Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
1991. MÁJUS 14., KEDD Ara: 8,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM. 111. SZÁM Kezdő kisvállalkozók, figyelem! Start-hitel: 100 millió márka Négy kérdés a kárpótlásról Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordult Létrejött a megállapodása 100 millió márkás német hitelről.' Hétfőn Budapesten Alexander Arnot, Németország budapesti nagykövete és Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára aláírta azt a kormányközi megállapodást, amely alapján létrejött a hitel felhasználását szolgáló német —magyar vegyes alap. A kormányközi megállapodással egyidejűleg Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Wolf László, a német referens, Kurt Andreas, a Deutsche Ausgleichsbank elnöke, valamint Gustav Kolh, a bank igazgatója megkötötték azt a bankközi megállapodást, amely lehetővé teszi az alap tényleges működtetését. Az aláírást követő sajtó- tájékoztatón elhangzott: a megállapodás értelmében az iáén 40 millió márkát hívhat le az MNB német partnerétől, és ezt ugyanekkora értékű forinthitellel egészíti ki. A pénz a kereskedelmi bankok számára forintrefinanszírozási hitel formájában áll rendelkezésre megfelelő kezdő. és középvállalkozói hiteligények esetében. A német—magyar vegyes alap célja a magyar kezdő kisvállalkozások támogatása. A Start-hitel részleteiről a következőket lehet máris tudni. A vállalkozók legko(Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az április 24-én elfogadott kárpótlási törvény alkotmányosságát illetően hétfőn levelet intézett az Alkotmánybírósághoz. Az államfő — aki döntését hétfőn sajtóértekezleten ismertette — négy kérdést tett fel, amelyek jellege miatt az egész törvényt át kell tekintenie a testületnek. Göncz Árpád — mint mondta — azért döntött így, mert a rendkívül fontos jogszabályról nem alakult ki társadalmi konszenzus, a különféle érdékvonalak mentén rendkívül eltérőek a vélekedések. Ezek nagy része nála „csapódott le”. Igen sok felszólítást, kérdést kapott a végrehajtási utasítás azonnali követelésétől az alkotmányos hibák felemlegetéséigl A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket, hogy a törvényt a Parlament nagy többséggel szavazta meg, ám fennáll annak veszélye, hogy amennyiben nem egyértelmű valamennyi passzusa, az hosszú ideig elhúzódó vitákhoz vezethet. Megítélése szerint ezért a legfontosabb, hogy a törvény támadhatatlan és alkotmányosan kikezdhetetlen legyen. Ennek érdekében intézte kérdéseit az Alkotmánybírósághoz. Göncz Árpád soron kívüli választ vár arra: alkotmányos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása helyett a törvény mintegy erkölcsi kötelezettségként juttat részleges kárpótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének különböző későbbi időpontokban alkotandó külön törvényekre utalása, részben az 1949. június 8-a előtti tulajdonelvonások, részben az egyház és más testületek esetében; alkotmányosak-e a törvénynek azon rendelkezései, amelyek az elvett tulajdon tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesznek különböző állampolgári csoportok között; alkotmányosak-e a törvényben a települési önkormányzatok, illetve a szövetkezetek terhére megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság napokon belül elbírálja felvetéseit, egyértelmű választ adva. Az államfő hangsúlypzta, hogy nem vétót emelt a törvény ellen. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállaz pítja, hogy a jogszabály egyetlen vonatkozásban sem törvénysértő, természetesen azon nyomban aláírja a törvényt. Göncz Árpád hozzátette: fellépését nem a kárpótlás ügyének késleltetése, hanem mielőbbi, az egész társadalom számára megnyugtató lezárása vezette. Arra a kérdésre válaszolva, hogy konzultált-e a parlamenti pártok vezetőivel, kijelentette: „Saját döntésemet hoztam meg”. Sógor, koma... Aki figyelemmel kísérte kis hazánkban az elmúlt néhány esztendő történelmi léptékű társadalmi változásait, könnyedén felidézheti, hogy az alakuló-erősödő pártok hogyan döntötték le a régi pártállam bástyáit. Elegendő csupán a Volt élcsapat — tisztességtől, józan észtől teljesen idegen — módszerére gondolnunk, amellyel a különböző vezető tisztségeket, kulcspozíciókat betöltötték. Pontosabban kétféle módszer volt. A fontos beosztásokra csak pártajánlással, -véleményezéssel lehetett embereket helyezni, a mindenki által jól ismert hatásköri lista alapján. A másik eljárást nem lehetett papíron nyomon követni, mert azt már egyetlen szocialista diktatúra sem vállalta volna hivatalosan; az úgynevezett sógor, koma, jó barát, jó elvtárs kifürkészhetetlen szövevényeiről van szó. Ezeket a módszereket — széles körű társadalmi elégedettséggel övezve — fáradhatatlanul ostorozták az új, a demokrácia vívmányaiért küzdő pártok, mondván: a régi rendszer hibáit meg kell szüntetni, ezután a szakértelem, a műveltség, a jártasság, a rátermettség legyen a mérce. Nos, esztendővel a rendszerváltás után rá kell döbbennünk, az ígérgetések, á szólamok, a pártprogramok és a Valóság között egyre szélesedő szakadék tátong. Mert ugyebár az egyszerű embernek is feltűnik, amikor a közéleti személyiséggé avanzsált pártember feleségének főkönyvelői széket ikeresnek, amikor az újonnan alakuló hivatalok élére pártszempontokból is „megbízható” vezetőket igyekeznek állítani. A képbe természetesen bőségesen beleillik a régi intézmények irányítóinak lecserélése, szigorúan a pártcélok (másodlagosan a jó baráti, rokoni kapcsolatok) égisze alatt. Aiz persze már mellékes, hogy hosszú évtizedek alatt a pártállamnak sikerült kiizzadnia néhány szaktekintélynek számító és köztiszteletnek örvendő vezetőt. Ha nem felel meg a követelményeknek, rá is lecsap a sors kíméletlen pallosa. Elkeserítő és szívfacsaró, ha belegondolunk, honnan indultunk és hová érkeztünk. Mert akárhogy is nézzük, a módszerek, az elvek gyakorta ugyanazok, csak durvábbak. Az ígéreteik, a szólamok bizony hamar elszálltak. Márpedig ami a pártállamban, a diktatúrában hiba volt, az a demokráciában egyenesen bűn. László Erzsébet Még tárgyalnak a csabai piacról R közgyűlés elutasította a Thermál Invest ajánlatát Éjszakába nyúlt a minap Békéscsaba önkormányzatának közgyűlése. Hogy miről tárgyaltak ilyen hosz- szú ideig a városatyák? Többórás zárt ülésen szóltak, például arról, mi az önkormányzati képviselők joga és kötelessége. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a lakosság felé ne saját véleményüket, hanem a közgyűlés álláspontját közvetítsék, s pontosan adják közre a döntéseket. Szabályozásra vár az is, mihez van joga a képviselőnek, milyen döntéseket hozhát például a lakóterülete éld ekében? A zárt ülésen szó esett vagyoni kérdésekről: mennyiért adhatja el a város az Oxigén- és Dissous- gázgyár helyi üzemének ön- kormányzati tulajdonrészét? Megvitatták a Thermál Invest ajánlatát, melyet a pós- teleki és gerlai kastély és környéke, a jaminai termálkút, valamint a téglagyári tavak egy részének hasznosítására tett. A közgyűlés elutasította az rt.-nek azt a javaslatát, hogy az önkormányzat lépjen be tulajdonosként a Thermál Imvesit- be. (A polgármester ebben a (Folytatás a 3. oldalon) Megvitatták a pósteleki kastély hasznosításának tervét is Fotó: Gál Edit Ma: Együtt a rák ellen A Celladam-teszt nem helyettesíti az orvosi vizsgálatokat? (3. oldal.) Holnap: Négy férfi és két nö „Fiatal, tüzes fekete szem. A haja vörösre festve. Divatos farmerszoknyában ül a nyomozóval szemben..." (4. oldal.) SZLÁVIK JÁNOS ARTÉZI- ÉS MÜKÚTFÚRÓMESTER 5600 Békéscsaba Orosházi út 1 24. Telefon: (66) 2 5 -1 0 I A PATEX BÉFON RT. 300 adagos konyha és étkezőhelyiség hasznosítására várja a vállalkozókat. A bérleti díj mértéke megegyezés szerint. Telefon: (66) 28-388. Üi.: Dukát Zoltánné.
