanem nyugodtan hihetünk, hi­szen eleddig nem kevesebb, mint 5285 alkalommal ért sike­resen földet, nála hazánkban mindössze öten dicsekedhetnek hasonló bravúrral. Annyit azonban még illik hozzátenni a beszélgetés végén a hallottakhoz, hogy immár nem a hazafias nevelés égisze alatt zajlik a képzés. Ha valaki be akarja bizonyítani önmagának bátorságát, fizetnie kell érte. Bizonyosra vesszük, így is so­kan érdeklődnek majd a nem akármilyen sportélményt nyújtó kedvteléshez. F.I. Békéscsaba: Újra focikollégium Tavaly nem kevesebb, mint 26 te­lepülésről képviseltette magát „foci- kollégista" azon az egyhetes, bentla­kásos képzésen, melyet a megyei szakszövetség szervezett — nagy si­kerrel! A százhat fiatal közül most is sokan visszatérnek a táborba, lévén most, június 17-én újra tábomyitás lesz. Mint Tóth Márton főszervező elmondta, az idén 123-an jelentkez­tek az önköltséges táborba, amely — túl szakmai értékén — a szövetség vállalkozásaként is felfogható, bár igen minimális haszonnal. Az igazi haszon egyértelműen az lebet, hogy sok tehetségnek kínál továbbfejlődé­si alkalmat a színes programokat sem nélkülöző hat nap. A gverckeket Ondrik István, Szűcs Ferenc, Ma- rosv olgy i Károly, Belteki János, Sze­les István és Szombati György pallé­rozza majd. ^ Hányszor mondjuk az élet­ben: „kár, hogy csak most gon­doltunk erre...” amikor már késő. Amikor már hiába az elis­merés, nem örülhet a kitüntetett, s legfeljebb a családja mondhat köszönetét érte. A Magyar Olimpiai Bizottság újjáalakulá­sa óta sokat fáradozik azon, hogy a magyar sport kiválósá­gait — elsősorban erkölcsileg — elismerje, példaként állítsa a szurkolók, a sporttársadalom elé. Számos olyan rendezvényt tartottak az elmúlt hónapokban, amelyen olimpiai, világ- és Eu- rópa-bajnokokat tüntettek ki, máskor „csak” egy kellemes baráti találkozóra hívták meg a régi nagyokat. Az eddigi legje­lentősebb kezdeményezés a Halhatatlanok klubjának meg­alakítása, s ezt követte nemrégi­ben az Olimpiai Érdemrend át­adása. Első alkalommal öten ré­A Nemzetközi Amatőr Atlé­tikai Szövetség (IAAF) római irodájához levelet juttatott el F. W. de Klerk, Dél-Afrikaelnöke, amelyben reményét fejezi ki aziránt, hogy országának atlétái mihamarább visszatérhetnek a nemzetközi versenyekre. Az elnök egyúttal írásban is meg­erősítette azt a szándékát, hogy az eddig apartheid politikájáról híres — vagy inkább hírhedt — Dél-Afrikában eltökélt célja a fajüldözést szentesítő minden­féle törvény hatálytalanítása, egyszóval annak a feltételnek a teljesítése, amelyhez az IAAF Dél-Afrika jogainak visszaadá­sát kötötte. Mint ismeretes, az IAAF Dél- Afrika 1976-ban felfüggesztett státuszával augusztus 20-án a nemzetközi szövetség tokiói kongresszusán foglalkozik, azaz a 3. szabadtéri világbaj­nokság előestéjén. Itt dől el, hogy a dél-afrikaiak már ezen a versenyen csatlakozhatnak-e a szesültek az elismerésben: Ge- revich Aladár, dr. Csanádi Ár­pád, Rajki Béla, KoltaiJenő és a Testnevelési Egyetem kollektí­vája. Akkor még csak a Nemzet­közi Olimpai Bizottság néhai programigazgatója, Csanádi doktor kapta posztumuszként a díszes érmet. Mint ismert, né­hány nappal a kitüntetés után tá­vozott az élők sorából a magyar sport egyik legnagyobb alakja, a hétszeres olimpiai vívóbajnok, Gerevich Aladár. Örök érvényű is lehet azonban, amit az elisme­résben részesültek nevében dr. Istvánfi Csaba, a TF rektora mondott: ,Az érdemrend első viselői egész életükben az olim­piai eszmét szolgálták. Mi is ez az eszme? Röviden talán úgy jel­lemezhetjük, hogy az ókori antik testkultúrának az öröksége, ha­gyománya, amelyik nevelési cél­jául a tiszta erkölcsű, a szabad nemzetközi mezőnyhöz, vagy újabb hónapokig várakozniuk kell. De Klerk elnök levelének kézhez vétele után Primo Ne- biolo, az IAAF első embere ki­jelentette: — A levél tartalmát rendkívül fontosnak minősítem, amely arra enged következtetni, hogy a dél-afrikai kérdésben igen kö­zeli a pozitív megoldás. Amit az IAAF még csak fon­tolgat, azt, ha feltételes formá­ban, de már megszavazta Dél- Afrikának az Afrikai Amatőr At­létikai Szövetség, a CAAA Mint azt a szövetség elnöke, Lamine Diack bejelentette, Dél-Afrikát úgynevezett ideiglenes jogokkal csatlakoztatták a CAAA kötelé­kéhez, s ettől á lehetőségtől a megindult pozitív folyamatok felgyorsulását várják. A sport­vezető hozzátette: — A jövőben csak egy olyan dél-afrikai atlétikai szövetség­gel vagyunk lutjlandóakfolytat­szellemű, az egészséges, szép testű embereszmény megterem­tését látta célként maga előtt. Aki teljesítményre törekszik, versenyen méri meg erejét és társaival, környezetével béké­ben kíván élni. A Magyar Test- nevelési Egyetem, amelyen megalakulásától, 1925-től nap­jainkig mintegy félszáz olimpiai bajnok tanult, s szerzett diplo­mát—szintén ezt a nemes neve­lési célt tűzte zászlajára, és úgy gondolom, a MOB ennek elis­meréseként részesített valamen­nyiünket ebben a csodálatos ér­demrendben.’’ Képünkön Szalai József, a Magyar Olimpiai Bizottság tisz­teletbeli tagja, az 1892-ben szü­letett egykori kiváló tornász, Szalai Józsi bácsi gratulál egy „ifjú” kitüntetettnek, Koltai Jenő atléta mesteredzőnek. ni tárgyalásokat, amely a faji megkülönböztetés minden jelé­től és formájától megszabadult, s amely minden dél-afrikainak egyenlő jogokat biztosít. Remél­jük, hogy a CAAA mostani dön­tése katalizátorként hat majd, s más sportágakban is pozitív változásokat eredményez. Mindehhez csak annyit: nem kétséges, hogy előbb utóbb meg fog felelni azoknak a feltételeknek a Dél-Afrikai Köztársaság, amelynek alap­ján ismét a sportolók legna­gyobb családjához, az olimpai mozgalomhoz tartozik majd. Ezzel kapcsolatban azon­ban nemrégiben Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpai Bizott- ság tagja a következőket fűzte: — Személyes véleményemet mondom, amikor azt tanácso­lom: egyelőre nem sietném el a magyar sportági szakszövetsé­gek, klubok, szakosztályok ré­széról a közvetlen kapcsolatfel­vételt az afrikai országgal Mobil-reklám a Váci utcában (F.) Napirenden Dél-Afrika Augusztus 20-án eldőlhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom