Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 2., csütörtök e Göncz árpád május elsejei üzenete a munkásokhoz (Folytatás az 1. oldalról) zett mezőgazdasági dolgozó, vasmunkás és az Írók Szak- szervezetének volt elnöke, legalább távolról üzenjek mindannyiuknak — szak- szervezeti tagoknak és szak- szervezeten kívüli munka- vállalóknak. Egy emberélet tapasztalatai alapján üzenem, hogy épp ma, egy valódi egyenlőséget ígérő összeomlott gazdasági rend romjain, a kínok közt születőben lévő versenytársadalom kezdeti időszakában, mikor a „munkás" szó jobbára csak a munkanélküliség vonatkozásában hangzik el, az önkéntes tagság elvét szem előtt tartó, szabadon szerveződő, erős szakszervezetek szerepe, összefogása, fokozottan fontos. Demokratikus politikai rend, jól működő parlamentáris demokrácia el sem képzelhető hatékony munka- vállalói érdekképviseletek, a tagságuk — s velük együtt valamennyi szaktársuk — érdekét felelősen védeni és érvényesíteni képes, alapvető kérdésekben egyet akaró érdekképviseleti :szervezetek nélkül. Hazánknak ma a társadalomépítés szinte valamennyi más kívánalmát megelőző létérdeke a szakszervezetek együttműködése — az eredményes társadalmi érdekegyeztetés munkavállalói alapjának megteremtése. A feladat sürgős: a szak- szervezetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződésem, hogy ezt valamennyi szakszervezet fölismeri, s ha fölismerte, azt is föl kell ismernie, hogy egymás közti vitáik rendezése nem tűr ■ halasztást. S ttbgy a munka- vállalóknak maguknak kell eldönteniük, hogy melyik szakszervezetet választják, vagy támogatják. A munka- vállalók sürgős szükségét érzik, elvárják, hogy minden szinten beleszólásuk legyen tulajdon sorsuk irányításába: hogy vállalati szinten egyazon törvényi védelem illesse meg valamennyi szak- szervezet helyi képviselőjét, hogy á privatizáció során helyi szervezeteik kimerítő tájékoztatást kapjanak mind a privatizálandó vállalattól, mind a vagyonügynökségtől, ágazati, iparági, szakmai Szervezeteik pedig szót kapjanak az általuk képviseltek jövőjének kialakításában. Jogos követelésük, hogy a sorsukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények megalkotása során hangjukat hallathassák és meghallgatást nyerjenek. Hogy ez milyen hatásos, az az erejüktől függ — erejük pedig a szakszervezetek együttműködésétől. Mindezek megkövetelik a munkavállalók és érdekképviseleti szerveik jogait és kötelességeit magába foglaló korszerű, az európai normáknak megfelelő érdekképviseleti törvény megalkotását, ami nem történhet meg a szakszervezetek közreműködése és egyetértése nélkül. Meggyőződésem, hogy a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés kulcsa a munkaadók és a munkavállalók érdek- képviseleti szerveinek felelős párbeszéde, a világos érdekvonalak mentén szabadon szerveződő társadalom pedig a parlamentáris demokrácia, az eredményes kormányzat társadalmi alapja és előfeltétele. Magánemberként erkölcsi, a Magyar Köztársaság elnökeként hivatali kötelességem, hogy erre irányuló törekvéseiket hazánk érdekében minden erőmből támogassam. Békéscsabán megteltek a fő utcák Május első napja kétnaposra sikeredett a megye- székhelyen. Nincs tévedés, hiszen már április 30-án, délutántól az ifjúsági házba várta a Demisz és a városi diákszövetség a diákgála tömegeket megmozgató résztvevőit. Helyhiány miatt mindössze ennyit írhatunk a rendezvényről: soha rosz- szabb ..bulit”! Május elsején a politikamentes majális reggel 10 órakor kezdődött a sport- csarnokban és környékén. Sztárok, vendégcsalogató nagy nevek és együttesek mutatkoztak be a színpadon, sokak nagy-nagy örömére. Reméljük, nem haragszanak meg,, akikről ezúttal nem esik szó. de a monstre rendezvény programjának, fellépőinek felsorolása is hosszú sorokat venne igénybe. Több reszt- vevőnek azonban Straub Dezső, Sunyovszky Szilvia tetszett a legjobban, mások Koltay Róbert, Csata Zsuzsa, Déri János mellett voksoltak. Az Exotic együttes a fiatalok körében volt népszerű. Lapzártánk után lép fel Demjén Ferenc, a Dolly- roll és az Old Boys együttes. A taps szinte garantált. Kaszaperen érdemes volt — Kaszaperen, az elmúlt éveket figyelembe véve, rendhagyó rendezvényre került most sor — mondja Kun Sándor, a szervezőbizottság nevében, aki egyébként a községi sportvezető- ség elnöke is. — Többen összedugtuk a fejünket és döntöttünk: itt a nagy lehetőség a' bizonyításra, hogy tudunk olyan független, politikamentes rendezvénysorozatot szervezni, amelyen a lakosság tényleg jól érezheti magát. Megkértem az önkormányzatot, hogy a teljes szervezést bízzák ránk. Mint bebizonyosodott, érdemes volt. Az egész napos program reggel 6 órakor indult az ezer emberre kalkulált hét bogrács felszerelésével. A kulturális műsor 10 órakor karate és táncbalett bemutatójával kezdődött. Délután egy 30 kg-os bárány lett a szerencsés nyertesé. Ezt követően „bulimeccsen;’ mérkőztek meg a kövérek a soványakkal, a nősök a nőtlenekkel. este pedig a szabadtéri diszkóra várták a helyi és más településről érkező fiatalokat. Ismét sikerült ... felülmúlni önmagunkat, magyarságunkat. Soha nem ünnepeltünk Békéscsabán magyarabb majálist, mint 4991. május 1-jén! A szakszervezetek székházán kívül mindenütt csak a magyar nemzeti színek lobogtak, egyetlen más zászló sem hirdette, hogy május 1-je nemzetközi ünnep. A munka megbecsülésének ünnepe nem csupán a magyarok ügye, hanem — ahogyan már 101 éve, és az egész világon szokás — a jobb életért küzdő minden dolgozó emberé. A sarkadi önkéntes tűzoltó-egyesület tegnap, május elsején 100. születésnapja alkalmából egész napos jubileumi rendezvényt tartott a varosban Fotó: Kovács Krzsébei Balogh Ferentz „A NÉP, MELYNEK TAGJAI SAJÁT HÁZAIBAN ELSZIGETELVE CSAK ÖNMAGOKRÓL GONDOLKOZNAK. PARÁNYI CÉLJAIKAT CSAK EGYENKÉNT ŰZIK, MÉG FÉLIG VADNÉP.” KÖLCSEY FERENC A csabai iskolák ■ m wwm w wwm jovoierol Milyen legyen Békéscsaba közoktatása a lövőben? — Erről az izgalmas kérdésről készített tervezetet az ön- kormányzat kulturális bizottságának elnöke, dr. Goldman György. A bizottság tagjai általában egyetértettek a terv célkitűzéseivel, például azzal, hogy a legteljesebb tanügyi semlegességre kell törekedni, hogy égető szükség van a pedagógusok megfelelő erkölcsi-anyagi elismerésére, hogy nélkülözhetetlen a tehetséggondozás, csakúgy, mint a speciális képzés. Az intézményekben folyó munka szervezése, irányítása belső ügy — szögezi le a tervezet, s kitér az önálló gazdálkodás lehetőségeire is. A város oktatásügyének kritikus kérdése a gimnáziumi képzés, amelyre — feltehetőleg — a jövőben nagyobb igény mutatkozik. E téren jelentős változások várhatók, de mindenképpen több osztályt kell indítani. A szakképzés legfőbb gondja a gyakorlati oktatás, melyet valószínűleg iórészt iskolai keretek között kei! majd megoldani. A legilletékesebbek, a pedagógusok véleményét várták azon a fórumon, melyet a napokban szervezett a polgármesteri hivatal nagytermében a megyei pedagógus- szakszervezet. A megyeszékhely óvodái, általános és középfokú iskolái jó előre megkapták a tervezetet, s módjuk nyílt arra, hogy elmondják gondjaikat, javaslataikat az önkormányzat illetékeseinek. Felvetették például, hogy az állami fejkvóta a legtöbb esetben nem elég az iskolák fenntartására. Szólták a napközis gondokról, a szakképzés hiányosságairól, a nemzetiségi iskola sajátos helyzetéről. Békéscsaba közoktatási tervezetét — a pedagógusok javaslataival kiegészítve — a közeljövőben vitatja meg a közgyűlés. G. K. Politika Mostanában gyakran gondolok édesapám szavára, aki szerint a politikusok olyanok, mint az utcalányok: egyik pillanatban nyalják-falják egymást, aztán kis kézitáskájukkal csépelik a másik fejét. Aki egy kicsit is figyeli napjaink „közéletét”, könnyen kitalálhatja, miért jutott eszembe a fenti példa. Legjobb lenne nem is odafigyelni dicső vezéreinkre, hadd játsszák kisded mulatságukat, élvezzék az ölükbe pottyant hatalmat, és reménykedjenek, hogy sose lehet őket kiakolbolítani a húsosfazék mellől. Jó lenne bölcsen nem figyelni rájuk, de ez képtelenség, hiszen most éppen nem a bohóckodás a feladatuk, hanem értelmes célokra összefogni ezt a szerencsétlen sokaságot. Megutáljuk azt a szót, hogy politika, mert politikai érdekből történik az ország lezüllesztése, tönkretétele. Miféle politika, és milyen érdek ez? Kinek az érdeke? Rágondolni is iszonyat, hogy habzó szájú vezérszónokok és alamuszi despoták „kompromisszumán” dől él a sorsunk. Ehhez is van „kompetenciájuk”? Sok „legitim" hólyag. Csupa undorító szó, hányingert kapok, apró kiütések lesznek a bőrömön, ha csak hallom őket. Félelmetes, hogy nincs az életnek olyan porcikája, amelyet meg ne támadott volna a züllesztő, hatalmi kór. Előpattant sok önjelölt próféta, hozták a maguk kompániáját, szép kis társaságot. Nyúlós, ragacsos nyál csorog a bűzös szájakból, és rájuk kell figyelnünk, mert ők dirigálják a jövőt. Nincs olyan hagymázas lázálom, amely itt be ne következhetne. Megyek egy lakótelepen és arra gondolok, hogy bármely napon ledurhatják az otthonokat, amelyben emberek laknak. Szinte hallom álszent szövegüket, mondván, ez a betonrengeteg nem esztétikus —• tényleg nem az —, még a pártállam idejében épült, nem felel meg a magyarság ős-szittyavér, nép-nemzeti arculatának, romboljuk le, helyette piaci viszonyoknak megfelelő, európai, piroscserepes tanyákat építsünk, világbanki hitellel. Aki hajléktalan lesz, kapaszkodjék a szociális hálóba vagy menjen az önkormányzatokhoz, ott úgyis van pénz, segélyekre. Vagy megeshet még az is, hogy nemcsak a leölt szarvasmarhák tulajdonosait jutalmazzák, de azt is „preferálják”, ha a gazda saját magát is felköti a gerendára. Legalább vele nincs gond, majd importálunk konvertibilis gazdákat. Jaj, ne is adjak tippeket, hátha éppen hasonlón törik buksi fejecskéiket az urak. Ami ma felháborító, holnapra talán el is felejtjük, mert ki emlékszik a tegnapi kínokra, amikor minden nap újat terem. De nagyon régóta csak abban reménykedhet sok társunk, hogy most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb. Lehet! És azt a biztatást is szörnyű hallani, hogy csak csinálják, sok rossz bolond, legalább hamar „kiborul a bili”. Miért kell nekünk éjjeliedényeket borogatni, s ha dől, kit szennyez a serbli? Eszem ágában sincs menteni elmúlt idők kártékony politikusait, de nekik legalább annyi mentségük volt, hogy külső erők szorításához igazodva kellett kártékony- kodni. Ám a mostaniak hol találnak felmentést? Őket csak a véletlenek szerencsétlen játéka ültette a nyakunkba. És játszanak, konokul, amíg csak tűrjük. Andódy Tibor Egyházi személyiségek Mindszenty Józsefről Mindszenty Józsefről, a magyar római katolikus egyház neves főpapjáról könnyű is. meg nehéz is véleményt mondani, illetve írni. Protestáns oldalról mindenesetre összetettebb és bonyolultabb a róla kialakult kép, mint saját egyháza felől nézve. A két világháború közötti időszak egyházi értelemben vett neobarokkjából érkezett a főpapi méltóságba. Az a türelem és az az ökumenikus lelkűiét, ami megvolt XXIII. János pápában, belőle hiányzott. Ellenben a helytállásban nagv volt. Talán paradoxonnak hat, ha erről szólva Moldova Györgyre hivatkozom, aki a '70-es években egv regényt írt a református és evangélikus gályarabokról csak azért, hogy korának, melynek az állhatatosság és a hűség nem volt erénye, példát állítson e XVII. századi magyar prédikátorokban. A Negyven prédikátor című regény fülszövegében többek között ez áll: „Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem, s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett: egyesek konvertáltak, mások lemondtak papi hivatásukról vagy önkéntes száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott ... (s) hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét. mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának minősítenünk.” A XX. század közepén ilyen volt Mindszenty József bíbo- ros- Nagy László református esperes. Gyula * *• * Gondolataink irányuljanak ma egyrészt Mindszenty bíboros jellemzésére, másrészt a tanulság keresésére. Nehéz elkerülnünk az összehasonlítást Keresztelő Szent Jánossal. A Keresztelő és Mindszenty is az elvek emberei voltak. Mindkettőjüket saját országukban egy időpontban mint legnépszerűbb embert ünnepelték. A puszták prófétája csakúgy, mint az. akii ma temetnek, elvhüsége miatt szembekerült a hatalom képviselőivel. Azonos volt lényegében sorsuk is: a félreállítást és börtönt illetően. Mindkét esetben legyőzték az embert, de nem voltak képesek megfékezni az eszmét, amelyet hirdették. Közös vonásuk továbbá az alázat. Egyéniségének mondanivalója számunkra országunk mai nehéz helyzetében talán ez: magunkról megfeledkezve dolgozzunk a közért úgy. hogy az emberszeretet melege olvassza ki szívünkből a múltban esetleg kapott tüskéket. „ - ... Banyai Janos katolikus főesperes. Szarvas * * * 1964-ben kerültem Zalaegerszegre, ahol ő korábban apátplébánosként működött. Amit tudok róla, azt egykori híveitől, és hivatali elődömtől hallottam. Megerősíthetem azt, amit róla egykori munkatársai is nyilatkoztak a televízió április 29-ei esti adásában, hogy szigorú ember volt. Ez a szigorúság egy bizonyos határon belül erénynek minősül, de fájdalmat okozhat, ha egy meghatározott szintet meghalad. A római katolikus egyház belső ügyeiben azonban olyan szigorúságot alkalmazhatnak. amilyet az ügy érdekében fontosnak tartanak, és amilyet a hívek elviselnek. Ez belső egyházi ügy. Egykori beosztott lelkész társai elmondták róla. hogy Zalaegerszeg város és Zala megye vezetésében nagv befolyásra tett szert. Mivel kemény volt a felekezeti harcban is a protestánsok iránt, ma úgv is mondhatnánk. hogy hiányzott belőle az ökumenikus nyitottság, ezért a Zalaegerszegen letelepedni szándékozó protestánsok felé akadályt gördített, városi vagy megyei hivatalokban evangélikus és református emberek nem kaphattak pozíciót az ő zalaegerszegi szolgálati idején. Ezzel a mi evangélikus gyülekezetünk kibontakozását is hátráltatta. Reméljük, hogy abban a kényszerű csendben, amit hivatalából eltávolítva kellett eltöltenie ' Mindszenty hercegprímásnak, ő is végiggondolhatta, hogy kit tekintsen ellenfelének, és kire számíthat testvérként. Ezért meggyőződésem az, hogv élete végén ezekben a kérdésekben is más belátásra jutott. Kérjük ezért mindnyájunk közös Urát és Bíróját, az Ür Jézus Krisztust, hogy adjon testének csendes pi- henést. Pintér János evangélikus esperes, Orosháza
