Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27-28 / 98. szám

1991. április 27-28., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Hasznos hobbink: a kertészet A kert és az ember kapcsolata Díjazott diákok írásai Mese Ha egy életen át boldog akarsz lenni, légy kertész — mondják a kínaiak. Boldog az, akinek a keze tele van virággal — vallják a japánok. Azt hi­szem. ezek a sorok igazán tükrö­zik az ember és a természet kap­csolatát, mely emberemlékezet óta létezik. S a virágok a bölcső­től a sírig kísérnek. Szerencsére nagyon sokan szeretik a kertet és igyekeznek a dísznövények mellett elsősor­ban haszonnövényeket termesz­teni. Az utóbbi évek környezeti ártalmai, a talajok szennyezett­sége rákényszerítenek bennün­ket az ésszerű, természetbarát és a vegyszereket nélkülöző ter­mesztési módok elsajátítására. Hasznos és új információk ér­keztek hozzánk a nyugat-euró­pai országokból. S elsők között voltunk a biogazdálkodás hazai kipróbálói között. Sokan megle­hetősen érdekesnek találtuk az új fogalmakat: vegyeskultúra, növények közötti szimpátia, riasztó- és védőnövények. Töb­ben megpróbáltuk a növények termesztését biológiai módsze­rekkel. Ma Békés megyében közel 300 család ilyen környe­zetbarát módszert alkalmaz a család zöldség- és gyümölcsigé­A társadalom mindig is a fér­fiaktól várta el a bátorságot, a nőktől ezt sosem követelték iga­zán. Azt tartottuk, a férfi minél bátrabb, annál férfiasabb, a nő viszont szinte azzal tesz tanúbi­zonyságot a nőiességéről, ha fé­lénk. Ennek ellenére természete­sen igen sok a bátortalan férfi, és szép számmal vannak nők, akik veszélyhelyzetben igen bátran viselkednek. A bátorság az emberi szemé­lyiség egyik fontos jellemzője, az erkölcsi tulajdonságok cso­portjába tartozik. Az erkölcsi tu­lajdonságok nem születnek az emberrel, hanem élete során ala­kulnak ki. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a nevelés­nek és a szűkebb-tágabb környe­zet példaadásának. A kisfiúk számtalanszor hallják a felnőt­tektől az intelmet: „a kisfiú nem fél”, „milyen katona leszel, ha felnősz” és hasonlókat, míg a kislányokat nem szidják meg, ha félénken elhúzódnak vagy sírva fakadnak, sőt megdicsérik a lá­togatók, hogy „milyen ara­nyos”. A férfiak értékrendjében ezért fontos helyet foglal el a bátor­ság, mint érték. Megvalósítani persze nem sikerül egyformán nyének megtermesztésére. A szépen gondozott kert ma már nem luxus. A kert művelése és gondozása kikapcsolódást jelent a felnőttek és gyerekek részére egyaránt. A növényeket köze­lebb hozzuk életünköz és gyer­mekeinket megtaníthatjuk a ker­ti munka örömére. Tanítványa­im közül többen újságolják: ne­kem van saját kertem, már ültet­tem retket és salátát. A kert sze- retete már elkezdődött. Tudom, nehéz dologra vállal­kozom, amikor a vegyszerek mellőzését vagy részleges elha­gyásukat kérem Önöktől. A módszereket azoknak javaslom, akik több munkával, nagyobb odafigyeléssel gondozzák kis­kertjeiket. A növények jó kondí­cióját, az egészségi állapotuk megőrzését helyes tápanyag­visszapótlással, talajtakarással, kedvező növénytársításokkal és ellenálló zöldségfajtákkal érhet­jük el. Kísérleteink megkezdése óta tapasztalható fejlődés és előrelé­pés. A megjelenő fajtaismerte­tők jól kiemelik az ellenálló fajo­kat és fajtákat. A korai rövid te­nyészidejű növények közül ki­válóan termeszthetők a korai káposztafélék, a spenót, a saláta az élet minden területén. Igen gyakori, hogy egy férfi nem fél a verekedéstől és egyéb fizikai veszélytől, és akkor sem érez félelmet, ha arra gondol, mit hoz a holnap; de inába száll a bátor­sága, ha például vérvételre kerül sor vagy a kollégái előtt fel kell köszöntenie a főnököt. Mi is lényegében a bátorság? Ha egy ember a tettei következ­ményét mérlegelve tudatosan vállalja a veszélyt, akkor nevez­zük bátornak. A vakmerő ember ezzel szemben nem gondolko­dik a következményeken, egy­szerűen nemtörődik a helyzet kimenetelével vagy a szerencsé­ben bizakodik. A vakmerő sze­mélyt általában nem tisztelik az emberek, míg a bátorságot, a helytállást igen nagyra tartják. (Nőknél is.) Egyébként tanúsít­hat az ember úgy is bátor visel­kedést, hogy közben belül fél. A vakmerőség és a bátor helytállás értékbeli különbségét világítja meg egy régi harctéri anekdota: — Újonc, maga fél? — kérdezi megvetően a tiszt a remegő kato­nát. — Hadnagy úr — feleli az —, ha maga úgy félne, mint én, lehet, hogy már rég elszaladt volna! A bátorság szorosan össze­és a retek. Az alábbiak szerint társíthatok: salátával retek, cék­la, bab. Káposztafélékkel cékla, bab és zeller. Sárgarépa borsó­val, paradicsommal és fokhagy­mával. A korán lekerülő növényein­ket érdemes fátyolfóliával vagy síkfóliával védeni. Nemcsak a hőmérsékleti ingadozások ellen védik a növényeket, hanem a rovarok kártételétől is. Bár ápri­lis végén vagyunk már, de meg­jegyzem, hogy e hónapban a fo­nalférgek riasztására szoktunk a sorok közé büdöskét ültetni. Ha kedveljük a fűszernövényeket, most ültessünk borsmentát. A gyümölcsfák tányérját szórjuk meg humusztrágyával vagy komposzttal. Száraz idő esetén ne csak a vízigényes zöld­ségféléket öntözzük, bőven ad­junk a fák tányérjába is. Ha kom­poszttal takarjuk a fák alját, ked­vező feltételeket teremtünk a kert ingyenmunkásainak. Ezek pedig a giliszták. Ha megjelen­nek a földibolhák, Piretrum por­ral védekezzünk ellenük. Gazdagabbá tehetjük kertün­ket, ha különleges zöldségfélé­ket is ültetünk. Ezekről a követ­kező részben fogok írni. Tusjak Jánosné függ az önbizalommal. Akik bíznak saját erejükben, azok képesek szembenézni a veszé­lyekkel és feladatokkal. Megfor­dítva: ha sikerül eleget tenni a bátorság követelményének, ak­kor a férfi elégedett önmagával, pozitívan alakul az énképe, önértékelése. Bátortalanságai miatt viszont csökkentértékűsé- gi érzése támadhat, méginkább elbizonytalanodik, elvész az ön­bizalma. Fordítva, az önmagu­kat leértékelő emberek egyben bátortalanok is. Saját bátorságu­kat egyébként a nők is pozitívan értékelik, míg gyávaságaik miatt szemrehányást tesznek maguk­nak, de jóval enyhébb mérték­ben, mint a férfiak. (Kevés férfi olyan bátor, hogy gyávának merjen látszani.) A bátor viselkedés minden­képpen értékesebb és haszno­sabb az egyén és az egész társa­dalom szempontjából, mint a gyávaság vagy a vakmerőség. Tehát hasznos lenne az egyén önbizalmának növelése, hogy bátrabb lehessen. Rendkívül fontos az az érzés és tudat, hogy „képes vagyok megbirkózni a nehézségekkel”. Ez a tudat rész­ben a feladatok „gyakorlásával” fokozható. Másrészt fontos az is, hogy az ember követendő ér­téknek tekintse a megbirkózási képességet és a nemes értelem­ben vett küzdő viselkedést. Dr. Ignácz Piroska Amikor kezében tartotta a fejét, eszébe jutott a pásztorfiú történe­te, aki addig ugratta az embereket a farkassal, amíg végül nem hittek neki. És a fiút széttépték a farka­sok. Most így járt b is. Mindig kia­bált, amikor nem kellett és egyszer nem kiabált, amikor kellett volna, mert megunta a kiabálást. Egyik este az úton elsétált egy fagyJaltosbódé előtt. Ott sirdogált egy kisgyerek. — Miért sírsz, kisfiú? — kér­dezte. —Elejtettem a fagylaltot. Arra sietett egy idősebb asz- szony. Megállt, s megkérdezte: mi baj kisör eg? — Kiverte a kezemből! — zo­kogta az és rámutatott. — Nem szégyelli magát? Még szép, hogy kibír egy ilyen kisgye­rekkel. Adjon neki 2 forintot! — Vegyél másikat kisfiam! A kisfiú elillant a pénzzel. A fagylaltoslány csak mosolygott. Endre, mert így hívták az egy­ügyű, de jószívű legényt, mérge­sen fordult a lányhoz: —Maga látta az egészet. Miért nem szólt, hogy nem én voltam? —Semmi közöm hozzá—vála­szolta a lány. A kisfiú épp ekkor szaladt el Hazánk lakossága meglehe­tősen sokat áldoz az evés örö­meinek. Bőségesen fogyaszta­nak zsíros, szaftos húsokat, sza­lonnát, tésztaféléket, burgonyát, édességet, szeszes italokat. Ezek az élelmiszerek fölös mér­tékben tartalmaznak kalóriát. Ezért aztán nem csodálkozha­tunk, hogy a statisztikák szerint minden harmadik hazánkfia túl­súlyos. Felesleges kilókat cipelnek fiatal és idős nők, férfiak, de sok a kövér gyerek is. Mi lehet az oka a kövérség­nek? A sok ésszerűtlen evés- ivás, a kényelmesség, de olykor hormonális eredetű oka is lehet az elhízásnak. Ez utóbbi orvosi eset. Ezért itt csak az előbbi két okról, a magunk teremtette kö­vérségről beszélünk. Sokan vá­logatás nélkül esznek, mindent és mindenkor. Nem törődnek gyomruk „menetrendjével”. A bőséges főétkezések mellett magukba tömnek édességet, cukrozott üdítőket, szeszes ita­lokat. Az utca — megannyi cse­megével — olykor valóban csá­bít az evés-ivásra. Az egyik sar­kon lángost árulnak, a másikon sültkolbász illata csábít, odébb társaiváf mellettük, s nevetve Endrére mutatott: ez volt az az együgyű bácsi. És harsányan ki­nevették. Másik esti sétája alkalmával egy sündisznót látott átmenni az úton. Lelépett hát az útra és meg­állította a feléje tartó gépkocsit. —Ugór jón fel!—szólt kihajol­va a sofőr. — Nem megyek én sehova — mondta a legyény — csak nem akartam, hogy elüsse a sündisz­nót. — Ugye maga nem normális? — kérdezte a sofőr és otthagyta a fiút. Télt, múltai idő és a legény egy szép nyári estén nagy dulakodás­ra lett figyelmes. Elindult a hang nyomába és csakhamar megtalál­ta a verekedőket. Fiúk álltak kör­ben, középen ketten küzdöttek egymással. — Miért verekednek? — kér­dezte az egyik fiút. —Csak úgy! — Hagyjátok abba! Azonnal hagyjátok abba! — kiabált rájuk Endre és berohant a körbe, hogy szétválassza a verekedőket. Am ekkor erős karok ragadták meg és kipenderítették. —Eredj már innen, te félnótás, nem látod, hogy csak viccből ve­rekednek? Ezek itt a legjobb ko­mák! — Viccből? Miért kell viccből verekedni? — Hogy az ilyen félkegyel- műek, mint te megbotránkozza­fagylaltos, cukorkaárus kínálja portékáját, itt hot-dogot esznek, amott főtt kukoricát. Ember le­gyen a talpán, aki ennyi csábítás­nak ellenáll! S hol van akkor még a cukrászdák, közértek, csemegeboltok kínálata! Megszívlelendő tanács, soha­se menjünk éhesen vásárolni! Akkor ugyanis megkívánunk, s össze-vissza vásárolunk min­denfélét. Nem fogyókúrás, csu­pán mérsékletre intő az az oszt­rák szólás, amely arra biztat: edd a felét! A felét annak, amit eléd raknak, a felét annak, amennyit szoktál. A nagy mennyiségű étel hirte­len felvétele gyomortágulást okoz. Ezért tanácsos kisebb ada­gokban elfogyasztani a szerve­zetünk számára szükséges táplá­lékot. Aki csökkenteni akarja étvágyát, fogyasszon ebéd vagy vacsora előtt egy csésze cukor- talan teát. A három főétkezés előtt elfogyasztott kalóriasze­gény táplálék, egy-egy szem gyümölcs, paradicsom, répa vagy retek szintén mérsékli az étvágyat. A helytelen táplálkozási szo­kások egy részét a szülői házból hozzuk magunkkal, más részét nak. Most pedig tűnj el! Gyerünk fiúk, vége a balhénak! A legény sokáig állt ott és azt hitte, mindent ért. A király tánctermeiben nagy vigasság volt. Folyt a sör és a bor, mindenki felöntött a garatra. Még Endre sem volt kivétel. Lehevere- dett hát a park egyik padjára, hogy a gőz kiszálljon a fejéből. Egyszer hallja ám, hogy vereked­nek. Rá sem hederített volna, ha valaki nem kiállt segítségért. Odabaktatott kényelmesen. Ott bizony javában folyt az öldöklés. Endre egy szót sem szólt, csak unottan nézte a jelenetet. — Válasszátok már szét őket! — kiállton egy fiú. — Nem látjá­tok, hogy az egyiknél kés van? — Tényleg? — kérdezte Endre hideg nyugalommal —, nálam meg gépfegyver. — Vigyázz!—kiálltotta valaki. Az egyik verekedő összegör­nyedt és elesett. — Ez jó nagyot kapott — je­gyezte meg Endre. De a fekvő fiún kívül nem volt ott senki. — Na, elég már fickó, szedd össze magad, és próbálj átverni mást! Am a fiú ingjén furcsán csillant valami. Vér volt. A fiút leszúrták. Most itt fogja a halott fiú fejét, akit helyette téptek szét a farka­sok. Bihari Henrietta 7. o. Gyula, Román Tannyelvű Ált. Isk. magunk alakítjuk ki. Sok család­ban szokásos a nagy ünnepi dí- nomdánom, evés-ivás, gyakran sütnek vagy vásárolnak édessé­get, süteményeket, söröznek, italoznak. Másutt elhagyják a reggelit, de annál bőségesebb vacsorát esznek. így szoktatják a gyerekeket is, akik ha felnőnek, tovább örökítik ezeket a helyte­len szokásokat. Ünnepeken is megfelel a két fogásból álló ebéd. (A házi­asszonynak sem kell egész nap­ját á konyhában töltenie.) Az édességnél egészségesebb a gyümölcs. A szeszes italoknál üdítőbbek a gyümölcslevek. Az estére tett főétkezések szerepet játszhatnak a súlygyarapodás­ban, nem segítik elő az emész­tést, rossz közérzetet, nyugtalan alvást okoznak. Az eddigieket tetézi a moz­gáshiány. Kényelmesen élünk, keveset mozgunk. S ahogy nö­vekszik a testsúlyunk, úgy csök­ken a mozgásigényünk is. A kövér ember többnyire lusta, keveset mozog. Pedig a súlyfe­lesleg leadásának legalább olyan fontos feltétele a mozgás, a sportolás, mint a mérséklet evésben, ivásban. (kádár) Gyerekszáj Föld, víz, levegő-t játszanak a gyerekek. Óvónő: — Mondjatok olyan állatot, amelyik a levegőben re­pül. Bence: —Az angyalka! * Ellentét párokat keresnek az óvodások. Óvónő: — Azt mondom, so­vány. Gabi:—Kövér! Óvónő:—Te milyen vagy? Gabi: — Én nem vagyok kö­vér! Gyöngyi: — Persze, te éppen jó vagy .' Óvónő:—Erika néni milyen? Többen:—Kövér! Gyöngyi: — Nem kövér, ő is éppen jó. Óvónő: — Akkor ezt hogy mondjuk? ' Imi:—Hízott... Tetőtől talpig Pályázat fiataloknak! — Mi lesz 1991. divathóbortja? — kérdezték tavaly év végén a neves di­vattervezőt. — A kezes-lábas — válaszolta ha­tározottan. — Ha „lábast” akarunk venni, kezes kell hozzá! * Eddig a soványodó pénztárcánkra utaló közismert vicc. Mi viszont ko­molyan kérdezzük kedves tizen- és huszonéves diáklányok, szerintetek milyen legyen az 1991 -es őszi-téli, és az 1992-es nyári divat? Javasoljuk, el­képzeléseiteket, ötleteiteket rajzoljá­tok le (lehetőleg fekete filctollal!) és küldjétek be a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). A legjobbnak ítélt divattervrajzok készítőit jutalomban részesítjük. Egy­részt: a Déltexker Rt. Békéscsabai Le­rakató vállalta, hogy ezeket saját var­rodájában a nyár folyamán megvar­ratja és az így elkészített ruhadarabo­kat ősszel egy divatbemutatón közön­ség elé tárja. Másodszor: a jobbak közül is a legjobbakat a Déltexker megajándékozza saját divatterveik méretre szabott változatával. Har­madszor: mindezeket (vagyis a tervet és készítőjükön a megvalósult változa­tot) lapunk Tetőtől talpig rovatában bemutatjuk. Érdemes tehát megpróbálni! Részletes tudnivalók: A divatterv­rajzokat összehajtás nélkül, normál vagy középméretű borítékban szíves­kedjetek beküldeni. Egy-egy pályázó maximum három (önálló!) rajzot kés­zíthet. A rajzos oldalak hátuljára ceru­zával írjátok rá a neveteket, címeteket, életkorotokat és azt, hogy mely oktatá­si intézmény tanulói vagytok. írjátok rá, hogy melyik évszakra tervezitek az öltözéket, hogy mindezt milyen alapanyagból és színekből képzelitek el! Ha a rajzból fontosnak tartott részlet (például oldalzseb, hátul masni és így tovább) nem derülne ki, azt szintén jegyezzétek a felsoroltak mellé! Beküldési határidő: 1991. május 27. A borítékra írjátok rá: Tetőtől tal­pig! Jó munkát kíván a Déltexker Rt. Békéscsabai Lerakató és a Békés Me­gyei Hírlap! Talán ezeknek a ruháknak a tervezői is hason­lóan kezdték... Volt ötletük, azt lerajzolták, s íme a valóság! Fotó: Gál Edit A pszichológus válaszol A bátorság: férfiak erénye Háztartás Sose menjünk éhesen vásárolni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom