Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. május 2., csütörtök

MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

Szokola Béla: Hitel nélkül gazdálkodtunk

Biztos alapokra építenek Magyarbánhegyesen

Szokola Béla magyarbánhe- gyesi polgármester azon vezetők egyike, aki a régi tanácsi rendszerben és az új önkormányzati munkában is vezető posztot tölt(ött) be. Bizonyára van összehasonlítási alapja a rendszerváltás gyakorlati megjelenéséről. Hogyan érezhető ez a település életében? — kérdeztük a polgármestert.

— A gyakorlatban kevés az idő ahhoz, hogy mérhető és kimutatható legyen a változás. Ami talán érzékelhető, azt a márciusi falugyűlés jól tükrözte. Az emberek ma jobban élnek a jogaikkal. Eddig saját sorsuk alakításába se nagyon szólhattak bele, most mintha többet törődnének a település gondjaival is. Jól érzékelhető az a segítő szándék, amellyel az önkormányzat felé fordultak, hogy az átmeneti időszakban se legyen megtorpanás.

— A településfejlesztésben jelenleg melyek a kiemelt feladatok?

— Az úthálózat kialakításánál jelentős társadalmi munkát vállal a lakosság, mert a szilárd burkolatú utak sorsa létkérdés a településen. Az egészségügy területén felmerült az igény a helyi reumatológiás kezelés biztosítására. A vízmű építéséhez jelentős saját erőt fektettünk be, mégis magas vízdíjat fizetünk. Ha a törvény lehetőséget ad, szeretnénk a vízművet saját kezelésbe átvenni.

— Több kistelepülés sarkalatos gondja a költségvetés. Miként alakulnak a magyarbánhe- gyesi pénzeszközök?

— A testületi ülés az 1991-es költségvetést 40,8 millió forinttal és 4,8 milliós pénzmaradvánnyal fogadta el. Ez az összeg a működéshez biztonságos alapot ad. A pénzmaradvány tette lehetővé, hogy helyi adót egyelőre nem kell bevezetnünk. Januárban kincstárjegyet váltottunk 2 millió forintért, amelynek

kamata 280 ezer forint. Ez több, mint a beszedhető egy éves teho összege volt. Az elmúlt ötéves gazdálkodás során hitelt nem vettünk fel, így jelenleg — amennyiben központi korlátozás nem lesz — biztonságban tudjuk befejezni kivitelezéseinket (útalap építés 3,8 millió forint értékben öt utcában, a volt pártház átalakítása egészségházzá, az általános iskolánál két vizesblokk átadása, a művelődési ház 270ezer forintot kap elektromos berendezésre, a „csen- gős” iskola állagmegóvása, egy fizikoterápiás gép vásárlása). Megemlíteném, hogy 2,8 millió forintunk van munkahelyteremtő beruházásra (elsősorban a mezőgazdaság területére gondolva), amelyre várjuk, keressük a vállalkozókat. Legnagyobb gond a foglalkoztatás kérdése, amit nem lehet csak a pénzzel megoldani.

— Miben látja a jövő lehetőségeit?

— Eddig sikerült, olyan célokat meghatározni, amire a lakosság is „vevő” volt. Ma nagyon fontos a lakosság bevonása a döntésekbe, az információáramlás lehetősége és a pártokkal a megfelelő kapcsolattartás. Ezért is szeretnénk a helyi sajtót beindítani, a propagandamunkát erősíteni. Mindemellett még érzékelhető bizonyos fajta passzív magatartás, ami a gazdasági romlás és a politikai csatározás eredménye. Jelentkezik egy réteg, akiket érdekelnek a napi teendők, s mint említettem egyre jobban beleszólnak, segítenek a feladatok megoldásában. Ezt kellene jobban kiszélesíteni.

Piros csillag helyett vöröskereszt

A szín maradt, a forma váltó- eldőlt, hogy a pártházat átalakít- zott. Mármint a piros szín váltó- ják egészségházzá, zott át csillagról vöröskeresztre Mint köztudott, 1989.decem- Magyarbánhegyesen, amikor bér végéig kellett a településeknek bejelenteni, hogy a „felszabadult” pártépületekbe milyen tevékenységet kívánnak bevinni. A magyarbánhegyesi álláspont — lakossági kezdeményezésre —az volt, hogy a pártházat alakítsák át egészségházzá. Ez annál is inkább indokolt, mivel a régi egészségház épülete korszerűtlen, omladozó falai sem feleltek meg a követelményeknek. Az átalakított pártépület külső homokzatán nincs változás, viszont a belső tér átalakítása (mintegy 80 négyzetméteren) szükséges volt. A mai igényeknek jobban megfelelő, gázfűtéssel ellátott, korszerű épület műszaki átadása a napokban megtörtént. Az átköltözés után bővül az egészségügyi szolgáltatások köre: a csecsemőgondozás mellett terhesgondozásra és nőgyógyászati vizsgálatokra is lesz lehetőség. Az átalakítás, felújítás költsége 1,4 millió forint, amelybe már az új vizesblokk és egy. fedett babakocsi-tároló bekerülési költsége is szerepel.

Életszínvonal-javító a háztáji

A háztáji növénytermesztés szervezése, irányítása a magyarbánhegyesi termelőszövetkezetben a befejezéséhez közeledik. Az ezzel kapcsolatos teendőkről Tóth Mátéval, a helyi téesz elnökével beszélgettünk.

— A szerződéskötésekkel, az értékesítési feltételek biztosításával ez évben sikeresen oldottuk fel a háztáji termeltetés körüli feszültségeket. A kárpótlási

törvény bizonytalan helyzete ellenére mi idén is elvetettünk és minden olyan munkálatot meg- kezdtünk, amit a növénytermesztés jelen időszaka megkívánt. A háztáji és bérelt terület összesen 1100 hektáros nagyságrendű, amely több, mint az elmúlt évi igény. Elsősorban kézi munkaigényes, piacképes szántóföldi növényeket adtunk ki tagjainknak. Ilyen volt például a mák, a cukorrépa, a cirok, a dinnye és a pritamin paprika.

— Melyik növényféleséget kedveli a tagság a legjobban?

— A fajták területi nagyság szerinti igénylése többé-kevés- bé szinten maradt, viszont a cukorrépaigény nőtt 300 hektárral. Ennek háttere, hogy még időben sikerült szerződést kötni a Me- zőhegyesi Cukorgyárral, ami piaci biztosítékot jelent.

— Milyen eredményekre számítanak?

— A termelőkkel, a felvásárlókkal, a tagsággal igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani, amire ma különösen nagy szükség van. A háztáji termelés egyébként 100 millió forint feletti árbevételt biztosít a magyarbánhegyesi téesz tagjainak. Ilyen kis településen ez azt az előnyt is jelenti, hogy az életszínvonal-csökkenést időben mérsékelni tudja. Szerencsére a háztáji növénytermesztésben előállított terményeknek ez évben van biztos piaca, ami sajnos nem mondható el a háztáji állattartásról a már ismert okok miatt.

Faluszépítő

hírek

— A Hangya szövetkezet újraélesztéséről május 7-én 18 órakor a magyarbánhegyesi művelődési ház nagytermében tart előadást Hach Ferenc, a megyei Hangya szövetkezet elnöke. A programban termelési és értékesítési szaktanácsadás is szerepel.

— A magyarbánhegyesi Fa- luszépitő Egyesület május 19- étől 22-éig fogadja azt a Párizsból érkező 8 tagú küldöttséget, akik a megyei és helyi közösség- fejlesztő program részeként ismerkednek Magyarbánhegyes sajátosságaival. Ez a látogatás szerves része az egyesület nemzetközi kapcsolatépítési törekvésének.

— A Magyarbánhegyesi Hírmondó közéleti havilap első száma május 28-án jelenik meg. Főszerkesztő Kintnemé Gön- czöl Gizella, szerkesztők: Bíró Ilona,-Dudás Károlyné. A kéziratokat kérik május 15-éig leadni. A magyarbánhegyesi Eves Kalendárium első száma novemberben jelenik meg, amelynek szerkesztői: dr. Jónás Szilvia és Farkas László. Kéziratokat, ötleteket várnak. Az egyesület munkáját a Megyei Művelődési Központ segíti Pocsainé Fábián Magdolna irányításával és a közösségfejlesztő-képzés hallgatónak aktív közreműködésével.

• •

Üléseznek

— Magyarbánhegyes önkormányzata május 16-án 15 órától tartja ülését a községháza tanácskozó termében. Napirend a volt tanácsi határozatok, valamint az intézmények és szolgálati lakások üzemeltetésével kapcsolatos költségtérítések felülvizsgálata.

— Kunágota képviselő-testü- lete soros ülését május 6-án 16 órától tartja a községháza házasságkötő termében. Témaként szerepel az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló rendelet tervezete és a piacok rendjéről szóló tájékoztató. A bejelentésekben szó lesz a déli autópálya építéséhez történő csatlakozásról, valamint egy helyi kezdeményezésű gyermek lovassportalapítványról.

—Kaszaperen május 30-án 16 órakor ülésezik a volt pártház épületében az önkormányzat. Napirenden szerepel az előző ülés határozatainak végrehajtása, a közmeghallgatás közérdekű észrevételei, valamint a kamatadó és az első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos feladatok.

Olvasók

kérték!

A Magyarbánhegyesi Faluszépítő Egyesület tevékenységét nem kell bemutatni, hiszen a faluban már jól ismerik munkájukat és lapunk hasábjain is szerepeltek. Mivel a tevékenységük annyira szerteágazó, hogy öt szakcsoportban dolgoznak, ezért sokan kérdezték, hogy a különféle témákban személyesen kihez fordulhatnak. Ezért közöljük a szakcsoportok tevékenységi körét és vezetőik nevét: Szervező, koordinációs csoport. Vezető: Bíró Ilona gyógyszerész (rendezvények előkészítése, szervezése). Környezetvédelmi csoport. Vezető: Farkasné Imre Éva tanár (környezetünk védelme, szépítése). Kulturális csoport. Vezető: Dudás Károlyné AMK igazgatóhelyettes (egyesület kulturális, művelődési, oktatási rendezvényei). Hagyományápoló csoport. Vezető: Farkas László vállalkozó (helytörténet, népi kézművesség, falukutatás). Külföldi kapcsolatok csoportja. Vezető: dr. Jónás Szilvia fogorvos (faluturizmus, gyermek-csereüdülte- tés).

Az oldalt írta és szerkesztette Halasi Mária. Fotó: Gál Edit

A címer

Magyarbánhegyes azon kevés kistelepülések közé tartozik, ahol azzal dicsekedhetnek, hogy hiteles, ma is használatos címerük, zászlójuk, sőt pecsétnyomójuk van. A helytörténeti kutatások során a jelkép leírását több dokumentum is igazolta. Jelen felsorolás rövidített összefoglaló a település címerábrázolásáról:

Magyarbánhegyes címere három fő történelmi eseményt közvetít az utókor számára a község történelméből. Ezen terület az 1480-as években a Hunyadi-ház tulajdona, a gyulai uradalom része, 1482-ben pedig Corvin János birtoka volt. Erre utal a holló. 1542-ben csatolják Erdélyhez a bánhegyesi pusztát, amit a Nap és a Hold jelöl. A törökök kiűzésével az „ősfalu”

teljesen elpusztul. Újkori történelmét 1859—60-tól jegyzik. Ezekben az években e területen fő mezőgazdasági növény a dohány, amelyek levele a címerben is helyet kapott. A falu címeréről, illetve pecsétjéről 1862-től van hiteles adat.

Bálint gazda, a kertészkedő kertész

Mi mást csinálhatna egy kertészeti szakember a szabad idejében, minthogy kertészkedik. Talán az lett volna furcsa, ha Bálint György — az országban népszerű Bálint gazda — mást válaszol, amikor Mezőkovács- házán tett látogatásakor feltettük a kérdést: Mivel tölti a szabad idejét?

Miközben huncutkásan mosolyog, úgy félhangosan mérlegeli azt a kevés szabad időt, amit magának és családjának tudhat. Megtudjuk azt is, hogy a kertészkedés mellett nagyon szeret zenét hallgatni, és egész kis gyűjteménye van komolyzenei lemezekből.

— A péntek esti televíziós Ablak műsor után „összepakolom” az asszonyt, valamint magamat, és hétvégére leruccanunk Balatonfüredre, az öreg présházból átalakított tanyánkra. Nagyon szeretek ott lenni — mondja Bálint gazda, és elbeszélése nyomán előttünk is megelevenedik a szépség, a bőség e tárháza.

— Szeretem a társaságot és sokszor hívunk vendégeket: rokonokat, ismerősöket, kollégákat. A késő esti órákig is elpolitizálunk, vitatkozunk vagy kertészkedünk elméletben is. Életem szépségei közé tartozik — folytatja érzékelhető átéléssel — a jó étek: a pincepörkölt, a pásztortarhonya. A hétvégi, vidéki kikapcsolódásnál nincs fenségesebb érzés.

Bálint gazda eredeti foglalkozása is kötődik a földhöz, a gazdálkodáshoz. Ötven éve végezte a Kertészeti Akadémiát és agrármérnöki diplomát is szerzett. Élete a kert, a kísérletezés, az új felfedezése. Elsősorban a gyümölcsfák terén specialista, de szívesen foglalkozik a zöldségfélékkel, virágokkal is. Beszélgetésünk végén ígéretet tesz: ha bármi gondunk van a kiskertben, hívjuk, és ha tud, tanácsúival segít. Lehet, hogy szaván fogjuk?!

Különleges hagyomány

Magyarbánhegyesnek nemcsak címere, pecsétnyomója, de két eredetiségéhez hű magyaros ruhája is van. A falu közössége elhatározta, hogy ez évtől a nemzetközi ünnepeken ebben a ruhában jelenik meg két gyermek, mintegy jelképezve a település hagyományait, értékeit. A ruhát hiteles leírások nyomán a községben lakó varrónő varrta és felszentelésére tavaly augusztus 20-án került sor a helyi római katolikus templomban.

— A ruha leírása:

— A fehér alapon készült ruhát húzott szoknya egészíti ki, amelynek alját nemzeti színű szalaggal díszítették. A felsőrész puffos ujján szintén nemzeti színű masni található. Tartozéka a zöld kötény, a piros mellény arany sujtással, flitterrel és gyöngyökkel díszítve. A fejre való párta félkör alakú, elöl flitterrel, hátul piros masniba kötött hosszú szalaggal.