Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1991. április 4., csütörtök Rajtunk múlik a folytatás Gyula, ez a szép kis város lassan ébredni lát­szik Csip­kerózsika- álmából. Régi szép­sége, kultu­rális ha­gyomá­nyai, a fürdő vonzása és a megyei kórház tiszteletet parancsoló tekintélye eddig is megvolt, de az új idők villanyos árama csak most kezdi átjárni. Biztatóan alakul Gyula kulturális élete. A vár re­konstrukciója halad, talán a Honvédelmi Minisztérium is tud majd némi segítséget nyújtani. A régi egyletek mellett újak alakultak. (Er­kel Társaság, Dürer Társa­ság, Implom Alapítvány, Színházbarátok Köre.) Az el­múlt évben és az idén több sikeres rendezvény volt: a Párbeszéd Európáért, az „Adj emberséget az ember­nek, adj magyarságot a ma­gyarnak ...” című diákvetél­kedő, a helyesírási, a vers­mondó és a várostörténeti iskolai versenyek. Ebben az évben az EDÜ a diákok ren­dezésében izgalmasabbnak ígérkezik, mint valaha. A Várszínház programja is gazdag lesz 1991-ben. A hí­rek szerint Shakespeare-drá- ma, a Kolozsvári Opera elő­adásában a Hunyadi László és még sok más jeles elő­adás várható. A gazdasági életben is érezhető némi pezsgés. Sok a terv, érdeklődik a nyugati tőke. Lesz Shell-kút Gyulán is, úgy látszik, ennek kap­csán a forgalmi csomópont átépítésére sor kerülhet. A régebbi vállalkozói és ipa- roskörök mellett újak ala­kulnak. A Vállalkozók Egy­lete egy kitűnő ötlettel már Gyula szerepeltetésén gon­dolkodik a világkiállításon. Egy másik vállalkozó vi­szont Gyulán kezdeménye­zett augusztus 20-ra ipari vásárt. Persze a sikerek és a po­zitív jelenségek mellett ügyetlenségek is előfordul­nak. Az önkormányzati tes­tület például még nem tud­ta igazán hatékonyan támo­gatni a gyulai vállalkozókat: telephely, kedvezmények, bérlet, adókedvezmény, kon­cesszió lehet ma jd az az esz­köz, ami ezt a célt eléri. Az önkormányzat szakbizottsá­ga néhány nap múlva ül Ö6&ze a vállalkozók bevoná­sával, hogy kidolgozza el­képzeléseit a versenyeztetés, az üzleti magatartás, a me­nedzseriroda létrehozására. Gyulának sok lehetősége adódhat: az idegenforgalom (kastély!), a városi vagyon is külön perspektívát kínál­hat. A Tisza-menti képvise­lőcsoport segítségére szintén számít Gyula városa. A kép­viselőcsoport ezen elmara­dott dél-alföldi régió támo­gatásában igen sokat tehet. Fontos, hogy az ide látogató üzletembereknek, turisták­nak vonzó, kedvező képet tudjunk nyújtani. Ehhez né­mi adalékot szolgáltatnak a készülő programfüzetek. Az önkormányzati testület Dr. Pocsay Gábor polgár- mester lassan kialakítja stílusát. A politikai zökkenők után most már remélhetőleg a munká­ra tudunk koncentrálni. Ed­digi eredményeink így sem lebecsülendők: költségveté­sünk, szervezeti és működé­si szabályzatunk egyike volt az elsőknek a megyében. Jól sikerült rendeleteket alkot­tunk (kamattámogatás, a pornográf termékek köz­szemlére tételének betiltása, a piaci és vásári díjtételek rendelete), pénzügyi revízió történt, hozzáfogtunk a vá­rosrendezési terv részletes áttekintéséhez. Két városi vállalat, a vízmű és a ker­tészeti vállalat műszaki és üzemszervezési átvilágítása valószínűleg országos példa lehet. Mindezek miatt ér­zem én, hogy Gyulán meg­indult az élet. Most már raj­tunk múlik, hogy a folytatás is jó legyen. Germán Géza: Hz eső föladja a leckéi Húsvét előtt napokon át esett az eső. Jót tett a vetés­nek. de az emberek hangu­latának már kevésbé. Főleg olyan településeken nem de­rített jókedvre, ahol küzdeni kellett a sárral. Lökösházán az utcák 90 százaléka nem portalanított, azaz földes. Elképzelhető, hogy itt fon­tos esemény, ha egynéme­lyikre végre aszfalt kerül. — Két utcára való zúzott követ kaptunk a vasúttól — mondja Germán Géza pol­gármester —. a lakosság vál­lalja az útépítéshez a hozzá­járulást. Az önkormányzat négy ut­ca, az Alapítók útja, a Pe­tőfi. Hunyadi és Bem utcák portalanítását tervezi. Egye­lőre, májusban két utca asz­faltozása kezdődik el. Az ut­cabizalmiak tájékoztatása szerint a háztulajdonosok döntő része vállalja a 15 ezer forintos részesedést. A fennmaradó összeg a költ­ségvetést terheli, amely ut­cánként mintegy egymillió forintot jelent. S, hogy mi lesz azokkal, akik nem tud­nak 15 ezer forintot fizetni? Azoknak az önkormányzat megelőlegezi a pénzt. Kama­tot nem számolnak fel, a törlesztőrészleteket akár egy évig fizethetik vissza. Lökös­házán azt tervezik, hogy ezentúl évente aszfaltoznak egy-két utcát Körgyűrűt akarnak kiépíteni, amelyre minden bekötőútról ki lehet jutni. De nemcsak az utcák dol­gában áll rosszul a falu. Gázvezeték nincs, azt önerő­ből nem is vállalhatják. Szennyvízvezeték nincs. A polgármester újból és újból hangot ad aggodalmának: a lökösházi—kevermesi térség­ből nyert és a megye váro­saiba juttatott ivóvíz nem károsodik-e a talajba szivár­gott szennyvíztől? Jó hír vi­szont, hogy a Szegedi Táv­közlési Igazgatóság 400 állo­másos crossbar-telefonköz­pontot szerel fel. Ez azt je­lenti, hogy jövőre minden második házban megszólal- I hat a telefon. Most mind- 1 össze 90 állomásos kis köz­pont szolgálja a lökösházia- kat. Nagypénteki csendélet az Alapítók útján. Szippantókocsi birkózik a sárral. Eisele József: Közrendet, biztonságot ígértem — Húszadikán már nem tudnak tankolni — mondta Kétegyháza polgármestere. A mondattal, amely valószí­nűleg nem szó szerint érten­dő, de valahol mégis igaz lehet, a rendőrség koránt­sem rózsás anyagi helyzetét jellemezte. A rendőrség gondja pedig a nagyközségé is, hisz Békés megyében, a bűnözési statisztikában az első helyre kerültek. (Ko­rábban Sarkad foglalta el az ..előkelő pozíciót”, ám az ott létrehozott rendőrőrs meg­szüntette a város e csöppet sem kívánatos helyzetét.) Kétegyházán gyakoriak a betörések, lopások, rablások, rongálások — ezzel a helyi i apparátus, azaz a két körze­ti megbízott nem bír el. A szomszédos településeken, Eleken és Lökösházán is hasonló a gond: az előbbi­ben két. az utóbbiban egy megbízott látja el a szolgá­latot. A közös sors szülte á kezdeményezést, a három falu kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumba egy húsz-huszonöt fős rendőrőrs létrehozására, eleki szék­hellyel. Eleken korábban is működött őrs. megfelelő épü­let áll rendelkezésre- Az ön- kormányzatok cserébe ala­pítványt hoznak létre, ka­mataiból a rendőrséget tá­mogatják. Mint Eisele Jó­zsef mondta, kétmillió forin­tos alapítvány létrejöttével számol. Április végén várhatóan választ kapnak, megszüle­tik-e két éven belül az őrs. Arra viszont már ígéret van, hogy májusban a há­rom faluba egy-egy körzeti megbízott kerül, munkáju­kat kiképzett kutyák segí­tik, rádió adóvevő készülé­kekkel látják el őket. Két­egyháza arra is ígéretet bír, hogy békéscsabai, gyulai egy­ségek felváltva és rendszere­sen ellenőrzéseket tartanak a faluban. — A választásokon tulaj­donképpen csak egyetlen dolgot ígértem — mondta a polgármester —, hogy min­dent megteszek a helyi köz­Szántó István: — Vagyonunk semmi... . •. csak a szívünket ad­hatjuk — mondta az eleki polgármester, az önkor­mányzat csekély anyagi ere­jét érzékeltetve, -mikor a he­lyi, alakuló mikroközösségek támogatása került szóba. Fel­sorolt példáiból úgy látszik, Eleken felelevenednek a há­ború előtti gazdag önszerve­ződési hagyományók, hisz egyre-másna jönnek létre az egyesületek, társaságok, ösz- szetartozás, érdekvédelem, érdekérvényesítés a legfőbb cél, melyet nemcsak pártkö­telékekben lehet megtalálni, hanem az élet szinte min­den területén. A falubeliek szívesen élnek is a lehetősé­gekkel. A téesz felmondta a tejcsarnok üzemeltetését, de az mégsem szűnt meg. Tej- begyűjtő betéti társaság ala­kult, amely tovább működ­teti a csarnokot, fizeti az al­kalmazottat. Érdekképvisele­tet lát el a tavaly alakult nagycsaládosok egyesülete. Most szerveződik a turiszti­kai egyesület: propagál, fi­zetővendég-szolgálatot hoz Szántó István létre. Azt szeretnék elérni, hogy a hazai és külföldi tu­rista megálljon Eleken- Az ’50-es években szüntették meg az egykori hegyközsé­geket. Most ez a hagyomány is újraéledni látszik a négy zártkert őrzésére, gyümöl­csös, szőlő telepítésére. rend és közbiztonság érde­kében. Van egy elképzelé­sem, amit elmondtam az el­ső megyei közgyűlésen is: az állami rendőrség munkáját egészítsék ki az önkormány­zati rendfenntartó erők, ki­sebb, helyben megoldható hatáskörök átvételével. Meg­valósítására azonban törvény kellene.. • S hogy a régi körök, egye­sületek — a sportegyesület, a horgászegyesület, a test­építők, a vadásztársaság, a német és román klub — mint találhatják meg köztük a helyüket? Az önkormány­zat álláspontja: erejéhez mérten mindegyiket segíti. Nem egyformán, annak jut­tat többet, melyre nagyobb szüksége van a falunak. A költségvetésből egy részt el­különítettek. hogy a közös­ségek ebbői pályázat útján pénzhez jussanak. — Nem elosztani’akarunk, hanem odaadni — mondta Szántó István. —.Sajnos, ná­lunk, mint külföldön, nincs szponzoráló háttér, az-^első lépéseket az önkormányzat­nak kell segítenie.-Jó lenne, ha Eleken megalakulna az egyesületek szöyetsége, amely önmaga döntene a tá­mogatás arányáról. Jó -lenne az is. ha mihamarabb, létre­jönne a vállalkozók helyi szövetsége: jelenlefTT>? kis­iparos tevékenykedik. Vál­lalkozói alftpjukbói a kezdő­ket segíthetnék- Végül, a mikroközösségek' kultúraköz­vetítő szerepe nagyon fon­tos: ami saját igényből szü­letik, oda nem kell „beszer­vezni” az embereket. Mikor lesz forgalomirányító jelzőlámpa Gyulán? laiakat, mire lenne legin­kább szükségük,’ szinte biz­tos, hogy így válaszolnának: egészségre, pénzre és egy forgalomirányító Jelzőlám­pára. A kívánság már rég­óta több, mint jogos. A Vá­rosháza utcai hídról lejövet, a Béke sugárútról kijövet, és a tűzoltóság épületénél reg­gel és munkaidő végeztével rendszeresek a forgalmi du­gók. Piaci napokon ezekben a kereszteződésekben gyak­ran látni összenyomott bi­ciklit, messzire gurult kosa­rat. fél pár cipőt. A Béke su­gárúti zebrán a gyalogosok félve lesnek a négy sávon közlekedő autóoszlopokra: megállnak-e? Különösen riasztó a látvány, amikor reggelente iskolás gyerekek kelnek itt át. Néha közleke­dési rendőr is küzd a forga­lommal, de ez kevés: kelle­ne a lámpa, amely időről időre megakasztaná az ára­datot. Lámpaügyben azon­ban régóta nem történik semmi. A városházán Béres István osztályvezető sorolja a té­nyeket. Már 23 (!) évvel ez­előtt kérték a város vezetői. szereljenek fel Gyulán for­galomirányító jelzőlámpákat. A kérés pusztába kiáltott szó maradt. Néhány éve a város tanulmánytervet ké­szíttetett, négy csomópont megjelölésével. Tavaly a tűz­oltóságnál lévő keresztező­désre elkészült a kiviteli terv. Itt kell ugyanis a leg­kisebb útkorrekciót elvégez­ni, a beruházás a legolcsóbb. Már ez az egy lámpa is so­kat jelentene. A költség 5 millió forint A város tár­gyalt és megállapodott a közúti igazgatósággal, a be­ruházás felét ők állják, Kér­ték a Hungária Biztosító megyei igazgatóságát, járul­janak hozzá a berendezés felszereléséhez: végül is, a hi­ányából keletkező kárt ők fizetik. Az idei költségve­tésből a városra háruló két és fél millió forintot meg­szavazta a képviselő-testület. A biztosító válasza azonban még várat magára, a szak­minisztérium pedig első kör­ben elutasította a közúti igazgatóság céltámogatást kérő pályázatát. Hogy lesz így az idegen- forgalmi szezon kezdetére jelzőlámpa? Béres István bizakodó: a közúti igazgató­ság az önkormányzat meg­bízólevelével megerősíti a minisztériumban pályázatát. A segítséget kérő levelekre hamarosan választ kell kap­niuk. Ha a pénzt nem is utalják át rögtön, már egy ez évi ígéret birtokában el­kezdődhetnének a munkála­tok, mert az önkormányzat megelőlegezi a költségeket S. ha a biztosító is, a mi­nisztérium is nemet mond? A városi kasszában nincs 5 millió forint e célra. Béres István búcsúzóul óva intat­tól, hogy az ő nevükben közadakozásra szólítsam a gyulaiakat. Megígérem, ő pe­dig azt, hogy jelentkezik, mihelyt érdemleges vála­szokról számolhat be. Elutasítás esetén újra meg kell fogalmazni a kérdést: kinek, mennyire fontos, hogy forgalomirányító jelzőlámpa legyen Gyulán? AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍ­TOTTÁ SZŐKE MARGIT ÉS FAZEKAS FERENC Ha megkérdeznénk a gyű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom