Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-08 / 81. szám
Csinos csípők lambadakellékekkel - társastáncverseny Orosházán (3. oldal) 1991. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Ara: 8,30 fartól XLVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Kisgazdaperpatvar Bakos István vállalja a pert Ma: Únodi „mester- hármasa” Ónodi Henrietta ráijesztett az ismerős és ismeretlen szurkolókra a magyar nemzetközi tornászbajnokságon, amikor a szerenkénti döntők előtt az első női fináléra nem vonult fel a melegítéshez. Mint később kiderült, nem kockáztatott, ám a többi szeren tündökölt, és söpörte az aranyakat. Erről szól írásunk, Ónodi „mesterhármasa” címmel, lapunk 7. oldalán. Holnap: Szeghalom és vidéke — mi újság a Sárréten? (5. oldal) A Független Kisgazdapárt elnöksége szombat délelőtt ülést tartott, amelyen megtárgyalta, hogy a hatpárti egyeztető tárgyalásokon az elnökség részéről ki képviselje a pártot. Döntés ellenben nem született, mert a vezetőség meg akarja várni a hétfői frakcióvezető-választást. Szintén szombat délelőtt ülésezett az elnökség részvételével az ellenőrző bizottság is. Az eredeti napirend a szervezet anyagi helyzete és az esetleges visszaélések megtárgyalása völt, de különös aktualitást adott ennek az ülésnek az az e napi Magyar Hírlapben megjelent cikk, amelyben Bakos István korábbi alelnök a párt vagyonának „elsíbolásával” vádolta meg Pohankovics István korábbi főkönyvelőt és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárát, valamint Rajkai Zsoltot, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkárát, illetve Cseh Sándor országos alelnököt. Györgyi Árpád, az ellenőrző bizottság elnöke a testület ülését követő sajtókonferencián közölte, hogy a bizottságnak nem áll rendelkezésére semmilyen adat a rágalom részleteiről. Jövő csütörtökön az érintett személyeket — köztük Bakos Istvánt is — az ellenőrző bizottság meghallgatja, illetve szembesíti; Györgyi Árpád, valamint Oláh Sándor tőtitkár hangsúlyozta, hogy a pártnak nem érdeke sem(Folytatás a 3. oldalon) „Magán” úton magyar módra Egy hét alatt két tandíjas iskoláról hallottam, de több jellemzőjéről is szó volt, abból a leglényegesebbnek a helyhiány és a szülői alapítvány tűnik. Ugyanis mindkét iskoláról azt mondta jövendő igazgatója, hogy minden megvan hozzá — az összes papírok —, „csak” az épület nincs még meg, illetve a működéshez szükséges pénz. Ez utóbbit pótolná a szülői alapítvány és a vállalatok segítsége. Az egyik iskolában havi 6 .ezer forint lenne a tandíj, a beiratkozáskor egy összegben befizetett negyvenezren felül. A másikban már éves tandíjról beszéltek, ami 25Ö-300 ezer forintot jelentene. Hát kérem, mit lehet szólni mindehhez? Azoknak semmit, akiknek jó, ha az évi jövedelmük eléri ezt az összeget, ami nem is olyan kevés, ha nettóban számolunk. Akiknek meg még a havi hat darab ezres is probléma csemetéjük taníttatására, azok még ebbe a „kisebb” labdába sem rúghatnak. S ha még hozzászámítjuk az egyéb kiadásokat is, amelyek egy „ilyen” iskolába járáshoz tartoznak, végképp lemondhat egy közember gyereke róla. Persze az is igaz, sehol a világon nem kötelező az előkelő magániskolákba járni. „Csilinboró” nem mindenkié, középiskolás fokon sem. Aki nem bírja, annak ott az állami. Külföldön, ha valaki magániskolát hoz létre, komoly tőkével rendelkezik, s ha nem elég a saját vagy társasága pénze, kölcsönt vesz fel, amit lassan törlesztget. Ha ez már összejött, megfelelő épület után néz, s azt leginkább bérli, majd összeverbuválja a szükséges tanerőt, s a növendékeket. Olyat csak magyar tájon hall az ember, hogy minimális tőke híján is belevág valaki az iskolaalapításba más pénztelenekkel együtt, s aztán majdcsak lesz valami. Ha már szülői segítséggel egy évet kihúznak, s aztán beüt a krach, ott az állam, segítsen ő! Ugye, milyen egyszerű? Nem is lehet mást mondani erre, csak halkan megkérdezni, mi hiányzik legjobban az állami iskolákból? A felelet rá az előbb említett egy szó: a szabadság! Mert ha az megvolna, ha egy-egy állami iskola is szabadon profilt formálhatna, olyan tantárgyakat építhetne be, amikkel ezek a drága magániskolák kecsegtetnek, akkor felvehetnék velük a versenyt. S csak annyival kerülne többe az államnak, amennyivel több fizetést kapnának azok a pedagógusok, akik most a másikba távoznak a jó kereset reményében. Ám lehet, hogy a bizonytalanságba. Vass Márta Diego, Diego, mire volt ez jó... Milánóban szombaton hétórás ülést tartott az Olasz Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága, amely egyetlen napirendi pontot vitatott meg: Diego Maradona doppingvétségét. A testület súlyos büntetést hozott: Máradonát 15 hónapra, 1992. június 30-ig eltiltotta a játéktól. Mivel a fegyelmi döntést a FIFA is magáévá teszi, alighanem a szankció a Napoli 30 éves argentin csillaga számára pályafutása befejezését is jelenti. Az „isteni Diegót” 1984- ben szerződtette az olasz klub, akkor rekordösszeget, 12 millió dollárt fizettek érte. Maradona nemcsak sikereket hozott, hanem sok gondot is okozott olasz egyesületének, különösen az utóbbi két évben voltak rendszeresek a fegyelmi vétségei. Ezeket tetézte az idén, március 17-én a Bari ellen lejátszott bajnoki mérkőzés, amelyet követően megállapították, hogy a dél-amerikai futballcsillag doppingszert, kokaint fogyasztott. Rajtol a női 10 kilométeresek mezőnye Schweppes Kupa nemzetközi gyaloglóverseny Feszenkóé a kupa, Dudás az új magyar bajnok Ideális gyaloglóidőben kezdődött tegnap reggel 7 órakor a 13. alkalommal megrendezett nemzetközi gyaloglóverseny, amely hatodik alkalommal Schweppes Kupa néven fut. Az idén 11 nemzet (tavaly 9) és 18 hazai klub legjobb atlétái álltak rajthoz, szám szerint 220-an Békéscsabán, a Petőfi— Jókai utcai két kilométeres körben. A legfrissebbeknek az 50 km-en rajthoz állók bizonyultak, akik nemcsak a nemzetközi elsőségért versenyeztek, hanem ez egyben a hazai magyar bajnokság is volt. Nos, a leghosszabb távon, miként történt az tavaly is, a pécsi Czukor állt az élre. A forgatókönyv a 39. kilométernél változott, mert ekkor Czukor alaposan visz- szaesett, s némi meglepetés^ re a tavalyi bronzérmes, a szegedi Dudás vette át a ve(Folytatás a 7. oldalon) Torgyán József Mezökovicsházán fl kommunizmus új neve: parlamentáris demokrácia Torgyán a mikrofonnál Fotó: Fazekas Ferenc Nagy tömeg várta Mező- kovácsházán Torgyán József kisgazdapárti képviselőt, a hét végére szervezett nagygyűlésen. Bár a képviselő úr megvárakoztatta az érdeklődőket. mégis zsúfolásig telt a művelődési ház nagyterme, és ki-ki egyéni értékítélettel hallgatta a közel kétórás beszédet. A hangulat feszültségét fokozta, hogy a rendezvényen részt vett Zsíros Gézá, a megyei Független Kisgazdapárt elnöke is, akinek jelenlétében sokan nem titkolt szándékosságot véltek felfedezni. A nagygyűlést Szedlacsek Dezső, a Kisgazdapárt mezőkovácsházi elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Torgyán Józsefnek. — Óriási a nyugtalanság az országban. Ma azok ülnek a Parlamentben, akiket mi küldtünk oda, mégsem haladnak a dolgaink. Mi lehet ennek az oka? — kezdte beszédét Torgyán József, (Folytatás a 3. oldalon) Ha itt hirdet, biztos a siker! — Ezt olvassák a legtöbben! ÍRÉKÉS MEGYEI Most 15 000 forint helyett 12 500 forintért hirdethet
