Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06-07 / 80. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 6—7., szombat—vasárnap 0 ne áruljon könyvet! Börtönön Aggódnak a békéscsabai könyvárusok, a legutóbbi városi közgyűlésen ennek a véleményüknek hangot is adtak. Az önkormányzat hosszas előkészítés után megalkotta a közte­rület-használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletet. (Bár az ülésen ezt a napirendi pontot hallgatva — amelyet több mint két órán át tárgyaltak — felvetődik a kérdés: ilyen aprólékosan, ennyire részletekbe menően kell ennek a testületnek döntenie erről? A szakmai szervezetek lehetné­nek hivatottak, hiszen akkor nem éjjel 11 óráig, a végki­merülésig osztanának, szoroznának a városatyák.) Végül is elfogadták a város közterületeinek kategóriákba sorolását, milyen tevékenységhez szükséges és mihez nem engedély, kinek mennyit kell fizetnie. Visszatérve a könyváru­sokhoz, például a sétálóut­cán. árusítók, ha valamiféle asztalra, netán „bödönre rakják a portékát”, alkalmi mozgóárusoknak minősül­nek, és ezen az extra terü­leten naponta 500 forintot kell négyzetméterenként fi­zetniük. Általában 4 négy­zetméteren árulnak. Ezt a hatalmas összeget képtelenek lesznek „kitermelni”. Ha viszont egy később elkészí­tendő esztétikus és egységes konténeren pakolnak ki, ak­kor „csak” 2000 forintot tesznek le havonta négyzet- méterenként az önkormány­zat asztalára. Ezért a havi 8000 forintos közterület- használati díjért sem ki­mondottan -lelkesedtek az ér­dekeltek. Fontos kérdésben döntött a testület, amikor a város­ban szerveződő klubok, sport- és egyéb egyesületek (például: filharmónia, ifjú­sági fúvósegyüttes, alkohol- mentes klub, városvédő egyesület) fenntartására osztott fel 27,6 millió forin­tot. Az összeg adott volt, kérdést csak az arányok je­lentettek. Sporttámogatásra 22 milliót (az Előrét is bele­Merő véletlen, hogy Sza­badkígyóson járva betop­pantam a kultúrotthon ta­nácskozójába. (Hivatalában kerestem ugyanis a polgár- mester urat. Közölték, hogy a kultúrházban, a tejterme­lőkkel tárgyal.) A teremben közel harmincán ültek. Nők, férfiak — tejtermelők. A szót — akkor — éppen Ba­logh iíhre, az Üjkígyósi Aranykalász Tsz elnöke vit­te: — Júliusig fizetjük a bér­leti díjat — abba a 70 mil­lióba, ami a tsz vesztesége, még ez is belefér. Ez mór se nem oszt, se nem szoroz — mondja kedélyesen. (A szabadkígyósi tejcsar­nok ugyanis az Áfész tulaj­dona, de az Aranykalász bérli. Réges-régen meg­érett arra, hogy felújítsák, rendbe hozzák. De ki és mi­ből. Ez itt a kérdés, ami miatt összegyűltek a tejter­értve), az önszerveződő egyesületeknek, kluboknak 5,6 milliót adnak majd. Az oktatási és kulturális intéz­mények feltétlenül szüksé­ges felújításaira 30 millió forintot szorítottak ki. Az önkormányzati tulaj­donú vállalat (az IKV, a Költségvetési Építőipari Üzem és a Városgazdálko­dási Vállalat) nem vállal­kozhatnak önállóan az ön- kormányzat vagyonával. Mű­ködésük ellenőrzése a pol­gármester és az önkormány­zat hatásköre. Régi-új intézményt alapí­tott a iképviselő-testület, a jövőben a Belvárosi Általá­nos Iskola Belvárosi Általá­nos Iskola és Gimnázium­ként működik. Programja újszerű, 6 + 6 osztályos ál­talános iskolai és gimnáziu­mi képzést tartalmaz. Elő­ször 1993-ban indul a nyol­cadiknál magasabb szintű képzési osztály, ezeket a gyerekeket már eszerint is­kolázták be. Ugyancsak ok­tatási kérdés a 611-es Szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet világbanki pályázata, amelyet a megyei jogú vá­ros közgyűlése támogat, és a témában együttműködik a melók, a polgármester és a tsz-ein ok.) — A hűtő már olyan rossz állapotban van, hogy kár rá egyetlen fillért is költeni — hallottam Lakatos Lászióné­tól, aki a csarnokban tej­átvevő. — Nem csak a hűtővel van probléma — csatlako­zott beszélgetésünkhöz Ek- ker János. — A ts<z koráb­bi vezetői annyira elhanya­golták, hogy sem a higié­niai, sem a műszaki feltéte­lekkel nem törődtek leg­alább húsz éve. A mostani elnöknek, meg a polgármes­terünknek nehéz lesz rend­be hozni azt, amit mások' tönkretettek. — Nem tudom, mi lesz velünk július után — szólal meg mellettem Ekker Já­nosáé —, ki lesz a gazda? Hova visszük a tejet? Har­minc tejtermelő van Sza­badkígyóson, nfeponta ezer megyei munkaügyi központ­tal. A belvárosban a telekár elméletileg 6500 forint/négy- zetméter. Az önkormányzati telken, ám az IBUSZ tulaj­donában lévő területi iroda telekáraként a testületi dön­tés értelmében az utazási iroda 700 ezer forintot kell hogy fizessen a városnak. Elnapolták a döntést a város érdekeit és vagyonát egyaránt szolgáló kérdésben, mely szerint az Univerzál a Corvin utcában (az építők sporttelepének egy részén) raktáráruházát létesítene. Város történeti múzeumra szükség lenne Békéscsabán, viszont pénz hiányában egyelőre erre nem lehet gondolni. így a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan (ide szánták a múzeumot) felújítását felfüggesztik, és olyan vállalkozót keresnek, akivel a kölcsönös előnyök jegyében tudnak tárgyalni. Az IKV kezelésében lévő állami bérlakások önkor­mányzati tulajdonba vételé­nek lehetőségét, módjait a képviselő-testület bizottsá­gai megvizsgálják. Ugyani csak lakáskérdés, hogy mi­ként vásárolhatják meg a Penza lakótelep bérházainak tetőterében kialakított in­gatlanokat a benne élők. Az épületek állami tulajdonú­ak, a kialakítás költségeit viszont a lakók fizették. Megvásárolhatóságát az ön- kormányzat szigorú feltéte­lekhez kötötte: a lakás ér­tékét 8 év alatt, havi rész­letekben kell rendezniük. Legközelebb április 11-én 13 órától ismét bőséges na­pirendek között válogathat a testület. Bede Zsóka litert szállítanánk a tejipar­nak. Teljesen kétségbe va­gyunk esve... — Csapjuk agyon a tehe­neket? — legyintett indula­tosan Lehóczki Pál. — De még azt sem érdemes. A kormány meghatározta, hogy ha a selejt tehenet leadjuk, 10 ezer forint üti a markun­kat. Hát én nem kaptam egy fityinget sem ... Sőt, az eddigi ár helyett 10 forint­tal kevesebbet adtak kilójá­ért a vágómarhának, mint eddig. — Kellemesen csalódtunk a itsz-elnökben — mondta búcsúzóul Lakatosné. — Bevallom, azt pletykálták, hogy azonnal (bezáratják a csarnokot, és nincs tovább, így aztán jólesik a segiteni- akarása. * * * Valamilyen megoldást kell hát találni. Ezt keres­ték szerda este közösen: Filó János polgármester, Balogh Imre tsz-elnök, és a termelők. Három hónapra megtalálták a megfelelő megoldást. De vajon m,i lesz azután? b. v. Ócska berendezés — omló vakolat Tanácstalan tejtermelők Nincs nyugalom a SZflT-ban ; A főállatorvos is megy Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a Szarvasi Állami Tangazdaság ör­ménykúti körzetéből a tehe­nészeti telep vezetőjét — az ottani munkástanács elnö­két — és több munkatársát elbocsátották. A napokban felröppent az a hír is, hogy a SZÁT főállatorvosát, dr. Csanádi Lászlót, aki szintén tagja az örménykúti mun­kástanácsnak, és aki a ke­rület önállósodási törekvé­seit támogatta, ugyancsak menesztik. A SZÁT vállalati tanácsá- : nak tegnapi ülésén a híresz- telés valósággá vált. Az üggyel kapcsolatban a ta­nácskozás szünetében elő- | 6zör Horváth Károlyt, a tangazdaság igazgatóját kér- ! deztük. — Mivel a meliorációs 1 részlegünk alig kapott meg- ; rendelést, a piaci helyzet pedig tovább romlott — gon- i dolok itt a költségeink nö­vekedésére: az üzemanyag, a műtrágya, a növényvédő sze­rek, az alkatrészek árának emelkedésére, illetve ezzel szemben a termékeink el­adási árának a visszaesésé­re —, a létszámcsökkentés mellett kellett döntenünk — mondta az igazgató. — Eb­ben az évben mintegy 400 embert bocsátottunk el ezen okok miatt. Arról azonban szó nincs, hogy bármelyik döntésben befolyásolt ben­nünket az, hogy ki melyik érdekképviseletnek a tagja. — A főállatorvos esetére visszatérve, neki miért kel­lett távoznia? — Egyszerűen azért, mert a három kerületünkben nincs szükség négy állator­vosra, így több más beosz­tás mellett a főállatorvo6i munkakört is megszüntettük. Az „ítéletről” kikértük dr. Csanádi László véleményét is. — Az én sorsomról így hirtelenjében még nem sze­retnék nyilatkozni — kezd­te. — Helyette azonban mondok egy érdekes adatot: a SZÁT rózsási részén 48 ember lát el 250 tehenet, és onnan senkit nem küldtek el, ugyanakkor az örmény­kúti telepen 36 dolgozóra jut 600 tehén, és ott már öt munkásnak kiadták az út­ját. Nemrégiben szakmai lá­togatáson Örménykúton járt Bürvenich Christian, a gen- ti egyetem állatorvosi fakul­tásának professzora, aki az ottani telepről azt nyilat­kozta, hogy az egyik legjob­ban megépített és mene­dzselt tehenészet az általa látottak közül a világon, pe­dig már sok helyen megfor­dult. A létszámcsökkentések helyett tehát — én úgy lá­tom — a privatizáció minél gyorsabb kidolgozása lenne a helyes út, és ehhez kel­lene az embereket megke­resni. Ny. l. Megújul a szövetkezeti törvény Energiaár-emelés később A piacgazdaságba való át­menet indokolja, hogy egy koncepciójában megújult szö­vetkezeti törvény lépjen élet­be, és meginduljon az átme­net a nyugat-európai típusú szövetkezetek felé — jelen­tette ki László Balázs szóvi­vő, a kormány csütörtöki üléséről tartott pénteki saj­tótájékoztatóján. Kecskés László igazságügy-miniszté­I riumi helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet: az a tény, hogy a kormány foglalkozott a törvény terve­zetével, azt mutatja, hogy to­vábbra is számol a szövetke­zetekkel. Ez annál indokol­tabb, mivel az országban pontosan 6747 ilyen szerve­zet működik, és a szövetke­zeti tagok száma — a nyug­díjasokkal együtt — csak­nem 5 millió. Magyarországon egy aktív szövetkezeti tagra két nyug­díjas tag esik, ezért megma­rad a szövetkezetek szociá­lis funkciója — habár így nem lesz olyan vonzó a nyu­gati tőke számára. Ezt a funkciót még szélesítik is: a szociális juttatások költség­ként számolhatók majd el. Ezt a szabályozást az alkot­mány is előírja, mivel ki­mondja, hogy a szövetkeze­tét. mint társulási típust, az állam támogatja. Amíg a szövetkezeti tör­vény úgynevezett céltörvény lesz, addig az átmenetet egy másik törvényben kívánják szabályozni. Az átmeneti idő­szák körülbelül háromnegyed évig fog tartani, de mindkét törvény előreláthatólag a nyár elején a Parlament elé kerül. A kormány a továbbiak­ban rendeletet alkotott a tej- és tejtermék-utalványok be­vezetéséről. A tervek szerint június 1-jétől a rendszeres nevelési, valamint szociális segélyben részesülők és a ha­digondozottak. összesen mint­egy 180 ezer személy tej és tejtermékek vásárlására sze­mélyenként, havonta 300 fo­rint értékű utalványt kap. Az érintettek ezeket a termé­keket 20 forintos címletű utalványokkal bármilyen mennyiségben és adagban, bármely boltban megvásá­rolhatják. Az igényjogosult- ságot a lakóhely szerinti ön­kormányzat jegyzője állapít­ja meg, és az utalványokat az érintettek címére kikül­dik. A fedezetet, amely 450 millió forint, a Földművelés­ügyi Minisztérium és a Nép­jóléti Minisztérium a saját keretéből bocsátja rendelke­zésre. Bár maga a rendelet május l-.ién lép hatályba, az önkormányzatoknak május közepéig kell az igényüket eljuttatniuk a minisztériu­mokhoz. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, valamint László Balázs szóvivő hangsúlyoz­ták, hogy célzott természet­beni támogatásról van 'szó, mert a kormány tudatában van annak, hogy a piacgaz­daságra való átmenet során a leginkább rászoruló réte­gek egyre kevésbé tudják megfizetni a tejtermékeket. Ugyanakkor az önkormány­zatok ugrásszerű igénynöve­kedést jeleznek — főleg a gyerekes családok köréből. A rendelet egyelőre az év vé­géig érvényes, és a tapaszta­latok felmérése után dönt a kormány, hogy jövőre is ér­vényben lesz-e. A kormány ezenkívül fel­mentette Králikné Cser Er­zsébetet, a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány elnökét, és utódjául dr. Ró- kusfalvi Pált nevezte ki. To­vábbi intézkedésként a kor­mány felhatalmazta Kupa Mihály pénzügyminisztert, hogy adjon pénzügyi garan­ciát a földgázimportáló szer­vezeteknek. Erre azért kerül sor. mert a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériuma erőfeszítései ellené­re előfordulhat, hogy a még behozandó 1 milliárd köb­méter földgáz behozatali árának fedezetére mégsem találnak barterügyleteket a szovjet exportőröknek. Egy újságírói kérdés kap­csán a kormányszóvivő meg­erősítette, hogy az „Üzlet” című lapban pénteken meg­jelent információ — misze­rint a közeljövőben tervezett energiaár-emelés elmarad — „korrekt és pontos”. CIPÖVÄS ÄR cipövásár CIPÖBÖRZE, valamint holland bálásruha-vásár! Az évszaknak megfelelő női, férfi-, gyermeklábbelik nagy választókban; mintegy 20 ezer páros árukészlettel, 30—40%-kal olcsóbb árakkal várjuk kedves vásárlóinkat a gyulai művelődési központban, 1991. április 9-én 10-től 19 óráig. DOMINA GMK ÁLLATTARTÓK, FIGYELEM! A Békéscsabai Közúti Igazgatóság értesíti az állattartókat, hogy a kezelésébe tartozó út menti területeken 1991. április 2.—május 17-ig terjedő időszakban VEGYSZERES GYOMIRTÁST VÉGEZ. A felhasználásra kerülő vegyszer mérsékelten mérgező, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 14 nap. A permetezett útszakaszokat tábla jelzi, a táblán megjelölt várakozási idő lejártáig füvet kaszálni, állatot legeltetni tilos! Értesítjük Békéscsaba város lakosait és intézményeit, hogy Békéscsaba város területén 1991. április 12-től április 14-ig az ivóvíz-fővezetéken mechanikai tisztítást végzünk. Ezen időszakban NYOMÁSCSÖKKENÉSSEL, • 12-én és 13-án az éjszakai órákban TELJES VÍZHIÁNNYAL KELL SZÁMOLNI. Az ágvezetékek mosatási munkáit 1991. április 15-től április 28-ig végezzük, mely időszak alatt HELYI NYOMÁSCSÖKKENES VÁRHATÓ. A fenti időszak után kérjük, hogy a i. fagyasztó saját ivóvízellátó rendszerének mosatásáról gondoskodni szíveskedjék! A MUNKÁLATOK IDEJÉRE FOGYASZTÓINK SZIVES MEGÉRTÉSÉT KÉRJÜK! Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsabai Üzemmérnökség A BÁLVÁNYOKHOZ NEM SZABAD NYÜLNI: KE­ZÜNKÖN MARAD AZ ARANYOZÁS. (FLAUBERT) Metakémia + Henkel Osztrák-magyar kft. Körösladányban Körösladányban pénteken felavatták a háztartási ve­gyi termékeiről idehaza jól ismert Metakémia szövetke­zet és az osztrák Henkel-cég közös vállalkozásként szep­temberben létrehozott kft. üzemcsarnokát. A kft. 163 miliő forint törzstőkével ala­kult, amelyből a Henkel 83, a Metakémia 80 millióval részesedik. A kft. fő termé­kei — közöttük cipőápoló, textilöblítő, mosogató és tisztítószerek — Henkel-li- cenc alapján készülnek. A közös ladányi Henkel— Metakémia üzemben 130-an dolgoznak; a Metakémia Kis­szövetkezetben nyolcvanan maradtaik, ők elsősorban vasipari termékeket gyárta­nak. A kft. 'megalapítása óta Körösladányban új folya­déktároló telep létesült, s üzembővítést is terveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom