Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04-05 / 103. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 4—5., szombat—vasárnap © fl hivatal új épülete felépül, újságunk a földbe kerül (Folytatás az 1. oldalról) Az avatáson földbe kerül (speciális urnában az utókor számára is megőrizve az lí)91-es eseményt) a város címertervezete, a Békés Megyei Hírlap és az Orosházi Napló mai száma. * * * Az első postajáratok egyike (Szentes—Arad—Nagyszombat) Orosházán át közlekedett. A száguldó kétvagy négy-„lóerős" postakocsik kora azonban lejárt, mint ahogy eltelt az idő az orosházi, régi postahivatal felett is, amelyet a Magyar Királyi Posta 1907. október 22-én vett bérbe, évi 3200 koronáért a helyi takarék- szövetkezettől. 1950-ben a városi tanács a beregi raktárhelyiséget, 1951-ben a Pintér-üzlethelyiséget adta át a postának, így alakult ki a hivatal — jelenleg is tapasztalható — kettéosztottsága. Ebből adódóan, a nagykapu mellett lévő két bejárat éppen elég bosszúságot okoz a tájékozatlan ügyfeleknek. Az 1-es számú szűk felvételi terem ugyanis túlzsúfolt, csúcsidőben egymást tapossák a telefonálók, az újságot vásárlók, a pénzt befizetők stb. A másik oldal viszont — a reggeli órákat kivéve — kihasználatlan. S hogy azt a bizonyos aládúcolt nagykaput se hagyjuk ki a sorból: nos, amíg a hivatalnak ez volt az egyetlen, gépkocsik számára is alkalmas bejárata, addig bizony előfordult, hogy a méretei miatt kinnrekedt jármüvek rakományát az utcán kezelték a postások. Ha valamivel nem dicsekedhetnek az orosháziak, akkor ez a posta ! Tizenöt éve annak, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai épületet életveszélyessé nyilvánították. Az ideiglenes tol- dozgatásokkal-foldozgatá- sokkal a süllyedést nem tudták megállítani. Salétromos, vizes, alap .nélküli falak, a málló vakolat, a derékvastagságú gerendák ma sem keltenék bizalmat sem az itt dolgozók, sem a postára igyekvők körében. Csoda-e, hogy mindenki várja már az az új, korszerű hivatal birtokbavételét?! Csete Ilona Fotó: Fazekas Ferenc Két édesanya tizenegy katonai esküje Anyák napja alkalmából a több fiúgyermeket nevelt édesanyáknak emléklappal fejezte ki- tiszteletét a Magyar Honvédség parancsnoka. Az emléklapokat bensőséges ünnepség keretében tegnap adta át Csepregi Péter, a Békés Megyei Hadkiegészítő parancsnoka az oká- nvi özv. Pesti Imrénének és a békéssámsoni Kovács Jó- zsefnénak. Pesti Imréné tíz évig „állt kapcsolatban” a sereggel, hiszen öt fia szolgált Nagykanizsától Pestig az ország különböző részein. — Bár családunkban a katonai eskü szinte már megszokott ceremóniává vált, mégis könnyes szemmel tértünk mindig haza. Otthon aztán állandóan a postást kémleltük, hét végén pedig az ismerős kapucs’apódásra vártunk — emlékszik vissza az asszony. — Gondolom, ön a csomagkészítés titkait és a katonaság rendre szoktató hatásait is jól megismerte. — A fiaim rajongtak a süteményért, így többnyire azzal pakoltam tele a csomagot. A rendre tanításról inkább ne beszéljünk, mert amikor hazajöttek a srácok szabadságra, többnyire ott maradt a ruha, ahol leesett róluk. — Én azért ilyen szempontból éreztem a laktanyai fegyelem előnyeit, ugyanis a fiúk jobban ügyeltek leszerelésük után a rendre, mint addig — veszi át a szót Kovács Józsefné, akinek hat fia vonult be. — Persze ezt az előnyt szívesen elcseréltem volna arra, hogy a gyerekeim mellettem legyenek a katonaidő alatt is. Sokszor megsirattam őket, és mindig azért imádkoztam, hogy , semmi bajuk ne történjen. Ny. L>. Mindszenty és a protestánsok „Legyen ez a szentbeszéd a temetés napján lelki csokor mindazon protestáns testvéreinknek, akik a prímás tisztelői, Magyarországon követői voltak, s azok ma is. B. G.” — ezen ajánlással juttatta el közzétételre lapunkhoz egy római katolikus egyházi személyiség Mindszenty József a Keletoldali Református-Evangélikus Egyház közös fogadásán elhangzott szavait, mégpedig a hercegprímás „Hirdettem az Igét” című könyvéből idézve. Íme a részlet: Cleveland; Az Első Magyar Evangélikus templomban, 1974. május 26. "Nagy tiszteletű lelkész urak, keresztény magyar véreim! Hálásan köszönöm a kedves, meleg üdvözleteket és örülök, hogy ilyen szép számmal vannak együtt az Isten házában. Azért jöttem járni a világrészeket, hogy találkozzam az én keresztény magyar véreimmel. Egyik szónokunk említette Bocskay Istvánnak a korát és emlékét. Bocskay István egyik élenálló a magyar szabadság- harcosok között. Az ö eredeti szándéka az volt, hogy a két világhatalom között a kisebb magyar nemzet meg tudjon élni. Ezért kezdette meg küzdelmét és az volt a számítása, hogy a két világhatalomból egyiket is és a másikat is felhasználja a magyarság erejének pótlására. Bocskay korán fejezte be életét. A történelem megállapítása az, hogy ő a magyarság megállásának a feladatát igyekezett megoldani egy nehéz történelmi helyzetben. Ami harc és küzdelem volt a katolikus egyház és a keresztény egyházak között, az mai visszatekintéssel fájdalmas. Nem örülünk ennek a küzdelemnek, de felajz- zuk a lelkünket arra, hogy a mostani, mindent meghaladó történelmi válságban csak egyben versenyezzünk; a keresztény hitben való megmaradásban és tántoríthatatlan hűségben a magyar hazához. Persze hűség nem ehhez a mai rendszerhez, ami most otthon van, hanem hűséges munka a történelmi Magyarország egységéért, megállásáért és függetlenségéért. Ebben a gondolatban erősítsük a magyar tábort hitben és nemzeti érzésben. Ezért jöttem ide és ha kegyetek kívánják, szívesen adom áldásomat.-' Csökken az inllácíi növekedésének üteme Márciusban a fogyasztói árszínvonal 3,5 százalékkal haladta meg az előző havit. A növekedés kisebb, mint januárban (7,5 százalék) és februárban (4,4 százalék), a jelentős mértékű központi áremelések hónapjaiban volt — közölték az MTI kérdésére a Központi Statisztikai Hivatalban. Márciusban az élelmiszerek árszínvonala — a különböző • cikkek árainak emelkedése és egyidejűleg a húsárak csökkenése miatt — februárhoz képest alig változott. A többi termékcsoport árszínvonala 1-3 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké — a helyi közlekedési díjak, a tv-előfizetési díj, a járműjavítás, a testápolási szolgáltatások árainak emelkedése miatt — 11-12 százalékkal volt magasabb a februárinál. Az elmúlt év márciusához képest az árak 34,6 százalék-- kai növekedtek. Az átlagosnál kisebb az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a ruházkodási cikkek utolsó 12 havi drágulása. Az átlagosnál nagyobb az áremelkedés az egyéb iparcikkek (köztük üzemanyagok), a szolgáltatások és a háztartási energia esetében. Vendégkommentár Szociális nyomás alatt Vendéglőben, sörözőben, fehér asztalnál jókat lehet azon füstölögni, hogy egyre többe kerülnek nekünk az állami hivatalnokok. Á kedveszegett társalgásokról természetesen a politikusok is tudnak. S elméletileg szívesen foglalkoznak az ötlettel, hogy miként lehet , spórolni a közéleti szolgálatok terén. A gyakorlatban i persze egyáltalán nem olyan egyszerű a dolog: hiszen a j sok törvény mindegyike, amelyet a parlamentünk elfogad, minden egyes rendelet, amely a minisztériumból jön, újabb és újabb állami feladatot jelent. És munkahelyet biztosít egyre több hivatalnoknak. Több hivatalnok kell még akkor is, ha a kormányzat a korszerűsítés során számítógépeket szerez be, mert ebben az esetben a gépesítés kapacitásával párhuzamosan, ugrásszerűen megszaporodnak a kérdések. Azt a tényt, hogy takarékoskodni kell, és az állami feladatok megnyirbálása nehéz ügy, ott hangsúlyozzák leginkább, ahol ez legkevésbé tűnik fel. Például szociális téren: itt az állami irányítás igazán sok teendőt átruházott már magánegyesületekre. Ezek kétségtelenül hatékonyabbak, rugalmasabbak, munkatársaik legalább annyira érdekeltek az ügyben, mint az állami hivatalnokok. Vállalkozó kedvüket, jóindulatukat azonban (szociális tevékenységüket nem lehet fogadóórákba sűríteni) szívesen kihasználják: a hivatalnokká válás biztonsága helyett (vagy legalábbis munka- szerződések megkötése helyett) gyakran csak alkalmi, vállalkozási szerződéseket ajánlanak. A szociális egyesületek — már csak azért is. mert költségvetésükkel az állami könnyebben manőverezhet — mint munkaadók, kevéssé „szociálisak". Az állami teendők hasonló „privatizációja” van kilátásban a környezetvédelem terén, és a központi statisztikai hivatalban is. Ahelyett, hogy munkatársainak rendes munkakörülményeket teremtene, az állam szociális nyomást gyakorol rájuk. Conrad Seidl Memzetközi tiidőgyógyászülés Tudományos ülést rendez Gyulán, az Erkel Hotel Gyógyüdülőben a Korányi Frigyes Tüdőgyógyász Társaság a hét végén. A klinikai légzéséllettani és az epidemiológiai-gondozási szekcióik a légzésfunkciós vizsgálatok jelentőségét vitatják meg a krónikus Obstruktiv (dugulásos) tüdőbetegségek felderítésében, gondozásában és a fizikai teljesítőképesség megítélésében. Az ülés céljairól dr. Kásj Gyulát, a gyulai József Attila Tüdőkórház főorvosát, az epidemiológiai-gondozási szekció elnökét kérdeztük. — Magyarországon a légzőszervi .megbetegedések a halálokok sorában a negyedik helyet foglalják el — mondta. — Ez társadalmi méretű gondokat okoz (keresőképtelenség. rokkantság). A kérdés ma már nem a fertőzőképesség, hanem az, hogy a gümőkór ismét szociális betegséggé vált. Vagyis a társadalom perifériájára szorult lakosság között üti fel a fejét, a betegek önhibájukból, vagy nem emiatt, de elmennek a gyógyulás esélye mellett. A gümőkór pedig teljes mértékben gyógyítható. — A tuberkulózis után van-e újabb népbetegség? — A civilizációs ártalmak szaporodásával világszerte tömegesen jelentkeznek a tüdő úgynevezett aspecifikus megbetegedései, elsősorban a KALB, (krónikus aspecifikus légzőszervi betegség) csoport. Közös jellemzőjük az időleges, vagy végleges hörgőeldugulás. Felderítésükben a röntgen alig, vagy egyáltalán nem játszik szerepet. — Ha nem röntgenjellel, akkor hogyan mutatható ki a betegség? — A vizsgáló eljárások egyik legalapvetőbb módja a légzésfunkciós diagnosztika. Ezért is érezte fontosnak a Korányi Frigyes Tüdőgyógyász Társaság két szekciója, hogy a kérdéskört áttekintse, és együttes gondolkodással fogódzókat próbáljon adni. rögzíteni. Elmondanám még hogy a már szinte külön tudománynak is beillő légzésfunkciós diagnosztika nem olcsó. Egy korszerű laboratórium felszerelése mintegy 15 millió forint. Ezt érzékelve a hazai és külföldi műszer- és gyógyszergyártó cégek korszerű eszközeiket a ülés ideje alatt bemutatják a gyógyüdülő halijában. Sz. M. Új szolgáltatás vállalkozóknak II határ menti betyárok ellenszere „Tisztelt miniszter úr! Milyen megoldást tud találni a határ menti áldatlan állapotok megszüntetésére?” A kérdés feltevője Kádár Péter képviselő, az érintett tárca pedig a Belügyminisztérium. Gyula város képviselője egy korábbi interpellációban megemlítette, hogy szükséges lenne új átkelőhelyeket létesíteni a magyar— román határszakaszon. Kérése teljesült. Változatlanul élénk a „szabadkereskedelem” Kötegyán, Lökösháza térségében is. Kádár Péter aggódva mondta: — A határőrőrsök parancsnokai és szolgálatot teljesítő kiskatonái közös aggodalommal figyelik a kétes hagyomány fölelevene- dését. Tehetetlen dühvei veszik tudomásul, hogy a „betyárok” az elit kommandó biztonságával hajtják végre akcióikat. Válaszában a politikai államtitkár leszögezte, valóban súlyos és megoldatlan probléma a határ menti szabadkereskedelem. Megemlítette a hatvanas években beszüntetett járlatleveleket, amelyek újbóli bevezetése részben enyhítené a gondokat. A végleges megoldást a határ- rendészeti törvény megalkotásától várják. ► Napokon belül új szolgáltató szervezet kezdi meg tevékenységét a vállalkozók igényeinek kielégítésére. A'z új szervezetet VOSZ Nemzetközi Vállalkozói Kereskedel- : mi Központ néven hozták I létre. A szolgáltat^ gazdálkodó szervezet hosszú távon is nonprofit szolgáltatókém kíván tevékenykedni. Számvi- | teli, jogi, nemzetközi vegyes j vállalat alapítási, hitelezési, biztosítási, tőkebefektetési és vagyonértékelési, valamint kereskedelmi tanácsadást kínál, mégpedig díjtalanul. Ugyancsak térítésmentes a VOSZ-tagok számára az alapinformációkat tartalmazó számítógépes rendszerbe való bekapcsolódás. „A TÖRVÉNY OLYAN, MINT A PÓKHÁLÓ, AMELY MEGFOGJA A KISEBB Állatokat, a nagyobbak azonban Átjutnak rajta, a dongó beléje JUTVA SZÉTTÉPI S KIREPÜL BELŐLE, A KIS LÉGY AZONBAN FENNAKAD BENNE.” TEMESVÁRI PELBÄRT
