Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE felszabadulási emlékművet bontják, Áchim marad A városi képviselő-testületi ülés egyik nagy vitára okot adó témája a politikai emléktáblák és műalkotások további sorsa. Pap János polgármester tájé­koztatása szerint a képviselő- testület tagjai minden politikai emléktáblát és műalkotást át­vizsgálnak a városban, hogy a kegyelet, az egyéni érzelmek és a művészeti értékek megsértése nélkül dönthessenek. Jelenlegi elképzeléseik szerint a felszaba­dulási emlékművet lebontják és a tér esztétikus berendezésére egy tervpályázaton legjobban szereplő alkotás valósul meg. Lekerül a Kulich emléktábla a 635. számú szakmunkásképző faláról, a Skála saroknál jelenleg meszeléssel leplezett KMP em­léktábla, a Phaedra moziról a Domokos József tábla — a tér neve a törvények szerint 2 évig marad —, az Andrássy út 1. szá­mú házról Sebes György emlék­táblája. Áchim L. András némi vitát keltett — elsősorban Kis­gazda részről —, végül is marad emléktáblája a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Kner Nyomda falán, szobra pedig a nevét vise­lő lakótelep óvodája előtt. A szovjet katonai temetőben az elhunytak tisztességes kegye­letét megőrzik, csupán az itt lát­ható tábla szövegét módosítják. Csakúgy mint a 101-es obelisz- ken jelenleg olvasható feliratot az eredetire változtatják. Varga Imre alkotása a Kulich téren marad, hiszen nem sok hasonló kaliberű művész szobra díszíti a megyeszékhelyet, a mártírem­lékműnek a felirata változik. A Penza lakótelepről nem távolít- ják el a két megye együttműkö­désének kőbe vésett nyomát, hi­szen a kő nehezen vádolható po­litikai indíttatással. A 19-esek teréről elkerül a harcos munkás, helyére a siklósi művésztelep egyik alkotása költözik majd. Ä gyulai és a békéscsabai önkor­mányzat tárgyalásokat követően együtt dönt majd a Veszely-híd- nál található tanácsköztársasági obeliszk utóéletéről. Az első vi­lágháborús temetői emlékmű esztétikusán őrzi az áldozatok emlékét, marad. Az izraelita temető kegyeleti gondolatiságát támogatja a város. A különféle módosítások el­végzésére, amennyiben lehetsé­ges, az eredeti alkotókat kéri fel a városi önkormányzat. A Rózsa tanárainak nem kell félniük Elterjedt a hír, hogy az evangélikus egyház visszaigényli a jelenlegi Rózsa Ferenc Gimnáziumot és egyházi iskolaként, a tantestület részére megszabott ideológiai határok és szabályok között kívánja működtetni az intézményt. A közvélemény nem egyöntetű lelkesedéssel fogadta ezt a feltételezést, amelyből annyi igaz, hogy az egyház valóban igényt tart volt iskolájára. Az aggódó pedagógusok levélben fordultak az önkormányzathoz, méltányosan bírálja el további sorsukat. — Megértem a tantestület egzisztenciális és szakmai félelmét — mondta Molnár György az oktatásért felelős alpolgármester —, de szó sincs arról, hogy drasztikus beavatkozással, a törvény megszületése előtt határozna az önkormányzat. Az intézmény életében nem lehet törésszerű beavatkozás, csak fokozatosság és rugalmasság érvényesülhet ebben a kérdésben. Az egyház célja sem lehet más, csak a minőségi fejlesztés, az hogy ez az iskola továbbra is a város megtartó erejét jelentse. Az önkormányzat az egyházzal mindenképpen jóértelmü kompromisszumos érdek- egyeztetésre törekszik. Időközben a polgármester ismertette a testület legfrissebb döntésének lényegét: — Nem kell aggódniuk a Rózsa tanárainak. A megye egyik legjobb pedagógus kollektíváját és legszínvonala­sabb gimnáziumát bűn lenne kétségek közt hagyni. A vitáink során a népszavazás lehetősége is felmerült e kérdésről, végül is döntöttünk. Meg kell várni a törvényt. Az iskolát nem lehet egyetlen lépésben és teljes egészében átadni az egyháznak, ezt nem is igénylik így. A városban feltétlenül lennie kell tiszta profilú gimnáziumnak, ez minden polgár érdeke. Felmérjük az igényeket, hogy 1993-ban indíthatnak-e egy legalább 25 fős evangélikus osztályt a környékbeli gyerekekből, vagy sem. A gimnázium igazgatója, Kruchió Gábor értékelése szerint megnyugodtak a kedélyek az iskolában, a pedagógusok sorakozó feladataikra fordítják figyelmüket. Száznyolcvan első osztályos kerül hozzájuk az új tanévben és a következő két hét végén válogatják ki a 97 jelentkező közül azt a 26 szerencsést, aki a 8 plusz 8 osztályos új gimnáziumi oktatási forma részese lesz. Hírturmix gyerekeknek Kétsopronyban az ovisok gyermekrajz-kiállítást rendez­nek. A megnyitó május 30-án fél tízkor lesz a kultúrházban. Békéscsabán június 1 -jén rendezik a mozgáskorlátozott gyerekek gyermeknapi ünnep­ségét az ifjúsági házban. A 10 órakor kezdődő programban játszóház és gyermekműsor sze­repel, a rendezvényt a békési Colors Coop Kft. segítsége teszi lehetővé. A mezőmegyeri Nagycsalá­dosok Egyesülete gyermekna­pot rendez június elsején 9 órától a sportpályán. Lesz repülőgép­bemutató, műrepülés, néptánc, tömegsportprogram. A rendez­vényre — melyet a Szabadság Tsz is támogat — több száz ven­déget várnak. Az oldalt írták: Bede Zsóka, Gubucz Katalin, Vass Márta. Fotó: Kovács Erzsébet 1991. május 29., szerda Nagycsaládosok boltja a Lencsésin — Tessék mondani, mit árul­nak itt? — tér be kíváncsian a parányi üzletbe egy szőke srác. — Nézz körül! — biztatják a Lencsési Nagycsaládosok Egyesületének tagjai, akik va­sárnapjukat arra áldozzák, hogy társadalmi munkában árulnak. Vajon mit? Nos, amit be tudtak zsúfolni Békéscsabán, a Lencsé­si lakótelep piactere melletti kis boltba és az apró raktárba: kon- zerveket, üdítőket, vegyiárut, vagyis olyasmit, amire nap mint nap szükség van egy háztartás­ban. Épp ezért igen sokat számít — főként egy többgyermekes család esetében —, ha pár forint­tal olcsóbban jut mindehhez a háziasszony. — Az elmúlt évben alakult az egyesület, melynek jelenleg 92 család a tagja. Égy év alatt gyak­ran voltak kedvezményes akci­óink, néhány vállalat — például a SZÖVKER, a Konzervgyár — jóvoltából. Régen szerettünk volna egy kis helyiséget, ahol rendszeresen vásárolhatnak tag­jaink és más rászorulók, s ahová tejkimérésünk is elköltözhet a lépcsőházból — tájékoztat Dan- kó Istvánná, az egyesület elnöke. Mintegy kétszáz törzsvevőre számítanak; nem csak nagycsa­ládosokra, hanem kisnyugdíja­sokra és más, nehéz körülmé­nyek között élőkre is. A békés­csabai Családsegítő Szolgálat által kiadott igazolvánnyal ren­delkezők átlagosan mintegy húsz százalékkal olcsóbban jut­hatnak hozzá a hűtést nem igény­lő élelmiszerekhez és a különfé­le háztartási cikkekhez, s tejet is kedvezményesen vásárolhat­nak. Szakmai ajándékok orvosoknak A települések tulajdonában, illetve kezelésében lévő, közcélra hasznosított földbirtokok területe 1935-ben Szemésznek: szemes kávé, orto­pédnek: betétkönyv, szájsebésznek: nyelvészeti szakkönyv, patológusnak: metszetek <például rézmetszetek>, belgyógyásznak: szíver'ósít'ó <például kisüsti>, szülésznek: Goya-kép <repró is lehet>, ideggyógyásznak: az idegenvezetés kézikönyve, laboror­vosnak: bérlet a Mikroszkóp színpad­ra. Település Kincs­Községi Közbirto- Alapít- Isko­Egyesületi, Összesen Arany­tári városi kossági ványi lai társulati ha-ban korona földbirtok katasztrális holdban Békéscsaba 395 2237 1032 286 142 305 2530 36438 Mezőmegyer 16 107 — — — 1 71 1596 Doboz — 672 16 243 536 6119 Újkígyós 60 692 — — — 19 444 3462 Kétsopronyt, Telekgerendást és Szabadkígyóst 1935 után alapították. A nemzetközi kapcsolatoknak élniük kell Másfél ezer ingázó Dobozon Mostanság éledeznek a régi baráti kapcsolatok a szomszé­dos népek magyarságával, test­vérvárosaival. Az önkormány­zatok egyelőre inkább csak saját megalakulásukkal, szerveződé­sükkel voltak elfoglalva és első­sorban az intézmények közötti szakmai cserekapcsolatok létez­tek. Híreink szerint Békéscsaba romániai testvérvárosával, Szé­kelyudvarhellyel megszületett az önkormányzatok közötti szerződés, amely szerint évente 4 alkalommal látogatnak egy­máshoz a két város vezetői. Má­jus 30-án, csütörtökön a Békés­csabai MDF szervezet küldött­sége utazik az RMDSZ meghí­vására 4 napos látogatásra a szé­kelyudvarhelyiekhez. A szom­szédos ország városának külön­böző intézményeivel többek között jó kapcsolatban van a ze­neiskola, a Rózsa Ferenc Gim­názium, a tanítóképző főiskola, a Megyei Művelődési Központ, az OTP és a posta is. Breznóbánya lakói közül is sok jóbarátja van a békéscsabai­aknak. Más felvidéki városok is érdeklődnek irántunk, így pél­dául Liptószentmiklós vagy Kassa. Természetesen Zrenja- nin sem maradhat ki a sorból, egyelőre azonban velük is in­kább csak az intézményközi kapcsolatfelvétel követhető nyomon. (Nemrégiben járt szer­kesztőségünk küldöttsége is a zrenjanini sajtó munkatársainál, akiket régóta igaz barátainknak tudhatunk.) A finnországbeli Mikkeli vá­rosának polgáraitól is, vezetőitől is sokat tanulhatunk, s a kapcso­lat élő a városok között. A ma­gyar változásokat általában ro- konszenvvel kísérik, ezért is ér­deklődnek irántunk lengyel, francia, holland, német és ameri­kai városok lakói is. Szándékuk a kapcsolatfelvétel. Turistaszemmel — itthon Senkinek nem kell mondani, mindenki tudja: rohanás az élet. Úgy megyünk az utcán, hogy szét se né­zünk, csak azt látjuk, amibe beleüt­közünk. Bezzeg külföldön megál­lunk, gyönyörködünk egy téren, hosszan elnézünk egy-egy szép, ér­dekes épületet, s minden látnivalóra felfigyelünk. A minap ezt a turista­szemléletet próbáltam ki itthon, Bé­késcsabán. S nem kis meglepeté­semre valódi élményben volt ré­szem, amint kijöttem a postáról. Először a színház arányos szép­ségére figyeltem föl, majd a Fiume épületére. No, nézd csak! Hiszen a megújult sarki házat csupa zöld ke­retbe vonták. Kömyes-körül többfé­le tuja váltogatja egymást, a na­gyobbak mélyzöldek, a kisebbek vi­lágos sárgászöldben pompáznak és még a laposan kúszó fajta is el van ültetve. Amarébb pici fenyők és leánderek. Az edények sarkaiban pedig cseresznye színű és fehér pe­túniák. Együtt az egész egy szép kert, a város szívének szívében. Szép látvány a cukrászda felől benézni a Szabadság térre. Balról kis paloták, szemben a toronyház, félig fákkal eltakarva, jobbról a postaépület zöld karéjba fogva. Ám, ha igazán szépet akar látni valaki, átigyekezve az OTP felőli oldalra, álljon meg még a járda előtt, s néz­zen végig a hét hatalmas fán. Koro­náik, lombos ágaik benyúlnak egé­szen a járdát szegélyező kisebb fá­kig, s testvéri szeretettel simogatják azokat, s hosszan elnyúló zöld ku­polát alkotnak egészen a városhá­zig. A fák alatt a frissen nyírott fűvet kis bokrocskák szegélyezik. Érde­mes rászánni pár percet erre a néze­lődésre. Léleküdítő látvány! Mintegy két és fél ezer Dobo­zon a munkaképes korú lakos­ság száma. Nyolcszázan talál­nak helyben munkára, s több, mint másfél ezren utaznak nap, mint nap más településre — többnyire a megyeszékhelyre — dolgozni. Az elmúlt években csökkent a helybéli munkalehe­tőségek száma. Kevesebb mun­kaerőigénye van többek közt a Petőfi Tsz-nek, s a gyulai gyár­ból kivált Harisnyagyár Kft-nek is. Ezzel szemben nőtt a foglal­koztatottak száma az Erdőgaz­daságnál, a BÉKÖT-nél, s egyre több alkalmazottal dolgoznak a községben az egyéni vállalko­zók. A helybéliek zöme a mező- gazdaságban talál megélhetésre. A termelőszövetkezet 241 fizi­kai és szellemi dolgozót alkal­maz, biztosítva a megfelelő munkakörülményeket. Jelentős foglalkoztató még az önkor­mányzat és intézményei: a pol­gármesteri hivatalnál, az egész­ségügyben, a bölcsődében, az öregek napközi otthonában és az oktatási intézmények gondnok­ságán összesen 145 dobozi nő és férfi talált munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom