Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

a 1991. május 14., kedd MEGYEI KORKÉP Közmeghallgatás Orosházán A családsegítő marad, a vezetője megy Másnapra áthúzódó, maratoni hosszúságúra sikeredett Orosházán az önkormányzat által meghirdetett közmeg­hallgatás. Pénteken, 17 órától zárt ülést tartott a testület, majd 18 órára hívták a lakosságot, hogy párbeszédet foly­tassanak a város vezetőivel, és közérdekű javaslataikkal segítsék a képviselőket. De lássuk sorjában! Közel félszáz érdeklődő várta 18 órakor a városatyákat, hogy elkezdődhessen a közmeghall­gatás, ám a zárt ülés ekkorra még nem fejeződött be. Telt-múlt az idő, s hogy a tétlen várakozás ne őrölje fel a jelenlévők türelmét, fél hét tájban Varga Zoltán or­szággyűlési képviselő kisegítet­te az önkormányzatot. Tájékoz­tatót tartott a Parlament egyéves munkájáról. Elmondta, hogy az Országgyűlés feszített tempó­ban végzi feladatát. Az eltelt időszak alatt 170 jogszabályt alkottak. Tízszer annyit dolgoz­nak a képviselők, mint más or­szágbeli kollégáik. Az idén az első fél évben 28 törvényterve­zetet vitattak(nak) meg, a máso­dik félévben 13 törvényjavasla­tot tűznek napirendre. Emellett több állandó és ad hoc bizottság­nak is tagjai, képviselői beszá­molókat és fogadóórákat tarta­nak. A képviselők egynémelyi- kének még a megtartott polgári munkahelyén is helyt kell állnia. Tehát a leterheltségük óriási. Idő közben (negyed nyolc­kor) véget ért a zárt ülés, amelyről dr. Varga István ön- kormányzati képviselő tájékoz­tatott bennünket: — A testület zárt ülésen úgy döntött, hogy Surinásné Tóth Olgát, a családsegítő központ vezetőjét a legsúlyosabb fegyel­mi büntetéssel, elbocsátással sújtja. — Mi az elbocsátás indoklá­sa, pénzügyi visszaélés? — Igen, már ismert, hogy a döntést megelőzte egy széle­sebb célvizsgálat, később egy összefoglaló jelentés, majd az önkormányzat korábbi ülésén úgy határozott, fegyelmi eljárást indít. Ez megtörtént. Surinásnét meghallgattuk, aki védekezését megismételte, ő úgy érzi, sem­milyen fegyelmi vétséget nem követett el, illetve felettes szer­ve, a polgármesteri hivatal pénz­ügyi osztálya elmulasztotta el­lenőrzési kötelezettségét, és őt a szükséges útmutatással, pénz- kezelési szabály ismertetésével nem látta el. Jogorvoslatnak 15 napon belül vai) helye, amely­ben a városi kórház döntő bizott­sága jár el, vagy a munkaügyi bíróság. Ilyen előzmények után kerül­hetett sor a közmeghallgatásra, amelyet voltaképpen egy nyil­vános testületi üléshez lehetne hasonlítani. Szó esett a város ál­talános rendezési tervéről, a ke­rékpárutak bővítéséről, a gyopá- rosi tó védelméről, az Éden Kft. Könd utcai fagyizójáról, a piac­téri Jusztin butik sorsáról, a nagyatádi telep vizes lakásairól és számtalan más, fontos dolog­ról. A kérdések, válaszok és be­jelentések szombaton hajnali fél egykor értek véget. P. J. Szakmai összefogás a tiszta videózásért A legális videokazetták for­galma Magyarországon évente 1 milliárd forint értéket jelent. A fekete kazettáké hasonló nagy­ságrendű, 500 millió és 1 mil­liárd forint körüli becsült érték. Erről Jancsó Gábrielig, a Video Kiadók és Forgalmazók Egye­sületének elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Megjegyezte, hogy míg 3-4 esztendővel ez­előtt a fekete videózók még egyeduralkodóak voltak a ma­gyar videopiacon, mára a ható­ság megkerülésével végzett te­vékenység visszaszorult. Az egyesület célja a magyar, videoszakma összefogása a fe­kete videózás elleni küzdelem­ben. Tavaly decemberi megala­kulásuk után szinte azonnal fel­vették a kapcsolatot az európai videoegyesületekkel, valamint az Amerikai Mozgóképgyár­tók Export Egyesületével (MPEAA). Az amerikai szerve­zet 59 országra kiterjedő, a feke­te videózás leküzdését szolgáló programot dolgozott ki, ennek megvalósítására évente körül­belül 20 millió dollárt fordít — közölte az elnökasszony, majd hozzáfűzte: a Video Kiadók és Forgalmazók Egyesülete a ta­pasztalatok átadásához, vala­mint az illegális videózás elleni küzdelem költségeinek fedezé­séhez kér és várhatóan kap segít­séget ettől a szervezettől. A hazai legális videokínálat- ról szólva az egyesület elnök­asszonya kijelentette, hogy az ma már közelít a nemzetközi standardhoz. Az országban 13 kereskedelmi videokiadó műkö­dik, amelyek rendszeresen új fil­meket hoznak forgalomba. Horoszkóp Május 14. BIKA (IV. 21—V. 20.). Kissé ellentmon­dásos napja van. Sze­reti az élvezeteket, szeret enni, inni, szeretkezni. Nem tűri a szertelenséget. Pon­tosan tudja, hogy mire képes, nagyszerűen meg tudja oldani a rábízott feladatokat. Örömeit ne tartsa titokban. Ezen a napon született 1925-ben Nemeskürty István „tanár úr”, Balázs Béla-díjas és József Atti- la-díjas filmtörténész, író IKREK (V. 21—VI. 21. ). Eredeti gondol­kodásmódja izgalmas­sá teszi. Emberek közt érzi jól magát. Fontos megbe­szélése lesz egy érdekes találko­zás alkalmával. Az esti olvasás boldog élményt nyújt. RÁK (VI. 22—VII. 22. ). Kitűnő napja ez a Rákoknak, ugyanis ma minden sikerülhet. így végre megszabadul attól az ér­zéstől, hogy Ön született vesz­tes. OROSZLÁN (VII. 2T—VIII. 23.). Most legfontosabb a munká­ja, nem szabad lazsál­nia. Figyeljen a házastársára, partnerére is, akinek már elege van az Ön kimaradozásaiból. <D SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). Új távlatok nyíl­nak meg a mai napon Ön előtt. Merje elhin­ni, hogy győzött, használja ki az alkalmat. A csillagok szerencsét ígérnek, ne hallgasson hát a ta- máskodókra. MÉRLEG (IX. 24— rA X. 23.). A mérleg nyel- vét ma nehéz lesz jó 's----- irányba elmozdítani. R engeteget kell dolgoznia, de átvitt értelemben is vigyázzon a nyelvére, nehogy megbántsa szeretteit, munkatársait! SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Vívódások, feszültségek kísérik ma. Erejét kevésnek érzi egy száznyolcvan fokos for­dulathoz. Ráadásul az egészségi állapota is aggasztja. A nehéz nap éjszakája sem ígérkezik könnyűnek! /s. NYILAS (XI. 23— TjáL XII. 21.). Munkájával \V YJ kapcsolatban szép si- l' kereket könyvelhet el. Nem úgy a szerelemben! A Nyi­lasokra egyébként sem jellemző ez a túl nagy nyugalom a szere­lemben. Mi történt? BAK (XII. 22—1.20.). Egzisztenciája válság- ki ba kerül. A legfonto­sabb dolog, ami most foglalkoztatja, a munka. Sok kö­telezettségnek kell eleget tennie. Jelenlegi pozíciójának megerő­sítésére van esélye. VÍZÖNTŐ (1.21—IL 20.). Bizonytalan, zak- látott érzések kerítik hatalmukba. Válságba kerül egzisztenciális téren, új irányt szab számára a sors. A ta­karékoskodást máris érdemes elkezdeni. HALAK (II. 21—III. 20.). Legyen türelmes, ^ ^ mert kellemetlensegek adódnak. Ön pedig nem oka, de belesodorták. Part­nere helyzete sem könnyű, így ne terhelje a saját gondjaival. In­kább kezdeményezzen egy gör­be estet. KOS (in. 21—IV. 20.). Jó ötleteit saját maga számára haszno- V3Í/ sítsa, ne másokkal kö­zölje, mert felhasználják. Hatal­mas energiával és jó egészség­gel rendelkezik. Virágzó körtefa az út szélén Kupa szerint: kulcsügy a marketingügy — „A kormánynak nagy szüksége lenne az Önök munká­jára, mert ma kulcsügy a marke­tingügy” — szögezte le Szegeden Kupa Mihály pénz­ügyminiszter azon a szombati plenáris ülésen, amely a három­napos Országos Marketing Kon­ferencia záróprogramja volt. A Tisza Szálló nagytermében tartott előadáson a pénzügymi­niszter kifejtette: a marketing szakma végre megint olyan mes­terség, amely működőképes, és ennek kiteljesedéséhez jó felté­telek vannak a gazdaságban be­következett politikai változások eredményeként. A kormánynak az az eltökélt szándéka — hang­súlyozta —, hogy végigmegy a megkezdett úton, és kiépíti a piacgazdaságot, bármilyen fáj­dalmas is. Ebben lehet és lesz nagy szerepe a piackutatással, kereskedelemmel, piaci megje­lenéssel foglalkozó szakembe­reknek. Nagy probléma, hogy ma mindenki csak az anyagi javak előállításával törődik, a humán tőkebefektetések rovására. A nehézségek és hibák ellenére azonban Moszkvától Washing­tonig nagyon kedvező Magyar- ország megítélése, így jó törté­nelmi esély van a „kiugrásra”. Ennek feltétele a kormányzat határozottabb és hatékonyabb működése, valamint az a szak­mai — köztük a marketing — munka, amely a piaci viszonyok alakulását befolyásolja. Olvasóink írják Felnőnek színház nélkül Tíz éve szervezem iskolánkban a színházlátogatásokat. A Jókai Színház 10 kilométerre van hozzánk, így azt hittem, hogy legalább oda évi 2—4 alkalommal bérletes előadásokra bejuthatunk. Évente a 6 előadásra 1200—1500 gyerek ment, s „igazi színházat” látha­tott. A kísérő nevelők szabadidejükből szakítottak, én szervezési díj nélkül rengeteg utánajárással oldottam meg színházba járásunkat. De a buszköltségek lassan magasabbak, minta belépődíj—pedig annak az ára is évről évre emelkedik. Mit csinálhat egy Békéscsabá­tól 40—60 kilométerre lévő település iskolája?! Felnőhetnek gene­rációk, hogy nem tudják mi az a színház?! Nemcsak látványt kapnak, hanem olyan magatartás-, viselkedéskultúrát is tanulhatnak, amire máshol nemigen van alkalmuk. Gyerekeinket megfosztottuk már a könyvtől az ára miatt, a kirán­dulásoktól, táboroktól, most a színházba járás is szinte lehetetlenné válik! Ebbe a felnövő generációért egy picit is felelősnek érző ember nem nyugodhat bele. Hol vannak azok az emberek, akik tudják mindezt és nem tesznek semmit? Jöhetnek új oktatási programok, törvények, de amit nem élünk át, nem tapasztalunk gyermekkorban, azt semmi sem pótolja. László Imréné Békés, dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Pénznyerő automaták Csodálkozva tapasztalom, hogy egy időben betiltott pénznyerő automaták kerülnek szinte a legkisebb italboltba is. Sokáig gondol­kodtam azon, hogy kinek a tulajdonát képezik a gépek, mivel zárórák után nem a kocsmárosok ürítették ki belőlük a bevételt. Végül egy bűncselekményről szóló cikkben merült fel egy kft. neve, amely feljelentette gépeinek megrongálóit. Az ilyen vállalkozás valószínű­leg jutalékot fizet az üzletvezetőknek, amiért gépeit elhelyezheti. Egyes országokban a maffia üzemeltet valóságos hálózatot, csak nem fizet jutalékot, hanem szétveri a boltot, ha nem helyezheti el nyerőautomatáit. Olyan helyen nem is ajánlatos ilyesmikről írni, mert könnyen érheti véletlen baleset az embert. Természetes, hogy szerencsejátékok vannak és lesznek is, így például totó, lottó stb.,ám van néhány dolog, ami alighatermészetes. Például, hogy egy vendég sokat iszik, eljátssza a fizetését, mert már elveszíti józan ítélőképességét. Most biztosan sokan rávágják, hogy az ő dolga, azonban ez mégsem olyan egyszerű... A másik probléma az, hogy a gépekkel sok iskolás, jövedelemmel nem rendelkező gyerek is játszik, s ez jellembeli károsodást okozhat. Ha rajtam múlna, akkor csak külön játéktermekben engedélyez­ném a gépeket, áhol a bejárat fölött ez állna: Ittas egyének és 18 éven aluliak a helyiségbe nem léphetnek be. ifj. Salamon György Békéscsaba Udvarias vámosok Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk április 24-ei számában, a 3. oldalon, M. M. névjeggyel megjelent cikket. Magam nem vagyok gyulai lakos, így az anyag gyulai vonatkozású passzusaihoz nem kívánok hozzászólni. Ami viszont Lackner Pál lelkész úr felszólalá­sának témáját illeti, engem is érdekelt. Az általam ismeretlen lelkész úr a gyulai határátkelőnél dolgozó alkalmazottak „csigatempós” munkavégzését kifogásolta, melynek következtében 105 percig „él­vezte" vendégszeretetüket. Igazán nincs szándékomban kétségbe vonni a lelkész úr által mondottakat, de én is szeretnék hangot adni a saját, teljesen ellenkező tapasztalataimnak. A romániai forradalom óta igen sűrűn járok át a szomszédos országba, de nyugatra is utazom. Semmiféle érdek nem fűz ahhoz, hogy a gyulai határátkelőnél dolgozókat dicsérjem — ezért is csak névjegyemmel látom el a nyomtatásban megjelenő anyagot. Vala- • hányszor Romániába utazom, mindig gyors, pontos, udvarias útle­vél- és vámvizsgálatban volt részem a gyulai átkelőnél. Előfordult, hogy olyan napszakban érkeztem, amikor civil lévén, magam sajnál­tam a kiskatonát, a vámost a korai vagy kései érkezésem miatt, vagy azért, mert vagy szibériai hideg vagy afrikai nyár tette próbára az embereket. Volt, amikor hosszú volt a kocsisor—az utóbbi időben soha nem kibírhatatlan hosszúságú. Mipden esetben udvariasságot, emberi hangot, melegséget, segítókészséget tapasztaltam—, s gyors útlevél- és vámkezelést. T.T. A képviselő szereptévesztése Szomorú következményei lehetnek a választókerület lakosai szá­mára, ha megválasztott képviselőjük nem ismeri fel, miként tudná igazán képviselni érdekeiket, Különösen, ha nem tudja megkülön­böztetni a sok tennivaló között a választókerület egészének sorsát befolyásoló alapvető dolgokat a múló, egyedi dolgoktól. Múló örö­mök, tartós veszteségek származnak abból, ha a képviselő vevőt szerez a hízóra, de nincs ideje megismerni születő törvényeket, felismerni, hogy előnye vagy hátránya, haszna vagy kára lesz-e belőle választópolgárai többségének. Rövid időre, viszonylag keve­seknek van abból haszna, ha a képviselő „több nyugati céggelfolytat tárgyalást”, hogy vegyen hízott sertést vagy sertéshúst, azonban annál több hátrány származik abból, hogy nem a külkereskedőket mozgósítja, a kormánytól ezt követelve, gőzben a Parlament meg­szavazza a kárpótlási törvényt, amelyről O „nem tud mondani sem­mit, mert még nem volt ideje áttanulmányozni”. Pedig két hónapig tárgyalta a Parlament. Most tárgyalja a Parlament az állami tulajdonban lévő vagyon­tárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt. Varga Zoltán képviselő úr választókerületében kilenc településnek össze­sen 3900 hektár földet kellene visszakapni, ennyi volt a települések egykori köztulajdona. Orosházának 1000 hektár, Tótkomlósnak 800, Nagyszénásnak 700 stb. Jó lenne, ha a képviselő úr most erre fordítaná minden figyelmét, idejét és erejét, hogy erről szóljon majd a törvény. Annál is inkább, mert a képviselő úr még jelölt korában ennek programjával állt a választópolgárok elé. A sertéseket előbb-utóbb levágják, valahol megeszik, lesz helyette másik. Ha a város, község nem kapja meg egykori birtokát, nem lesz helyette más, csak a helyi adó. Erre nehéz lesz vevőt szerezni. Zalai György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom