Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 23., kedd © Kárpótlás — sokadszor Deme Zoltán: Esél yegy enlösé get a privatizációban A gazdasági társaságokról szóló, 1988-as, valamint a gazdál­kodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szó­ló 1989. évi törvény módosításához Bethlen István (MDF), dr. Zsíros Géza (FKgP), Szokolay Zoltán (MDF) és Markó István (MDF) aláírásával Deme Zoltán (független) képviselő azt az inditványt terjesztette elő, amely az átalakulási törvény módo­sítását szorgalmazza. Azt szeretnék elérni, hogy az állami va­gyon vegyes vállalati hasznosítása csak nyilvános pályázatok útján, és előzetes törvényességi ellenőrzés után történhessen meg. Országos gondot okoz az állami vagyon oly módon történő privatizálása, hogy az adott gazdasági szervezet nemcsak a dolgozói kollektívák véleményét és korrekt tájékoztatását ke­rüli meg, hanem az esélyegyenlőséget sem biztosítja, és mel­lőzi a versenyhelyzet kialakulását. A javaslat azért tartja fon­tosnak az állami vagyonnak a vegyes vállalati hasznosítását megelőző kontrollját, mert az utólagos revízió elbizonytalaní­taná és elriasztaná a külföldi tőkét. A korábbi rendelkezések az érintett vállalatok dolgozóinak, vezetőinek körében sok bi­zonytalanságot keltettek, épp a korrekt tájékoztatás hiánya miatt. A nyilvános pályázatok ezt Is megszüntetnék. A javas­latot az aláírók csak átmeneti szabálynak szánják, addig, amíg a privatizációról szóló sarkalatos törvények el nem készülnek. Az indítványt a képviselők többsége elfogadta. Zelhnann Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Határozott az Országgyű­lés ezután arról is, hogy megtárgyalja Zsíros Géza (FKgP) képviselőnek az Al­kotmánybírósági törvény módosítását célzó indítvá­nyát. Miként felvette témái közé Böröcz István és Oláh Sándor indítványát, amely­ben a kisgazda képviselők országgyűlési bizottság felál­lítását kérik az 1949. au­gusztus 20. és az 1990. ápri­lis 8. között folytatott poli­tikai, gazdasági és kormány­zati tevékenység tényszerű feltárására és elemzésére. Miután a Ház elfogadta a plenáris ülések tárgysoroza­tát, rátértek a kárpótlási törvényjavaslat részletes vi­tájára. Torgyán József, a kisgaz­dapárt ex-frakcióvezetője a kárpótlást alapvetően elhi­bázott intézménynek nevez­te. s újólag a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint amennyiben az Or­szággyűlés elveti a repriva­tizációt, nemcsak a magyar jogrend idevonatkozó rend­kívül fontos előírásaival, ha­nem az európai jogrenddel szemben foglal állást. Ómolnár Miklós (FKgP) szerint a kormánykoalíció akkor követett el hibát, ami­kor — kisgazdapárti segít­séggel — az elmúlt évben megszavazta az előprivatizá­ciós törvényt, jóllehet ez a jogszabály politikailag és jo­gilag egyaránt lehetetlenné tette reprivatizációs program végrehajtását. Hangoztatta, hogy a kárpótlási törvény- tervezet kényszerű kompro­misszum eredménye, a kis­gazdapártnak azonban ki kell jönnie a politikai és jo­gi zsákutcából. Az ellenzékiek közül csu­pán az MSZP képviselője kért szót. Katona Béla a párt egyet nem értését, kí­vülállását kifejezve megerő­sítette: a szocialisták nem­mel fognak szavazni a kár­pótlási törvénytervezetre. Szabad György azzal zár­ta le a részletes vitát, hogy az illetékes bizottságok ál­lásfoglalása után, amennyi­ben szükséges, kedden azt újra megnyitja. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter a határozathozatal előtt vála­szol a felvetett javaslatokra. Az Országgyűlés a kárpótlá­si törvényről kedden, az in­terpellációkat és a kérdése­ket követően, illetve a szer­dai ülésnapon dönt. autóbuszok Iránba I ráni szakemberek bői ál­ló küldöttség megvizsgálta az Ikarus által elkészített mintaautóbuszt, amely a kö­zel-keleti országba szánt 3 ezer jármű első példánya. A küldöttséget vezető iráni bel­ügyminiszter-helyettes, Ra- soul Pour Zargar összessé­gében elégedetten nyilatko­zott a csuklós autóbusszal kapcsolatban. Az iráni szak­emberek érdemi kifogást nem tetteik. Az első ezer buszra szóló akkreditívet 90 millió dollár értékben már .megnyitotta az iráni megrendelő. A második akkreditív megnyitása áp­rilis végére vátható. A ma­gyar vállalatnál áz iráni partner kérésére elvégzik a kisebb műszaki módosításo­kat. Újabb öngyilkos katona Az MTI .Székesfehérvárról származó információja szerint hétfőn öngyilkosságot követett el a városban 'egy hivatásos ka­tonatiszt. A kora reggeli órák­ban egy lakóépület hetedik emeletéről a mélybe vetette ma­gát egy főhadnagy. Nevét a sze­mélyiségi jogok védelmében nem kívánják nyilvánosságra hozni. Az öngyilkosság oka egyelőre ismeretlen, a körülmé­nyeit vizsgálják. Az elmúlt évben U hivatásos és 16 sorkatona követett ei ön- gyilkosságot. A korábbi évek adataival összevetve nem nö­vekszik az öngyilkosok száma, a vizsgálatok szerint a katonák többsége családi okaik miatt ve­tett véget önkezével életének. Holnaptól: gyermekfotók! Néhány híján hatszáz gyermekfotó érkezett szerkesz­tőségünkbe. a hűsvétkor közreadott pályázatra — jó­val több, mint amire számítottunk. A képek regisztrá­lása, az előkészítés így a tervezettnél hosszabb időt igényelt. Méretben, minőségben igen különböző, színes és fekete-fehér fotókat vegyesen küldtek olvasóink, és ez bizony technikailag megnehezíti a közlést, ám a nyomda hatékony segítségével — reméljük, sikerül szép oldalakat összeállítani. Az elmúlt napokban már sokan érdeklődtek, mikor láthatják végre az első képeket. Nos. a holnapi napon, április 24-én kezdjük meg a gyermekfotók közreadását. Az első alkalommal a békési, a tarhosi, a mezőberényi, a füzesgyarmati, a körösladányi, a csárdaszállási, kö- röstarcsai, valamint a dévaványai olvasóinktól beérke­zett gyermekképek jelennek meg. Ezt követően minden héten egy alkalommal jelenik meg egy, vagy két teljes oldalon gyermekfotó — a közelebbi időpontról az elő­ző napi Hírlapban tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Fi­gyeljék tehát lapunkat! Böngésszék jó szívvel a sok-sok kedves, szép gyer­mekfotót és küldjék be szavazataikat! Ennek módja: vágják ki az újságból a kiválasztott gyermekképet, ter­mészetesen a kép alatt szereplő névvel és címmel együtt, és zárt borítékban küldjék el lapunknak. A cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békés­csaba, Pf. 111. Egy borítékban több fotót is küldhet­nek, illetve többször is lehet szavazni. A borítékra ír­ják rá: Gyermekszépségverseny. A holnap megjelenő képek beküldési határideje május 1. Önkényes földfoglalás Gádoroson (Folytatás az 1. oldalról) pótlási igényük kielégítését még a parlamenti döntés előtt. Mondanom sem kell, hogy törvénytelen eszközök­kel mi nem élhetünk. Ezt követte Petri József és Ben­czúr János önkényes föld- foglalása — magyarázta Papp János téeszelnök. Petri József nagyszülei ta1 nyája körül mért tó önké­nyesem 20 hold földet az Orosházi út 'mellett. Ben­czúr János saját tanyája kö­rül 7 hold földet karózott ki. Az ő esetében körülménye­sebb a 'megoldás, mivel ezen a területen van évek óta a téesztagok hagyományos háztáji földje. Sőt, ő már lakásán fenyegette meg a téeszelnököt (sajnos kiskorú gyermekei jelenlétében), hogy rá ne próbáljanak menni a téesz gépei az ő saját birtokára. — Keressük a lehetőséget a megoldásra — veszi át a szót Papp János. — Azok­nak minden további nélkül kimértük a földjét, akiknek ma is a nevükön van a tu­suk. A törvény mindenkit kötelez, különösen olyano­kat, akik a helyi törvényho­zó testületnek is tagjai. Ilyen módon fellázítani a falut rendkívüli véteknek tartom. Törvényellenes dologhoz a szövetkezet vezetése nem adhatja a nevét, bármeny­nyire is megértjük a kisgaz­dák gondjait. Ezért mindkét személyt feljelentjük 'birtok­háborítás vádjával. — Mi példát akarunk mu­tatni az új hatalomnak, hogy a föld nem Torgyán Józsefnék és Zsíros Gézának kell, hanem a magyar pa­rasztnak. Hetven aláírás van a birtokomban, akik egyetértenek az önkényes földfoglalással, és csak raj­tunk múlik, hogy mikor ve­rik le a karót. Tisztában va­gyok azzal, hogy az eljárás törvénytelen. De úgy dön­töttünk, igy gyakorolunk nyomást a Parlamentre, nem várunk senkire, s vállaljuk tettünkért a következménye- két. Jelentsenek fel bennün­ket, ha akarnak — fejezte be beszélgetésünket Petri Jó­zsef. II „kukucskáló” egyelőre!?) üzemelhet Lapunkban már beszá­moltunk arról, hogy a bé­késcsabai önkormányzat azonnali hatállyal megszün­teti a csabai kukucskálót. A Peep-show tulajdonosai azonban a határozat kézhez­vétele után fellebbezitek az azonnali bezárás ellen a köztársasági megbízott terü­leti hivatalánál. A döntésről dr. Domoki Irén, a hivatal helyettes vezetője a követke­zőket mondta: — A törvény szigorú fel­tételekhez köti az azonnali végrehajtást. Erre életve­szély és a közbiztonság ve­szélyeztetése miatt 'kerülhet rehajtás elmaradása jelen- sor, illetve akkor, ha a vég- tős, vagy helyrehozhatatlan károkat okoz. Ilyenről ebben az esetben nincs szó. Any- nyit azért még megemlíte­nék, hogy egyik hatóság sincs könnyű helyzetben, ha a kukucskáló ügyével foglal­kozik, hiszen hiányoznak a központi jogszabályok. Az lenne a leghelyesebb, ha az önkormányzat rendeletben szabályozná ezt a kérdést. — A jogi formulákat le­fordítva, tehát egyelőre mű­ködhet a Peep-show? — Igen, ugyanis a tulajdo­nosok fellebbezését az azon­nali megszüntetés ellen má­sodfokon elfogadta a köztár­sasági megbízott területi hi­vatala. Ny. L. lajdon. Erre még a Nérneth- kormány idején hozott tör­vény jogosít fel bennünket. Mintegy 70 hektár került ilyen módon vissza a tulaj­donosához. Semmiképpen nem tudunk megoldást ta­lálni a kárpótlási törvény parlamenti elfogadása előtt arra, hogy az egyéb módon károsultakat földhöz juttas­(Folytatás az 1. oldalról) de járadékra nem jogosult és az olyan munkanélküli, akiről sehol nem tudnak. Az új foglalkoztatási törvény számos problémát vetett fel máris, az előnyugdíjazottak jogosultságával, a korenged­Az ügy azonban még nem fejeződött be. A kárpótlási törvény elfogadására való­színűleg a héten kerül sor. A gádorosi képviselő-testület két tagjának viselkedésére ma tér vissza az önkor­mányzat. A birtokháborítá- si eljárás végét még nem le­het látni. Papp János menyes nyugdíjakkal, a pá­lyakezdőkkel kapcsolatban. Szólt az előadó az új Munka Törvénykönyvről, amely sze­rint például megszűnik a munkaügyi döntőbizottság, a szabadság időtartama élet­kor kérdése lesz, s a mun­káltató érdeke, hogy csak Átképzés munkanélküli fiataloknak Nem kell a Bokréta A rendszerváltás és a múlt tagadása, jogos vagy jogtalan (majd az utókor eldönti) kísérő jelensége az utcanevek megváltoztatása. A politikai pártok egynémelyiike a történelem úgymond hiteles megítélése szempontjából, a lakosság a praktikum oldaláról közelíti meg a kérdést. Gádoroson sincs ez másként, ahol a na­plókban járják az önkormányzati képviselők az inkrimi­nált (kifogásolt) utcákat. A Fürst Sándor utca lakóinak a képviselőhölgy két tehetőséget ajánlott. „Legyen az utca neve Bokréta vagy Alföld, mert az önkormányzat úgyis .megváltoztatja a ré­git.” A háztulajdonosok nemigen támogatták az ötletet. Először is miért nem dönthetik öl ők, hogy mi legyen az utcájuk neve, másodszor, nekik nem kell a Bokréta, meg az Alföld sem, mert ez időbe és pénzbe is kerül. Ki álílja majd a tulajdoni lapok, a személyi igazolványok, az útlevelek, a jogosítványok és más okmányok átíratási költségeit. „Fizessen, aki kitalálta” — érveltek a gádo- rosiak. Ám a hölgy sem maradt rest: „Ügyis megvál­toztatják, minek akadékoskodni. Szentesen is így tör­tént” — győzködte a lakókat. Valóban, nem egyszerű másutt sem a „Minek nevez­zelek?" költői kérdés legújabbkori kicsengése. Sok he­lyütt az épp>en legjobban hangoskodó párt igényei sze­rint kényszerítik a települések lakóit arra', hogy meg­szokott utcájuk nevét újra cseréljék a napi pártpropa­ganda igényei szerint, mint az „Átkosban”. Eszi, nem eszi, nem kap mást! Olyan, világtörténelmi nagyságok nevei is szúrják a szemét néhány hangoskodónak, akik­ről a polgári demokráciákban ma is számtalan teret, kerületet, körutat neveztek el. Mint például Marx, En­gels, Néró, de ilyen a Május 1. út is. Úgy látszik, ott nem félnek attól, hogy életre kel az új, vagy visszafelé fordul a történelem kereke. T ermészetesen azzal egyetértek, hogy arra méltatlan személyiségnek ne állítsunk így emléket. Ám a mindenáron! megoldásnak nem vagyok híve, kü­lönösen akikor, ha az kényszerként hat az utcában élőkre. Miért nem lehet rájuk bízni a névváltoztatást? Demokráciában ez nem is tehetne kérdés. S azt se fe­ledjük, hogy mindig az utókor dönti el, ki volt hős és ki volt áruló. P. J. Magyar Rák Liga Korunk népbetegsége ellen A televízió híradásaiból, az újságokból bizonyára so­kan értesültek arról, hogy megalakult a Magyar Rák Liga, amelynek fővédnöke dr Surján László népjóléti miniszter, elnöke Göncz Ár- pádné, főtitkára dr. Podma- niczky Erzsébet. A liga cé­lul tűzte ki, hogy a társa­dalom segítségével támogat­ja a rák megelőzését, össze­hangolja az ez irányba dol­gozó szervezetek munkáját, képviseli a magyar rákelle­nes mozgalmat. A szervezet területi csoportjai is azon fáradoznak, hogy valós ké­piét alakítsanak .ki a rákbe­tegségről a közvéleményben és eloszlassák az indokolat­lan félelmet. A dél-magyar­országi csopxjrt elnöke, dr. Czigner Jenő professzor, tit­kára dr. Gervain Mihály, akivel arról beszélgettünk, mi mindent vállal fel a re­gionális munkacsoport a liga érdekében. — Feladatunk a rákellenes mozgalomhoz kapcsolható helyi szakmai és társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolása (alapítvá­nyok, egyesületek), valamint a propaganda eszközei révén a rákellenes mozgalom bázi­sának szélesítése. Fogódzót akarunk adni a betegeknek, hogy a gyógyításban való hitük megalapozód jón. A li­ga keretében már elindítot­tunk egy programot a száj­üregi daganatos betegségek korai felismerésére, az ellá­tásra irányuló munkaterv kidolgozására. — Az orvostársadalom el­indítója e nemes kezdemé­nyezésnek, továbbra is bá­báskodik felette, de gondo­lom, nem akarja magának kisajátítani? — Erről van szó. Szívesen vesszük bárkitől, bármilyen szervezettől még a spontán érdéklődést is. Az új kezde­ményezésektől sem zárkó­zunk el, Szegeden például telefonszolgálat keretében kívánunk segíteni. Májustól a Royal Kávéházban nyílt fórumot indítunk. Ugyan­ilyen találkozókat Békéscsa­bán, Orosházán, Gyulán, Szarvason is szeretnénk szervezni. Ha csak pór száz sérült, beteg embernek nyúj­tunk segítséget, már megéri a fáradság! Európában 60- 80 éves múltra tekintenek vissza a hasonló polgári, tár­sadalmi szervezetek, ame­lyek azokon a területeken tudják kiegészíteni az egésze ség ügyi ellátást, aihol már nem a szorosan vett szak­mai, orvosi feladatok érvé­nyesülnek. Gondolok itt a felvilágosításra, a tanács­adásra, a gyógyászati segéd­eszközök beszerzésére, a gon­dozási támogatásra és az anyagi segítségre. Aki a rákellenes mozga­lomba anyagi támogatás út­ján kíván bekapcsolódni, az a következő számlaszámon fizetheti be adományát: Pos­tabank 219—98636 021—06755 Rák Liga. Cs. I. gazdaságosan dolgozókat al­kalmazzon. A pályakezdő munkanél­küliek átképzési lehetőségei­ről dr. Soós Adrienne, a Munkaügyi Minisztérium il­letékese beszélt. Alapkon- cepjció, hogy a fiatalok leg­alább 16 éves korukig ta­nuljanak. Jövője van a vál­lalkozást segítő képzések­nek, de a fiatalok közhasz­nú foglalkoztatása nem je­lenthet gyógyírt a munka­nélküliségre. A közép- és felső fokon két éven belül végzettek hathavi segítése legfeljebb csak átmeneti megoldás. Egyre élőbb, megoldandó gond a diplo­más munkanélküliek sza­porodása. A hátrányos helyzetűekrői Szántó Tamás szólt, a Nép­jóléti Minisztériumból. „Jócskán akadnak gyerekek, akiknek büdös az iskola. Ott­hagynak csapot-p»ap>ot, álta­lánost, közepjest. Az iskola és ő nem tudják egymást elviselni. A jövőjük mi le­het: se család, se lakás, se állás, marad a bűnözés.” B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom