Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
1991. március 7., csütörtök o Kádár Péter: Göncz Árpád: D Kupa-terv a kormány utolsó esélye (Folytatás az 1. oldalról) várnáik, ezzel szemben a gazdaság egy helyben topog. — Tudomásunk szerint az SZDSZ egyik javaslatáról, mely szerint minden magyar állampolgár kapjon 20 ezer forintos kárpótlási jegyet, közvélemény-kutatást végeznek. Hol tart ez a munka? — Pontos információim nincsenek, de remélem, nem akad ed a kezdeményezés. Fontosnak tartjuk megkérdezni a lakosságot, még akkor is, ha kevés esélyünk van a javaslat megszavazására. Sokan félreértelmezik az indítványt, mert nem tudják, hogy az egykori károsulták természetesen megkapnák — a 20 ezer forinton felül — a kárpótlást. A 20 ezer forint persze nem nagy összeg, ám egy család ősz- szesen akár Ö0—100 ezer forintot is kaphatna. Mi csak azt szeretnénk, ha a kárpótlással nem érintettek is esélyt kapnának a privatizációra. A tervezett közvéleménykutatás eredményét egyébként felhasználhatnánk egy esetleges időközi választás alkalmával. — Ügy gondolja, hogy a kárpótlási törvény elfogadását megelőzhetik az időközi parlamenti választások? — Nem, inkább úgy látom, a kárpótlási törvény siettetheti az időközi választások megtartását. A törvény ugyanis minden bizony- nyál széles körű elégedetlenséget vált ki a, társadalomiban. A kormány pedig jelenleg 'képtelen szembenézni ezzel a problémával. L. E. A templnm megtisztítása a kútáraktól A Parlament tegnapelőbti ülésén az egyes nyugdíjak fellüllvizsgálatáról, nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről sízóló törvénytervezet általános vitájában felszólalt Deme Zoltán (MDF), a szarvasi választókerület országgyűlési képviselője is. Az általa elmondottak lényegét lapunk számára a következőkben foglalta össize: — Előzetesen azt hittem, hogy olyan törvényt tárgyalunk, amely szinte pillanatok alatt „átmegy” az Országgyűlésen. De nem így történt, hiszen ez esetben is érdekek csaptak össze. Annak ellenére nagy vita kerekedéit, hogy a választási kampány időszakában valamennyi párt arról beszélt: a nyugdíjakat, nyugdíj-kiegészítéseket mielőbb felül kívánja vizsgáltatni. Azok, akik ma az MSZP képviselői, most igyekeztek az érintettek érdekeit megvédeni. Képviselőként valamennyiünknek az a feladata, hogy amennyiben teljesen nem is érhetjük el az igazságot, legalább közelítsük meg. Nyilvánvaló, hogy e törvény megalkotásával a lakosság életszínvonalát aligha növelhetjük, de igazságérze- tü-nk egy részének helyre- biHenteséhez mégiscsak hozzájárulhat. Ugyanis az igazságtalanság éppen úgy elviselhetetlen, mint a gazdasági nyomor. Tőlünk, léllkészektől nem azt várják, hogy igazságot tegyünk, hanem azt, hogy az evangélium szavával élve feledjük el: mi történt egyesekkel az elmúlt rendszerben. De nemcsak ez áll az evangéliumban, hanem az is, hogy Jézus korbáccsal a kezében megtisztítja a templomot a ikufánoktól. S ugyan ki vitatná el a Jézus e cselekedete mögött meghúzódó szeretetet!? Akit e törvény érint majd, semmiképpen ne gondolja, hogy valakik az életére, vagy akár csak a megélhetésére akarnak törni. Csupán az igazságosságot szeretnénk megközelíteni és helyreállítani — mondta Deme Zoltán. K. A. J. Kinevezték a rendőrfőkapitányokat A Belügyminisztérium művelődési házában megtartott ünnepségen Boross Péter belügyminiszter jelenlétében az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, Szabé Győző, szerdán kinevezte 18 megye és a főváros rendőrfőkapitányát. A Ko- márom-Esztergom megyei rendőrfőkapitány kinevezésére később kerül sor, ugyanis erre a beosztásra új pályázatot Írtak ki. Az új főkapitányok között van dr. Gál László ezredes, aki Békés megye rendőrfőkapitánya lett. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta: Szabó Győző kilenc esetben fogadta el a szakmai bizottságok javaslatát a főkapitányi tisztség betöltésére, 10 megyében pedig nem a bizottság által első helyen javasolt főkapitányt nevezte ki. Bat megyében, Békésben, Csong- rádban, Hajdúban, Somogybán, Veszprémben és Zalában ismét bizalmat kapott a régi kapitány. Pedagógusok a törvény- tervezetről A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tervei szerint legkésőbb 1992 szeptemberében lépne hatályba a magyar közoktatást törvény, amelynek egyelőre még csak a szakmai tervezete ismeretes. A minisztérium — éppen azért, hogy a törvény valóban az oktatásban és az oktatásért dolgozókat szolgálja —, javasolta a megyék pedagógusainak, vitassák meg a tervezetet, s mondják el véleményüket róla. Békés megyében az első szakmai vitára tegnap került sor Békéscsabán, ahová a környék településeinek ön- kormányzati és pedagógus képviselői voltak hivatalosak. Kérdéseikre dr. Szüdi János, a Művelődési Minisztérium tanügyigazgatás! osztályának vezetője válaszolt, aki egyébként maga is részt vett a törvénytervezet megalkotásában. Ilyen jellegű szakmai találkozóra egyébként a jövő héten Orosházán és Szeghalmon is sor kerül. A békéscsabai vitáról a napokban bővebben is tájékoztatjuk olvasóinkat. CIPÖBÖRZE! CIPÖVÁSÁR! HOLLAND BÁLÁS RUHA! SZŐRMÉT ERMEKEK VÁSÁRA! Mosószerek nagykereskedelmi áron! Március 8—9-én 8—19 óráig BÉKÉSEN A II. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN (Szántó Albert utca). Március 12-én 10—19 óráig VÉSZTÖN A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. Óriási áruválasztékkal, legolcsóbb áraikkal VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT: DOMINA GMK. „Hazajöttem Békéscsabára” Vendégünk volt a Magyar Köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) jár Békéscsabán. Méltatta monodrámájának itteni bemutatását, amelyet a nyitrai színház vezető művésznője, Adela Gáborová előadásában láthatta a közönség. „A nyitraiak négy éve játsszák a darabot, volt szerencsém ott is megtekinteni, s megvan a bája annak, hogy itt is szlovák nyelven adják elő” — mondta a vendég. • A köztársasági elnök — mint többször is hangsúlyozta — nem készült beszédre, kérdéseket várt a jelenlevőktől, ezért, sajátos, egyéni humorával fűszerezve felszólította a hallgatóságot: „Szóljanak hozzá az elvtársak!” Pap János a szlovák diplomácia egy korábbi látogatására utalt, megkérdezve: milyen esélyek vannak arra, hogy a szlovák kulturális központ Békéscsabán épüljön fel. „Itt 260 éve élnek szlovákok, megőrizték nemzetiségüket, ami nem volt könnyű. A magyar tengerben szigetként éltek e vidéken’’ — fejtette ki Göncz Árpád. A két ország viszonyával kapcsolatban hangsúlyozta, ha mi jogokat követelünk a magyaroknak, kötelességünk, hogy adjunk is az itt élő szlovákoknak. Véleménye szerint, ha a szlovák oktatás központja Békéscsaba lesz, a szlovák kultúra házának is itt kell kitárni kapuit. Személyes élményeivel gazdagította válaszát Göncz Árpád, amikor arra felelt, miért nincs érdekszövetségük a megbélyegzetteknek. „Aki egyszer börtönbe kerül, majdhogynem bérletet váltott oda. Magam is átéltem azt, amikor kijöttem a börtönből, és nem volt hová elhelyezkedni. Az ország gondolkodása kitaszítja azt, aki egyszer megjárta a börtön poklait" — mondta az elnök, hozzátéve: önkéntes, Adela Gáborová a színpadon társadalmi szervezeteknek, helyi apostoloknak kell felkarolniuk a megté védetteket. Jut-e ideje az írásra? — hangzott egy rövid kérdés, amelyre ugyancsak rövid választ adott a vendég: „Nem tudom, jó iró vagyok-e, de azt igen, hogy én vagyok az ország első aláírója.” A Minisztertanács politikáját mértéktartóan és óvatosan ítélte meg Göncz Árpád, hangsúlyozva, hogy nehéz annak a kormánynak a helyzete, amely következetesen népszerűtlen döntéseket hoz. Hozzátette, nincs történelmi távlata, hogy megítélje a kormány politikáját, annyi bizonyos, még mindig jobb köztársasági elnöknek lenni, mint miniszterelnöknek. A visegrádi találkozó két külföldi meghívottjáról elmondta, hogy Vaclav Hável cseh és szlovák elnököt jó barátjaként tartja számon, Lech Walesa, lengyel államfő pedig robosztus erejű, nagy teherbírású politikusként nyerte meg a tetszését. A kárpótlási törvényjavaslatról a köztársasági elnök úgy vélekedett, 6zéles körű, teljes jóvátételt senki nem kap, mondván: „A történelmi jégverés ellen nincs biztosítás”. A cigánykérdést a legsúlyosabb etnikai problémának tartja Göncz Árpád, amely — véleménye szerint — nem is etnikai, hanem magyar kérdés. A találkozót követően a cseh és. szlovák nagykövet társaságában Göncz Árpád megtekintette darabja békéscsabai bemutatóját. Ezután a nemzetiségi klubházban találkozott a helyi szlovákság képviselőivel. K. A. J. — L. E. Amnesztia, Baltikum A városházi találkozó és a szinházi előadás között megtartott sajtóértekezleten a köztársasági elnök a Népújság több kérdésére is válaszolt. — Elnök úr! A Népszabadság címlapján egy önről készült kifejező fotó azt a pillanatot örökítette meg, amikor Szokolay Zoltán képviselő hozzászólt az amnesztia törvénytervezetének vitájához. Mire gondolt akkor? — No hát, erre nem vagyok köteles válaszolni — mondta nevetve. — A gondolataim a sajátoméi. — Feltehetően a törvényről azért megvan a véleménye. — A törvényt én terjesztettem glő, mert le akartam zárni egy befejezetlen és kétértelműen félbemaradt helyzetet. Meglepett, hogy több volt az „igen” szavazat, mint számoltam vele, másrészt több volt a sűrű gyűlölet, mint amennyire számítottam. Nem az zavart a Parlamentben, hogy elmondtak bűnsegédtől, bűnrészestől ... meddig még? — Terroristáig .... — ... terrorista is voltam. Voltam én már sokminden: összeesküvő, bazaáruló is. Különösképpen nem érint közelről, a magam igazában biztos vagyok. Csak meglepett az indulatok mélysége. — Milyennek látja a diplomácia jövőjét a Szovjetunióval, illetve a függetlenségi harcukat vivő balti köztársaságokkal? — Ha jól olvastam az újságokban —.ma vagy tegnap —, Gorbacsov azt mondta, hogy elképzelhetőnek és megvalósíthatónak tartja a Baltikum függetlenségét. Én is annak tartom, mindenekelőtt azért, mert a történelmi folyamatokat visszafordítani nem lehet. Hogy a Szovjetunió sorsa hogyan alakul, nem tudom, mert nem vagyok jós. Egy biztos; a százegy- néhány milliós ország helyén nem lesz lyuk. Közvetlen szomszédaink. Gazdaságaink kiegészítik egymást. Érdekeink — főleg a demokratizálódási folyamat továbbvitelével —, egymás mellett találhatók. Nekünk nem lehet nem tudomást venni környezetünk létéről, a Szovjetunió érdekeiről — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát Göncz Árpád. Találkozó a nemzetiségi klubházban
