Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

1991. április 19., péntek KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP ©­IMF: A magyarországi tapasztalatok jók-A Mezőkovácsháza: Itt a piac, hol a piac? A Magyarországgal kap­csolatos tapasztalatok idén is igen jók, akárcsak tavaly: az ország a vállait külső cé­lokait túlteljesítette, a kül­földi fizetési mérleg sokkal jobb a vártnál, s a térség­ben a legsikeresebben irá­nyították át a kereskedelmet. Kelétről Nyugatira. Ezt mondották acz MTI tudósító­jának a Nemzetközi Valuta­alap vezető köreiben, ahol egyúttal hangoztatták: a ma­gyar gazdasági helyzet vál­tozatlanul! nehéz, de reményt látnak orra, hogy az inflá­ció — amelynek felgyorsuló­sa részben az olajválság kö­vetkezménye volt — idén enyhül, s 1992-ben már le­hetséges szerény, 2-4 száza­lékos gazdasági növekedés. Az IMF illetékesei han­goztatták, hogy a 30 száza­lékosra becsült infláció mér­séklése elsőrendű feladat, többek között ezt szolgálják az alap hitelprogramjai. (Magyarország februárban a térségiből elsőnek kapott le­hetőséget több mint 1,6 mil­liárd dollár értékű, három­éves hitélmegáUapodásra az IMF-fel, amelytől a korábbi döntésekkel együtt összesen több mint 2,5 mUMárdot ve­het igénybe. Csütörtökön je­lenítik be a Lengyelország­gal kötött hasonló, mintegy 2 mnlildáird dollár értékű megegyezést). A magyar gazdaság idei teljesítménye kismértékben elmarad a várakozásoktól, de biztató, hogy az ország sokkal előbbre tart a gazda­sági szerkezet átalakításá­ban, a versenyre való felké­szülésben, mint a 'térség más országai — hangoztatták a szakértők, egyúttal sürgetve a magyar privatizálás üte­mének felgyorsítását. A tanulságok szerint a volt KGST-onszágok gazda­sági átalakítását átfogóan kell megközelíteni, és vi­szonylag gyors ütemben kell lebonyolítani — hangsúlyoz­ták az IMF illetékesei né­hány meghívott európai új­ságíró előtt. A termelés visszaesése, az infláció fel- gyorsulása elkerülhetetlen, de reményt 'látnak arra, hogy az átállás első sokkjai nem ismétlődnek, és az idei nehézségek után már 1992- ben megindul a kibontako­zás, és a szerény, de tartós gazdasági növekedés. Az IMF adatai szerint egyéb­ként 1990-ben a magyar nemzeti össztermék csökke­nése 2-5 százalék kö­zött lehetett, Bulgáriában! 2, Romániában 10, Csehszlová­kiában 3 százalékos volt a GDP csökkenése. A tavaly a Szovjetunióval tervezett IMF-kapcsolatok­ból a jelek szerint — leg­alábbis egyelőre — semmi nem lesz. A tájékoztatás sze­rint a .társult tagságot, ame­lyet a Szovjetunió vonatko­zásában amerikai részről szóba 'hoztak, az IMF alap­szabályai nem ismerik. Jól­lehet, a kérdést készek meg­vizsgálni, Moszkvától nem is érkezett megkeresés az ügy­ben — közölték. Jugoszlávia tekintetében ugyancsak messzemenő tartózkodás ta­pasztalható: az IMF aggasz­tónak tartja az ország gaz­dasági helyzetét, és — ké­résre — kész lenne program kidolgozásával segíteni. Mezőkovácsházán évek óta nagy gond, hogy a kisterme­lők, a vásárosok sehol sem tudták úgy kínálni a porté­kájukat, ahogy azt a kultu­rált, szabályoknak megfele­lő árusítás megkívánta vol­na. Az alkalmi árusok a föl­dön, a virágágyszegélyen és a Megállni tilos! tábla alatt árulták, portékáikat a főút- nál, .illetve a Mozaik Áru­ház körüli területen. Ez aka­dályozta, bosszantotta nem­csak az áruház dolgozóit, de a lakosság nagy részét is. A vásárosokkal beszélget­ve kiderült: ez az állapot senkinek sem jó. Javaslat­ként hangzott el például a régi buszmegálló területe, il­letve a mozi előtti parkoló és sétány állandó 'kijelölése. „Kevés az üres terület a központban” — mondták. „Pedig itt kell valahol he­lyet találni, mert a város szélére nem megy se árus, se vásárló." Az évek során több pró­bálkozás is volt új helyszín kialakítására, A Petőfi ut­cában évekig beépített be­tonpadok várták árván a kistermelőket — mindhiába. S valóban, minden új ötlet dugába dőlt: vagy azért, mert messze volt, vagy mert egyszerűen nem kedvelték -az emberek a helyszínt. Az elmúlt évben kezdték el az új piactér betonozását és a kőpadok is átkerülték a Mozaik Áruház mögötti úgy­nevezett padkolóutcába (az üvegvisszaváltó körüli te­rületre). A mezőkovácsházi önkormányzat a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy ez év április 15-től az új he­lyen teszi kötelezővé az áru. sítást. A hét elején meg is történt az új piactér birtok- I ba vétele, és mint a képen látható, talán végleges ered­ménnyel. A 'kialakított piac­téren és az előtte levő par­kolórész teljes hosszában kedden és pénteken a hely­pénz megfizetésével bárki árulhat, egyéb helyeken vi­szont az árusítás tilos. — hm — Sajtó és törvény Csehszlovákiában Elérjük a tízezret? A megyei munkaügyi tanács szerdai ülésén döntöttek ar­ról az önkormányzatoktól, a munkaadóktól és munkavál­lalóktól delegált képviselők, hogy milyen arányban osztják fel a központi pénzeket, amelyeket megyénk a munkanél­küliek támogatására kapott. Éves szinten 120 millióról van szó, míg ez a második negyedévben 41 millió forintot je­lent. Az összeg nem sok, hiszen Békés megyében a mun­kanélküliek száma az aktív korúak 5,2 százaléka, az orszá­gos átlagnál magasabb. Néhány fontes adat: 411 ezer lakosunk közül 182 ezer az aktív kereső korú —164 ezer a hagyományos foglal­kozású, míg 18 ezer a ma­gánvállalkozó. 1990. január­jában 585 munkanélkülit tartottak számon, 1991. már­ciusában pedig már 9398-ot. Az általános, a közép- és a felsőfokú oktatásban ^ezer­nél többen végeznek, várha­tóan 4500-an szeretnének munkába állni. A megyei munkaügyi 'központ , felmé­rése szerint viszont csak 855 ember felvételére érkezett igény a munkaadóktól. A ta­pasztalatok szerint az ón- kormányzatok erejükhöz mérten segítik a központ te­vékenységét. Egyre több a tennivaló, az ügyfél, ezért hamarosan többen kell, hogy foglalkozzanak a munkanél­küliek gondjával, a megye több területén, helyben. A megyei központ átköltözik Békéscsabán, az Árpád sor­ra, a volt tanácsi továbbkép­ző intézetbe. Hosszas vitát követően a megyei munkaügyi tanács eldöntötte, hogy a leg.naga- sabb összeget a vállalkozóvá válás elősegítésére biztosít­ják — pályázati úton dönte­nek a részletekről. Támo­gatják az átképzéseket, a munkahelyteremtést, a fog­lalkoztatásbővítést, a köz­hasznú munkavégzést, a kor- engedményes nyugdíjazta­tást és egy nagyon fontos új formát: a részmunkaidős foglalkoztatás tehetőségét. Áthúzódó költségek is ter­helték a 41 millió forintot: tisztázatlan az orosz tanárok átképzési költségének bizto­sítása, vagy a nevelőszülők bérköltségének fedezete. Ezek biztosítására külön keretet kémek központi alapokból. A munkaügyi miniszter pályázatot hirdetett a me­gyei munkaügyi központ igazgatói állására. Megyénk­ből erre négy pályázat érke­zett, amelyet a megyei mun­kaügyi tanács zárt ülésen véleményezett. A végered­ményről a miniszter dönt, a hivatalt elnyerő május 1-jé- tőil dolgozik. A megyei munkaügyi ta­nács két hónap múlva a pá­lyakezdő fiatalok sorsát, foglalkoztatási lehetőségeit elemzi. Bede Zsóka Csehszlovákiában a tö­megtájékoztatással kapcsola­tos jogszabályok meghozata­la némi fáziskésésben van a gazdasági rendszer átalakí­táséit célzó privatizációs tör­vénycsomaggal szemben. Az országnak mindmáig nincs új. átfogó sajtótörvénye, és nyilvános viták mutatják a jogbizonytalanságot az olyan fontos, de legalábbis közér­deklődésre számot tartó kér­désekben, mint például a magántelévíziók ügye. Prágában nemrégiben megkezdte műsorait a füg­getlen tévéadás (Nezavisle Televizni VysdJani — NTV) nevű csatorna, amely — ke­reskedelmi adóként — a csehszlovák tévé első bel­földi versenytársának szá­mít. A frekvenciák körüli bonyodalmak azonban Cseh­szlovákiában is megkeserí­tik a magánvállalkozások életét, és nem sokkal a su­gárzás megkezdése után ki­derült : az NTV hivatalos en­gedélyezése voltaképpen még nem történt meg, s így a 21., a 29. vagy az 53. csa­tornán bárki álltai fogható műsor hiába színes, mégis „fekete”. Az mindenesetre biztató jel, és a viták közelii lezá­rását ígéri, hogy konkrétan a rádiózásról és a televízió­zásról már megszülettek a legalapvetőbb jogszabályok. Ezek egyrészt az állami adók struktúráját, másrészt a ma­gánadók engedélyezési eljá­rását szabályozzák. A cseh­szlovák televízió egyes csa­tornája „F—1” néven a szö­vetségi (föderációs) műsort sugározza egész Csehszlová­kia területéin, míg a korábbi „kettes csatorna” másodren­dű helyzetét megszüntették, és ebből alakították ki a cseh, illetve a szlovák „nem­zeti” tévéadót. A csehszlovák állam jogi berendezkedés körüli zajos viták sajátos illusztrációja, hogy a televíziós törvény tárgyalásakor a parlament r.em volt hajlandó elfogadni azt a módosító indítványt sem. amely a szövetségi kor­mány kötelességéül írta vol­na elő: teremtse meg a szlo­vák tévé csehországi, illetve a cseh tévé szlovákiai véte­lének műszaki lehetőségeit. Az más kérdés, hogy a 'kor­mány törvényi előírás nélkül is igyekszik e lehetőségeket me gterem térni. Az igazsághoz tartozik vi­szont, hogy minden, jövőre vi-matkozó szabályozás — így a tévé új struktúrájának fel­vázolása is — igencsak vi­szonylagos értékű mindad­dig amíg Csehszlovákiának nincs meg az új alkotmá­nya. A tartósnak ígérkező alaptörvény hiányában sen­ki nem tudja: mit jelent Nyílászárók tavaszi fisára A KECSKEMÉTI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN. 1991. április 16—30-ig 20 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL KÍNÁLUNK: bejárati és belső ajtókat, ablakokat, zsalugá tereket, garázsajtókat. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Cím: KECSKEMÉT, Kurucz krt. 8. (Az aluljáró mellett.) Kereskedelmi K.F.T. ÁRUHÁZA KÖZULETEK, VÁLLALKOZÓK, MAGÁNSZEMÉLYEK, FIGYELEM! Gyula központjában, a fürdőhöz 300 m-re MEGVÉTPI/RE FELAJÁNLJUK — 1580 négyzetméter alapterületen lévő 442 négyzetméteres IRODAÉPÜLETET — Gyulavári központjában lévő 614 négyzetméteres RAKTÁRHELYISÉGET — AVIA tehergépjárművet — IFA-pótkopsit — VIRAX csőfagyasztó berendezést — marógéphez mágnesasztalt — íróasztalokat, székeket, valamint BÉRLETI jelleggel felajánljuk ’— ipari tevékenységre alkalmas 215 négyzetméteres üzemrészt — reprezjentatjvan beépített, 480 négyzetméteres tetőteret, kiépített konyhalehetöséggel. Az irodaépület üdülő, ill. panzió vagy üzletház kialakítására is alkalmas. Épületeink Crosbar-telefonnal ellátottak. Érdeklődni lehet: Ament György, Gyula, Kossuth u. 7—11. Telefon: (66) 62-211, munkanapokon: 8—16 óráig. majd a jövőben a „Csehszlo­vákia” szó, így az is ködös, hogy mit takar majd a „csehszlovák televízió” kifejezés. A tucatnyi ma- gánadó-engedélyezési ké­relem elbírálása ugyanakkor már most egyértelműen a cseh, ültetve a szlovák köz­társaság szerveinek illeté­kességébe tartozik, itt tehát szó sincs „föderális kételyek­ről”. A 'tendencia mindenesetre a tevénél és a rádiónál is az erős differenciálódás, a cseh és a szlovák komponens egy- beforrottságának szétlazítá- sa. Kevésbé, de szintén érez­hető ez a törekvés az állami hírügynökségnél, amelyről külön törvényt akartaik al­kotni, de a kidolgozott szö­veg végül nem kapta meg a szükséges többséget. Az ed­digi CTK (Ceskosl ovenska Tiskova Kancelar) a jövő­ben bizonyára csehül, is CSTK lesz, miként szlovákul már régebben így rövidítik, ami annyit .tesz, hogy Ceska a Slovens ka Tiskova Kance­lar, vagyis „cseh és szlovák”, nem pedig „csehszlovák” sajtóiroda. A szavak egybe-, illetve különírásának politi­kai művészete, persze, még kevés a lényegi változások­hoz. A gyakorlati tervek mindenesetre a csehországi és a szlovákiai hírügynöksé­gi hírszolgáltatás mellett to­vábbra is számolnak az „Ö6sz-szövetségi” hírszolgál­tatás fennmaradásával. A Lapok helyzetét illetően tatán nem is a jogi szabályo­zottság hiányos volta okozza a legkínzóbb fejfájást az il­letékeseiknek. Sokkal közvet­lenebbül érezhető a pénzhi­ány, iltetve a magas költsé­gek negatív hatása. Számos lap a csőd szélén áM, nem utolsósorban a magas nyom­dai, illetve papírköltségek miatt. A legutóbbi adatok szerint rohamosan csökken az egyetlen jól' működő, be­járatott szlovákiai magyar nyelvű napilap, az Új Szó olvasótábora. Igaz, most az Űj Szó a postai terjesztés melilett a „Mediaprtnt-Kapa” vállalat terjesztői hálózatát is 'igénybe kívánja venni, de a nyugati 'terjesztési módsze­rek önmagukban nem tud­ják látványosan növelni ■ kelet-európai színvonalú vá­sárlóerőt. Kárpáti János POLARIZÁLÖDIK AZ AGRÁRSZEKTOR. — ZSELLÉR. — KISGAZDA — NAGYGAZDA — ZSÍROS !PARASZT PORCELÁNBOLT, Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 2. Telefon: (62) 42-014. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8.00—17.00. Szombat: zárva. Olasz padlöburkolák 30 százalékos árengedménnyel! Egyéb ajánlatunk: szaniterek, /fürdőkádak, zuhanyzótálcák 10-féle színben, hazai csempék és padlóburkolók nagy választékban. MOST ÉRKEZETT PISSOIR FEHÉR SZÍNBEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom