Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

MEZÖKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. április 5„ péntek o H „cirokmezsgyések” legkedvesebb városa Mezőkovácsháza hazánk közel háromezer települése közül egy, nem a legna­gyobb, de nem is a legki­sebb. Nekünk, kovácsháziak­nak a legkedvesebb, a leg­fontosabb: az őslakosoknak, a betelepülteknek, a „cirok- mezsgyésefcnek’ Városunk nem újkeletű te­lepülés, hisz ősidők óta la­kott terület. Az ásatások és írott források szerint már a VII. században az avarok éltek itt, majd a honfoglaló magyarok is tanyát vertek ezen a tájon. A történelem viharai az itt élőket sem kí­mélték. A tatár, majd a tö­rök dúlása után a térség mintegy másfél száz évig la­katlan puszta volt. Az 1800- as évek elején települt be újra dohánytermesztő kerté­szekkel. Városunk a kezdetek kori két-háromszáz fős, egyutcás településből mára közműve­sített, ipari üzemekkel ren­delkező kisváros lett. Lakói­nak száma megközelítőleg 7300. A meglevő 2850 lakás nagy része komfortos, vala­mennyi utcában van villany, vezetékes ivóvíz és földgáz. A harminc kilométeres úthá­lózat háromnegyed része szi­lárd burkolatú. A főutcán három kilométer kiépített kerékpárút segíti a közleke­dést. Az új autóbusz-állo­másról 40-50 buszjárat köz­lekedik naponta. Három éve készült el az új ezervonalas crossbar telefonközpont, amely bekapcsolta városun­kat az ország vérkeringésé­be. A lakosság egészségügyi alapellátását négy körzeti, két gyermek-, két fogorvos, a körzeti rendelőintézet, va­lamint a hétvégi orvosi ügye­let biztosítja. A háromszáz­ötven óvodás korú gyerme­ket öt óvodában harminc szakképzett óvónő és 16 daj­ka gondozza. A hétszáznyolc­van általános iskolást 26 tanteremben hatvan pedagó­gus ismerteti a tudományok alapjaival. Zeneiskolánkban a 140 kisdiákot nyolc zene­tanár tanítja. Gimnáziu­munkban 245 diák tanul, 45- en diákotthoni elhelyezést kapnak. Az időskorúak ellá­tását az öregek napközi ott­hona és a házi szociális gon­dozás fogja át Településünkre a mező- gazdaság a jellemző, de több ipari üzem is megtalálható. A városközpontban felépült egy 24 lakásos épület, föld­szintjén üzletekkel, pénzin­tézetekkel. Átadásra került az igényeket több évtizedre kielégítő, korszerű, esztéti­kus megjelenésű postaépü­let. A könyvtár is új helyre költözött, egy felújított épü­letbe. A település és környé­kének jobb ellátása érdeké­ben egy új sütőüzem épült, az emeletén négy. lakással. Lassan az utolsó épület is elkészül az ifjúsági lakóte­lepen, ahol száznyolcvan összkomfortos lakás kerül átadásra. A hosszú távú tervekben a meleg, gyógyhatású vízre alapozott üdülési idegenfor­galmi lehetőség kiaknázása szerepel. Fontos helyet fog­lal el az úgynevezett falusi turizmus, illetve a maga­sabb igényeket kielégítő va­dásztatás. Ezek az elképze­lések egyúttal jövedelem- szerző, munkalehetőséget te­remtő tervek. A munkahely­teremtő beruházások első­sorban a magánszférában várhatóak. Ezek elősegítésé­re az építkezéshez szükséges területek elfogadható áron történő biztosításával és to­vábbi kedvezmények adásá­val szeretnénk hozzájárulni. Legfőbb cél városunk továb­bi fejlődésének elősegítése, amelyhez nagymértékben számítunk valamennyi jó szándékú állampolgárra. Nagy András alpolgármester A mezőkovácsházi városháza Faluszépítők Magyarbánhegyesen A községért tenni kell va­lamit, különben értékek te­remtése nélkül öregszünk meg, mondta valaki az 1989- es évet búcsúztató szilvesz­teri asztaltársaságból a ma- gyarbánhegyesi Alabárdos étteremben. Bár akkor so­kain mosolyogtak rajba, de a spontán ötletből azóta való­ság lett. Hogy mennyire ko­moly és embert formáló va­lóság, erről beszélgettünk Farkas Lászlóval és felesé­gével, akik a magyarbánhe- gyesi faluszépítő egyesület vezetőségének tagjai. — Sokszor láttuk a falu lemaradását a kultúra, a közélet terén, hisz a helyi termelőszövetkezet és az in­tézmények nem vállalhatnak minden terhet magukra. El­gondolkodtunk: mit lehet tenni? A megoldást az össze­fogásban láttuk — mondja Farkas László, majd folytat­ja. — Kifejezetten magán- szorgalomból néhányan fel­térképeztük a falu hagyomá­nyait, a kulturális lehetősé­geket, majd öt vezetőségi taggal megalakítottuk a fa­luszépítő egyesületet. Politi­kamentes semlegességet hir­detünk, de szívesen látunk bárkit, akiben megvan a hajlandóság a közösségért végzett munkára. — Mi az egyesülés cél­ja? — Elsődlegesen környeze­tünk szebbé, egészségesebbé tétele, szabadidőközpont ki­alakítása, községi emlékhely létrehozása, a falu arcula­tának formálása, a nemzeti ünnepek rangjainak vissza­szerzése, a kultúra, a hagyo­mányaink ápolása, feldolgo­zása és megőrzése — veszi át a szót a feleség. — Miből gazdálkodnak? — A rendezvények önkölt­ségesek, a működési kiadá­sunkra vasgyűjtést szervez­tünk és fizetünk ötvenforin- tos havi tagdíjat. Később szeretnénk néhány országos pályázatot is beadni. Nem könnyű, mert minden ön­kéntes. — Ha mindent nem is tu­dunk felsorolni, de néhány programot, kérem, emeljenek ki példaként. — Az elmúlt év falukö­zösségét érintő esemény volt május elseje, amelyen 3-400-an vettek részt. Az anyáknapi műsor, a békés­csabai Panta Cooppal szer­vezett divatbemutató, az augusztus 20-ai nagy rendez-1 vény szintén sikert aratott. Említést érdemel a falucí­mer és zászló eredetének felkutatása és két jellegze­tes magyarbánhegyesi ruha elkészíttetése. Ez évtől falu­kutatást indítottunk, amely­ben a község menedzselését szeretnénk feldolgozni, hasz­nosítani — sorolják egymás szavába vágva. — Melyek a további ter­vek? — Rengeteg van, de ta­lán a falumúzeum, a kalen­dárium, a helyi újság és a helytörténeti munka érde­mel kiemelést. A környeze­tükért tenni akaró fiatalok­tól azzal váltunk el, hogy még visszatérünk e nemes, a községért végzett tevé­kenységre. Medgyesegyháza Közvilágítás, sörkert és útalap A medgyesegyházi nagyközségi önkormányzat képviselő-testülete a napokban Nagy Béla polgár- mester elnökletével tartotta so­ros ülését, a volt pártház épü­letében. Napirenden az 1990. évi költségvetés végrehajtásának megvitatása, valamint a szerve­zeti és működési szabályzat elő­terjesztése szerepelt. Az elmúlt évi költségvetésről részletes Írá­sos anyagból tájékozódhattak az önkormányzat tagjai, majd Frais- ták Ferencné pénzügyi csoport­vezető válaszolt a feltett kérdé­sekre. Az önkormányzati rende­letben az 50 millió forintos ki­adást és bevételt 3 millió 700 ezer forint pénzmaradvánnyal egyhangúlag elfogadták. Ez utób­bi összeget tartalékalapra helye­zik, és felhasználásáról a ké­sőbb felmerült igények alapján döntenek. — A szervezeti és működési szabályzat megalkotásával régi restanciát pótolunk. A sarkala­tos törvények megalkotására a közeli időben ugyan nem szá­míthatunk, de munkánkhoz sür­gősen szükség van az új sza­bályzatra. Más településhez ha­sonlóan összeállítottunk egy alapszabályzatot, amelyet ké­sőbb a törvényekhez tudunk iga­zítani — mondta dr. Vígh Attila jegyző, majd a feltett kérdések­re részleteiben külön válaszolt. Utolsó napirendként bejelenté­sek szerepeltek, amelyek hosz- szabb időt vettek igénybe, mint az előző két napirend együtte­sen. Elsőkén* a közvilágítás kor­szerűsítésének anyagi és gyakor­lati lehetőségeit taglalták a je­lenlevők. Ezt követően egy ma­gán sörkert megnyitása körül mutatkozott bonyodalom, mivel időközben egy új vállalkozó is jelentkezett. Harmadikként a Virág utcai útalap elkészítéséről és támoga­tásáról esett szó, valamint a köz­ségben levő BM-lakás kiutalásá­ról, és egy Olaszországból érke­zett levélről, amelyben testvér­települési kapcsolatot ajánlottak fel. Végül zárt ülésen személyi kérdéseket vitatott meg a tes­tület. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍ­TOTTÁ: HALASI MARIA Mezőkovácsháza 1984. ja­nuár elsejétől városi jogú nagyközség volt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának 37/1985. számú hatá­rozata az 1971 óta középfokú központi szerepkört betöltő városi jogú nagyközséget 1986. január elsejével város­sá nyilvánította. Az új vá­rosnak címer kellett. Több helyi kezdeményezés, javas­lat után a Képzőművészeti Lektorátus megbízása alap­ián készült címert. fogadták i A város el. amelyet a várossá nyilvá­nítás alkalmával rendezett városavató ünnepségen mu­tattak be a lakosságnak. A címer tervezője Szilvásy Nándor, makói születésű, Munkácsy-díjas grafikus. A címerrel együtt javaslat szü­letett a város zászlajának megalkotására is. A címer leírása: Mezőkovácsháza város cí­mere a település hagyomá­nyait és elnevezését fejezi ki. A címer fekete sávval két mezőre osztott Hunyadi-ko­rabeli pajzsalak. Felső részé­ben zöld színű alapon ko­vácsműhellyel egybeépített lakóház, a pajzs alsó részé­ben arany mezőben kovács­üllő. fogó, valamint kovács­kalapács a középkorban a te­lepülésen keresztülhaladó közlekedési útra és a tele­pülésre jellemző foglalkozá­sokra utal. jelképei A zöld szín a mezőgazda­ságot. az arany színben el­helyezett kovácsszerszámok az ipar létét ábrázolják. A címer felső részének zöld szí­ne a mezőt, az arany mező­ben ábrázolt kovácsszerszá­mok a kovács szakmát, míg a zöld mezőben ábrázolt mű­helyház a kovács házára, együttesen a település elne­vezésére — Mezőkovácsháza — utal. A zászló leírása: Mezőkovácsháza város zászlaja 80X180 centiméter méretű, téglalap alakú, ezüst alapszínű és ezüst roitozatú, a zászló középrészén címer­rel. és a címer felett Mező­kovácsháza felirattal. A címer és a zászló hasz­nálatával összefüggő tanács- rendelet kihirdetése napján — 1986. január 21. — lépett hatályba. Táj(tér)kép Jó topot kívánok! Immá­ron negyedikként a Mezőko­vácsháza és környéke város­oldalon olvasóinknak. A fel­sorolt településeken szeret­nénk feltérképezni azokat az érdekes és hétköznapi ese­ményeket, régmúlt és új tör­ténéseket, amelyek meghatá­rozói mindennapjainknak. Körképünk csak úgy lehet teljes, ha önök is segítenek a szerkesztésben. Ezért ké­rem, hívjanak, jelezzék, ha közérdekű közlendőjük, il­letve a faluról, városról, az ott élő emberekről vélemé­nyük van. Az első mezőko­vácsházi városoldalon termé­szetszerűleg mutatkozik be a város, de a jelképes tér­képen mint iránytű, néhány gondolatot említünk a kis­településekről: Medgyesegyháza 1818 és 1824 között tele­pült. A telepeseket Hengel- müller Mihály hozta ide. Bé­kés megyében egyetlen nagyközség, ahol a kertész-' kedés, ezen belül a mogyo­ró, paprika, dinnye termesz­tése évtizedekre nyúlik visz- sza. A település ipara a rég­múltban is élt, és jelenleg is megvan.. Medgyesbodzás-Gábortelep A községet 1857 körül te­lepítették Bodzáspusztán. A telep kincstári földön kelet­kezett. Bodzás az anyaköz­séget, míg Gábortalep a gaz­dasági központot jelentette. A kisvasút is szorosan ösz- szekapcsolta a településeket. Bodzás községi könyvtára kiemelkedő, mellette mint­egy szimbólum áll az Eső- váíó szofcgxr, amely a mező- gazdaság jelképe. Pusztaottlaka Medgyesegyházáról igaz­gatták 1945-ig Otttoka- Púszta néven. 1945-ben lett önálló község és a Puszta­ottlaka nevet kapta. Kevés olyan magyar település van, amely egy község, és mégis három (Tökfalu, Bagófalu, Korozsma). Kicsinysége és távolsága miatt a legjobban elhanyagolt község volt, ke­vesen látogatták mezőgazda­sági és kulturális szempont­ból. Ma elsősorban a mező- gazdaságából él. Magyarbánhegyes Az 1841-ben telepített Nagy.bánhegyes község hatá­rából hasítottak ki 2 ezer 700 kát észter i holdat és te­lepítették Magyarbánhe- gyest. A kincstári uradalom 1865-ben ismerte el község­nek. A mezőgazdaság és egy­két ipari létesítmény mel­lett az utóbbi években köz­életében is fejlődés tapasz­talható. Nagy bánhegy es A nagybánhegyesi pusztá­ra a XIX. század elején jöt­tek az első tokosok. Tót­komlósról, Csabáról és Nagy­lakról. 1856-ban szlovákok telepedtek be és ez okból ne­vezték el Tótbánhegyesnek. A község neve 1898-ban lett Nagybánhegyes. Jelentős a mezőgazdasága és a kerté­szete. Múltjából érdemes ki­emelni, hogy Kossuth-díjas tudósa is volt. Kunágota Kunágotát 1843-ban Göcz nevű kincstári tiszt telepí­tette, akiről kezdetben Göcz- telepnek is nevezték. Egyes- feltevések szerint olyan régi telep, hogy a kunok idejé­ből egy kun vezér feleségé­ről vagy lányáról, Kun Ágo­táról nevezték eL A telepü­lés első lakói Arad, Heves, Gömör és Nógrád megyéből költöztek ide és kertészke­déssel foglalkoztak. A terü­let a 'kincstáré volt. Kaszaper Önállóságát 1940-ben kap­ta, addig Nagybánhegyes ha­tárához tartozott és gróf Desewffy-féle hitbizomá- nyon és a Montágh-féle birtokon alakították ki. A volt Csanád megye legfiata­labb községe. Az elmúlt év­től a 'mezőgazdasága ismét önálló. Végegyháza Régi nevén Tótkovácsháza kentésztelep a gróf Fekete­féle birtokon létesült 1815- ben. A településre jellemző, hogy két nagy település közé ékelődött (Mezőkovácsháza, Mezőhegyes), amely jó és rossz értelemben rányomja a bélyegét sorsára. Saját ipa­ra nincs, jórészt mezőgazda­ságából él, közélete párhuza­mos Mezőkovácsháza városé­val. A települések múltját is­merve, bemutatva és a je­lent, illetve jövőt feltárva ránk és önökre vár a gondo­lat továbbvitele, az esemé­nyek, a hétközi és ünnepna­pok bemutatása. Várjuk ol­vasóink jelzéseit az alábbi címen: Halasi Mária, polgár- mesteri hivatal, Mezőkovács­háza, Árpád u. 176. Telefon: (69) 81-011. Vállalkozásként gazdaságosabb A mezőkovácsházi körzet legnagyobb áruháza a Mozaik Skála Áruház. A napokban azt a hírt kaptuk, hogy az egy­ség betéti társaságként magánkézbe került. A társaság ve­zetőjét, Mihalik Csabát kérdeztük — mit jelent ez az átala­kulás? — Hogy elejét vegyük a pletykáknak, először a be­téti társaságról (a további­akban bt.) szólnék. Ez év február 28-tól folyamatosan átvettük a teljes áruházát.. A szövetkezeti vagyon haté­konyabb működtetésére és a tulajdonosi érdekek fokozá­sára alakult a gazdasági tár­saság. A szövetkezeti tulaj­don többséget képvisel a maga 90 százalékos részará­nyával, így a szövetkezet tagjainak a tulajdonosi há­nyada is megjelenik a bt.- ben. Téves tehát az a nézet, hogy a vállalkozók megvet­ték az ingatlant és a va­gyont. A gazdasági társasá­gok szervezése nem cél, ha­nem eszköz a kereskedelmi ellátás javításában. A vál­lalkozók a bt. megalakítá­sához szükséges költségek fedezetére léptek be kész­pénzzel. A kockázat a belta­goknak korlátlan és egye­temleges a magánvagyon teljes erejéig. Az áruházban lévő készletek a szállítói és kereskedelmi hitelekből áll­nak, melynek értéke 25 mil­lió forint. —* Mit várnak a társasági üzemeltetéstől? — Elsődlegesen bevételt, mivel ebből tehetünk szert eredményre. Nekünk kell ' fedezni a ráfordításokat, így ez arra kényszerít, hogy a lehető leghatékonyabban gazdálkodjunk. Év végére 170 millió forintos bevételt terveztünk. Az árbevétel fo­kozása mellett persze a te­lepülés és vonzáskörzetének vásárlói igényét is szeret­nénk kielégíteni. .— Miben nyilvánul meg a változtatás szándéka? — Beszerzési forrásainkat úgy alakítjuk, hogy a kíná­lat találkozzon a vásárlói kereslettel. A legkedvezőbb, legolcsóbb szállítókat keres­sük, hogy versenyben ma­radjunk a városban műkö­dő más kereskedelmi egysé­gekkel. Az adminisztratív munkát négyen végzik, a hatvannégy fős kollektíva teljes kiszolgálásával. Elbo­csátásra csak akkor kerülne sor, ha a képződő árrés az árbevételből a bérre nem nyújtana megfelelő fedeze­tet. Terveink közt szerepel egyéni vállalkozók —■ shop jelleggel — épületen belüli működtetése. Belső dekorá­ció, árujelzők, árjelzők, vá­sárlótájékoztatók cseréje. A kirakatok szezonhoz igazodó kínálata, a lehető legalacso­nyabb árak alkalmazása, kereskedelmi akciók szerve­zése, engedményes áruk, az árukészlet utánpótlása és még sorolhatnám — mond­ja Mihalik Csaba, bár érez­hető, lenne még mit felso­rolni. Búcsúzáskor még hoz­záteszi, hogy ez a vállalko­zás a szövetkezeti többség­gel olyan nagy felelősséget jelent, illetve a százmillió forintos vagyon üzemeltetése a település érdekében, amit csak szakember tud felmér- ni Végül megkér, feltétlen írjam le a cikkben, a dolgo­zók bizalma nélkül mindez nem lehetséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom