Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27-28 / 98. szám
1991. április 27-28., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Hasznos hobbink: a kertészet A kert és az ember kapcsolata Díjazott diákok írásai Mese Ha egy életen át boldog akarsz lenni, légy kertész — mondják a kínaiak. Boldog az, akinek a keze tele van virággal — vallják a japánok. Azt hiszem. ezek a sorok igazán tükrözik az ember és a természet kapcsolatát, mely emberemlékezet óta létezik. S a virágok a bölcsőtől a sírig kísérnek. Szerencsére nagyon sokan szeretik a kertet és igyekeznek a dísznövények mellett elsősorban haszonnövényeket termeszteni. Az utóbbi évek környezeti ártalmai, a talajok szennyezettsége rákényszerítenek bennünket az ésszerű, természetbarát és a vegyszereket nélkülöző termesztési módok elsajátítására. Hasznos és új információk érkeztek hozzánk a nyugat-európai országokból. S elsők között voltunk a biogazdálkodás hazai kipróbálói között. Sokan meglehetősen érdekesnek találtuk az új fogalmakat: vegyeskultúra, növények közötti szimpátia, riasztó- és védőnövények. Többen megpróbáltuk a növények termesztését biológiai módszerekkel. Ma Békés megyében közel 300 család ilyen környezetbarát módszert alkalmaz a család zöldség- és gyümölcsigéA társadalom mindig is a férfiaktól várta el a bátorságot, a nőktől ezt sosem követelték igazán. Azt tartottuk, a férfi minél bátrabb, annál férfiasabb, a nő viszont szinte azzal tesz tanúbizonyságot a nőiességéről, ha félénk. Ennek ellenére természetesen igen sok a bátortalan férfi, és szép számmal vannak nők, akik veszélyhelyzetben igen bátran viselkednek. A bátorság az emberi személyiség egyik fontos jellemzője, az erkölcsi tulajdonságok csoportjába tartozik. Az erkölcsi tulajdonságok nem születnek az emberrel, hanem élete során alakulnak ki. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a nevelésnek és a szűkebb-tágabb környezet példaadásának. A kisfiúk számtalanszor hallják a felnőttektől az intelmet: „a kisfiú nem fél”, „milyen katona leszel, ha felnősz” és hasonlókat, míg a kislányokat nem szidják meg, ha félénken elhúzódnak vagy sírva fakadnak, sőt megdicsérik a látogatók, hogy „milyen aranyos”. A férfiak értékrendjében ezért fontos helyet foglal el a bátorság, mint érték. Megvalósítani persze nem sikerül egyformán nyének megtermesztésére. A szépen gondozott kert ma már nem luxus. A kert művelése és gondozása kikapcsolódást jelent a felnőttek és gyerekek részére egyaránt. A növényeket közelebb hozzuk életünköz és gyermekeinket megtaníthatjuk a kerti munka örömére. Tanítványaim közül többen újságolják: nekem van saját kertem, már ültettem retket és salátát. A kert sze- retete már elkezdődött. Tudom, nehéz dologra vállalkozom, amikor a vegyszerek mellőzését vagy részleges elhagyásukat kérem Önöktől. A módszereket azoknak javaslom, akik több munkával, nagyobb odafigyeléssel gondozzák kiskertjeiket. A növények jó kondícióját, az egészségi állapotuk megőrzését helyes tápanyagvisszapótlással, talajtakarással, kedvező növénytársításokkal és ellenálló zöldségfajtákkal érhetjük el. Kísérleteink megkezdése óta tapasztalható fejlődés és előrelépés. A megjelenő fajtaismertetők jól kiemelik az ellenálló fajokat és fajtákat. A korai rövid tenyészidejű növények közül kiválóan termeszthetők a korai káposztafélék, a spenót, a saláta az élet minden területén. Igen gyakori, hogy egy férfi nem fél a verekedéstől és egyéb fizikai veszélytől, és akkor sem érez félelmet, ha arra gondol, mit hoz a holnap; de inába száll a bátorsága, ha például vérvételre kerül sor vagy a kollégái előtt fel kell köszöntenie a főnököt. Mi is lényegében a bátorság? Ha egy ember a tettei következményét mérlegelve tudatosan vállalja a veszélyt, akkor nevezzük bátornak. A vakmerő ember ezzel szemben nem gondolkodik a következményeken, egyszerűen nemtörődik a helyzet kimenetelével vagy a szerencsében bizakodik. A vakmerő személyt általában nem tisztelik az emberek, míg a bátorságot, a helytállást igen nagyra tartják. (Nőknél is.) Egyébként tanúsíthat az ember úgy is bátor viselkedést, hogy közben belül fél. A vakmerőség és a bátor helytállás értékbeli különbségét világítja meg egy régi harctéri anekdota: — Újonc, maga fél? — kérdezi megvetően a tiszt a remegő katonát. — Hadnagy úr — feleli az —, ha maga úgy félne, mint én, lehet, hogy már rég elszaladt volna! A bátorság szorosan összeés a retek. Az alábbiak szerint társíthatok: salátával retek, cékla, bab. Káposztafélékkel cékla, bab és zeller. Sárgarépa borsóval, paradicsommal és fokhagymával. A korán lekerülő növényeinket érdemes fátyolfóliával vagy síkfóliával védeni. Nemcsak a hőmérsékleti ingadozások ellen védik a növényeket, hanem a rovarok kártételétől is. Bár április végén vagyunk már, de megjegyzem, hogy e hónapban a fonalférgek riasztására szoktunk a sorok közé büdöskét ültetni. Ha kedveljük a fűszernövényeket, most ültessünk borsmentát. A gyümölcsfák tányérját szórjuk meg humusztrágyával vagy komposzttal. Száraz idő esetén ne csak a vízigényes zöldségféléket öntözzük, bőven adjunk a fák tányérjába is. Ha komposzttal takarjuk a fák alját, kedvező feltételeket teremtünk a kert ingyenmunkásainak. Ezek pedig a giliszták. Ha megjelennek a földibolhák, Piretrum porral védekezzünk ellenük. Gazdagabbá tehetjük kertünket, ha különleges zöldségféléket is ültetünk. Ezekről a következő részben fogok írni. Tusjak Jánosné függ az önbizalommal. Akik bíznak saját erejükben, azok képesek szembenézni a veszélyekkel és feladatokkal. Megfordítva: ha sikerül eleget tenni a bátorság követelményének, akkor a férfi elégedett önmagával, pozitívan alakul az énképe, önértékelése. Bátortalanságai miatt viszont csökkentértékűsé- gi érzése támadhat, méginkább elbizonytalanodik, elvész az önbizalma. Fordítva, az önmagukat leértékelő emberek egyben bátortalanok is. Saját bátorságukat egyébként a nők is pozitívan értékelik, míg gyávaságaik miatt szemrehányást tesznek maguknak, de jóval enyhébb mértékben, mint a férfiak. (Kevés férfi olyan bátor, hogy gyávának merjen látszani.) A bátor viselkedés mindenképpen értékesebb és hasznosabb az egyén és az egész társadalom szempontjából, mint a gyávaság vagy a vakmerőség. Tehát hasznos lenne az egyén önbizalmának növelése, hogy bátrabb lehessen. Rendkívül fontos az az érzés és tudat, hogy „képes vagyok megbirkózni a nehézségekkel”. Ez a tudat részben a feladatok „gyakorlásával” fokozható. Másrészt fontos az is, hogy az ember követendő értéknek tekintse a megbirkózási képességet és a nemes értelemben vett küzdő viselkedést. Dr. Ignácz Piroska Amikor kezében tartotta a fejét, eszébe jutott a pásztorfiú története, aki addig ugratta az embereket a farkassal, amíg végül nem hittek neki. És a fiút széttépték a farkasok. Most így járt b is. Mindig kiabált, amikor nem kellett és egyszer nem kiabált, amikor kellett volna, mert megunta a kiabálást. Egyik este az úton elsétált egy fagyJaltosbódé előtt. Ott sirdogált egy kisgyerek. — Miért sírsz, kisfiú? — kérdezte. —Elejtettem a fagylaltot. Arra sietett egy idősebb asz- szony. Megállt, s megkérdezte: mi baj kisör eg? — Kiverte a kezemből! — zokogta az és rámutatott. — Nem szégyelli magát? Még szép, hogy kibír egy ilyen kisgyerekkel. Adjon neki 2 forintot! — Vegyél másikat kisfiam! A kisfiú elillant a pénzzel. A fagylaltoslány csak mosolygott. Endre, mert így hívták az együgyű, de jószívű legényt, mérgesen fordult a lányhoz: —Maga látta az egészet. Miért nem szólt, hogy nem én voltam? —Semmi közöm hozzá—válaszolta a lány. A kisfiú épp ekkor szaladt el Hazánk lakossága meglehetősen sokat áldoz az evés örömeinek. Bőségesen fogyasztanak zsíros, szaftos húsokat, szalonnát, tésztaféléket, burgonyát, édességet, szeszes italokat. Ezek az élelmiszerek fölös mértékben tartalmaznak kalóriát. Ezért aztán nem csodálkozhatunk, hogy a statisztikák szerint minden harmadik hazánkfia túlsúlyos. Felesleges kilókat cipelnek fiatal és idős nők, férfiak, de sok a kövér gyerek is. Mi lehet az oka a kövérségnek? A sok ésszerűtlen evés- ivás, a kényelmesség, de olykor hormonális eredetű oka is lehet az elhízásnak. Ez utóbbi orvosi eset. Ezért itt csak az előbbi két okról, a magunk teremtette kövérségről beszélünk. Sokan válogatás nélkül esznek, mindent és mindenkor. Nem törődnek gyomruk „menetrendjével”. A bőséges főétkezések mellett magukba tömnek édességet, cukrozott üdítőket, szeszes italokat. Az utca — megannyi csemegével — olykor valóban csábít az evés-ivásra. Az egyik sarkon lángost árulnak, a másikon sültkolbász illata csábít, odébb társaiváf mellettük, s nevetve Endrére mutatott: ez volt az az együgyű bácsi. És harsányan kinevették. Másik esti sétája alkalmával egy sündisznót látott átmenni az úton. Lelépett hát az útra és megállította a feléje tartó gépkocsit. —Ugór jón fel!—szólt kihajolva a sofőr. — Nem megyek én sehova — mondta a legyény — csak nem akartam, hogy elüsse a sündisznót. — Ugye maga nem normális? — kérdezte a sofőr és otthagyta a fiút. Télt, múltai idő és a legény egy szép nyári estén nagy dulakodásra lett figyelmes. Elindult a hang nyomába és csakhamar megtalálta a verekedőket. Fiúk álltak körben, középen ketten küzdöttek egymással. — Miért verekednek? — kérdezte az egyik fiút. —Csak úgy! — Hagyjátok abba! Azonnal hagyjátok abba! — kiabált rájuk Endre és berohant a körbe, hogy szétválassza a verekedőket. Am ekkor erős karok ragadták meg és kipenderítették. —Eredj már innen, te félnótás, nem látod, hogy csak viccből verekednek? Ezek itt a legjobb komák! — Viccből? Miért kell viccből verekedni? — Hogy az ilyen félkegyel- műek, mint te megbotránkozzafagylaltos, cukorkaárus kínálja portékáját, itt hot-dogot esznek, amott főtt kukoricát. Ember legyen a talpán, aki ennyi csábításnak ellenáll! S hol van akkor még a cukrászdák, közértek, csemegeboltok kínálata! Megszívlelendő tanács, sohase menjünk éhesen vásárolni! Akkor ugyanis megkívánunk, s össze-vissza vásárolunk mindenfélét. Nem fogyókúrás, csupán mérsékletre intő az az osztrák szólás, amely arra biztat: edd a felét! A felét annak, amit eléd raknak, a felét annak, amennyit szoktál. A nagy mennyiségű étel hirtelen felvétele gyomortágulást okoz. Ezért tanácsos kisebb adagokban elfogyasztani a szervezetünk számára szükséges táplálékot. Aki csökkenteni akarja étvágyát, fogyasszon ebéd vagy vacsora előtt egy csésze cukor- talan teát. A három főétkezés előtt elfogyasztott kalóriaszegény táplálék, egy-egy szem gyümölcs, paradicsom, répa vagy retek szintén mérsékli az étvágyat. A helytelen táplálkozási szokások egy részét a szülői házból hozzuk magunkkal, más részét nak. Most pedig tűnj el! Gyerünk fiúk, vége a balhénak! A legény sokáig állt ott és azt hitte, mindent ért. A király tánctermeiben nagy vigasság volt. Folyt a sör és a bor, mindenki felöntött a garatra. Még Endre sem volt kivétel. Lehevere- dett hát a park egyik padjára, hogy a gőz kiszálljon a fejéből. Egyszer hallja ám, hogy verekednek. Rá sem hederített volna, ha valaki nem kiállt segítségért. Odabaktatott kényelmesen. Ott bizony javában folyt az öldöklés. Endre egy szót sem szólt, csak unottan nézte a jelenetet. — Válasszátok már szét őket! — kiállton egy fiú. — Nem látjátok, hogy az egyiknél kés van? — Tényleg? — kérdezte Endre hideg nyugalommal —, nálam meg gépfegyver. — Vigyázz!—kiálltotta valaki. Az egyik verekedő összegörnyedt és elesett. — Ez jó nagyot kapott — jegyezte meg Endre. De a fekvő fiún kívül nem volt ott senki. — Na, elég már fickó, szedd össze magad, és próbálj átverni mást! Am a fiú ingjén furcsán csillant valami. Vér volt. A fiút leszúrták. Most itt fogja a halott fiú fejét, akit helyette téptek szét a farkasok. Bihari Henrietta 7. o. Gyula, Román Tannyelvű Ált. Isk. magunk alakítjuk ki. Sok családban szokásos a nagy ünnepi dí- nomdánom, evés-ivás, gyakran sütnek vagy vásárolnak édességet, süteményeket, söröznek, italoznak. Másutt elhagyják a reggelit, de annál bőségesebb vacsorát esznek. így szoktatják a gyerekeket is, akik ha felnőnek, tovább örökítik ezeket a helytelen szokásokat. Ünnepeken is megfelel a két fogásból álló ebéd. (A háziasszonynak sem kell egész napját á konyhában töltenie.) Az édességnél egészségesebb a gyümölcs. A szeszes italoknál üdítőbbek a gyümölcslevek. Az estére tett főétkezések szerepet játszhatnak a súlygyarapodásban, nem segítik elő az emésztést, rossz közérzetet, nyugtalan alvást okoznak. Az eddigieket tetézi a mozgáshiány. Kényelmesen élünk, keveset mozgunk. S ahogy növekszik a testsúlyunk, úgy csökken a mozgásigényünk is. A kövér ember többnyire lusta, keveset mozog. Pedig a súlyfelesleg leadásának legalább olyan fontos feltétele a mozgás, a sportolás, mint a mérséklet evésben, ivásban. (kádár) Gyerekszáj Föld, víz, levegő-t játszanak a gyerekek. Óvónő: — Mondjatok olyan állatot, amelyik a levegőben repül. Bence: —Az angyalka! * Ellentét párokat keresnek az óvodások. Óvónő: — Azt mondom, sovány. Gabi:—Kövér! Óvónő:—Te milyen vagy? Gabi: — Én nem vagyok kövér! Gyöngyi: — Persze, te éppen jó vagy .' Óvónő:—Erika néni milyen? Többen:—Kövér! Gyöngyi: — Nem kövér, ő is éppen jó. Óvónő: — Akkor ezt hogy mondjuk? ' Imi:—Hízott... Tetőtől talpig Pályázat fiataloknak! — Mi lesz 1991. divathóbortja? — kérdezték tavaly év végén a neves divattervezőt. — A kezes-lábas — válaszolta határozottan. — Ha „lábast” akarunk venni, kezes kell hozzá! * Eddig a soványodó pénztárcánkra utaló közismert vicc. Mi viszont komolyan kérdezzük kedves tizen- és huszonéves diáklányok, szerintetek milyen legyen az 1991 -es őszi-téli, és az 1992-es nyári divat? Javasoljuk, elképzeléseiteket, ötleteiteket rajzoljátok le (lehetőleg fekete filctollal!) és küldjétek be a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). A legjobbnak ítélt divattervrajzok készítőit jutalomban részesítjük. Egyrészt: a Déltexker Rt. Békéscsabai Lerakató vállalta, hogy ezeket saját varrodájában a nyár folyamán megvarratja és az így elkészített ruhadarabokat ősszel egy divatbemutatón közönség elé tárja. Másodszor: a jobbak közül is a legjobbakat a Déltexker megajándékozza saját divatterveik méretre szabott változatával. Harmadszor: mindezeket (vagyis a tervet és készítőjükön a megvalósult változatot) lapunk Tetőtől talpig rovatában bemutatjuk. Érdemes tehát megpróbálni! Részletes tudnivalók: A divattervrajzokat összehajtás nélkül, normál vagy középméretű borítékban szíveskedjetek beküldeni. Egy-egy pályázó maximum három (önálló!) rajzot készíthet. A rajzos oldalak hátuljára ceruzával írjátok rá a neveteket, címeteket, életkorotokat és azt, hogy mely oktatási intézmény tanulói vagytok. írjátok rá, hogy melyik évszakra tervezitek az öltözéket, hogy mindezt milyen alapanyagból és színekből képzelitek el! Ha a rajzból fontosnak tartott részlet (például oldalzseb, hátul masni és így tovább) nem derülne ki, azt szintén jegyezzétek a felsoroltak mellé! Beküldési határidő: 1991. május 27. A borítékra írjátok rá: Tetőtől talpig! Jó munkát kíván a Déltexker Rt. Békéscsabai Lerakató és a Békés Megyei Hírlap! Talán ezeknek a ruháknak a tervezői is hasonlóan kezdték... Volt ötletük, azt lerajzolták, s íme a valóság! Fotó: Gál Edit A pszichológus válaszol A bátorság: férfiak erénye Háztartás Sose menjünk éhesen vásárolni!
