Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-03 / 77. szám
1991. április 3., szerda o iRÉKÉS MEGYEI HlRÍAPOROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Orosháza polgármestere: Uj gazdák Csorváson „Közelebb hozni egymáshoz az embereket 99 Nálunk már hagyománya van a földosztásnak Dr. Gulyás Mihályt, Orosháza polgármesterét nemigen kell bemutatni a város és környéke lakóinak. A nyugdíjas állatorvos 1949 óta él Orosházán, s munkája révén volt módja megismerni a földműves réteget, az iparosokat, a mezőgazdaságban dolgozókat. Már családjában, édesapja révén, aki a ’30-as években a Kisgazdapárt alapítótagja és vezetője volt, egészen közel került a falusi emberek mindennapi problémáihoz. Kapcsolatteremtő képessége, közvetlen modora hamar megmutatkozott. Az akkor még működő olvasókörökben (Bónum, Szentetornya, Középlak) gyakran tartott szakmai előadásokat, ahová még a téli sáros, latyakos időben is elmentek a kisgazdák. Az őszi helyhatósági választások idején életútjából egyenesen következett, hogy a Kisgazdapárt támogatásával elindult. Majd az elsők között, hét ellenféllel szemben, kimagasló fölénnyel, már az első fordulóban megválasztották önkormányzati képviselőnek. — Miért szállt versenybe a polgármesteri székért? — kérdeztük dr. Gulyás Mihályt. — Ügy éreztem, van még bennem annyi energia, hogy a sorstársaimért többet tegyek az átlagosnál. Először vonakodtam, rttajd rövid gondolkodás után, ismerőseim és a Kisgazdapárt biztatására kötélnek álltam. — Mint nyugdíjas, hogy bírja energiával a megfeszített munkát? — Egész életemben soha nem nyolc órát dolgoztam, hanem tizenhatot, Így a megfeszített napi munka nem jelent számomra különösebb megerőltetést. Azok közé sorolom magam, akik nem az íróasztal mellett ücsörögnek egész nap, ha— Az általános iskola 4. osztályának elvégzése után elsős gimnazistaként folytatja tanulmányait a diák, négy évig mint kis-, négy évig mint nagygimnazista. A nyolc év során két alkalommal — hatodik és nyolcadik osztályban — vizsgapróbát építettünk be. Folyamatossággal megszüntetjük az eddig merevnek tűnő életkori szakaszolást, kiküszöböljük a 14 éves karban jelentkező törést. A szellősebb órarend miatt több idő jut a másfajta közösségi együttlétek- re is." — Mitől szellős ez a fajta órarend? — Kiküszöböli a túlterhelést. A hagyományos tantervű iskolában 35-36 órát ülnek a gyerekek. Itt heti 25 órával dolgoznak majd akisszélgetnek a lakossággal. Korábban társadalmi munkásként a szentetornyai és a külterületen élő cigánylakosság gondjain igyekeztem segíteni. Ebből adódóan közel áll hozzám a kisember mindennapi problémája. A hivatali szobám ajtaja nyitva áll a polgárok előtt, s akin tudunk, segítünk. — Milyennek ítéli az önkormányzati testület munkastílusát? — Szerencsére, a mi testületünkre nem jellemzőek a pártharcok. Itt ‘mindenki képviselő, és csak másodlagosan valamelyik pártnak a tagja. Sok a tennivaló, kéthetente ülésezünk. Legutóbb a szervezeti és működési szabályzatot elemeztük, majd jóváhagytuk. Ha az élet nem borítja fel, akkor elfogadott munkatervünk szerint ülésezünk. Ügy érzem, a képviselők tisztában vannak feladatuk súlyával, és felelősségteljesen állnak a lakosság szolgálatában. — Mennyi adóssága van a városnak? — Rengeteg. Pontosabban 100 millió forint. Súlyos örökség, de ütemezve igyekszünk maradéktalanul visz- szafizetni. Terveink szerint az itt élőket nem sújtjuk adóval, tisztában vagyunk nehéz életkörülményeikkeL Szigorú takarékosságot vezettünk be, nem termelő intézményeket megszüntettünk, ilyen volt a TÜSZSZI. Kommunális adót vetettünk ki a vállalkozóknak, és a köz- igazgatási területünkön működő vállalatoknak. Jó kapcsolatot építettünk ki a munkáltatókkal, melynek gyümölcse az az információs iroda, amelyet az önkormányzat és a gazdasági vezetők a teljesebb tájékozódás érdekében, a közeljövőben létrehoznak. — Hogyan lehetne megfogalmazni a polgármester ars poeticáját? heti 27 órában tanulnak majd a diákok. — A kísérleti osztályba nem kerülhet akármilyen gyerekanyag... — Huszonnyolc gyereket veszünk fel, s csak egy osztályt indítunk. A szülőnek alaposan meg kell fontolnia, vállalja-e ezt a formát. Természetesen válogatunk a jelentkezőkben. — Milyen szempontok alapján? — Mérjük a képességeket Mivel három nyelvet tanulnak majd a gyerekek, nem mindegy, milyen a memorizáló-, szövegszerkesztő-, szövegért ő-képességük a tanulóknak. Alapjában véve a legjobbaknak kellene bekerülniük a 28 közé. — A szülőknek jelent-e Dr. Gulyás Mihály Fotó: Szűcs László — Nagyon érzékeny vagyok az emberek szociális helyzetére, problémáik sohasem hagytak hidegen. A régebbi városi vezetés sajnos, nem tett meg mindent, még olyat sem, ami módjában lett volna. Pótolni kívánjuk a hiányosságot. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szeretne emberközelben, a választópolgárok érdekében dolgozni. Hitvallásom ennyiből áll. — Melyek azok a feladatok, amelyek a közeljövőben várnak megoldásra? — Már eldöntött tény, hogy a postahivatal az Eötvös Téri Általános Iskola mellett felépül. Április végén lesz az alapkőletétel. Sajnos, a Szőlő körúti felüljáróról pénz hiánya miatt egyelőre le kell mondanunk. A harmadik: Pusztaföldvár iqs Csanádapáca között az ar- zénes víz kiváltásához szükséges kutak fúrása a befejezéséhez közeledik. Ha készen lesz, akkor Gádoros és Nagyszénás lakossága Orosházán keresztül, innen juthat megfelelő minőségű ivóvízhez. többletkiadást a nyolcosztályos gimnázium? — Igen. Részben használjuk a hagyományos tankönyveket, de mi magunk is készítünk, sokszorosítunk. Ez már pluszköltség. Alapítványt hoztunk létre, Sco- la Humanitatis néven, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kiadásokat ennek se-; gítségével is mérsékeljük. — Hol lelnek második otthonukra az elsős kisgimna- zisták? — A gimnázium épületének első emeletén alakítunk ki számukra egy osztályt. — A tárgyi feltételek adottak. Vajon van-e vállalkozó pedagógus? — Az első két évre már összeállt a csapat. Az elsősök osztályfőnöke Blaskovicz Júlia lesz, aki már nagyon készül új feladatára. — Kedden megtartották az első szülői értekezletet. Mikor felvételiznek a gyerekek? — Április 20. körül. Előtte azonban újabb eszmecserére várjuk az apukákat és anyukákat. az oldalt Összeállítottá: CSETE ILONA ES PAPP JANOS. — Ha nagyképű akarnék lenni — kezdi beszélgetésünket Dénes István, a „Csorvási Gazdák” Mezőgazdasági Termelő- és Értékesítő Szövetkezete elnöke —, akkor azt mondanám, hogy nálunk már szinte hagyománya van a földosztásnak. Tavaly mártius 16-án az első földosztógyűlésen megegyezett a termelőszövetkezet vezetősége, a földigénylők és a falu vezetése, hogy a Németh-kormány rendelkezései szerint, akiknek a nevükön van a föld, azok tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek. Három alternatívát kínált a törvény. Benthagyja a tulajdonos a földjét a termelőszövetkezetben és 15 kilogramm búza piaci értékének megfelelő pénzt fizetünk aranykoronánként földjáradékként, vagy kiméreti, és saját maga műveli. A harmadik lehetőség, hogy eladja a földet a termelőszövetkezetnek, ezer forint aranykorona értékben. A falugyűlésen több mindenben megegyeztek az érintettek. A termelőszövetkezet a békéscsabaiaknak és a csorvási igénylőknek a 47-es főútvonal mellett, a belterületi gazdáknak a nagyszéná- si határ felől, a tanyatulaj- donosoknak közvetlenül az ingatlan mellett mérték ki a földet. Vita csupán a meSaftólapozgatő Orosházán igen gazdag a sajtópaletta. Hetente jelenik meg az Orosházi Napló, kéthetente lót naovilágot a Szuperinfo plusz Hírmagazin, s havonta lapozgatható a Hónap. A lapok készítői helyet adnak a sportnak, a kultúrának, a rejtvénynek, a játéknak, a közéleti híreknek. Itt és most ízelítőt adunk a kiadványok legfrissebb számaiból. Ma került utcára a plusz Hírmagazin 4. száma, amelyből megtudhatják az olvasók, mit csinálnak azok, akik fáznak; milyen az együttműködés az önkormányzat és a Szabad Értelmiségi Kör között; mitől tart a pályakezdő fiatal. A szerencse forgandó, és egyre drágább című írás _ az orosházi lottózók-totózók játékszenvedélyét taglalja, míg a Népi mankó az új bankó című cikk az ötezres jegy megjelenésére készíti fel az olvasókat. A bűnügyi novella mellett Üj bolsi születik címmel a jegyzetíró „álmodozik”. A finom falatok és a frizuramódi ajánlása után érdemes bepillantani a színfalak mögé, a Vidám Színpad sikerkovácsai közé __ A Napló csütörtökön megjelenő legfrissebb számában érdekes diákírásra bukkanhatnak az olvasók. „Szerintem a férfi tanárok jobbak, mint a nők, ezért én nem is akarok tanár lenni, inkább óvónő.” Ha én tanár lennék című írásból kiderül még, hogy a tanulók okítóik helyében kerülnék a hangulatváltozásokat, a kivételezge- téseket, a túlzott szigort, a feszült légkört. A Hónap legújabb kiadványa már egy hete az utcán van. Aki kézbe veszi a helyi sajtóorgánumot, találkozik mindennapi apróságokkal, a nyolcosztályos gimnázium tájékoztatójával, két romániai tudósító március 15-i beszámolójával, a népi ülnökök eskütételével. A Hónap kérdése a város vízminőségét firtatja. zei leltár fizetése körül alakult ki, ugyanis a volt (és jelenlegi) tulajdonosok azzal érveltek, hogy amikor elvették a birtokaikat, akkor sem fizetett senki a bérnövelésért, tehát ők sem fizetik ki ugyanezt a szövetkezetnek. Végül a téesz engedett, és a 800 ezer forintértékű szerves trágyázás költségét elengedték. A szántást és a műtrágyázást, valamint a kimérési díjat kellett az új gazdáknak kifizetniük. Aki vállalta a költségeket, annak a meghatározott táblában kimérték a földjét, aki nem, annak elismerték tulajdonát, és úgynevezett tömbös művelés formájában a szövetkezet hasznosította a területet. Az így felmerült költségeket a téeszmeg- hitelezte, és a betakarított átlagtermésből levonta, majd a maradó hasznot kifizette a tulajdonosoknak. — Az első megbeszélésen egyhangú szavazattal a területarányos kimérésben állapodtunk meg. Megítélésünk szerint ma már az az aranykorona-érték nem tükrözi a föld minőségét, közgazdasági fekvését. Később egyéni kezdeményezésre felülvizsgáltuk az eddigi kiméréseket, közösen a kisgazdapárttal, az önkormányzat mezőgazdasági bizottságával, melyben szövetkezeti tagok, kisgazdapártiak és egyéni termelők egyaránt — Nem tudok én nyilatkozni — kezdi beszélgetésünket Zsarnai Anita, kardoskúti jegyző. — Néhány hónapja kerültem ide, még nem tudok különösebbet mondani. A jeles eredménnyel befejezett államigazgatási főiskola után Zsarnai Anita Orosházán gyámügyi előadóként dolgozott. Módja volt megismerni a kisemberek mindennapi problémáit, bár gyakorlat hiányában nem ment egyszerűen a dolog. — Miért pályázta meg a jegyzői állást? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de úgy éreztem, több van bennem, s ez bizonyítási lehetőség. Átfogó ismereteket igényel, nem csupán egy államigazgatási terület 6zűk szegletét. Nem volt egyszerű a döntés, a határidő-módosítás szakaszában ismerőseim biztatására adtam be a pályázatot. Ketten jelentkeztünk a kardos- kúti állásra (egy pályázó nem felelt meg a kiírásnak), és a testület mellettem döntött. Nagyon megörültem a bizalomnak. — Mit tartalmazott a pályázata? — Nem ígértem sokat, hiszen nem is tehettem. Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy megismerjem az itt élőket. Igyekszem minél hamarabb megfelelő munka- kapcsolatot kiépíteni a polgármesteri hivatal dolgozóival. Ügy érzem, befogadtak, még senki nem vágta a fejemhez, hogy „Nem értesz hozzá, mert kezdő vagy!”. Megítélésem szerint a héttagú testület összetétele kedvező, olyan tagokat választott a lakosság, akik a korábbi időszakban is érdeklődést mutattak a közügyek iránt. Nincs torzsalkodás, felesleges akadékoskodás. Közösen vitattuk meg a költmegtalálhatók. Ügy határoztunk, aki többet kapott területben, mint amennyi aranykorona-értékben megillette volna, az a különbö- zetet befizeti egy elkülönített számlára, ugyanígy tesz a termelőszövetkezet is. Az elkülönített számlán felhalmozott pénzből kifizetjük azokat az igénylőket, akiket ilyen módon kár ért — mondta a téeszelnök. Tavaly 150 hektárnyi földet mértek ki az új gazdáknak, és a múlt héten megtartott újabb földosztáson már a 360 hektárt is meghaladja a visszaadott terület aránya. A termelőszövetkezet a tőle telhető segítséget megadja az egyéni termelőknek. Gépeikkel, ha arra igényt tartanak, elvállalják az alapvető talajművelést, vegyszerezést, betakarítást. A környező feldolgozóüzemekkel egyetértésben vetőmag, uborka, seprűcirok, kukorica, paradicsom termesztésére kötöttek előszerződéseket. — Óvatosságra inteném az egyéni gazdálkodókat. Segítünk nekik, de ne felejtsék el, hogy a piac bizonytalan, a felvásárlók többnyire a nagyüzemi árukat keresik. Akinek se eszköze, se szakértelme nincs, az legyen körültekintő abban, hogy mibe vágja a fejszéjét — fogalmazta meg zárszóként Dénes István. Zsarnai Anita Fotó: Szűcs László ségvetést, és úgy döntöttünk: Kardoskúton ebben az évben nem vetettünk ki adót, s reméljük, hogy jövőre sem lesz rá szükség. — Mindennap kijár Orosházáról? — Egyelőre igen, de megbeszéltük a vőlegényemmel, ha összeházasodunk, és az önkormányzat támogatja, kiköltözünk Kardoskútra. Szükségesnek tartom ezt a lépést, mert együtt élni az itteniekkel, a kölcsönös bizalom szempontjából rendkívül fontos lehet. — Mit csinál, amikor éppen nem jegyző? — Szüleimmel élek egy háztartásban, ebből adódóan sorsom is hasonló a többi otthon élő lányéval. Sütök, főzök, segítek a házimunkában. Moziba ritkán járok, de szívesen olvasok krimit, verseket. Nagyon szeretnénk a vőlegényemmel együtt utazni, de egyelőre a szűkös anyagi lehetőségek miatt ez csak hazai viszonylatban lehetséges. Bár elárulom, nyáron, ha minden összejön, akkor néhány napira görögországi utazásra indulhatunk. nem járják a területet, beMire számíthat a szülő és a csemete? Kisgimnazisták a nagy „táncsicsosok” között Jelentkezési lapot szorongatok a kezemben, amelyet az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközép- iskola bocsátott azoknak a szülőknek a rendelkezésére, akik 4. osztályos gyermekeiket nyolcosztályos gimnáziumba kívánják íratni. A keddi tájékoztató szülői értekezleten az anyukák, apukák megtudhatták, mire számíthat a család és a csemete. Fülöp Bélát, a gimnázium igazgatóját arra kértük, mutassa be az új, kísérleti jellegű iskolaközösséget. * gimnazisták. Érettségi előtt Úgy érzem, már befogadtak
