Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-03 / 77. szám
SZERETNE JAPÁN AUTÓT KIPRÓBÁLNI? KERESSE A BETŰT! HA MEGNYERI. TESZTELHETI! A támogatás nem csökkent, csak átalakult... Hogyan változnak a vasúti kedvezmények? Jó néhány, az utasok többsége számára hátrányos váltó* zás lép hatályba áprilisban a vasúti közlekedésben. A nyolcvan százalékos tarifaemeléssel egyidejűleg a kedvezmények köre is módosult. Megszűnt például a szakszervezeti tagok évente egyszer igénybe vehető 50 százalékos utazási kedvezménye. A sportolók és természetjárók csoportos egyfittuta- zás esetén korábban szintén ilyen díjkedvezményt kaphattak. Ebből ezután az aktív kereső korúak nem részesedhetnek, csak a diákok és a nyugdíjasok. Ez utóbbiak utazási kedvezménye nem változott, a hetven év alattiak továbbra is évente 16 alkalommal jogosultak 50 százalékos díjkedvezményre, vagy ha akarják, átválthatják ezt évi 10 alkalomra szóló 90 százalékos kedvezményre. Megszűntek továbbá az egyes foglalkozásokhoz és munkahelyekhez kapcsolódó utazási kiváltságok, így a GANZ-MÁVAG dolgozóinak, a Magyar Posta jogutódválla- latainak, a Távközlési és a Műsorszóró Vállalat alkalmazottainak, valamint az OKISZ, a SZÖVOSZ, a MUOSZ és egyéb társadalmi szervezet tagjainak, illetve munkatársainak 50 százalékos utazási kedvezményei. — Milyen alapon kap ilyen- kiváltságot az egyik munkavállaló, és milyen alapon Vonják meg másoktól, kérdezhetik most sokan. A kérdés jogos, mert amennyiben a közszolgáltatás címén jár a kedvezmény, akkor az azonos elbírálás elve alapján további vállalatoknak is meg kellene adnunk ezt a jogot — véli dr. Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Ami nem lenne baj a vasúti közlekedés szempontjából, mert újabb utasokat hozna, de az állami költségvetés nem tudja vállalni ennek anyagi terheit. — Mi a változtatás oka, s a kedvezmények ma mekkora kiadást jelentenek az államkasszának? — A vasút tavaly 2,3 milliárd forint támogatást kapott. a tarifa-áremelés után ez mára automatikusan 4 milliárdra emelkedett. Ezért az eddig, úgynevezett szerzett jogon kapott támogatások köre nem bővíthető tovább. A változtatás oka nem a „spórolás”, hiszen a támogatásra fordított összeg nem csökkent, csak a kedvezményezettek köre módosult. — Az egyes vállalatok és a szakszervezetek bevételeikből kedvük szerint támogathatják dolgozóik és tagjaik utazásait. De azt miért fizetné helyettük az államkassza? Ha egyszer is megtenné, azonnal vállalatok sokasága kérné — jogosan —, hogy helyettük is fizessen a költségvetés! Ez az oka a kedvezményezettek köre csökkentésének. Akik ma kapják, állampolgári jogon (Folytatás a 3. oldalon) „Manna” Raktáráruház Békéscsabán Üjabb diszkontáruház nyílt tegnap délelőtt Békéscsabán a Szerdahelyi út 2. szám alatt. Amint Pa- likné Jantyik Katalin területi igazgató elmondta, ez az 500 négyzetméter alap- területű raktáráruház a „Manna” nevet viselő, országos áruházlánc harmadik egysége. A Trend-Flex Kft., az áruházlánc tulajdonosa bérli a békéscsabai diszkontáruház számára a Szerdahelyi úti helyiséget, ahol nagykereskedelmi áron forgalmaznak többek között konzervipari termékeket, háztartási, vegyi áru- kát, műszaki és iparcikkeket. A raktáráruház egyelőre egy műszakban, délelőtt 10-től 18 óráig, szombaton pedig 9-től 13-ig fogadja a vevőket. Fotó: Kovács Erzsébet Kupa-küzdelem Ha jön a rügyfakadás, szikrázóan süt a nap — netán záporeső hull —, ráadásul szerdára ébredünk, akkor gondolkodás nélkül vághatjuk rá: Kupa-nap van. Persze az igazán mérvadó európai kupákból az első fordulóban úgy kihullanak a magyar startolok, mint János bátyám fogai a csendőrlaktanya hátsó udvarán. Még szerencse, hogy kitaláltunk magunknak olyan kupákat, amelyekért csak honi küzdőfelek versenghetnek, így eleve biztosított a magyar győzelem. Talán a sportból merítették a fő-fő kinevezők az ötletet, amikor az ilyetén való gondolkodást átültették a gazdaságra. Két legyet ütve egy csapásra. Megértettük, hogy a verseny — szabad? — a piacon is elkezdődött. Másrészt Kupa pénzügyminiszter úr megfejelte mindezt a saját programjával, amely állítólag kivezet bennünket a (lábszárig érő slamasztikából. Nem tudhatom, hogy az utókor a miniszter urat hogyan értékeli. Annyi azonban bizonyos, hogy egyik pénzügyminiszter után jön a másik, ebben a székben nagyon sokáig senki sem üldögélt. Ráadásul a közhangulat sem teszi lehetővé, hogy kedvező színben tüntessük fel Kupa urat. Ennek ellenére kijelentem: nekem szimpatikus a mi Kupánk. Már-már azt mondanám, hogy olyan „miku- pánk-kölyke”. A stílusa, a lelki alkata miatt, hiszen ilyeneket mondott az elmúlt hetekben: tehetséges nép a magyar, ki fogunk lábalni a bajból. Jobban áll a gazdaságunk, mint várható lett volna, mert a magyar vállalatokban megvan az életrevalóság, képesek alkalmazkodni az új feltételekhez. Sokkal több a tartalékunk, mint azt sokan gondolnák. Nem ismerem részleteiben a már említett Kupa-programot, és jövendőmondó sem vagyok, hogy tudnám, ml sül ki belőle. Az egészséges életszemlélet azonban magában hordozza a siker lehetőségét. Ügy nem lehet nekikezdeni, hogy eleve nem sikerül. Csak ne lennénk Magyarországon... 1 Mert már látom a kételkedők hadát, amikor kórusban vágják rá e rövid eszmefuttatásra: ez mind szép és jó, de megint arra van a legnagyobb esélyünk, hogy szó szerint jól Ku- pán-vágnak bennünket, a hazai pályán is. — Lovász — Részvénytársaság lett a Kner A békéscsabai Kner Nyomdában a napokban zárult le a privatizációs folyamat első szakasza; április 1-jétől részvénytársasági formában működnek. Erről tájékoztatta tegnap délután a dolgozókat Balog Miklós, az új rt. elnök-vezérigazgatója. — Megtettük az első lé-. kívánják értékesíteni. A tupésit a privatizáció felé — mondta. — Bár ugyanazokkal a gépekkel ugyanazok az emberek dolgoznak, de ez egy teljesen új formában működő vállalat, amelynek az eddiginél rugalmasabban kell alkalmazkodnia a piaci igényekhez. Az Állami Vagyonügynökség egy francia bank közreműködésével végzi a több mint ezer dolgozót foglalkoztató nyomda privatizációját. Az rt. 950 milliós alaptőkéjét tízezer forintos névértékű részvények formájában lajdonos, vagyis a magyar állam egyelőre várja a tőkeerős bel- és külföldi befektetők jelentkezését. Már vannak is érdeklődők, hisz a nyomda hosszú idő óta eredményesen működik; tavaly például 120 rtiillió forint volt a nyeresége. S hogy mit vár a privatizációtól a nyomda? Szeretnének versenyképesebbé válni a nyugat-európai piacon, is ehhez megfelelő technológiára, folyamatos korszerűsítésre, vagyis pénzre van szükség. A dolgozóknak nem kell félniük — hangsúlyozta a vezérigazgató. Nincs szó létszámcsökkentésről, s rövid időn belül megkapják az aktuális béremelést, illetve a tizenharmadik havi fizetés időarányos részét. A jövőre vonatkozóan pedig természetesen minél eredményesebb a cég, annál több jut mindenkinek a nagykalapból. Kedvezményes dolgozói részvények vásárlására is lehetőség nyílik majd, s várhatóan egy év múlva a tőzsdén keresztül kisrészvényesek is hozzájuthatnak Kner- értékpapírokhoz. A tájékoztató után a felügyelő bizottság tagjává választották Lipták P. Mihályt, a vállalati tanács elnökét, aki a dolgozók érdekeit képviseli majd. g. K. Göncz Úrpád nem fogadta el Lőrinc z Kálmán altábór- nagynak, a Magyar Honvédség parancsnokának beosztásából való felmentési kérelmét. Göncz Árpád köztársasági elnök (kedden délelőtt fogadta Für Lajost. Az altábornagy katonai felkészültsége, vezetői rátermettsége alkalmassá teszi e beosztás betöltésére. Miután feladatát az alkotmánynak és a honvédelmi törvénynek megfelelően látta el, s a jogszabályokban nem történt változás, ezért Göncz Árpád, aki egyúttal a Magyar Honvédség főparancsnoka is, továbbra is igényt tart Lőrincz Kálmán munkájára. Az altábornagy tudomásul vette a döntést. Száz százalékig állami tulajdonban marad a fegyverkereskedelem, az energia- termelés, valamint a kőolaj- és földgázbányászat. Az MTI információja szerint — a szakminisztériumok javaslatai alapján — elkészült az a vállalati lista, mély kijelöli: mit és milyen arányban lehet privatizálni a különböző ágazatokban. A lajstrom megkülönbözteti azokat a vállalatokat, amelyek tulaj dón j ogában a magyar többséget kell fenntartani: az állam többségi részesedésével működő cégeket: illetve a teljes egészében állami tulajdonban maradó egységeket. Az utóbbiak közé sorolja a Technika Külkereskedelmi Vállalatot és az Investcenter— Tradeinform Vállalatot. Nem változik a hazai hő- és vízi- erőművek, a paksi atomerőmű, valamint az Országos Villamosvezeték Vállalat és a Magyar Villamos Művek Tröszt központjának helyzete sem. Egyáltalán nem privatizálják a Gáz- és Olaj- szállító Vállalatot, a Kőolaj- kutató és a Geofizikai Kutató Vállalatokat, az OKGT központját, továbbá a kőolaj és földgáz bányászatával foglalkozó intézményeket. A terv szerint teljes egészében állami tulajdonban marad a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Is. Ma: Cicciolina marad? A pornósztárból törvényhozóvá avanzsált honanya lemondott, visz- szavonta lemondását, végül közölte: az sem biztos, hogy marad. Akciójáról a 2. oldalon olvashatnak. Segesvári tavasz „Európa csendes, újra csendes Elzúgtak forradalmai...” Képriportunk a történelmi városban 1991. március 16-án készült (7. oldal). Profi finnek? A vendéglátók udvariasak voltak? Vagy régi riválisuk javult föl ennyire? Talán az utóbbi. A finn Mikkel! labdarúgó- csapata jó erőben lépett pályára, s profi játékot nyújtott. Ja kérem, őszszel az UEFA Kupában indulnak. Ennek jogosságát bizonyították tegnap, amikor 2—1-re legyőzték a Békéscsaba Előre FC-t. Erről is írunk lapunk 16. oldalán. Holnap: Gyula és környéke A csütörtöki lap 5. oldalén többek között az eleki polgármester nyilatkozik az önkormányzat csekély anyagi erejét érzékeltetve, az alakuló mikroközösségek támogatásával kapcsolatban: „Vagyonunk semmi, csak a szívünket adhatjuk.” Mi marad az államnak?
