Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-26 / 97. szám

1991. április 26., péntek 0 ÉK! ÉS MEGYEI 1 «1 RLAP MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE Feldolgozunk-e az idén is Jugóban magyar répát? Lassan már nyolc éve annak, hogy a hazai gyárak közül első­ként a Mezőhegyesi Cukorgyár szállított ki Jugoszláviába fel­dolgozásra répát. Ma már általá­ban a termeltetett mennyiség 15 százalékából Belgrád és Csupria cukorgyáraiban nyerik ki a cuk­rot. A külföldre szállított meny- nyiség közel 70 ezer tonna. A két fél közötti szerződés értelmében az előállított cukor 70 százaléka jön vissza Mezőhegyesre 15,5 százalékos cukortartalom eseté­ben. Ha ettől eltérő a tétel minő­sége, akkor egy meghatározott normatíva szerint csökken vagy nő a visszaszállított mennyiség. Egyébként a melasz és a szelet is Jugoszláviában marad. A bérfel­dolgozás annak ellenére kifize­tődő a gyárnak, hogy több száz kilométert kell utaznia a répá­nak. Ugyanis így válik lehetővé a feldolgozási időszak lerövidí­tése, vagyis az, hogy optimális időben, minimális veszteséggel a lehető legtöbb cukrot ki lehes­sen nyerni a nyersanyagból. Egyfajta puffert jelent a jugo­szláviai bérfeldolgozás lehető­sége. Más kérdés, hogy vajon a meglehetősen zavaros jugoszlá­viai belpolitikai helyzet nem okoz-e törést a két gyár közötti kapcsolatban. A Mezőhegyesi Cukorgyár vezetése minden­esetre bizakodó, s úgy véli, a gazdasági racionalitás minden bizonnyal erősebb motivációt jelent, mint a politika. Ki juthat első lakáshoz? Mezőhegyesen döntött az önkormányzat Kétségkívül ma talán az első lakáshoz jutó fiatalok vannak a legnehezebb hely­zetben. Talán ezért is volt indokolt, hogy a sablonos, nor­matív támogatás helyett célirá­nyosan próbálják támogatni az önálló életet kezdő fiatalokat. A támogatás mértékét, odaítélé­sének feltételeit minisztertaná­csi rendelet szabályozza, ám a részleteket illetően az önkor­mányzatok szabad kezet kaptak, hiszen igazán ők ismerik a köz­vetlen környezetükben élő fiata­lok valós anyagi helyzetét, s tud­ják azt is, mely fiatal családok esetében van biztosabb szülői háttér. Mezőhegyes vonatkozásában a testület döntése értelmében első lakáshoz jutási támogatást elsősorban az a család kérhet, amelynek tagjai közül lakástu­lajdona ez ideig egyiknek sem volt. Viszont odaköltöző család­tagok esetén (nagymama, test­vér stb.) akkor kérhető támoga­tás, ha együttesen legfeljebb egy lakással rendelkeznek. Az igénybe vehető összeg felső ha­tára egyébként 150 ezer forint, amelyet nem csupán a lakást épí­tők, hanem az új készlakást vá­sárlók is kérhetnek. Egyébként a beérkező igé­nyeket a város önkormányzati testületé negyedévenként bírálja el, s dönt a kedvezményezettek köréről, melyet még részletes környezettanulmány is meg­előz. Kelendő növény háztáji termelésre a cukorrépa Legalábbis a hírek szerint Mezőhegyes környékén gazdál­kodó termelőszövetkezetek tag­sága a nagy érdeklődés miatt néhány helyen csak korlátozot­tan juthatott e növényhez. Min­denesetre a nagy érdeklődés el­sősorban annak köszönhető, hogy a termelés kockázata köze­pes, ugyanakkor a cukorrépa át­vételi ára nem szakadt el oly mértékben a termelési költségek növekedésétől, mint ahogy ez a többi növény esetében történt. Bár a szántóföldi kultúrák közül a cukorrépa a legtőkeigénye- sebb, ám a várható árbevétel még egy viszonylag rosszabb időjárású évjáratnál is fedezi a kiadásokat. A külföldi fajták verhetetlenek A hazai cukoripar kifejezet­ten külföldi cukorrépafajtákat termeltet, mivel ezeknél a fajták­nál lényegesen magasabb a cu­korbeépülés aránya a gyökérbe, illetve lényegesen toleránsab- bak az időjárás viszontagságai­val, valamint a betegségekkel szemben. A Mezőhegyesi Cukorgyár a legnagyobb százalékban német, míg kisebb mennyiségben dán és holland fajtákat alkalmaz, ugyanakkor a ma még forgalom­ban lévő egyetlen hazai fajtából már alig-alig található. Egyébként a Mezőhegyesi Cukorgyár 1991-re 9 ezer 740 hektár területen szerződött cu­korrépa-termesztésre Békés és Csongrád megye területén. A tervek szerint ez évben közel 420 ezer tonna nettó súlyú ter­mést dolgoznak fel. Az is csatornadíját fizet, akinek nincs csatornája? A mezőhegyesi önkormányzat úgy döntött, hogy március el­sejétől a közcsatornába be nem kötött önkormányzati tulajdonú ingatlanok szennyvízgyűjtői után is fizetnek az érintett lakosok, illetve vállalatok csatornadíját. Viszont választhat mást is az érintett, ha éppen nem szimpatikus számára a csatornadíj. Ugyanis ha a bérlő és az önkormányzat előzetesen megállapodik abban, hogy a bérlő a szennyvizet saját költségén elszállítja, akkor mindenképpen mentesülhet a díjfizetés alól. Mindenesetre a két lehetőséget érdemes mérlegre tenni az érintett lakosoknak és a vállalatoknak egyaránt, hiszen nyilvánvalóan azt célszerű választaniuk, amelyik kevesebbet nyom a latban. Túl fűszeres a kérdés Úgy tűnik, nemcsak az ál­lattenyésztésben tetézik a túltermelés, hanem számos más, igen kurrens termék is a gazdák nyakán maradt ez évben. Nagykamarás és Al­máskamarás községben me­glehetősen sok termelő tette biztosan voksát az őrölt fű­szerpaprikára. Sajnos azonban a termelői szerződésekkel rendelkezők sem tudtak egyelőre túladni portékájukon. Annyival azért mindenesetre szeren­csésebbnek mondhatók ál­lattenyésztő társaiknál, hogy az őrölt paprika már tovább nem kér enni... Ám hogy a befektetett pénzük és mun­kájuk megtérül-e, annak csak a jóisten a megmondha­tója. Mert itt és most farkas­törvények uralkodnak, s az áldozatot senki sem mérlege­li. Pedig lehet, hogy egy-két év múlva jó lenne a termelők bizalmát visszanyerni. Ám félő, ez túlontúl sokba kerül­het... Hitel - alma? Kétségtelen tény, hogy a lakáscélú hitelek drasztiku­san megnövekedett kamat­terhei, különösen a vidéki városokban, falvakban élők terheit növelték meg igazán. Hiszen általában a legtöbb családnál két-háromféle hi­telfajta törlesztési kötelezett­sége áll fenn. Éppen ezért egyetlen vidéki önkormányzat sincs könnyű helyzetben, ami­kor a rászorulók között szét­osztható költségvetési támo­gatások mértékéről, az igény- bevétel feltételeiről kell dön­teniük. Mezőhegyes önkormányza­ta visszamenőleges hatállyal január elsejétől elsősorban azok számára nyújt majd tá­mogatást, akiknek egy vagy több hiteltartozása áll fenn ’88. december 31-étől. De ki­tételként szerepel a testület ha­tározatában az is, hogy az igénylő tőketartozása ’90. de­cember 31-én nem lehetett kevesebb 300 ezer forintnál. További feltétel az is, hogy a családban egy főre jutó havi nettó jövedelem ne legyen több 8 ezer forintnál, illetve a törlesztendő részlet mértéke ne haladja meg az egy havi összes nettó jövedelem 20 szá­zalékát. A testület reméli, hogy sike­rül a valóban rászorulók részé­re odaítélni a támogatást, hi­szen még olyan feltételt is tar­talmaz rendeletük, miszerint a kérelmezőnek kizárólag a hi­tellel terhelt ingatlannal sza­bad rendelkeznie. Amennyi­ben nyaralója vagy más ingat­lana van, már kieshet a rostán. Más kérdés, hogy azoknál a családoknál, ahol például régi ingatlannal rendelkező idős szülőt vagy hozzátartozókat gondoznak egy háztartásban, az ingatlan tulajdontól eltekin­tenek. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát patinás irodaépülete szebb időket is megélt Az új igazgató a régi A visszamenőleges hatállyal ja­nuár elsejétől önálló Mezőhegyesi Cukorgyár részére a földművelés- ügyi tárca március 8-án adta ki az alapító határozatot. Ennek értel­mében a korábban már kidolgo­zott működési alapszabály szerint április 17-én, szerdán összeült a vállalat küldöttgyűlése, hogy döntsön az önálló gyár igazgatójá­nak személyéről, illetve megvá­lassza héttagú vezetőségét. A 65 tagú küldöttgyűlés egyhangúlag választotta meg ismét igazgató­jának Bihari lAszlót. A 64 leadott szavazatból 62 volt érvényes. Eb­ből 61-en szavaztak igennel, illetve erősítették meg a régi igazgatót az immáron önálló vállalat vezetői székébe, s csupán 1 személy szava­zott nemmel. Az igazgatóválasztás megelőző­en került sor egyébként a héttagú vezetőség választására, amelynek érvényességéhez kétharmados többség kellett. Már az első fordu­lóban sikerült megválasztani mind a hét, illetve mind a hat főt. Marad-e a birtok? — Mezőhegyes polgárainak élete az évszázadok során össze­kapcsolódott, ha úgy tetszik összeforrt a birtok életével — fogalmaz dr. Hajtmann Pál al­polgármester, aki maga is 35 éve él a városban, s dolgozik a meg­élhetést jelentő birtokon, a mai Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban. Persze más kérdés, hogy a legendás hírű koronabirtok ma mindennapos fennmaradásáért küszködik, s a hajdan mindenna­pi megélhetést nyújtó gazdaság egyre több embert kényszerít a bizonytalanságba. Kevesen tud­nák ma megmondani a kombinát dolgozói közül, mi lesz holnap és holnapután. — Pedig én személy szerint abban reménykedtem, hogy a kombinát, vagyis hogy a régi koronabirtokhoz tartozó egység ismét visszanyerheti régi fényét. Betöltheti újra azt a szerepet a nemzetgazdaságban, amire ere­detileg is létrehozták. Ha nem is rövid időn belül, de ismét a nö­vény- és állatnemesítés, a fajta­fenntartás, az új, korszerű tech­nika és technológia fellegvára leszünk itt az Alföldön. Tudom, hogy ennek kivitelezése már önmagában is egy igen képzett munkaerőt feltételez, de ennek alapjaival most is rendelkezik Mezőhegyes — magyarázna a legkézenfekvőbb és legköny- nyebben megvalósítható fejlő­dési lehetőségét a városnak Hajtmann Pál. Hiszen ha a me­zőgazdasági üzem nem tud talp- raállni, az a város fejlődésében is mély nyomokat hagyhat, nem beszélve polgárairól. Ám sajnos egyelőre kevés reményt láthatnak a mezőhegye­si emberek arra, hogy a birtok hamarosan felvirágzik. Egy­részt, mert rendkívüli adósság­terhek egyáltalán nem lesz könnyű kigazdálkodnia, más­részt azért, mert egyre kevésbé látszik megvalósulni az a koráb­ban hirdetett földművelésügyi tárcái elképzelés, miszerint a jövőben csak azok az állami gaz­daságok maradnak kizárólag ál­lami tulajdonban, illetve minisz­tériumi hatáskörben, amelyek valóban az agrártudomány és technika reprezentáns fellegvá­raivá nőhetik ki magukat. Me­glepő módon, de a hírek szerint egyre bővül az úgynevezett „ál­lamilag védett” gazdaságok köre. Míg az eredeti koncepció szerint 6-8 gazdaság szerepelt a listán, addig ma már 40-ről is szól a fáma. S ha a tény igaz, ez természetszerűleg jár azzal, hogy a patinás, nagymúltú gaz­daságok hátrányt szenvednek. Mindenesetre a kilátások va­lóban nemigen biztatóak. Pedig jó lenne már egyfajta világos, körülhatárolható koncepció az átlagos elképzeléseken túl az FM részéről is. Mert egyelőre úgy tűnik, az általános agrárpri­vatizációs rendszerbe minden és mindenki belepasszírozható, függetlenül attól, hogy a kárpót­lási törvény elfogadása esetén megjelennek-e új tulajdonosok az adott gazdaság földjeiért avagy sem. A volt állami birto­kok esetében ilyenről szó sem lehet. Egyébként Hajtmann Pál alpolgármester véleménye sze­rint a mezőhegyesi kedvező ökológiai adottságokat egysze­rűen vétek figyelmen kívül hagyni, nem beszélve az évszá­zados hagyományokról. — Még a klíma is más. Ha az ember elér Mezőhegyes határá­ba, akaratlanul is észre veszi, hogy üdébb, frissebb, élesebb a levegő a város köré sakktábla- szérűén telepített erdőknek kö­szönhetően — jegyzi meg kéte­lyei mellett egy lokálpatrióta szeretetével az alpolgármester. Kulturális hírek — Debreceni képzőművé­szek alkotásaiból nyílik kiállítás Mezőhegyesen, a művelődési központban április 25-én. *** — Az országos egyéni, fel­nőtt férfi és női karatebajnoksá­got ez évben május 11 -én rende­zik meg Mezőhegyesen. *** — Minden szombaton disz­kótáncos rendezvényen szóra­kozhatnak a művelődési köz­pont szervezésének köszönhe­tően a mezőhegyesi fiatalok. Havonta egy-két alkalommal igen rangos vendégművészek lépnek fel a táncos helyen. Az elmúlt időszakban többek között vendég volt Zoltán Erika, Flip­per Öcsi, Nagy Feró. *** — Az elmúlt hét végén, 21 -én volt Mezőhegyesen a Szent György napi búcsú. A katolikus templomi búcsút valamikor kör­járással ünnepelték a hívők, ma már viszont csak körmenet em­lékeztet a régi csoportos mene­tekre. Egyébként a település központi parkjai zsúfolásig megteltek sátrazó árusokkal, va­lóságos vidámpark nőtt ki a vá­ros szívében. — A hagyományoknak meg­felelően ez évben is megrende­zik Mezőhegyesen a nyári tábo­rokat. A művelődési házban, il­letve a 100 férőhelyes diákott­honban helyezik el a megyéből és megyén kívülről érkező gye­rekeket. A megyei művelődési központtal, valamint a megyei néptáncszövetséggel közösen kialakított program szerint lesz néptánc-, népművészeti, képző- művészeti és sporttábor. Hogy a választékot még sikerül-e bőví­teni a nyári idényig avagy sem, az elsősorban attól függ, mennyi pénz jut a nyári táborra. *** — Régi nevén indul újra a Mezőhegyes című városi lap. Várhatóan júniusban jelenik meg az első szám. A szervezés még folyamatban van, egyelőre különböző gazdasági számítá­sokat végeznek arra vonatkozó­an, miként lehetne a legolcsób­ban eljuttatni az újságot a város lakóihoz. A korábban ingyene­sen forgalmazott városi lap 3 ezer példányban fogyott el, ám az új lapszámot csak ezer pél­dányban tervezik kinyomni, mi­vel a várható önköltség is megle­hetősen borsosnak ígérkezik. Az oldalt írta és összeállította Rákóczi Gabriella. Fotó: Ko­vács Erzsébet. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom