Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20-21 / 92. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 20—21., szombat—vasárnap o 5821 érvényes megfejtésből '• MITSUBISHI-sorsolás MOTORS — Irtózatos szerencséje lesz annak, akinek a nevét kihúzzák — intett az aszta­lon pihenő 5821 érvényes megfejtésre telefonközpontos kolléganőnk. S mindjárt te­gyük is hozzá, igaza volt. A héten kilószámra érkez­tek a megfejtések, melyek­ből csupán 34 volt érvény­telen, mert nem volt fölra­gasztva, fénymásolattal ké­szült, vagy éppenséggel kéz­zel írták. A sorsoláson né­hány kolléga izgatottan to­pogott, nem úgy, mint Óno­di Henrietta, Európa-baj- nok tornásznőnk, aki két edzés között váMlalta a sor-, soláson való közreműkö­dést. Pillanatok alatt, egy­más után, mint amikor pél­dául a gerendán mozog, olyan biztonsággal emelte ki a kupacból a ‘levelezőlapo­kat. — Nem olyan nagy dolog ez — mondta mosolyogva, s máris indult volna vissza a tornacsarnokba, ha kollé­gám nem rukkal elő lapunk 15. oldalának levonatával. — Ez mind rólunk szol?! — ámuldozott ifjú bajnoknőnk. s belevetette magát a cik­kek olvasásába, majd egy kis magyarázattal is szol­gált, hogyan is kell, könnye­dén a másfél szaltót előre, bicskamozdulattal, fél csa­varral ugrani. De, most itt nem ez izgat­ja leginkább olvasóinkat, hanem az, vajon ki is a sze­rencsés, és milyen kocsival autózhat két hétig? Röviddel a sorsolás előtt eldőlt, hogy a Mitsubishi Gyár két, összkerékmeghaj- tású, ötajtós kocsit — egy LANCER Hatcback 1830-as és egv GALANT 2000 GLSi típust — bocsát a két győz­tesnek tesztelésire, s emel­lett öt vigaszdíjat — órát, díszövet, sporttáskát és asz­tali Számológépet — is át­adnak a gyár magyarorszá­gi képviselői. Elsőnek Fa­zekas András szarvasi olva­sónk megfejtését emelte ki Henrietta, majd egy anonim megfejtő következett, aki személyi számát jelölte meg: 1-531119-0986. (Kérjük is­meretlen megfejtőnket, hogy legkésőbb kedden 16 óráig szerkesztőségünkben jelent­kezzen, mert amennyiben ezt elmulasztja, akkor 17 óra­kor újabb sorsolás követke­zik.) A vigaszéijasok névsora: Mátó Istvánná — Békéssám- son, Szabadság út 4/A., Se­res Károly — Sarkad, Jókai utca 61., Obonyi István — Csorvás, Október 6. utca 1/3., Marsiné Gombos Márta — Gyula, Lengyel L. utca 23. és Rigler Béla — Békés­csaba VII, kér., Zsukovu. 3, Kérjük valamennyi nyer­tesünket, hogy április 24-éni szerdán 10 órára fáradjanak be szerkesztőségünkbe a dí­jak átvételére, s személyi igazolványukat hozzák ma­gukkal. Kérjük a két győz­test, hogy jogosítványukat se felejtsék otthon! Ameny- nyiben nincs személygépko­csi-vezetői engedélyük, ak­kor egy olyan személlyel jöjjenek, aki vezetheti az autót. A gépkocsik átadása szer­dán délben lesz, a Fiume Szálló előtt, ahová sajtótá­jékoztató keretében várjuk az érdeklődőket. — sz — A kormány támogatja az expót (Folytatás az 1. oldalról) kor arról döntött, hogy fo­lyó áron 30 milliárd forintot biztosít a világkiállítás elő­készületeire. az infrastruk­turális beruházások támoga­tására. Az összeg felhaszná­lásához természetesen éven­ként „el kel! nyerni" az Or­szággyűlés hozzájárulását, A sajtótájékoztató vendége, Baráth Etele kormánybiztos felhívta a figyelmet arra. hogy az előirányzott összeg a mai áron 16-17 milliárd fo­rintnak felel meg, ez tehát nem sokkal több annál a 10 milliárd forintnál, amelyről még 1989-ben szó volt. A kormánybiztos — utalva a kormány által létrehozott fi­nanszírozási ad hoc bizottság jelentésére — elmondta: a tanulmány „keményen" fel­tárta a kockázatokat, a költ­ségvetési terheket, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a folyamatban nehézségek áll­nának elő. Baráth Etele szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés május 9-én foglal állást e kérdésben. A kormány fi­gyelembe veszi a közgyűlés döntését. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos annak a reményének adott hangot, hogy az érzékelhető „maga­tartásváltozás" nyomán a közgyűlés pozitívan fog dön­teni. Kiss Gyula egy kérdésre válaszolva elmondta: meg­kezdődtek az előkészületek a megyei kárrendezési hiva­talok felállítására, már gon­dolkodnak a kárpótlási je­gyek grafikai tervein, s hoz­záláttak a végrehajtáshoz szükséges pénzeszközök el­különítéséhez. Privatizáció a könyvkeres­kedelemben Ez év második negyedétől a könyvkereskedelemben is meg­kezdődik a privatizáció — je­lentette be pénteken a sajtó képviselőinek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Láng Péter szóvivő. Ez — mint a szóvivő rámutott — törvény szabta kötelezettség. Az elő: privatizációs törvény ugyanis kimondja, hogy a tíz, vagy an­nál kevesebb dolgozót foglalkoz­tató könyvesboltokat privatizál­ni kell, az ennél több alkalma­zottal működőket pedig kére­lemre — privatizálni lehet. A tájékoztatón elhangzott, hogy el­ső lépcsőben a fővárosban tíz, vidéken tizenöt könyvesbolt ke­rül magánkézbe. Mint az a szóvivő tájékoztató­jából kiderült, az állami könyv­terjesztő vállalatok 312 köny­vesboltjából 229 az előprivatizá­ciós törvény hatálya alá esik. Az érintett üzleteket fokozato­san, a jogszabály értelmében, 1992. december 31-ig elárverezik. Halott a futásgátló füles II rendőrnél már a betörők csöngettek A kondorosi betörők végignézték a szombat esti krimit, aztán nekiültek, hogy kidolgozzák a' tökéletes bűntény tervét. A helyi 4-es számú vegyesboltot szemelték kj áldozatul és kőműveskalapáccsal, vésővel, zseblámpával felszerelkezve, régebben lo­pott biciklijeikre pattantak. Kora hajnali ügyködésüket azonban a bolt udvarán egy magas szőke férfi zavar­ta meg, aki éppen az egyik szórakozóhely­ről tartott hazafelé. — Üvegcsörömpölésre lettem figyelmes, cs először az villant az agyamba, hogy mi­lyen korán nyitnak manapság az üzletek — kezd/i Petrovszki Zoltán, a kondorosi „be­törőfogó”. — Gyanússá akkor vált a do­log, amikor rádöbbentem, hogy már a va­sárnapi kakasok kukorékolnak, ilyenkor pedig a bolt zárva. Bementem a nagyka­pun, és a raktárnál két sötét fej bukkant elő. A fejek „tulajdonosait" nagyon lefog­lalhatta a tevékenységük, mert nem vettek észre. Elhatároztam, hogy megvárom őket az üzlet előtt, és néhány perc múlva jöttek is. Amint megláttak, futni próbáltak, de egy-egy gyors füles jobb belátásra bírta őket. Karon ragadtam a két betörőt, de mivel makacskodtak és semmi kedvük nem volt a rendőrségre menni, útközben némi­leg ösztökéltem őket. A rendőr házáig vi­szont megszelídültek, hiszen ott már ők csöngettek. Az ügy kapcsán Bencsiik Páli, a békéscsa­bai városi rendőrkapitányság helyettes ve­zetője elmondta, hogy a két fiatalkorú el­követőre eddig tíz bűncselekményt bizo­nyítottak rá. A széles skálán szerepel betö­rés piaci büfébe, garázsba, boltba, vala­mint benzin-, kismotor- és kerékpárlopás is. Ugyanakkor a betörőket lefülelő Pet- rovsriki Zoltán tegnap rövid ünnepség ke­retében főkapitányi elismerésben és juta­lomban részesült. (nyemcsok) II családban nem beszéltünk románul Torgyán Józseffel Gyulán sikerült szót váltanom. Meg­ígérte, minden kérdésre őszintén válaszol, bár akkor még nem is sejthette, hogy nem a földkérdés érdekel. Torgyán úr! Ha jól va­gyok informálva, anyai ág­ról egy görögkatolikus csa­ládból származik. — Apai ágon is, de anyai ágon görögkatolikus pap csa­ládból. Ez azt feltételezi, hogy ön beszél, vagy legalábbis ért románul... Netán, egy kicsit románnak is érzi ma­gát? — Nem! Annyit tudok csupán, hogy édesanyám Be- regszikláson született. Ott viszont nem magyarok és románók, hanem magyarok és ukránok éltek együtt. Nyilván elképzelhető, hogy apai ágon román őseim vol­tak, de én csak magyarul ta­nultam. A családban egyál­talán nem beszéltünk romá­nul. Tudja, mi foglalkoztat engem? Az ön neve, a Tor­gyán név román változatban Turdean vagy Tordean — ami Torda mellől származót jelent. — Pontosan így van. Nem ön az első, aki ezt mondja nekem. De mivel különösebb jelentőséget nem tulajdoní­tok annak, hogy milyen csa­ládból származik valaki, nem is kutattam őseim szárma­zását. Egy dolog lényeges: az ember maradjon ember, függetlenül attól, hogy mi­lyen nemzetből származik. Ezek után tehát nem tudom kielégíteni az ön ilyen irá­nyú érdeklődését. Még körülbelül sem tud­ja, mikor kerültek szülei Má­tészalkára? — Nem. Ilyen lényegtelen, marginális kérdésekkel ab­szolút nem foglalkozom. Ebben a témában tehát nem sikerült egyről a ket­tőre jutni. Javasoltam, tér­jünk át egy másik témára: frakcióvezetőként hogyan ér­telmezi pártja kisebbségi po­litikáját. — Pártunk programja a kisebbségekkel is foglalkOr zik. Egyértelműen a pozitív diszkrimináció mellett va­gyunk, mert a kisebbségi ál­lapot önmagában is hátrányt jelent az anyanyelvi oktatás biztosításának nehézségeitől kezdve, egészen az anya­nyelv használatáig. Követke­zésképpen : én a kisebbsé­gekkel való foglalkozás és határozott védelmük mellett vagyok, annál is inkább, mert úgy vélem, ez a de­mokrácia alapvető feltétele. Ügy tűnik, ebben az év­ben a Parlament elé kerül a kisebbségi törvény terveze­te. — Igen, valószínűleg az év vége felé. Határozott véle­ményünk, hogy feltétlenül létre kell hozni egy kisebb­ségi minisztériumot, tehát a kisebbségi érdekeket intéz­ményesen kell védelmezni. Ezen túlmenően be kell ve­zetni az úgynevezett om­budsman intézményét is, aki a kisebbségi érdekek szó­szólója. (Részlet a Foaia Noastra című hetilap március 22-ei számában megjelent interjú­ból.) — kozma — A szerző felvétele Mecénások, tökéstársak kerestetnek Három hírhedt betű, há­rom bűvös szó. T. T. T. Til­tás, tűrés, támogatás. E kó­dok alapján történt évtize­deken át a hazai kultúra értékelése. Változott a világ, összeomlottak a régi korlá­tok. Mindenki örömére sem­mivé lett a tiltás kegyet­lensége és a tűrés kegye. S közben — természetesen — megváltozott a támogatás mikéntje is. Mecénások pén­ze és a piac ítélete befolyá­solhat művészi sorsokat. Van, aki jól jár az új vi­szonyok között, mások tönk­remennek. Mint az élet min­den más területén. Számo- latlanul nyílnak galériák, er­jedésben van a műtárgy-ke­reskedelem. Markáns szín­folt e változatos palettán a NA-NE Galéria Budapesten, a Lónyai utcában. Komoly pénzek dolgoznak a műkincsek piacán, s a ma­gyar gazdaság fellendítésé­nek is fontos része lenne a műkereskedelem talpra állí­tása. A NA-NE Galéria azért be is kívánja vonni a hazai kulturális értékeket az eu­rópai áramkörökbe. Az el­múlt évben 24 magyar, fran­cia, amerikai és szovjet mű­vész munkáit állították ki, s a képzőművészek alkotásai mellett szamizdat őskiadvá­nyokat, zenei partitúrákat is a közönség elé vittek. Göncz Árpád. Konrád György és Demszky Gábor voltak má­sok mellett a kiállítások megnyitói. Az elmúlt ősszel hazánkban rendezték az eu­rópai esztéták kongresszu­sát. s e rangos találkozó zá­róestjének is a Petőfi híd közelében lévő NA-NE Ga­léria adott otthont. Ez a ga­léria egyik alapítója a Ma­gyar Műkereskedők Egyesü­letének. közösen terveznek egv kelet-európai kulturális centrumot. Terveik megvaló­sításához természetesen me­cénások és tőkéstársak ke­restetnek. akik a mostani fő­részvényes, az INTELL- ROBOT Rt. példájára, fan­táziát látnak a művészetek patronálásában, az alkotá­sok értékesítésében. A. T. Mária evangéliuma Bemutatták az újságírók­nak a budapesti Atrium Hyatt Szállóban a Mária evangéliuma című nagyle­mezt. Az alkotók, Tolcsvai László zeneszerző és a Lib- rettisták, Müller Péter és fia, Müller Péter Iván be­szélgettek a magyar sajtó képviselőivel. — Befelé és fölfelé nézve irtuk a darabot — kezdte Müller Péter. — Egyikünk sem tekintheti sajátjának a müvet, s nemcsak azért, mert közösen alkottuk, ha­nem azért is, mert — úgy érezzük — KAPTUK az ih­letet ... Ezzel a művel számtalan kihívásnak kellett megfelel­ni. A darabnak univerzális­nak kellett lennie, legalábbis olyan értelemben, hogy bár­ki, akár ateista ember is be­fogadhassa. Ennek ellenére nem népszínművet akartak írni, a kompromisszumnak itt helye mines! Ami a zenét illeti: Tolcsvai Lászlónak is­mét sikerült összehoznia a magyar zenei élet színe- javát. Az előadás jövőjével kapcsolatban megtudhattuk, hogy az augusztusi szegedi bemutatón kívül egy olasz- országi meghívásnak is ele­get tesznek az idén. — szag — Kezdeményezés megyei érdekegyeztető tanács alakítására A Szövetkezeti Szövetségek Egyeztető Fórumának javas­latára tegnap összeültek a megye munkáltatóit, vállalkozóit képviselő érdekvédelmi szervezetek, négy szövetkezeti szö­vetség, a Gazdasági Kamara, az Agrárkamara és a VOSZ megyei szervezetének, a békéscsabai ipartestület vezetői. A tárgyalás során egyetértés volt abban, hogy a romló gazdasági helyzet, a megyében is növekvő foglalkoztatási, szociális, piaci és egyéb gondok indokolják a gazdaság sze­replőinek széles körű együttműködését, tevékenységük le­hetséges összehangolását. Az erre alkalmas keretet, a megyei érdekegyeztető tanács létrehozásában látják, amelyben a munkáltatók szervezetei mellett a munkavállalói szervek (szakszervezetek), valamint a megyei állami szervek képviseltetik magukat. A jelenlé­vők világosan látják az érdekegyeztetés nehézségeit, buk­tatóit (jogi szabályozatlanság, a részt vevő szervezetek va­lódi súlyának tisztázatlansága, az állami oldal résztvevői körének és jogosítványainak bizonytalansága stb.). Mind­ezek ellenére úgy vélik, hogy az általuk képviseltek iránti felelősségérzet azonnali .cselekvést igényel. A munkaadói ol­dal jövőbeni rendszeres kapcsolattartása, a megalakítandó érdekegyeztető tanács az összes bizonytalanság mellett is alkalmas lehet a megye gazdaságát feszítő gondok feltárá­sára, a különböző szándékok tisztázására, a közös megoldás keresésére. Döntöttek arról, hogy a munkaadói oldalt megalakultnak tekintik és közös levélben kérik a megyei önkormányzat vezetését az érdekegyeztető tanács létrehozását célzó össze­jövetel. megszervezésére. Az előkészítés szakaszában közös képviselőjükként a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségét (Békéscsaba, Szent István tér 5.) bízták meg. Gy. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom