Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

/ 1991. április 3., szerda o MEGYEI KÖRKÉP Amerikai szenátorokat fogadott Göncz Árpád Göncz Árpád, a köztársaság elnöke, kedden hivatalában fogadta a David Boren szenátor, az amerikai Szenátus Nem­zetbiztonsági és Hírszerzési Bizottságának demokrata elnöke által vezetett delegációt. A megbeszélésen Magyarországnak a Varsói Szerződés katonai szervezetének felbomlása utáni biztonsági helyzetéről volt szó. A köztársaság elnöke kifej­tette, hogy országunk biztonságát az összeurópai biztonsági rendszer keretében képzeljük el. A térség országai egymás között, valamint a Szovjetunióval kötnének kétoldalú meg­állapodásokat, s ezekben az alapszerződésekben az emberi jogok, a környezetvédelem és a gazdasági kérdések mellett megfelelő hangsúlyt kapnának a biztonságpolitikai kérdések is. Hallgattassák meg a másik fél is! A Békés Megyei Vagyon­átadó Bizottság vezetői meg­bízatásával összefüggésben sajnálattal értesültem a saj­tón keresztül személyemet ért támadásról, melyet nem tartok korrektnek, s mindez válaszra késztet. Visszautasítom mindazt a sajtóban megjelent, szemé­lyemet sértő, rágalmazó ki­jelentést, melyek az utóbbi időben napvilágot láttak. Nézetem szerint ugyanis „fo­ciügyben” csak a bíróság minősítése az, amit tudomá­sul kell venni, annak tartal­mát, jelentését viszont ille­ne megismerni, mielőtt hasz­nálják, mert abban sem sik­kasztás, sem csalás, sem bunda engem érintően nem szerepel, mint az a Fidesz sajtótájékoztatóján elhang­zott. Az ítéleti megállapítás nem köztulajdon-eltulajdoní­tást, személyes haszonszer­zést tartalmaz, hanem ez esetben bizonyos belső sza­bályok rossz gyakorlat alap­ján történő, hibás alkalma­zását. Ebből következően te­hát az elmúlt időszak törté­néseit illetően én bárkinek a szemébe merek nézni. A vagyonátadó bizottság vezetésére nem én jelent­keztem, engem ezzel a fel­adattal az illetékes minisz­térium 1991 márciusában bízott meg (talán nem sze­rénytelenség azt hinnem, hogy eddigi szakmai mun­kám elismeréseként), me­lyet mint megtisztelő meg­bízatást köszönettel vettem. Ez a megbízatás nem politi­kai tartalmú, hiszen a va­gyonátadó bizottság egy meghatározott szakmai fel­adatra lett (lesz) létrehozva (munkáját ugyanis még el sem kezdhette). Fő felada­ta, hogy rendezze az önkor­mányzatok egyes tulajdoni kérdéseit. Ezzel együtt a bi­zottság mégis a pártok min­dennapos kontrollja mellett fog működni, hiszen képvi­selőik tagjai e szervezetnek. Mint minden felelős megbí­zatáshoz, ehhez is bizalom szükséges, bizalom az ön- kormányzatok, a különböző hatalmi szférák és termé­szetesen a megbízó részéről. Ha ez nincs meg, akkor ezt tudomásul kell venni, és nem szabad a megbízatást vállalni. Ez esetben én is ezt fogom tenni még akkor is, ha meggyőződésem, hogy a mindnyájunk által várt pozitív változások kiteljese­dését nem segítjük ezzel. Kovács Mihály — És most te is fogadj el tőlünk egy kis meglepetést... (Szűcs József karikatúrája) „TISZTELEK MINDEN VÉLEMÉNYT — KIVÉVE A MEGVÁSÁROLTAKAT — EZEKET MEGVETEM...” (SZÉCHENYI ISTVÁN) Májustól mindkét csatornán Bemutatkoznak a helyi tévék Rendszeres bemutatkozási le­hetőséget kapnak májustól a Magyar Televízió mindkét csa­tornáján a helyi televíziók. Mint Stossek Mátyás, az immár negy­vennél több városi, községi, la­kótelepi médiumot tömörítő he­lyi televíziók szövetségének az elnöke az MTI tudósítójának el­mondta, a Magyar Televízió el­nökével történt megállapodás értelmében legjobb, leginkább közérdekű. Illetve érdekes mű­soraik bemutatására meghatáro­zott időt kapnak a helyt televí­ziók. A 2-es csatornán például hetenként fél órában „váloga­tás a helyi televíziók műsorá­ból” címmel sugároznak majd műsort. Az Immár 60-nál több helyi televízió programjának, munká­jának figyelemmel kisérésére külön szakembert jelölt ki a televízió, a helyi médiumok pe­dig hetenként delegálnak min­dig más-más főszerkesztőt arra a feladatra, bogy már a sugár­zott adásuk közűi kijelöljék azokat, amelyeket alkalmasnak ítélnek a Magyar Televízióban való bemutatásra A Helyi Tele­víziók Szövetsége egyébként Igyekszik segíteni az immár 60- nái több médium technikai fel­szereltségének az egységesítését, a berendezések minél kedvezőbb áron történő beszerzését. Tessék mondani! Miért Eszti néni a libapásztor? Falugyűlés Körösújfalun Ez a kiállítás még nem az Igazi ...de érdemes megnézni Sok falugyűlésről hallani manapság. Aki rendszeresen eljár e nem éppen indulat­mentes lakossági diskurzu­sokra, hamar kiismeri a ren­dezvények koreográfiáját. Amolyan lelki bemelegítés­ként mindig elhangzik egy beszámoló, mondjuk —mos­tanság ez az aktuális — a település költségvetéséről. Így volt ez pénteken este Körösújfalun is, ahol a tá­jékoztatót Tóth Dezső, a 760 lelket .számláló aprócska te­lepülés polgármestere tar­totta. A hallottak végső ki­csengése — s úgy látszik, ebben is azonosak az egyes települések —, gazdálkodná­nak, vállalkoznának, ha len­ne miből. De nincs... S ha lehet még ennél is na­gyobb baj, hogy az itt élő emberek pénztárcája leg­alább olyan lapoß, ha nem még laposabb, mint az álta­luk választott új önkor­mányzaté. Mert ilyenkor az­tán, ha a résztvevők is szót kapnak e sehol le nem írt, de annál általánosabb ko­reográfia szerint, vége-hosz- sza nincs a panasznak. Áradt a keserűség a körös- újfaluiak hozzászólásaiból is. A legfőbb gond a munkale­hetőségék hiánya. Marad hát megélhetésként az állat- tenyésztés, csakhogy a vi­harfelhők a gazdálkodó em­berek feje fölött is egyre tornyosulnak. A tsz meg olyan, amilyen, érezni sza­vaikból, arra sem számít­hatnak igazán. És még ez sem elég, a magas árak, a felvásárlási nehézségek mel­lett ott vannak a szomszé­dok. Á kellemetlenkedők, a feljelentgetők, az ilyen­olyanok ... Vagy lehet, hogy nem csak a szomszéddal, az állattar­tókkal is van némi baj? Mert Körösújfalun a kör­nyezetvédelem kérdéseiről is parázs vita kerekedett. A falugyűlés egyik „szólistá­ja”, akit mindenki csak Esz­ti néninek nevezett, így fo­galmazott: „Jó. Ne korlátoz­zák az állattartókat rendele­tek, de az mégiscsak tartha­tatlan, hogy én voltam a szomszédok libapásztora a saját földemen, mert a jó­szágok őrzéséről nem gon­doskodott a gazda.” Mások a nagy népi szemetelésről, megint mások a mosó-, mo­sogatóié kiöntéséről és egyéb galádságokról beszéltek. Le­het, hogy mégsem mindig a pénz hiánya okozza a bajt? Nehéz lenne felidézni a 6ok gondot, mely megkese­ríti a körösújfalui lakosság, s az önkormányzat életét. S a bajok többségében nem se­gítenek a falugyűlésre el­jött országgyűlési képviselő — dr. Pelcsinszki Boleszláv — szavai sem. A koreográfia vége egyelőre — sajnos — mindig, s mindenütt ugyan­az : elkeseredett emberek bandukolnak haza a sötét falusi utcákon... És seniki nem tapsolja vissza a pro­dukciót. n. a. „•..egy felállítandó óvo­da javára Simay János és neje. Nagy Mária saját bel- telküket és értékes házukat ennek czéi átalakítására 10000 f-ot. az óvó fizetése alapjául 10000 f-ot és 2/4 te­lek földet, az épület; jó kar­bantartására 5000 f-ot ha­gyományoztak. Ez intézet azonban végrendeletileg nin­csen az egyháztanács fel­ügyelete alá helyezve.” E részletet a békés—báná­ti ev. ref. egyházmegye 1880. évi közgyűlési jegyzőkönyv­ből tették közszemlére mind­azoknak. akik- ezekben a na­pokban ellátogatnak a szeg­halmi múzeum óvodatörté­neti kiállítására. És érde­mes ellátogatni ide. Érde­mes annak, aki a városban nőtt fel, s még inkább, aki­nek e kisdedóvóban bonto­gatták gyermekértelmét er­re a bonyolult világra. Az­tán érdemes betérni annak is, aki nem itt nőtt fel, de érdeklik a város nevezetes­ségei. Nem hagyhatóak ki to­vábbá a felsorolásból mind­azok, akiket érdekel a peda­gógiatörténet, netán szeret­nek nosztalgiázni- Mert há­nyán, de hányán emléke­zünk gyermekkorunk meg­kopott, ám mégis oly kedves építőkockáira — hol volt még akkor a LEGO! —. s a rongybábukra, melyeket ügyes kezek öltögettek (jobb híján), hogy legyen mit a házilag barkácsolt játékágy­ba fektetni... Gyermekkorunk távoli vi­lágával szembesülhetünk e kiállításon; s ha vannak, akik a megfakult felvétele­ken magukra ismernek, mint volt óvók. vagy mit itt fel­cseperedett apróságok, ak­kor méginkább érdemes volt így tisztelegni a múzeum dolgozóinak az épületért, melyben meghúzhatják ma­gukat. míg az igazi múzeum, a kastély felújítása befejező­dik. Sok éve, 1885-ben nyílt meg és több mint egv évszá­zadik üzemelt itt a kisded­óvó. A kiállítás rendezői kí­váncsiak voltak, „vajon hány apró ember fordult meg e falak között?” A lakosságot hívták hát segítségül: hozza­nak régi óvodai csoportké­peket. A gyűjtemény — bár Simay János egyik oldalági leszármazottja. Bencze Béla is az intézmény segítségére sietett — még nem teljes, mindenesetre arra elég az eddig összegyűlt anyag, hogy az -immár bezárt gyermekin­tézménynek méltó emléket állítson. „Megérdemli” — mondják a szeghalmiak. Nagy Ágnes Fotó: Fazekas Ferenl* Környezetbarát növényvédő szer A bankok a régiek? A vfz milliókba kerül Takarékosság Gyomaendrődön Panaszkodnak Gyomaend­rődön: leszerelik a közkifo­lyókat, ismertebb nevükön az utcai kutakat. Az elmúlt héten mind a Deme-esten, mind a képviselő-testületi ülésen előkerült a téma. Ki­derült, nem valami meggon­dolatlan cselekedetről, ha­nem nagyon is indokolt lé­pésről van szó. — Három héttel ezelőtt kihordtuk az érintett terü­letekre a cédulákat, melyen kértük a lakosokat, jelezzék, ha ellenvetésük van —mon­dotta egyik felszólalásában Nagy Pál, a műszaki osztály vezetője. — Ki is ragasztot­tuk a kutak mellé ezt a ké­rést. Minden kifogást meg­hallgattunk, de volt olyan panaszosunk is, akinél benn van a vezetékes víz, amiért persze fizetni kell. Jobban megérte a kútról hozni a jó­szágnak, meg öntözni. Olyan is jött, akinek csak néhány házzal kellene odébb menni egy másik kúthoz. Külterü­leten egyetlenegyet sem szüntettünk meg. Azon a he­lyen, ahol kettőnél több ház­ba nincs bekötve a víz, ott sem. Ha a továbbiak folya­mán érkezik panasz, beje­lentés, akkor azt is megva­lósítjuk, és ha indokolt, ak­kor a már leszerelt nyomó­kar is visszakerülhet... — Talán adhattunk volna nagyobb publicitást is az ügynek — így fogalmazta meg dr. Valach Béla, a vá­rosfejlesztő bizottság elnöke. — Nem arról van szó, hogy megszüntetjük a -közkifolyó­kat a városban, hanem a há­romszáz kút közül kilenc- venegyet leszerelünk. Milli­ókba kerül nekünk is a víz. Ha nem csökkentjük le a számukat, nem jövünk ki az előző évi költségvetésből. k. Nemzetközi kiállítási pá­lyázatot nyert ember- és környezetkímélő növényvédő szerével a kisteleki Tiosol Kft. A Tiosol — adalék­anyaggal ellátott mészkénlé — rendkívüli előnye, hogy a jelenlegi nemzetközi megíté­lés alapján semmiféle élel­mezés-egészségügyi korláto­zás alá nem esik, a környe­zetre, élővilágra nem káros- A Tiosol-hatóanyag a bio­termékek termelésében en­gedélyezett. (Folytatás az 1. oldalról) részesednek belőle, nem pe­dig valamely szakma, vagy szervezet tagjaként. Ilyen a nagycsaládosok 90 százalé­kos utazási kedvezménye, aminek eltörléséről tavaly saját hatáskörében intézke­dett a MÁV. Nagy felhábo­rodást váltott ki az említett döntés, ám semmilyen üzlet- politikai kedvezmény nem kényszeríthető ki hatalmi szóval. Ezért ennek anyagi konzekvenciáit ma a költ­ségvetés viseli. — Üjdonság a lakóhelyük­től távol tanuló diákok 75 százalékos utazási díjked­vezménye is. E kettő együtt 110—120 millió forint árkie­gészítést igényel. A szak- szervezeti tagok, a GANZ- MÁVAG és a Posta-vállala­tok, valamint a sportolók Az utóbbi napokban nem nyíltak újabb jelentősebb akkreditívek szovjet válla­latok magyarországi vásár­lásainak fedezésére — tájé­koztatta a Szovjetunió Kül­gazdasági Bankja budapesti képviseletének helyettes ve­zetője kedden az MTI-t. A szovjet bank munkatár­sa hangsúlyozta, hogy saját információi szerint bank­juknak jelenleg nem áll ren­delkezésére nagyobb deviza­kedvezménymegvonása együttesen 120 millió forint. A két összeg tehát egyenleg­ben van. Hangsúlyozni sze­retném, a támogatásra for­dított összeg nem változott, csak a támogatottak köre — mégpedig a társadalmi igaz­ságosság alapján. Ezzel egy­idejűleg az egyházak, az ala­pítványok és a társadalmi szervezetek alkalmazottai azonos jogokat élveznek a költségvetési intézmények hasonló munkakörben fog­lalkoztatott dolgozóival. A miskolci alapítványi egyetem oktatóit például ugyanúgy megilleti az utazási kedvez­mény, mint a többi felsőok­tatási intézmény tanárait. — Ha kitekintünk a fejlett Európába, kap-e a vasút a miénkhez hasonló támoga­tást? Mert itthon, a mai árak és keresetek mellett, hova­készlet magyarországi akk­reditívek nyitására. Nincs tudomása arról a 150 millió dolláros összegről sem, amelynek érkezését a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumában a múlt hét végére várták. Sa­ját hírforrásaiból sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tudta egy ilyen ígéret­tel kapcsolatos esetleges szovjet kormányszintű dön­tés tényét. tovább megfizethetetlen ki­adást jelent egy vonatjegy. — Nyugat-Európában a miénknél lényegesen na­gyobb állami támogatást él­vez a vasút. Ehhez kétféle címen is hozzájuthat, rész­ben az államtól, másrészt az önkormányzatoktól kapott hozzájárulásként. Sok or­szágban azért dotálják a vas­úti közlekedést, mert ez a legkevésbé környezetszeny- nyező. Ám olyan, egy-egy utazási fajtára vonatkozó kulcsos árkiegészítés, mint a mi szociálpolitikai kedvez­ményünk, tudomásunk sze­rint sehol nincs Nyugat-Eu­rópában. Igaz, ott az utasok könnyedén kifizetik a vasúti jegy árát. A fejlett orszá­gokban a támogatás a vasúti közlekedés színvonalának emelésére szolgál. Gy. K. A támogatás nem csökkent, csak átalakult... Hogyan változnak a vasúti kedvezmények?

Next

/
Oldalképek
Tartalom