Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-16 / 88. szám
BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1991. április 16., kedd Ligeti sori fák... „Szomorú látvány fogadott április 4-én délután Békéscsabán, amikor egyik Körös-parton lakó barátomat meglátogattam. A környéken lakók elképedve álltak a vízparton és szomorú tanúi lehettek az évtizedeken át árnyékot adó, madárdaltól hangos, szeretett öreg fák kivágásának” — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében ifj. Salamon György, a Magyaroroszági Zöld Párt tagja. Telefonáltak is ez ügyben, majd fotósunk a helyszínen járva személyesen győződhetett meg arról, hogy valóban jónéhány fát ítéltek halálra. Vajon miért? — kérdeztük Fehér Lászlónét, a városi önkormányzat műszaki szervezetének főelőadóját. — A Ligeti sor 10—18 számú házak előtti fák közül néhányat vagyon- és életbiztonsági okokból kellett kivágni. Mivel védett fasorról van szó, a megyei természetvédelmi felügyelő adta meg az engedélyt hat hazai nyár és egy ezüstjuhar kivágására. A városgazdálkodási vállalat egy magánszemélyt bízott meg, aki szakszerűen elvégezte a munkát. Mivel a fasor igen sűrű, s a víz miatt csak egyik oldalról közelíthető meg, sajnos, zöldkár keletkezett. Négy fa tört ki; valamennyi pótlásáról gondoskodunk. Megsérült még három gyertyán, de megkapják a megfelelő kezelést, így megtarthatók.. Megnéztük a kidöntött fákat, s meggyőződhettünk arról, hogy kivágásuk indokolt volt: törzsük kétharmad részben elkorhadt, s bármikor kidőlhettek volna, ki tudja milyen balesetet okozva... Soknyelvű környezetünkben Kétsoprony szlovák község — Ez kérem egy nemzetiségi község—mutatja be 1550 lelket számláló településüket dr. Kossuth László polgármester —, az emberek 80 százaléka szlovák ajkú. Mi nem panaszkodunk, jól felszerelt kis világ ez, crosbar telefonnal, gázzal, parabolaantennával, vízvezetékkel. A boltban már érezteti a hatását a sok áremelés. Csökkent a forgalom, az emberek már a tartalékaikat élik fel. így van ez a háztáji állattartással is. Más módon pedig nehezen keresnék a kenyerüket az itteniek, mint a ser-tés-, a szarvasmarha-tenyésztéssel. A mezőgazdaságba születtek, az van a vérükben. Soha annyi ragaszkodást, megbecsülést nem tapasztaltam a világban, mint ezen a maroknyi helyen. Csodaszép a tavasz Kétsop- ronyban, talán virágzóbb is, mint máshol. Az útmenti kertek gyümölcsfái fehérbe, lilába, rózsaszín virágokba öltöztek. Agaikon szikrázik a napfény. Az aggódó gazda naponta lesi a hajnalokat, nem fagynak-e le a gyümölcsöt ígérő rügyek. — Mindenki a földtörvény, a kárpótlási törvény alakulását várja — folytatja a polgármester. — Az emberek jó gazdái a földnek, a sajátjuknak érzik. Visszaigénylő van elég, de a termelőszövetkezetnek is bizonyosan más szerkezetben kell majd tovább élnie. Véleményem az, agrárország a mienk, a mező- gazdaságot kellene magas szinten művelni. Lelkemre kötötték az idősebbek, mondjam a gondjukat: a reggeli autóbusz végigmegy a soron, a délutáni pedig nem; vajon miért? Tudják azok a voláno- sok, milyen nehéz cipelni fájós lábbal a hatalmas piaci kosarakat? Az oldalt készítették: Bede Zsóka, Béla Vali, Gubucz Katalin. Fotó: Fazekas Ferenc. A szlovák szöveget fordította: Czégény Gyuláné. — To je prosim národnostná obec — hovorí nám starosta obce dr. László Kossuth. — Mámé 1550 ohyvateTov. z ktor^ch 80 percent Íudí je slovenskej národnosti. My sa neponosujeme. Tento nás maly svet je vybaven£ telefonom, parabolickou antenou, plynom a vodovodom. V obchode, tam uz citi£ vplyv stáleho stúpanla cien. L'udia málo kupujú, cerpajú zo svojich zásob. Podobná situácia je aj s chovom dobytka. Tu zijúci, ludia by fazko vyzili pokial' by sa nezaoberali chovom osípanych a rofného dobytka. Májú to v krvi, narodili sa v polhohospodárstve. Nikde vo, svete som nezbadala tofko úcty, ako na tomto malom mieste. Jár v Kétsopronyi je prekrásna. Mozno aj krajsia, viacej .rozkvitnutá ako inde. Ovocné stromy okolitych záhrad sa obliekli do bielych, fialovych a ruzovych siat. Na konároch stromov sa odrázajú slnecné lúce. Obávajúci sa gazda kazdé ráno pozerá stromy, ci este im púíiky nezamrzli. — Kazdy caká na prijatie zákona o pőde a zákona o odskodnení — pokracuje starosta. — Ludia sú dobr^mi hospodármi. Cítia, íe pőda je im vlastná. ZiadateTov o navrátenie pődy je'vela, ale aj druSstvá sa .urcite musia obnovif. Podla. mőjho názoru nás stát je agrárny, preto by sme pofnohospodárstvo mali mai" na vyőáej úrovni. Starái ludia ma poziadali, aby^som tlmcrcil ich problem: Preco premáva autobus iba ráno az na druh^ koniec obce a poobede uz nie? Zamestnanci Volán-u urcite na svojej közi neskúsili prejsí túto cestu s plnymi íazkymi kosami. Szépséghibák Mi, békéscsabaiak, „ősla- kók” és betelepültek, büszkék vagyunk városunkra. Örömmel figyeljük, hogyan rajzolódik ki a belváros sajátos arculata, hogyan bontakozik ki egy-egy új lakónegyed. De bármennyire elfogultak vagyunk, azért nem tudjuk nem észrevenni szépséghibáit: a belváros felborított kukáit, a burjánzó gazt a lakótelepen, a csapatosan csellengő kutyákat, a megrongált telefonfülkéket. Szomorúan konstatáljuk, hogy akadnak, akik összefirkálják a frissen festett falakat, gyökerestől cibálják a díszcserjéket, tördelik a kis fákat, végigszemetelik a játszótereket. Néhol hetente cserélik a hirdető- táblák üvegét, az összetört utcai lámpákat. Persze nem mindenki hagyja szó nélkül a vandál pusztítást. Am a rendetlenkedő gyerek, a szemetelő felnőtt, a telefonrongáló kamasz bizony az esetek többségében csöppet sem ijed meg, sőt! „Mit molesztálja a gyerekemet?" —förmedt rá a nyugdíjas bácsira az apuka, amiért rászólt a falra firkáló gyerekére. A néni gyorsan el- somfordált, amikor a buszmegállóban szelíden odaszólt néhány kamasznak, hogy ne a földre szórják a tökmaghéjat, hisz ott a szeméttároló. Szerencsére azok vannak többen, akiknek nem mindegy, milyen környezetben élnek. Amióta beköszöntött a tavasz, sok helyütt látni a lakótelepi házak közt szorgoskodó embereket; bokrokat metszenek, virágot ültetnek, eltakarítják a pázsit között megbújó tavalyi avart. Nem pénzért dolgoznak, s legtöbbször meg sem köszönik munkájukat. De kizöldülnek a fák, a bokrok, kinyílnak a virágok... és mennyivel szebb így a környék! Villáminterjú Bozó Imrével, Újkígyós polgármesterével — Mondja, egy állattenyésztőből hogyan lesz valaki polgármester? — 1989-ben alakult meg Újkígyóson a Kisgazdapárt, aminek tagja lettem. Kerestük, ki az, aki a polgár- mesteri posztra alkalmas lenne. Sokakat megkérdeztünk a településen, nem vállalták. Engem is többen megkerestek, fogadjam el a jelölést. Hát, valahogy így történt. — Hányán indultak? — Nyolc jelölt közül kaptam bizalmat, úgy, hogy az, aki mögöttem másodikként végzett, 52 szavazattal kapott kevesebbet. — Ez szép eredmény... Kinevezése óta mi volt a legkellemesebb, s mi a legkellemetlenebb ügye? — A legjobban annak örülök, hogy a költségvetésből ki tudunk jönni, sőt fejleszteni is sikerül belőle, holott az elején úgy látszott, semmire sem lesz elég a pénzünk. Az elődöm biztosította, hogy tiszta lappal induljunk. A legkellemetlenebb az, hogy fel kellett számolnunk a tanácsi költség- vetési üzemet, hiszen veszteséges volt. EZ azzal járt, hogy 32 ember maradt munka nélkül. Sőt a hivatali létszámunkat is csökkenteni kellett, amikor Szabadkígyóssal különváltunk. — Szólna a csalójáról is? — Harminc éve vagyok házas. Van két fiam, és most, április 1-jén született a harmadik unokám. Ismerjük meg címerünket (Békéscsaba megyei város képviselő-testületének 1929. évi, november hó 18-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.) „Békéscsaba megyei város képviselőtestülete a m. kir. Belügyminiszter Úr 41.769./1928. II. sz. s a város címerének használatára vonatkozó rendeletét tudomásul veszi, és a város szervezési szabályrendeletének 2. és 3. §.-át hatályon kívül helyezve, Békéscsaba megyei város címerét a következőképen állapítja meg...: Hullámos ezüst pólya által kettéválasztott, kerekded pajzs, amelynek felső kék mezejében jobbra fordult, jobb első lábával három búzakalászt tartó, kétfarkú oroszlán ágaskodik, alsó zöld mezejében pedig kerekded tóban, jobbra úszó hal látható. A pajzsra helyezett, szembefordított koronás sisak dísze: három fürtös szöllőtő. A sisaktakarók jobbról vörös arany, balról kék ezüst. A pajzs alját vörös szallaggal összekötött pálmaágak övezik... A város pecsétje: a pecséten »Békés vármegye Békéscsaba megyeváros 1918« körirattal alkalmazott címer látható.” A legtöbb címer adományozásakor nem is történik utalás arra, hogy egy adott ábra vagy motívum miért került a címerbe. Általánosan elfogadott magyaBékéscsaba címere (nyomdában) Ha felkülditek, legközelebb betesszük. rázat, hogy az állatok vagy az egykori totemre utalnak, vagy a hozzájuk fűződő elképzelések, legendák tartalmát hordozzák. (Pl. oroszlán: bátorság, erő; sas: erő, szabadság stb.) Békéscsaba esetében: az oroszlán valószínűleg a megye címeréből került át, a búzakalászok egyértelműen a legfőbb termékre utalnak, a hal pedig az egykori vadvizes-mocsaras környékre. A címert eredetileg pajzson, felsőruhán, zászlón hásználták, később pecséteken, épületeken stb. Az elsődleges használatból eredően fontos megjegyezni, hogy a leírás tükörképet jelöl! (Tehát: balra néző oroszlánt látni, de leírva jobbra néző!). Uj szellemű ismeretterjesztés Csaknem egy éve lett önálló a TIT békéscsabai városi szervezete. A megyei szervezetből kiszakadva hogyan állják meg helyüket, milyen ismeretterjesztési formákra van manapság igény a városban és a városkörnyéken? —erről faggattuk Pelle Ta- másnét, a városi TIT irodavezető titkárát. — Folytatni próbáljuk az ismeretterjesztés hagyományait, de új szellemben. Semmit nem kívánunk erőltetni, viszont elébe szeretnénk menni az igényeknek. Olyan sikeres tanfolyamokat indítottunk, mint például a kettős könyvelés, a munkaügyi vagy a kazánfűtői tanfolyam. Nyelvtanfolyamaink árai elfogadhatóak, szervezünk nyelvvizsga-előkészítőket, vizsgákat, s igen fontos a fordítói munkánk. Népszerűek a csillagászati bemutatók, és sokan érdeklődnek jógatanfolyamunk iránt is. Nagyon fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, ezért indítottuk a megye általános iskolásai számára a levelező matematika- és kémiaversenyt, melyen közel háromszáz gyerek vett részt. Szervezünk nyári táborokat, javítóvizsgára felkészítő tanfolyamot. Sajnos, az István király tér 10. szám alatt igen szűkösen vagyunk, ezért nagyobb rendezvényeinkhez bérelnünk kell a helyiséget. Nem csak Békéscsabán, hanem a megye más településein is szervezünk ismeretterjesztő programokat. Jelenleg 350 tagunk van, s többségüket rendszeresen foglalkoztatjuk. A kastély és környéke A kastélypark és környéke a Szabadkígyósi Tájévdelmi Körzet központi része, kedvelt kirándulóhely. A park 1949 óta szigorúan védett terület. Vagyis védettnek kellene lenni, de jelezték, hogy rendre-sorra fakivágások történnek a kastély területén. Jó lenne, ha valaki felfigyelne rá! Az 1875—79 közt épült kastély tervezője Ybl Miklós volt. Építtetői a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenck- heim Frigyes és neje, gróf Wenckheim Krisztina. Reneszánsz stílusban épült, toronynyal, háromcsúcsos tetővel. A franciakért közepén szép szökőkutas vízmedence áll, mellette a megye egyik legtestesebb platánfájával.
