Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04-05 / 103. szám

CSALÁD - OTTHON 1991. május 4-5., szombat-vasárnap © Leplezetlenül A nemi érés kezdetéről Ma a „mezőgazdászok” jeli­gére érkezett kérdésekre adott válaszaimat folytatom. (A kér­déseket szó szerint idézem.) — Mondja el a terhesség­megszakítást és veszélyeit! — A családtervezés eszköze a születésszabályozás, melynek legveszélyesebb módszere a ter­hességmegszakítás. A megsza­kítás a terhes nő kérelmére vagy egészségügyi indok alapján tör­ténik, egészségügyi intézetben, megfelelő műszerek alkalmazá­sával, gyógyszeres előkészítés­ben. A gyógyszerek közül ma a Prosztaglandinok a leghasznála­tosabbak. A hagyományos ter­hességmegszakítás ismert eljá­rása a következő: a nyakcsator­na tágítását növekvő átmérőjű eszközökkel végezzük, majd a beágyazódott pete kürett kanál­lal való kiürítése következik. Ehelyett ma sokkal kíméleteseb­ben járunk el, mivel gyógysze­rekkel érleljük és tágítjuk a nyakcsatomát, majd a beágya­zódott petét légritkító szívóval távolítjuk el a méhüregből. A terhességmegszakítás szövőd­ményei korai és késői formában jelentkeznek. Korai szövődmé­nyek: láz, heveny környezeti kötőszöveti gyulladás, méh bel- hártya és méh izomgyulladás, vérmérgezés, hüvelyi vérzés, méh átfúródás, nyakcsatoma berepedés, terhességi marad­vány okozta vérzés és gyulladás, következményes véralvadási zavar, visszérrögösödés és -el­záródás, következményesen ha­lálos szövődmény is felléphet. Késői szövődmények: a nyak­csatoma zárórendszerének ká­rosodása miatt gyakoribbá válik a vetélés, a koraszülés. Tartósan károsodik a méh belhártyája, ezért rosszabb lesz a következő terhességben a beágyazódó pete táplálkozása. Az utóbbiak miatt is fokozódik a vetélés, a kora­szülés. Gyakoribbá válik a korai méhen belüli pete- és magzati elhalás. Igen gyakori a lepény tapadási rendellenessége, és a következményes bevérzések, valamint a méhen kívüli terhes­ség. Késői szövődmény még a másodlagos meddőség és a vér­csoport-összeférhetetlenség miatt esetlegesen kialakuló szer­vezeti túlérzékenységi állapot. A szövődmények elkerülése érdekében célszerűbb a terhes­ség létrejöttének megelőzése, megfelelő védekezési eljárások­kal, orvosi ellenőrzés mellett, melyekről a későbbiekben fo­gunk írni. — Mikor kezdődik a nemi érés? — A kamaszkor (pubertás), mely 8-16 év közé tehető, egy­ben a nemi érés szakasza is. En­nek középtáján (megyénkben 12,5 éves átlagéletkorban) je­lentkezik az első havivérzés, a menarche. A legszembetűnőb­bek — az érzés folyamán — a másodlagos nemi jelleg megje­lenése. Nyolc éves kortól az em­lőbimbó kiemelkedése, a me­dencecsontok növekedése, a szeméremszőrzet megjelenése, az emlő növekedése, a nemi­szervek növekedése, hüvely­hám rétegeinek megvastagodá- sa, a hüvelyi vegyhatás savi irányba való eltolódása, a hón­aljszőrzet megjelenése és az első menses (menarche) bekövetke­zése. Ezt követik a mensesek rendszeressé válása, a peteérés egyre gyakrabban igazolható megjelenése. Később a hang mélyülése, a pattanások megje­lenése arcon, törzsön. Az emlők közel éretté válnak, kialakul a nőies alkat. Tizenöt, tizenhat éves korban befejeződik a test­növekedés, s a hormonok szabá­lyozott, rendszeres működése kimutatható. Természetesen mindez teljes élettani egyensúlyban jelenik meg. Rendkívül fontosnak tart­juk ebben az időben gondos, ta­pintatos odafigyelést a kamasz­kori elváltozásokra, mert a leír­taktól eltérő esetekben célszerű már gyermekkorban a lányka nőgyógyászati-rendelések fel­keresése^ Dr. Jakubecz Sándor Éva 1. Saját rovat a magyar sajtó­ban... Nehéz elhinni. Két-három évvel ezelőtt, ha egyáltalán foglalkoztak velem a lapok, csak rosszat voltak hajlandók leírni rólam. Minden bajok okozójá­nak, fő-fő mételynek kiáltották ki a diszkózenét, Csepregi Évát pedig, ki tudja már miért, a disz­kó magyarországi helytartójá­nak. Társam, barátom és meste­rem, Erdős Péter, ha emiatt elke­seredtem, mindig azzal bátorí­tott, hogy amíg a közönség mel­lettem áll, a sajtótámadások nem engem minősítenek, hanem azo­kat, akik írják. Hittem is, nem is. De mostan­ra látnom kell: az utóbbi évek válságai, mozgalmai, fordulatai ide is vezettek. Az újságok kí­váncsiak lettek rám. Talán éle­temben együttvéve nem adtam annyi interjút, mint amennyit az Bár manapság minél kar­csúbb valaki, annál divatosabb, azért nincs az a keményszívű utóbbi tizen-egynéhány hónap­ban. Volt olyan eset, hogy kon­cert előtt az öltözőmben egy­szerre négy-öt riportermagnót dugtak az orrom alá; úgy érez­tem magam, mint egy külügymi­niszter, akit a nagy sajtóügynök­ségek ostromolnak. Énekesi pályám sokáig sima volt és egyenletes. Mintha az út egyenesen fölfelé vezetne: a Ki Mit Tud-tól a Yamaha- nagydíjig, a platinálemezekig, hölgy avagy férfiú, aki ellen tud­na állni mondjuk egy finom va­sárnapi ebéd után elé tett süte­ki tudja meddig. 1990 első hó­napjaiban, a Neoton Família fel­bomlásával, Erdős Péter halálá­val a sorsom fordulatot vett. Le­hetett volna ez a fordulat jóváte­hetetlenül tragikus is, hiszen egyszerre maradtam szakmai és emberi támasz nélkül. Hogy mégsem ez történt, abban szere­pük van a barátoknak, a zenész­társaknak, akik mellettem ma­radtak, és szerepe van mindan­nak, amit a majdnem másfél év­tized alatt Pétertől megtanultam. De szerepe van a sajtónak is. A sok újságírónak, rádiósnak, tévésnek, akik emberséggel, se­gítő szándékkal közeledtek hoz­zám. A mai napig is megható, szokatlan érzés. Csakhogy új feladatokkal is jár. Újra át kell gondolnom a körülöttem lévő világot, szavakat kell találnom az érzéseimre, pontosan meg kell fogalmaznom a véleménye­met — hiszen meg fogják kér­dezni. És most, ebben a rovatban nemcsak arra válaszolhatok, amit valaki másnak eszébe jutott tőlem megkérdezni, hanem arról ményestálnak. A habos, krémes, marcipános finomságokat ugyan némi lelkiismeretfurda- lással, de azért csak eltüntetjük gyomrunkban. Sőt akad, akinek lelki bánat ellen kifejezetten jót tesz az édesség! Az ügyes háziasszonyok fan­táziája végtelen, amikor az ün­nepi asztalt kell megtölteni süte­ménnyel, hisz ez esetben nem­csak az íz, hanem a látvány is lenyűgöző lehet. Képünk néme­lyeket biztosan csodálkozásra késztet: vajon miért borították matyó terítővei ezt a szép tortát? Ám elárulom, hogy a szóban for­gó terítő az utolsó „hímzésig” marcipánból készült. Azt hi­szem nem kell ecsetelnem — mennyit dolgozhatott rajta ké­szítője, Kun Mária, aki végzős cukrásztanuló, és az orosházi Hotel Alföldben végzi szakmai gyakorlatát. Nem véletlen, hogy az iskolai versenyen első díjat kapott... Egy háziasszonynak azért nemigen van ideje arra, hogy ilyen — művészi munkának is Süssünk, süssünk valamit... is szólhatok, ami engem érdekel, ami engem foglalkoztat. (Persze ha lesznek kérdések, azokra is válaszolok, ahogy évek óta te­szem. Mikes Kelemen nem írt annyi levelet életében, amennyit én egy-egy hétvégén összekör- mölök...) Megírom, milyen érdekes hí­rek jutottak el hozzám, hol jár­tam, milyen filmeket láttam, miket olvastam mostanában; hogy milyen zenéket hallgatok; talán még azt is, hogy melyik miért tetszik vagy nem tetszik. Szóval, ha minden úgy megy, ahogy tervezem, akkor a dolog nem énrólam fog szólni, hanem inkább arról, milyen a világ én- felőlem nézve. Koncertek előtt már nem ér­zek lámpalázat, de most igen. A színpad végül is hazai pálya, ahol évek óta focizunk. A papír és az írógép valami más, valami szokatlan. Biztosan ezért is vonz annyira. •Remélem, egymásra talá­lunk. Hogy a hallgatókból olva­sók is lesznek. > Csepregi Éva beillő — édességet tálaljon fel. D& az eperszeletet, melynek re­ceptjét Kun Máriától kaptuk, bárki könnyen elkészítheti. Eperszelet Piskóta: 4 tojás, 8 dkg cukor, 10 dkg liszt. Krém: fél liter tej, 3 tojás sár­gája, 15 dkg cukor, 1 db vaníliás pudingpor, 1 kg földieper, 2 po­hár tejszín, 1 evőkanál Habfix por. Négy tojásból piskótát készí­tünk, lapnak kisütjük. A fél liter tejből, a tojássárgából, a cukor­ból és a pudingporból krémet főzünk, v rákenjük a piskótára. Ha kihűlt, ráterítjük az epret, majd a tejszínhabot. (A tejszínt habbá verés előtt egy órára cél­szerű mélyhűtőben lehűteni, majd 4 dkg cukorral habbá ver­ni. Ha már kemény a hab, akkor hintsük bele az egy kanál Habfix port és kavarjuk el.) A süteményt a gyümölcsök szezonjellegének megfelelően lehet variálni. Fotó: Kovács Erzsébet Szíves szóval Anyák napján ,,Szexdömping és egyebek.” Igaza van, amikor feltételezi, hogy az eddigi levélírók mind nők voltak, de abban már nem, hogy akkor mit keres ebben a rovatban egy férfi. Csak örülni tudok, hogy megtört a jég, s az erősebb nem is jelentkezett. Méghozzá nagyon aktuális té­mával. „Ne higgye — írja leve­lében —, hogy erkölcsrendész után kiáltozó vagyok, csak félek, hova vezet az az út, amely szex­klubokkal, masszázsszalonok­kal s pornográfiával van kikö­vezve. A »klub« és a »szalon« csak álca, mely mögött kemély prostitúció rejlik. S ha újságban, rádióban szóba kerül, a megkér­dezettek nem is tagadják a lé­nyeget, csak igénykielégítésnek becézik. S ami mégjobban meg­döbbentett: nemcsak nők űzik ezt az ősi »szakmát«, hanem fér­fiak is. Indok: rájuk is szükség van, mert miért ne engedhetne meg magának egy-egy nő is olyan szórakozást, amivel a fér­fiak üdítik fel magukat. Persze csak azok, akiknek telik a pénz­tárcájukból egy órai mulatságra közel annyi, mint mondjuk egy havi minimálbér.” „De ami még inkább kiborí­tott — folytatja —: a homosze­xuális apróhirdetések, még a megyei fíiggetlen közéleti heti­lapban is. Ilyenek: »Keresem életem értelmét egy becsületes, őszinte fiatalabb nős vagy füg­getlen fiúban, aki tudna szeretni egy negyvenes nős fiút...« Vagy: »Nem vagyok szép, sem csúnya, csak negyvenéves és nős. Szere­tem a vékony, fiatalabb fiú­kat...« Isten bizony, nem tudok eligazodni ezen a világon. Nincs bennem előítélet, de ami sok, az sok. Még azt is közhírré teszik, hogy nős emberek!” Kedves Uram, igencsak fel­adta a leckét, zavarban is va­gyok, hogy mit válaszoljak. ír­jam azt, a mi épülő — de nem szépülő — piacgazdaságunkra vonatkoztatva: anyám én nem ilyen lovat akartam? Vagy mondjam azt, hogy a prostitúció mindig felettébb jól jövedelme­ző üzlet volt a világ bármely szegletében? S hogy már az ókorban is kapósak voltak a jó alakú, göndör hajú, fiatal fiúk éppúgy, mint a szép hetérák? S nem véletlen, hogy a Warrenné mesterségét századunk második felében a maffiák is megirigyel­ték, s még jobban felvirágoztat­ták? S hogy homoszexuálisok is mindig voltak? Ezek régen köz­helyek, de mint ilyenek, igazak is. A nagy veszélynek azt tar­tom, hogy ez a „pálya” fölérté­kelődött, az ember meg — le. Diplomás lányok úgy beszélnek a testük áruba bocsátásáról, mintha az a legtermészetesebb dolog lenne. Pénzt kapnak érte és kész. A jelzett apróhirdeté­sekre is ez vonatkozik. Egyébként, már Vespasianus római császár is azt mondta a pénzről: non ölet. Nincs szaga, vagyis nem kell az eredetét néz­ni. Egyre többen nem is nézik. Vass Márta Kitekintő Nemcsak szebbek, jobban is vezetnek „Vége a gyengébb nem autóveze­tői képességein való élcelődésnek. Ideje, hogy az autósztrádák és a vá­rosi utak nagymenői szembenézze­nek az igazsággal: a nők biztonságo­sabban vezetnek, tehát jobb autósok, mint a férfiak.” E heccelésnek tűnő, ám iuhuképpen az autós képességei­re oly hiú olasz úrvezetők képébe vágott igazság fedezetét a statiszti­kák adják. Ezt az ACI, az olasz autó­klub lapja tette közzé. A ,,L'Automo­bile” széles körű elemzést készíttetett e témában, s ebből kitűnik, hogy a viccek céltáblája, a hölgyvezető, jobb reflexekkel és biztosabb kézzel űl a volánnál, mint a teremtés koro­nája. Az 1989. évi 227 ezer 464 közle­kedési baleset többségét (190 ezer 471) férfiak okozták. Igaz, többen is vannak, az arányos összevetés azon­ban a nőket igazolja: minden 1000 úrvezetőből 10 okozója összeütkö­zésnek, balesetnek. A nőknél viszont 1000:7 az arány. A baleseti elemzése­ket alátámasztja az ACI hivatalos biztosítójának a véleménye is: a nők kevesebb balesetet okoznak, mint a férfiak. Hogy mi az oka? „Valószínű az, hogy a nők egyszerűen közlekedé­si eszköznek tekintik az autót, és nem státuszszimbólumnak, polgárpuk­kasztó utcai rakétának vagy éppen a szeretkezés erotikus kínálatának.” Miután az olasz parlament elé ter­jesztik az új biztosítási törvényt, fon­tolóra veszik, hogy holland és svéd példa alapján kedvezőbb biztosítási feltételeket ajánlanak a hölgyveze­tőknek. A különbséget nyilván a nagyképű úrvezetők fizetik majd meg. VÍZSZINTES: 1. Morisz Po- chisvili, kortárs grúz költő Vasár­nap az Allatkertben című verséből idézünk, Tandori Dezső fordításá­ban: „Sötétül lassan a nagy ég alja, / szívekre ilyenkor bánat suhan...” A folytatás első része (zárt betűk: A, N, A). 14. Színes fonalból szőtt pamutvászon. 15. A honfoglaló ma­gyaroknál gyakori név, emlékét né­hány település őrzi. 16. Sokat tud. 17. Helyrag. 19. Részvénytársaság, röv. 20. Gelej határai! 21. ... Vegas. 22. Teltkarcsú. 24. Celebeszen élő hegyes szarvú vadtulok. 26. Pótlék része! 28. Iskola, a diákok szavával. 29. Népszerű komika (Zsuzsa). 30. Hímzőszál. 33. Rövid, zsinóros ka­bátot viselő. 35. Lengyelország ne­vének rövidítése sportversenyeken. 36. Timsó. 38. Giliszta. 40. Káté! 42. Nem tantárgy, az iskolában mégis osztályozzák. 45. Szintén. 47. Újko­ri kövült gyanta. 48. Halovány. 50. Új-zélandi és spanyol autójelzés. 52. Kendert, lent megmunkál. 54. Oda se neki! 55. Folyadékot tisztít. 57. Petőfi Sándor versé. 59. A gal­lium vegyjele. 60. A kidolgozott kéz ilyen. 61. Japán nagyváros lakója. 62. Állatkert. 64. Páratlan néző! 65. Személyes névmás. 67. TD. 68. Ráz­kódik. 69. Zavarodottan körbejár. 72. Kaszárnya. FÜGGŐLEGES: 1. Hordó űr­tartalmát mérő rovátkás rúd. 2. Üte­mesen kattog. 3. Kellemetlen eső jelzője. 4. ... al-Khaima; emírség a Közel-Keleten. 5. Védelmez. 6. La­tyakos. 7. Vasbeton szerkezetekhez öntőformát készít. 8. Jelzés része! 9. Félig bont! 10. Közterület. 11. Ka­patos. 12. Község Vas megyében. 13. Európai nép. 18. Az erkölcstan tudósa. 23. Olimpiai bajnok vívónő. 25. Égitest. 27. Község Edelény szomszédságában. 29. Megtévesz­tés. 31. NUM. 32. Nyomban. 34. Díszes. 37. 24 órai. 39. Nehezen visz, népiesen. 4L A folytatás má­sodik sora (zárt betűk: M, I, A). 43. Felelet. 44. Somogy megyei hely­ség. 46. Különös figura. 49. Mala­cok sárfürdője. 51. Zöldpapriká­nak van. 53. Étvágyat hamar kielé­gít. 56. Túlvilági hatalom. 58. Az útszél és az árok között húzódik. 62. Becézett Zenóbia. 63. Óír ro­vásírás. 66. Foghús. 68. A brit kirá­lyi légierő angol nevének rövidíté­se. 70. A rádium vegyjele. 71. Gal- gamácsa határai! 72. Azonos római számok. 73. A múlt idő jele. Tóth Sándor r 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 ■ 15 T~ — ■ 17 ■ " ■ 19 2Ö 2l a L H m 24 25 26 m 27 M 28 ■ 29 I3Ó 31 M 33 ■ 35 36 37 ■ 38 _ 39 ■ 4Ö •Rí ■ 42 43 44 ■ Ts~~ 46 ■ 47 ■ 48 5ü 51 ■ 52 S3 ■ 54 55 56 pi 57 58 É ■ 55 60 M □ r ■ 62 5T" é4 $5 66 9 % 67 9 68 69 I 70 71 m 72 7^;----t Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 41. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: május 13. Cím: Békés Megyei Hírlap Szer­kesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az április 20—21-ei rejtvény megfejtése: Másként illatozik a széna a szerelmeseknek, és másként a lónak. Nyertesek: Lovas Mihályné Bélmegyer, Dér Antalné Békéscsa­ba, Somogyi Margit Szeghalom, Nagy Istvánná Szabadkígyós, Ja­kab Mária Doboz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom