Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

1991. május 23., csütörtök KÖRKÉP O A juh sem kivétel Veszik a bárányt... gyapjú nélkül? Szeghalom: Polgármester a piacon Költöznek vagy maradnak megszokott helyükön a kofák? IBÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Ismerik ugye az Okos lány című mesét, amelyikben a lány „hozott is meg nem is”? Nos, en­nek mintájára napjaink juhte- nyésztési kérdéseit így is jelle­mezhetnénk: sok pénzt is adnak érte, meg keveset is. Ha röviden akarnám sommázni a Szilágyi Gé­zával folytatott beszélgetésünket, elég lenne csak ennyit írni. Ez ugyanis a végső konklúzió. De nézzük szép sorjában..., ahogy a valóságban történt... Beszélgetőpartnerem a Békés Megyei Mezőgazdasági Terme­lők és Szövetkezők Szövetsége juhtenyésztési választmányának elnöke. Elöljáróban elmondja, elődeik, a tsz-szövetségek, ame­lyek először az állami gazdasá­gokkal bővültek ki, majd néhá- nyan egyesültek, és ez utóbbinak jogutódja a fentebb említett hoss­zú nevű szövetség. Elsősorban érdekképviseleti feladatot látnak el, és szakosított ágazati csopor­tokban végzik a munkát. A juhte- nyésztők ágazati szintű csoportja tavaly novemberben alakult. Azt persze tudjuk mindany- nyian, az állattenyésztés majd minden ága válsággal küszködik. Nincs szakember, növekednek a költségek... Nem kivétel ez alól a juh sem. Csak a helyzete „össze­tettebb”. Hogy miért? A birka „egyik fő része”, a gyapjú a közel­múltban még 170—200 forintért kelt el kilónként, most nem adnak érte csak 40 forintot. Ennek oka, hogy a Gyapjúfor­galmi Vállalat, amelyik a felvá­sárlással és értékesítéssel foglal­kozott, tevékenységéhez állami támogatást kapott, most meg­szűnt. Ehhez társul még, hogy a világpiacon gyapjúdömping van. Ha egy évig sehol sem termelné­nek, akkor is elég lenne a fölhal­mozott mennyiség. Magyaror­szág évi 8—9 ezer tonna gyapjú­jából is a hazai textilipar 700 ton­nát kész átvenni... De gyapjút „termelni” még mindig megéri, mert amíg eddig egy anyabirkán évi 800 forintos haszon volt, még most is 5—600 forint körüli... Hogy miért nem kell a magyar gyapjú a nyugatiaknak? Ezt is megtudom: nem ismerik az itt előállított merinói fajtát, ami egyébként kellő finomságú, meg­felelő hosszúságú, csak a tiszta­sággal (rendement) van némi gond. Ez a helyzet a gyapjúfronton. A másik üzlet a bárány értékesítés. Az exportjuh 99 százaléka eddig is tőkés piacon talált gazdára, vagyis a bárány még csak hozza a valutát, ezért mindenképpen megéri tartani, a gyapjúnak pedig ■mielőbb piacot kell találni. k.k. Közmeghallgatás Gyomaendrődön Kedden délután közmeghall­gatás — korábbi nevén falugyűlés — volt Gyomaendrődön, az End ebédlőjében. Először vendégük, a Szegedi Tervező Vállalat munkatársa, Hernyók Imre is­mertette az általános rendezési terv felülvizsgálatának eredmé­nyét. Mint mondotta, ez lényegé­ben a realitáson alapul. A terület­felhasználás módosulása az idő­közben bekövetkező változásnak köszönhető. O is és a magával hozott illusztrációs térképek is aláhúzták a polgármester állítá­sát: ennek a városnak — elhelyez­kedése miatt is — a két település közötti szabad tér felé kell terjesz­kedni. Frankó Károly polgármester beszámolója alapján sok szép, hamarább és később megvalósí­tandó terv hangzott el: szállodák, sportcentrum, városi tűzoltóság, ügyészség, bank, egy felsőoktatá­si intézmény, hogy csak néhányat említsünk. A megjelentek érdeklődéssel és egyetértéssel hallgatták az el­képzeléseket. Maguk is elmond­ták véleményüket. Többek között azt, hogy ha az idegenforgalomra szeretnének építeni a jövőben, akkor elsősorban a város arculatá­ra, tisztaságára kell(ene) vigyáz­niuk. Felvetette a hallgatóság, hogy a gyomai edzőpálya helyett — ahová természetgyógyászati szálló épül — ne alakítsanak ki másikat, hiszen Endrődön van egy ugyanolyan jó minőségű... A kül­területen élők szóba hozták, hogy őket jobban kapcsolják be a váro­si élet vérkeringésébe, amire ígé­retet is kaptak... \\ város település- és területfej­lesztési tervét június 4-i ülésén- tárgyalja a képviselőtestület, (k.) Kérem, ne ijedjenek meg ked­ves szeghalmi olvasóink! Egye­lőre szó nincs költözködésről. A hétfői képviselő-testületi ülésen csak abban értettek egyet a testü­let tagjai, hogy a város piacának a helyzete immár tarthatatlanná vált. Hogy miként kívánnak vál­toztatni az áldatlan állapoton? Erről többféle vélemény csapott össze. Kovács Imre, a polgár- mester — aki minden szomba­ton kijár a piacra egy kis „közvé­leménykutatásra” — javasolta, hogy új piacteret alakítsanak ki Katonavároson. A kivitelezést s az üzemeltetést vállalkozóra bíznák, aki a terület használa­táért fizetne az önkormányzat­nak. Itt esetleg egy közepes mé­retű vásárcsarnok is létesülhet­ne... Mások—végűié mellett dön­tött a testület —javasolták, hogy a városfejlesztési és környezet­védelmi bizottság által kiválasz­tott szakemberekből álló team tegyen javaslatot arra, hol le­gyen Szeghalom majdani piaca, s kell -e egyáltalán a költöztetés? Lehet, hogy elég lenne—mond­ta néhány képviselő—aKGST- piac leválasztása, városon kívül­re helyezése, ahogy más telepü­léseken is megoldották ezt a kér­dést. így a jelenlegi piac zsúfolt­sága is enyhülne, s a hagyo­mány, a megszokás sem szen­vedne csorbát. A szakértői bi­zottság javaslatáról természete­sen a képviselő-testület dönt. Szombati lapszámunkban — aki olvasta, emlékszik — írtunk arról, hogy Szeghalmon a nyu­galmazott múzeumigazgató a képviselő-testület kulturális bi­zottságához — váratlanul — beadvánnyal (pályázattal) for­dult, mely — talán nem túlzunk — bombaként robbant a bizott­ság ülésén. Hogy milyen állásfo­glalás született — mivel zárt ülést rendeltek el —, nem sike­rült megtudnunk. Abban biza­kodtunk, hogy a hétfői testületi ülésen erről is szó lesz, s köny- nyelműen azt ígértük olvasó­inknak, hogy ebben az írásban már a bizottság testület elé tárt állásfoglalását is közvetítjük. Nos, nem így történt. A kulturá­lis bizottság elnökétől, Horváth Sándortól megtudtuk, a zárt ülé­sen úgy döntöttek, e különös beadvány ügyében még egy bi­zottsági ülést hívnak össze. így minderről a hétfői testületi ülé­sen nem esett, nem eshetett szó. Ezek után mi mást ígérhetnénk olvasóinknak? „Forró nyomon” maradunk, s megpróbálunk majd frissiben hírt adni a történ­tekről. N.Á. Horoszkóp Május 23. IKREK (V. 21—VI. 21.). Csalódást oko­zott környezetének, melynek kedvezőtlen hatását vállalnia kell. A maga­sabb életszínvonalért tegyen, mert eléréséhez a sóvárgás nem elég. Szabadidejét töltse családi körben, ott legalább megértésre és támogatásra talál. Május 23-án született 1948-ban Király Zoltán újságíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Te­levízió Szegedi Stúdiójá­nak szerkesztő-riporte­re RÁK (VI. 22—VU. 22. ). Elmúlt a sok bo­rús, esős nap, itt az ide­je, hogy Ön is vidá­mabb legyen. Kollégái, nőisme­rősei pletykájára fütyüljön, fi­gyelemre se méltassa azokat. Dicsérői kevésbé zajosan, de an­nál hatékonyabban támogatják. OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Az öröm érzése apró- cseprő kellemes törté­nések, érdekes részletek, vidám pillanatok észrevételéből ered.' Nehéz helyzete ellenére keresse a vidámságot, egy kis jókedv többet ér minden gyógyszernél. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23. ). Jó alkalom kínál­kozik arra, hogy ren­dezze helyzetét. Ko­moly megfontolást igényel an­nak eldöntése, hogy kit tekint jóakarónak és ki az, aki csak színleli a barátságot. MERLEG (IX. 24— ' A/yV X. 23.). Értékes belső tulajdonságai vezető v beosztás ellátására is alkalmassá teszik Önt. Ha ezt felajánlják, már csak a belső el­hivatottság lehet kérdéses. Vá­ratlanul találkozni fog régi, ked­ves ismerősével. SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Ha nem rontja el, ismét kedvező nap vár Önre! Amibe bele­kezdett — még ha csak gondo­latban is —, ne adja fel. Bátran kössön ismeretséget. Az életé­ben is fontos helyet betöltő ba­rátságot köthet ma. /xj, NYILAS (XI. 23— yjsQ XII. 21.). Jól tette, ÍJ hogy az érzéseire hall- ^ gatott. Kimagasló si­kereket azonban csak akkor ér­het el, ha érzéseit cselekvés is követi. BAK (XII. 22—1.20.). Jól érzi magát, dicsérik elegáns, divatos meg­jelenését. Fontos in­formációk tudatába jut. Befekte­tése, szerencsesorsjegye nyerés­re áll. Estéjét töltse zenehallga­tással, olvasással, ami kellemes időtöltést jelent. VÍZÖNTŐ (1.21—II. 20.). Kedvező hírt kap, amit jobb, ha egyelőre titokban tart. Tartóz­kodjon a nagyobb fizikai meg­erőltetéstől, kímélnie kell ma­gát. Mindenütt barátokkal és se­gítőkész társakkal találkozik. HALAK (II. 21—III. 20.). Konfliktushely- zetalakul ki. Ideges, a legapróbb kritikát is személye, elleni támadásként fogja fel. Állandóan partnere lel­két fürkészi, miközben önmagá­val sincs tisztában. KOS (III. 21—IV. 20.). Boldogság érzése • - . tölti el. Nagyon szeret tervezgetni, de végre­hajtás közben elveszíti a türel­mét, pedig az elkezdett dolgokat végig kell csinálni. Hivatásbeli ügyeit óvatosan kezelje. BIKA (IV. 21—V. 20.). Tevékeny napnak néz elébe. Igényli a szépet, a bőséget. Bir­tokló módon szeret minden kö­zeli hozzátartozóját, állandóan maga körül szeretné tudni őket. A szexuális élet érzelmi alapon fontos számára. Mezőkovácsháza Vetélkedés az egészségért A mezőkovácsházi térség ál­talános iskoláinak nemrég ren­dezett vöröskeresztes vetélke­dőjén a térség hét csapata indult. A siker érdekében az anyagi hát­teret mezőkovácsházi üzemek és kisvállalkozók biztosították. A zsűrizést az egészségügyi in­tézmények szakdolgozói vállal­ták. A program első felében írá­sos tesztekben, feladványokban válaszoltak a vöröskeresztes mozgalom történetét, feladatát firtató kérdésekre. A gyakorlati részben szituá­ciós játékokén bizonyíthatták a versenyzők felkészültségü­ket. A szoros versenyben minimá­lis ponteltéréssel az első helye­zett és egyben a megyei tovább­jutó a Mezőkovácsházi 2. Szá­mú Általános Iskola, a második Kunágota, a harmadik pedig Ka­szaper csapata lett. Befejezésül a díjak mellett sor került még egy, a vöröskeresztes munkáért járó kitüntetés átadására is, amelyet Lakatomé Tóth Emília, a Kevermesi Általános Iskola pedagógusa vehetett át. — hm — A nagy ugrás Olvasóink írják Lökösházi focisok 22 év múltán Manapság nem divat felemlegetni az úttörőéveket, sőt egyesek szerint jobb letagadni még a létezését is. Az ifjúsági mozgalmon belül azonban nem hiszem, hogy a sport bárkinek is rossz emlékként maradt volna meg emlékezetében. Ilyen sportág a közkedvelt foci. Visszaemlékezni régi szép időkre jólesik, főként ha ez a csapattár­sakkal együtt történhet. Nem mindennapi találkozóra került sor nemrég Lökösházjin. Huszonkét év után találkozott újra az egykori lökösházi labdarúgó­csapat, amelyik 1969-ben bejutott az .Országos Úttörőolimpia Pé­csen megrendezett döntőjébe. A 10 tagú „legapróbb” csapat mai szemmel nézve is óriási teljesítményt nyújtott. Lelkes játékuk, hihetetlen tenniakarásuk és kiváló felkészítésük eredeménye a leg­szebb emlékek közé tartozik. A találkozón előkerült egy régi faliúj­ság, amelyen a megsárgult újságcikkek hűen elmondják az akkori látványos küzdelmeket. Látványos volt, hiszen akkor a ‘tévé is közvetítette a Budaörs—Lökösháza (1—1) meccset, így az egész falu szurkolhatott a kis csapatnak. Az olimpia végén, nem kis meglepe­tésre a dobogó 3. fokára léphettek a lökösiek. Az akkori 5. és 6. osztályos tanulókból álló csapatot így értékelték: legszimpatikusabb és legapróbb csapat, legjobb kapus Krista Lajos, legjobb játékos Zámbori Zoltán, legtöbb gólt lövő Urbán Béla lökösházi játékosok. Az Úttörőolimpia legjobb mérkőzése a Lökösháza—Pókaszepet összecsapás volt. A döntőig hosszú út vezetett, amelyen velük volt kitűnő felkészítő tanáruk, Fenyvesi Tibor és felesége, akiknek ez­úton mondanak köszönetét a csapattagok. A mostani 22 év utáni találkozónak rangot adott az az esemény, hogy az egykori csapatta­gok játszhattak egy rövid mérkőzést a lökösházi öregfiúkkal. Jó lenne még sok ilyen szép találkozón részt venni! Egy mezőkovácsházi résztvevő (lejegyezte H M) Ötven éve érettségiztek A Békéscsabai Községi Fiú Felsőkereskedelmi Iskola 1941-ben végzett növendékei 1991. május 19-én tartották 50 éves érettségi találkozójukat régi iskolájukban. A 49 növendék közül 19-en elhuny­tak, 15-en jelentek meg a találkozón. Németországból és Ausztriából is érkeztek vendégek. Megjelent Karácsony Lajos tanár úr, a tanári kar egyetlen élő tagja. Maczák András, az iskola nyugdíjas tanára üdvözölte a megjelenteket. Felolvasták a Békéscsaba Város Önkor­mányzata alpolgármesterének üdvözlő levelét, majd a volt diákok számoltak be röviden az elmúlt fél évszázadban velük történtekről . Kiosztották volt osztálytársuk, Honfi Antal grafikusművész erre az alkalomra készített réz emlékplakettjét. Kovács József Békéscsaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom