Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám

1991. május 24., péntek SPORT Eltűnünk az ország térképéről!? Beszélgetés dr. Nyíri Dezsővel, az SC Dózsa Tsz ügyvezető elnökével, A kosárlabdaidény befejezését köve­tően a női NB I-es bajnokságról, s benne az SC Dózsa Tsz Szarvas csapa­tának szerepléséről ültünk le be­szélgetni dr. Nyíri Dezsővel, a hat szakosztályt működtető szarvasi sportegyesület ügyvezető elnökével. Természetesen ezzel összefüggésben a sportélet sok más aktuális kérdése is terítékre került: a helyi sport min­dennapos gondjai és kilátástalansá- ga, a sportcsarnok megoldatlan ügye vagy a sportirányítás, vezetés kérdé­se. Mivel az ügyvezető elnök egyben a női kosárlabda liga elnöke is, arról is képet kaphattunk egy sportág szem­üvegén át, hogy országosan milyen gondok feszítik a klubokat, hol és mi­lyen érdekek ütköznek, sportvezetés és szakszövetség vagy a klubok és a szövetség között. Ezeknek felvillantá­sa talán az olvasó számára sem lesz érdektelen. Lerombolás folyik —Ön azt nyilatkozta a minap NB 1-es kosárlabdacsapatáról, hogy az idén azt tartja a legna­gyobb sikernek, hogy egy széte­sőben lévő sportéletben egyelő­re talpon tudtak maradni. Mire gondolt? — Több oldalról lehet meg­közelíteni sportéletünk — be­leértve a klubokat, így a miénket is — széthullását, haláltusáját. Egyfelől az anyagi források tel­jes elapadása tapasztalható, másfelől — de ezzel összefüg­gésben — a sport szeletelése, a még működő' struktúrák teljes lerombolása folyik. Feltűnően sok egyéni érdek törekszik a középpontba és kizárólagosság­ra, miközben alapvető kérdé­sekre nincs válasz. A rendszer- váltás során egyik párt sem tu­dott olyan értékmegőrző test- kultűraprogramot alkotni, amely a sport egészét átfogná és rendezné, de ami még ennél is szomorúbb, hogy ezek a pártok a sporttal, mint a kultúra szerves részével nem is nagyon foglal­koznak. Zavaros és ellentmon­dásos a sportlétesítmények tu­lajdonjoga és használata. Ugyanakkor az eddig létező és a lehető legtisztább értékrendet — hiszen pontok, méterek, má­sodpercek adják az eredménye­ket — egy számomra értelmet­len marakodásban pusztítják el. Igaz: a porig rombolt Ninivében már az első sárkunyhó is palotá­nak látszott, de vajon megtehet- jük-e ezt azzal az egyesületi tagsággal, amelynek döntő többségét tizenéves fiatalok ad­ják? Ma a nagy és kis klubok egyaránt fuldokolnak és nincs, aki mentőövet dobjon nekik. —A pénzből sehol sincs elég, s az élet minden terüle­tén struktúraváltás folyik, eb­ből rpiért pont a sport maradna ki? — Természetesen itt is szük­ség van új szemléletre, a pénz­források ésszerű felhasználásá­ra. De nem tudom elfogadni a diáksport, élsport, szabadidő- sport szembeállítását, egymás­nak ugrasztását vagy a másik rovására történő kiemelését. Egységes sport van, amelynek szorosan egymásra és egymás­ból építkező elemei az említett területek. Ha bármelyiket ki­vesszük ebből, a többi sem funk­cionál. Attól, hogy ma az él­sportra kígyót-békát kiabálunk vagy kijelentjük, hogy profi sportolókra nincs szükség, attól még nem lesz több amatőr spor­toló, s főleg nem lesz több pénz a diáksportra: Sőt meggyőződé­sem, hogy kevesebb lesz. Mivel reklámhordozóként csak az él­sport, a szigorú adok-kapok ala­pon működő profirendszer tud megjelenni, így a szponzorok igazából csak erre hajlandók ál­dozni. Ennek a rendszernek a megszüntetése egyet jelentene a szponzorok, s velük együtt a pénzük kivonulásával. Pedig az állam kivonulása után jószeré­vel már csak ők vannak ott. Az idén több jut, mert tavaly semmit sem kaptak — A költségvetési támogatás megszüntetése az ön klubját hogyan érintette? — A megyei közgyűlés a tá­mogatás megvonásával gyakor­latilag leradírozza a megye sportéletét az ország térképéről. A helyi önkormányzatok pedig nerrC tudják vagy nem akarják átvenni a kiesett összegek pótlá­sát. Klubunknál több mint 2 mil­lió forinttal csökkent a költség- vetési támogatás összege, igaz, a helyi önkormányzat az idén többet ad mint tavaly, mert ak­kor az ígéretek ellenére nem adott semmit. Az így elmaradt összeg az egyesületi költségve­tés egyharmadát teszi ki. Ezt nincs honnan pótolni, mert a szponzori bevételek is csaknem 50 százalékkal estek vissza, ami nem csoda. Békés megye gazda­ságilag elmaradott térség, az agrárágazat pedig, amely a szponzorok döntő többségét adja, válságban van. így nem tudom komoly hozzáértőnek minősíteni azokat, akik itt Bé­késben a gazdasági szférából pótolhatónak látják a kiesett költségvetési támogatást. De a még meglévő költségvetési pén­zek elosztásával is óriási gon­dok vannak. A dfáksport-egye- sületek mai rendszere zsákutca. Minden feladat nélkül, fejkvóta alapján pénzt juttatni, semmit sem elvárni és számonkénti, ez felelőtlenség. Meg egyáltalán: mi az, hogy DSE, s mitől az? A mi sportegyesületünkben 80— 85 százalékban fiatalok sportol­nak, akik valamilyen oktatási intézmény tanulói, hallgatói. Ők kicsodák, ha nem diáksporto­lók? Ma párhuzamosan fut az egyesületi és az iskolai verseny- rendszer. Ugyanazok a gyere­kek játszanak itt és ott. Sőt, ha az egyesület utánpótlást akar, ak­kor pénzelni kénytelen az isko­lai versenyeket is. A főiskolai diáksport tragédia. Keddtől csütörtökig tart, hadd ne mond­jam milyen szinten. Ám ekkor a hallgatók szinte kizárólagossá­got követelnek minden sportlé­tesítményben. Hétvégére pedig nem lehet nekik versenyt szer­vezni, mert nincs aki részt ve­gyen rajta. A főiskolai diáksport alkalomszerű, esetleges, sport­értéke pedig alig van. Inkább szabadidősport. S ezt az állam dotálja létesítménnyel, autó­busszal és egyéb költséggel. A rendszeres sportolók pedig nem tudnak a létesítménybe bejutni, s a versenyekre eljutni, mert nincs rá pénz. A fejlett Európá­ban ugyan a kedvtelésből csinált sportot önköltséges alapon old­ják meg, mi úgy látszik náluk gazdagabbak vagyunk, lega­lábbis ebben. De baj van a test­nevelőkkel is. Félelmetesen ke­vesen dolgoznak a sportban. Nálunk a 35—40, az oktatási in­tézményben testnevelőként fog­lalkoztatott közül hat-nyolc vál­lal edzőséget. Ez meglehetősen alacsony szám. Erre felépíteni egy sportprogramot veszélyes dolog. Pedig a sport jövőjének a kulcsa az ő kezükben kell, hogy legyen. A „sportszakértők” egyéni érdekei — Dehát éppen ezeket az anomáliákat próbálja megszün­tetni a mai sportprogram, amely egységesítésre, az iskolai sport rangjának emelésére törekszik. Nem ezt látom. A pártokhoz közel álló, úgynevezett sport­szakértők periferikus, egyéni érdekek felé viszik el a sportpo­litikát, s ezzel mérhetetlen káro­kat okoznak. Az országos sport­vezetés pedig képtelen átfogni az egész rendszert. A nagy klu­bok problémáit sem tudja meg­oldani, a kisebbekre pedig már idejük se marad. Látni kell, hogy a megyei, NB Il-es bajnokságok sorra elsorvadnak, az élsport elengedhetetlenül szükséges háttere szép lassan kimúlik. A megyei sportirányítás is teljesen széthullott, igaz, ha nincs mit elosztani, akkor teljesen fölösle­ges a létük. Az OTSH pedig nem fogja az olyan kicsiny klubokat, mint például a szarvasiak bár­melyike, sem közvetlenül, sem közvetve támogatni. — Talán ezt kellene átvennie a szakszövetségek támogatási rendszerének. — Mi támogatjuk a szövetsé­geket, nem ők minket. A jövő idényre, ha egyáltaán indulni akarunk a kosárlabda NB I-ben, körülbelül félmillió forintot ktjll a kosárlabda szövetségnek kü­lönböző jogcímeken befizetni. Még életemben nem láttam ilyen változatos, de döntő több­ségében egyesületi sarcpénze­ket. Van tagdíj, nevezési díj já­tékvezetői díj és költség, licenc- díj hazai <js külföldi játékos után, ilyen-olyan illeték. Ezzel szemben mi egy fillért sem ka­punk. De nem jobb a helyzet a kajak-kenunál sem. Hiszen az ő szövetségük, írd és mondd, egy darab kajak lapáttal támogatja szakosztályunkat. Kérdem éri, ezek után mit vesz át és kitől? Nem támogatnak a szakszövetségek —Azért azt is látni kell, hogy egy új vállalkozói réteg kezd fel­tűnni a szakosztályok mellett, akik erősödésükkel a sportra is hajlandók áldozni. — Ennek örülni kell. Bár olyan gazdasági környezetben, ahol mindenki tartozik minden­kinek, sokszor csak az ígéretig jut el a dolog. A másik pedig, hogy a most létrejövő új vállal­kozások nem tőkeerősek, egye­lőre saját izmosodásukra kell gondolniuk, a sport támogatása majd csak azután jöhet. De van még valami. Amennyire örülni kell az új rétegnek, annyira óva­tosan is kell kezelni. Mert amíg a sportra áldoz valaki, az jó, de sajnos az elmúlt időszakban, a gazdasági nyitással, a szabad­versennyel a sport közelébe ke­rült egy olyan újgazdag réteg, amely a sportot kizárólag saját üzleti céljaira kívánja felhasz­nálni. Miközben morzsákat jut­tat a sportnak, addig milliókat kíván kivenni onnan. Jó példák erre a sportági szakszövetségek körül nyüzsgő rt.-k, kft.-k, ame­lyek igyekeznek rnegkapar in ta­nt a sportág irányítását, vezeté­sét. S azután ők szerződnek tv- vel, egyéb médiákkal, szponzo­rokkal. S ők diktálnak. A klubok nem látnak bele bevételeikbe, kénytelen-kelletlen elfogadják a felkínált 5—10 százalékot. S ezért cserébe övék a csarnok, a mez, az összes reklámfelület. Félreértés ne essék, vállalko­zókra, menedzserekre szükség van. De most elsősorban a sport­ba betett pénzre, nem az onnan kivettre. Az is példátlan, ahogy a közszolgálati televízió viselke­dik. Európában mindenhol a tv fizet, hogy közvetíthessen, itt neki kell adni. így a sportból szépen hullanak ki a pénzek, s eközben már nincs szertáros, gyúró, intéző, az edző társadal­mi munkában dolgozik, mert a klub képtelen fizetni. —Említette, hogy a sportléte­sítményekkel is gond van... — Az elmúlt évtizedekben oda építették azokat, ahol éppen pénzt tudtak rá szerezni, vagy ahol az üzemeltetés költségeit el lehetett „nyeletni”. így kusza, zavaros tulajdonjogi, üzemelte­tési és használati rendszer jött létre. A mindig szegény sport­egyesületek természetesen csak szívességi használói voltak ezeknek, más jogosítványt alig kaptak. Ma ez kétszeresen sújt bennünket. Egyrészt a jelenlegi, a sporttól távol álló üzemeltetők szabadulnának tőlük vagy nem sport célra kívánják használni, másrészt a sportegyesületeknél is hiányzik az ezekben megtes­tesülő vagyoni háttér, amely bármilyen sportcélú befektetés­hez szükséges, de rövid távú hi­telezési gondok bankgaranciája is lehetne. És még egy gond: e létesítményeket ma igyekeznek vállalkozóknak kiadni a sport­ban legtöbbször érdektelen tu­. lajdonosok. S a vállalkozók elő­ször kidobják a klubot, mert nem tudja a bérleti díjat megfizetni, utána kidobják magát a sportot is, mert más hasznosítás több hasznot hoz. Félre ne értsen, az ilyen létesítmény üzemeltetésé­hez szükség van vállalkozói szemléletre, de nem szabad szem elől téveszteni alapfunk­cióját. Abban sem hiszek, hogy a bérleti díjból nyereségesen le­het üzemeltetni ezeket. Ebben hinni illúzió. Jól néznénk ki, ha az iskolától a hasznot kérnénk számon, a tantermeket bérbe adnánk, s ha nem hozná a hasz­not, akkor kiadnánk diszkont áruháznak. Tényleg, miért más kategória a sportcsarnok, mint a tanterem? Mért nem lehet a sportlétesítményeket ugyanúgy kezelni, mint az oktatási intéz­ményeket? Hiányzik a követelmény- rendszer —Ennyi gond után lát valami megoldást? — Természetesen csak az beszéljen, aki tud is javasolni valamit. Elsősorban szemlélet- változásra van szükség. A sport­nak vissza kell adni a rangját a kultúrában. S ezzel együtt az ál­lami szerepvállalásnak is vissza kell jönni. A verseny- és a diák­sportrendszert egységesíteni kell. Az iskolai sportban köve­telményrendszert kell felállíta­ni, amely az arra fordítandó pén­zek elosztásának alapja kell, hogy legyen. Kell egy megyei sportkoncepció, amely a meglé­vő értékeket meg tudja őrizni és anyagilag is dotálja azt. Meg kell teremteni a sportegyesüle­tek tulajdonjogát a sportlétesít­ményekre, illetve ha ez nem le­hetséges, garanciákkal biztosí­tott használati jogot kell adni nekik. Ezek alapkérdések. Ezek után lehet beszélni szponzorok­ról, szövetségi és sportirányítási kapcsolatokról. Mert ha alap­kérdéseket nem sikerül megol­dani, akkor a többi is értelmet­lenné válik, mert sport sem lesz... Jávor Péter Sportműsor PÉNTEK KÉZILABDA. Megyei bajnok­ság. Nők. Békéscsabai Előre KSE— Agyagipar, 16.30. KOSÁRLABDA. SC Dózsa Tsz Szarvas—Horizont Minszk (szovjet) nemzetközi női mérkőzés, Szarvas, sportcsarnok, 19.00. TENISZ. Gyermek és újonc fiú és gyermek leány verseny, Mezőberény, 15.00. SZOMBAT KÉZILABDA. NB I. Békéscsabai Előre KSE—Vasas SC, női, Békéscsa­ba, sportcsarnok, 16.00. NB I-es ifjú­sági leány: Békéscsabai Előre KSE— Vasas SC, Békéscsaba, sportcsarnok, 17.45. NB II. Tiszaföldvár—Kondo­ros, férfi, 17.00. Orosházi Honvéd MTK—Békéscsabai Mirelité, férfi, 16.00. Megyei bajnokság. Férfiak. Gyomaendrőd—Mezőberény, 15.00. Köröstarcsa—Murony, 16.00. KOSÁRLABDA. SC Dózsa Tsz Szarvas—Horizont Minszk (szovjet) nemzetközi női mérkőzés, Orosháza, sportcsarnok, 14.00. Megyei felnőtt és ifjúsági férfi bajnokság végső sor­rendjének eldöntése, Gyula, 5. Sz. Ál­talános Iskola, 9.00 órától. III. korcso­port országos elődöntői. Lányok: Szarvas, fiúk: Mezőberény. 8.00. LABDARÚGÁS. NB I. Veszprém FC—Békéscsabai Előre FC, 17.00, Nagy II. J. (Bay, Segovits). Az NB I-es tartalékbajnokságért. Veszprém FC—Békéscsabai Előre FC, 15.00. NB III. Alföld csoport. Határőr Dózsa— Dabas. 17.00, Pintér. Mezőkovácshá- za—Mezőtúri Honvéd, 17.00, Kiss. Szegedi Dózsa—Gyulai SE, 17.00. Dömsöd—Mezőhegyes, 17.00. Kis­kunfélegyházi Honvéd—Orosházi MTK, 17.00, Szarka. Megyei bajnok­ság I. osztály. Békéscsabai Honvéd— Kondoros, 10.00, Varsányi. Békéscsa­bai Favorit—Battonya, 17.00 (jv.: Szolnok m.). Békésszentandrás— Gyomaendrőd, 17.00, Hajdú. II. osz­tály. Orosházi MTK II.—Kunágota, 17.00. Gyulai Magán SE—Magyar- bánhegyes, 17.00. III. osztály. Kar­dos—Nagybánhegyes, 17.00, Fábián. Csanádapáca—Körösladány, 17.00, Stír. Női nagypályás mérkőzés. Lász­ló Kórház I.—Gyulai SE, 11.00. ÚSZÁS. ORV II. forduló. Békés­csaba, Árpád fürdő, 9.00. TENISZ. Gyermek és újonc fiú és gyermek leány verseny, Mezőberény, sporttelep, 8.00 órától. Megyei I. osz­tályú férfi csapatbajnokság. A páro­sítás: Szeghalom—Mezőberény, Sar­kad—Orosháza, Szarvas—Békéscsa­bai Előre II. Valamennyi 9.00. OLIMPIAI NAPOK. Futópróba, Békéscsaba, Ifjúsági Tábor, 9.00. VÍZILABDA. OB II. Békéscsa­ba—BVSCII., Békéscsaba, Árpád für­dő, 12.00. VASÁRNAP KÉZILABDA. NB II. Gyömrő— Újkígyós, férfi, 15.00. Megyei baj­nokság. Nők. Békésszentandrás— Szeghalom, 10.00. Doboz—Kétsop- rony, 10.00. Mezőberényi Gimná­zium—Békéscsabai MÁV, 16.00. Csorvás—Kamut-Murony, 9.00. Fér­fiak. Szeghalom—Orosházi Honvéd- MTK, 10.00. Békéscsabai Előre KSE A.—Mezőhcgyes; 9.00. LABDARÚGÁS. NB II. Szarvasi Vasas—Kaba, 17.00, Marosvári. NB III. Alföld csoport. Kiskundorozs- ma—Nagyszénás, 17.00, dr. Bozóki. Megyei bajnokság. I. osztály. Ka­mut—Vésztő, 17.00, Guti. Füzesgyar­mat—Gádoros, 17.00, Csonka. Med- gyesegyháza—Szeghalom, 17.00, Sztanojev. Tótkomlós—Mezőberény, 17.00, Varsányi. Elek—Sarkad, 17.00 (jv.: Csongrád megyéből). II. osztály. Éökösháza—Dombegyház, 17.00. Dévaványa—Csorvás, 17.00, Búzás. Újkígyós—-Békéscsabai MÁV, 17.00, Lenhart, Gyulavári—Kétsoprony, 17.00, Végvári. Békés—Kétegyháza, 17.00, Zsurka. Kaszaper—Csabacsúd, 17.00, Molnár. III. osztály. Okány— Csárdaszállás, 17.00, Kiss. Tarhos— Doboz, 17.00. Békéssámson—Puszta- földvár, 17.00, Orovecz. NB I-es ifjú­sági és serdülő mérkőzés. Békéscsa­bai Előre FC—Veszprém FC, 14.30, Hrabovszki, 13.00, Hajdú. Jótékony- sági mérkőzés, melynek bevétele a Rákalapítványt segíti. Színészek- Körzeti orvosok—Parlament-Külügy­minisztérium csapatai között, Gyula, sporttelep, 10.00. TENISZ. Gyermek és újonc fiú és gyermek leány verseny, Mezőberény, sporttelep, 8.00. Megyei I. osztályú férfi CSB mérkőzések. A párosítás: Sarkad—Szeghalom, Pen—Békés­csabai Előre II., Vésztő—Szarvas, Orosháza—Mezőberény. Valamennyi 9.00. VÍZILABDA. OB II. Békéscsa­ba—Miskolci VSC, Békéscsaba, Ár­pád fürdő, 12.00. RÍ'kíS MK1VU HIRI.áP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin Feldenkirchen és dr. Serédi János ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66)27-844; főszerkesztő: (66) 21-401; telefax: (66)21-401; kiadó: (66) 26-395. Telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesí­tőknél. Előfizetési díj egy hónapra 205 forint, egy évre 2460 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom