Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9., szombat BÚ(L)VÁRKODÓ ■kÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad Szakács Mihály né dr. irodá­jában rengeteg a virág. Az utób­bi időben a cserepesek mellett egyre szaporodnak a szálasak is, ugyanis sorra gratulálnak mun­katársai, tanítványai abból az alkalomból, hogy a főiskolai ta­nács nemrég választotta meg a szarvasi Brunszvik Teréz Óvó­képző Főiskola főigazgatójá­nak... — Nagyon szép dolog szá­momra — kezdte —, hogy ugyanannak az intézménynek lehetek a vezetője, ahová én is jártam, ahol sokáig a tanári kar­ban dolgoztam. ’82 óta igazga­tóhelyettesi munkám mellett megbízott igazgatóként is tevé­kenykedtem. Meghatározta mindennapjaimat, hogy erre a választásra készültem. Össze kellett állítanom a programo­mat, megismertetnem a kollé­gákkal, hallgatókkal, úgyhogy elmondhatom, egy rendkívüli évet tudhatok magam mögött. —Mikor pihen? — Nálunk a hétvége a leg­szebb időszak. A férjemmel együtt, aki ugyanitt tanít, készü­VÍZSZINTES: 1. Egy ma­gyar közmondás kezdete (zárt betűk: A, M, S, N). 14. Fán élő kétéltű. 15. Zaragoza folyója. 16. Alapvető. 17. Fül eredetű, a füllel kapcsolatos. 19. Sorvég! 20. Gyermek egyik „lételeme”. 21. Egybehangzóan. 22. Istállói vélemény! 23. Dalos. 25. Tarto­zást megad. 29. Fejfedőből las­san pénzgyűjtővé válik! 30. Részleges szabadság! 32. Cso­dálkozás. 35. Den ...; Hága. 36. Sikerrel keres. 37. Padlás egyik fele! 38.... fugiradocet; amintaz ábra mutatja (Úti). 40. Sör tete­jén is képződik. 41. Szezon. 42. Ügynökség. 43. A rádium és a kén vegyjele. 45. Klára idegen megfelelője. 46. Arborétumáról is nevezetes település a Bakony egyik völgyében. 49.... stew; ír gulyás (étel). 52. Zola egynemű betűi. 54. Füttyjellel figyelmez­teti. 56. A mezőgazdaságot idé­ző előtag. 59. Páratlan álom! 60. Futva menekül a helyszínről. 61. Regebeli görög dalnok, egy del­fin menti ki a tengerből. 62. Ci­pőiparáról híres dél-morvaor- szági város. 64. Csapatsportág. FÜGGŐLEGES. 1. Zseb­lámpa áramforrása. 3. Olimpiai bajnok labdarúgókapus (Józ­sef). 3.... Montand; francia szí­nész, énekes. 4. Állam az Arab­félszigeten. 5. Fólia közepe! 6. A bizmut vegyjele. 7. Előfize­tés újságra. 8. védett ragadozó madár. 9. Kertész ...; a Makra írója. 10. Részekre oszt. 11. Spa­nyol úr. 12. Párosán szab! 13, Hegycsúcs. 18. Dal. 21. Hivat­kozás, korábbi tény említése. 24. Tanul az esetből. 26. Arra a lünk rá. Van egy fiunk, Buda­pesten az Ipari Minisztérium ál­lamtitkárságán dolgozik és két kis unokánk. Egyik hétvégén ők jönnek hozzánk, a másikon mi utazunk. Azt tervezzük, hogy a nyáron hosszabb időre elhozzuk Balázst és Bencét. Olyan keve­set vagyunk együtt, s így egy kicsit a fiatalokat is segíthetjük. — A család biztosan kedveli ezt a szép vidéket... —Igen, nagyon szeretik, de a menyem is festői helyről való, egri. — Ha hazajönnek, mit szo­kott eléjük tálalni? — Szívesen sütök-főzök. A gyerekek is, az unokáim is na­gyon szeretik a készítményei­met. Móci mama — így hívnak az unokáim — süteményei, sze­rénytelenség nélkül mondha­tom, mindig sikernek örvende­nek. Legjobban a kekszroládot szeretik, amit sütikolbászként emlegetnek. Aztán van egy tú­rós süteményem, illetve egy régi családi recept szerint készült diótorta. Talán ezeket kérik leg­gyakrabban. helyre von. 27. A közmondás második, befejező része (zárt betűk: F, S, Z, V). 28. Felelet. 31. Németországi folyó és vi­dék. 33. Bolgár fizetőeszköz. 34. Fertőtlenített. 38. Tarlóhán­tás. 39. Tanönc, 42.... Tepeleni; albán önkényúr volt. 44. Mitikus — Hogy áll a többi házi mun­kával? — Régebben szerettem ten- ni-venni magam körül, alaposan kitakarítani, mosni, vasalni. Bármilyen furcsán hangzik, kedveltem ezeket az elfoglaltsá­gokat. Most is kedvelném, de, nincs rá időm. Szerencsére a fér­jem gyakran segít. — A család, a gyerekek, az unokák mellett mi jelent még Önnek kikapcsolódást? — Szarvas kis város, szóra­kozásunk egy része is ehhez az intézményhez kapcsolódik. Mindig szívesen veszünk részt a hallgatók házi hangversenyén, irodalmi műsorain... Sokszor töltöm az időm pedagógiai szak- irodalom olvasásával. Ez a tudo­mányág most válságban van. Napra készen kell tudni, ismemi az új, a frissen megjelent elkép­zeléseket, módszereket. Ki- kapcsolódásként bestsellert veszek a kezembe, vagy újságot olvasok. Ezenkívül nagyon sze­retjük a Körös-partot és a kerti munkát is. — Említette, hogy itt tanult Ön is. Biztosan összehasonlítja az akkori és a mostani hallgató­kat... — Természetesen. Hogy csak égy dolgot, a szabadidő kérdését említsem: annak idején mi rendszeresen itt töltöttük a hétvégét. Most a fiataljaink pén­tek délután hazautaznak. A szó­rakozás, a család az otthonuk­hoz köti őket. Ez persze nem baj. Sokuknak a falujukból való a vőlegénye, érhető tehát, ha siet­nek haza. Ezt a főiskolának meg kell értenie, alkalmazkodnia kell hozzá. — Azzal kellett volna kezde­nem, hogy gratulálok a kineve­zéséhez. Egy mondatot mondjon arról, milyen érzéssel fog bele az igazgatói teendőkbe. — Köszönöm. Meg kell mondjam, nincsenek a „világot sarkából kifordítani akaró” el­képzeléseim. Mindenképpen arra törekszem, törekszünk, amire eddig: a mi fő feladatunk a minőségi óvóképzés. Szarvas 200 éves padagógusképző múlt­ja ehhez ad erőt és erre kötelez bennünket. K. K. kehely. 47...,Szewinska; kiváló lengyel atlétanő. 48. ...-hava­sok; a Keleti-Kárpátok része. 50. Indulat, düh. 51. Hivatali szoba. 53. Női név. 55. Nem áll stabilan. 57. ... fivérek; a Bee Gees együttes jeles tagjai. 58. Júda egyik fia a Bibliában. 61. Nála lentebbi helyre. 63. Nyíl vége! 65. Eres! Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1. és a függőleges 27. sor. Beküldési határidő: március 25. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán kül­dünk el. A február 22-i rejtvény megfejtése: A becsületesség a legjobb politika. Legnagyobb tőkénk a tisztesség. Nyertesek: Baranyai Istvánná, Orosháza; Lévai Erika, Békéscsa­ba; Czene Mátyásné, Gábortelep; Varga Gyuláné, Füzesgyarmat; Kohut Pál, Kardos. BARÁTI SOROK Csak egy szóra! Mit tudnak a zöldek? Hajósok, utazók réges-régen tudják, nem elég jóllakniuk ah­hoz, hogy megőrizhessék erejü­ket, egészségüket. Ehhez az embernek szüksége van valami másra, egy picivel többre, mint a teli gyomorra. A tudomány fejlődésével de­rült fény arra, hogy ezt a kis többletet a vitaminok jelentik. Mit tegyen hát az ember a tél végi vitaminhiányos időszak­ban? Elő a régi-új ötletekkel! Ki hinné, hogy a petrezse­lyem, mindannapjaink szerény ételízesítője milyen titkok és csodák őrzője, a vitaminok való­ságos tárháza. Különösen gaz­dag C- és E-vitaminban, de tar­talmaz karotint is. Ebből a szer­vezet A-vitamint készít, amire látásunkhoz, körmünk erőssé­géhez, hajunk fényéhez is szük­ségünk van. Konyhaablakunk téli dísze lehet a kis tálkában, kevés friss vízben tartott kb. 1 centis vastagon levágott petre­zselyemgyökér folyton hajtó, olcsó zöld bóbitája. A zellert mindig babonás hie­delmek övezték: frissíti a szel­lemet, növeli a férfierőt, véd a kopaszságtól —- vallották őseink. Ha nem is eképpen, „varázse­rejében” ma is hihetünk, mivel sok benne a B1 - és a B2-vitamin, alacsony a kalóriaértéke, és re­mek az íze. Önálló ételként vagy kiegészítőként (zelleres krump- listaláta, töltött-rántott zeller), húsok, halak fűszereként a fo­gyókúrás étrendek hasznos tag­ja. C-vitaminban talán leggaz­dagabb téli eledelünk a hiedel­mekkel ellentétben nem a drága citrom, hanem a hordós káposz­ta. Főleg nyersen fogyasztva. No és a hagyma: a vörös-, lila- és póréhagyma, és az ugyancsak ablakunkat díszítő metélőhagy­ma, másik nevén a snidling. Kár lenne megfeledkezni a gyalult, kissé megsózott fekete retek ropogtatásáról, mert gaz­dag vitamintartalma mellett se­gíti az emésztést, és enyhe húgy- hajtó hatása is hasznos lehet. Kell vagy nem kell a kelká­poszta? Mindenképpen kell, de tanuljuk meg sokféleképpen el­készíteni: rakott, töltött, rántott vagy tejfelesen párolt formában. Á méregdrága narancshe­gyek és banánhalmok árnyéká­ban, a különféle akciók révén a szokásosnál is olcsóbban jutha­tunk időnként almához. Vegyük és együk bátran leginkább nyer­sen, de elkészíthetjük salátának, köretnek, sőt sütve, pongyolá­ban, sűrűbb palacsintatésztába mártva kisütve; fahéjas cukorral meghintve). A sózott, szárított, fagyasz­tott kapor íze mellett valóságos orvosság, kitűnő ételízesítő: tökbe, káposztába, túróba. De levesnek, mártásnak is kitűnő. Ha mindezek mellé az ol­csóbb, barnább kenyeret esszük, amelynek magas a B-vitamin és rosttartalma, munkabíróbbak, kevésbé fáradékonyak, nyugod- tabbak és jobb kedvűek leszünk, egyszóval egészségesebbek. Hát ezt tudják a zöldek! Dr. Marties Anna Fogamzásgátlás bírói ítéletre Hivatalosan még nem létezik, de már magasra csapnak az érzelmek az új fogamzásgátló körül az Egye­sült Államokban. S hozzá nem is val­láserkölcsi alapon, hanem jogi szem­pontból. Mint a magyar szaksajtó is beszámolt róla, az amerikai kutatók olyan fogamzásgátlót ajánlanak, amely a bőr alá beültetve (a felsőkar­ba) öt évig biztosítja a fogamzáskép­telenséget. A vitákat azonban nem a Norplant várható esélyei váltották ki, hanem egy bírói döntés. Az egyik kaliforniai bíróság ugyanis gyerme­keinek elhanyagolása, az anyaságra méltatlan magatartása miatt úgy ítélkezett, hogy az egy év börtönön kívül Dalene Johnson asszony eseté­ben „meg kell akadályozni az ötödik, hatodik, netán a hetedik gyereke vi­lágra hozását”. És ezért be kell ültet­ni szervezetébe az új fogamzásgát­lót! Igen ám, de a sajtó fontosnak tar- "totta, hogy az ítéletet fehér bíró hoz­ta egy fekete asszony ügyében. A Phi­ladelphia Inquirer vezércikkben szögezte le, hogy a szert elsősorban a néger nőknél kívánatos alkalmazni. Aztán a fölzúdulás miatt a lap hely­reigazításra kényszerült... A Wa­shington Postban maga a Norplant egyik fölfedezője minősítette elhibá- zottnak a fogamzásgátló erőszakos alkalmazását. Arthur Caplan, bio­etikai szaktekintély szerint: „Nyug­talanító, hogy a szaporodási képes­ség akadályozása a büntetés egyik formája legyen.” Johnson asszony egyébként a tárgyalás során bele­egyezett a sterilizációba. Ügyvédje szerint azért, mert „fogalma sem volt róla, hogy miről is van szó. Hi­szen sem ő, sem én nem hallottunk még erről a csodaszerről.” Amit egyébként februártól már árusítani fognak Amerikában. Sértődés ne essek! Objektív objektív Akik figyelemmel kísérik a Bú(l)várkodó hasábjait, bizo­nyára emlékeznek arra a felvé­telre, mely Békéscsabán a Mun­kácsy utca sarkán készült egy (fél pár) edzőcipőről, melyet— ufó vagy Hamupipőke? — szó­rakozott gazdája az út szélén fe­lejtett. Ügy látszik, akadnak követői is ennek az újfajta hó­bortnak. Ha hiszik, ha nem, na­pok óta várják cserbenhagyóju- kat Békéscsabán ezek az enyhén viseltes lábbelik. (Még jó, hogy ketten vannak... így nem unják el magukat.) Sokat gondolkoztunk azon, hogy került a csizma az aszfal­tra? Lehet, hogy—manapság ez is elképzelhető—időzített bom­bát helyeztek el bennük? Vagy csikkledobónak szánták e majd­hogynem muzeális darabokat? De akkor miért kettőt hagytak itt? Netán kikapós asszonyka tit­kos üzenetével állunk szemben, melynek jelentése: „Nincs it­thon az ember, várlak!” Nos, e feltételezésünk is kétséges, hi­szen nincs az a férfi, aki egyfoly­tában (napokig, hetekig, reggel, délben, este...) hadrafogható, a csizma pedig ezt sugallta állha­tatosságával. Vagy több hölgy üzenete volt ez több úrnak? Ak­kor viszont egy bizonyos új műintézménnyel állunk szem­ben, melyet ezúttal nem piros lámpával, hanem csizmákkal (hogy repedt-e a sarka vagy sem, ez nem látszik a felvételen) tesz­nek közhírré... Lám, kedves ol­vasóink! Mi minden húzódhat egy ilyen jelenség mögött... rep­rezentálhatja még fejlett cipő­iparunkat. Lehet cipészműhely cégére. Nincs kizárva, hogy a lépcsőházat napjában többször is felmossák, s az arra járók mi­előtt belépnek, leteszik sáros lábbelijüket, imigyen megbe­csülve a szorgos kezek munká­ját... Egy biztos (és ez is valami) a képen csízma és nem csizhol­nap látható. De hogy ma is ott látható-e ez a csizma ahol lefo­tóztuk, és hogy holnap is ott lesz-e... Na jó. Ázt hiszem, most kell letenni a tollat. De hova te­gyem? Talán rakjam ki az utcá­ra, hadd találgassák, mit keres Ott? Fotó: Kovács Erzsébet Állati Az óriásteknőc Tojása ínyencfalat és sorsá­nak megpecsételője. A fej visz- szahúzódott a páncéljába, tö­mör, szarus lábait védekezőn tartja puhább testrészei elé: eb­ben a tartásban a galapagosi óriásteknőc támadhatatlan. Mé­retei elriasztanak némely táma­dót, mert a felnőtt teknős a 200 kilót is eléri. Ez a békés óriás mégis a ve­szélyeztetett fajok között szere­pel. A szigeteket, amelyeken él, róla nevezték el: galapago a tek­nősbéka spanyol neve. Ezek a vulkanikus szigetek Ecuador partjaitól ezer kilométerre nyu­gatra vannak. A veszély (már) nem az ember által fenyegeti, hanem az állatok által, amelye­ket az ember magával vitt. A kutya, a macska, a disznó és a patkány kifosztja a teknős fész­keit, mert tojása ínyencfalat, még az ember ízlése szerint is. Az állatok ezenkívül a frissen kikelt teknőcöket is felfalják. A Galapagos-szigeteken ré­gebben több százezer óriástek­nőc élt. Az első utazók arról tu­dósítottak, hogy a teknősök há­tán sétáltak át a völgyeken. Wil­liam Dampier angol felfedező 1697-ben így írt: „A szárazföldi teknősbékák olyan nagy szám­ban vannak itt, hogy -500-600 ember minden egyéb élelem nél­kül hónapokig élhetne belőlük. Szokatlanul nagyok és kövérek, de húsuk olyan ízletes, hogy a fiatal csirke sem jobb.” Ez leit a katasztrófa oka: ke­reskedelmi és hadihajók, bálna­vadászok és kalózok vették az irányt a Galapagos-szigetek felé, hogy ellássák magukat in­gyen hússal. Mégis, Charles Darwinnak a múlt században még sikerült nagyobb csoport teknőcöt látnia. Minden egyes szigeten külön fajta volt. Az ősanyjuk valószí­nűleg kisebb teknős volt, és időt­len idők előtt fatörzsön érkezhe­tett a szigetekre megterméke­nyített tojással a testében. A galapagosi óriásteknőc vegetáriánus. Levélből és kak­tuszból él, a legszívesebben a part közelében. Mivel azonban *az ivóvíz és a források általában a hegyekben találhatók, a nehéz­kes állatoknak messzire kell vándorolniuk. Évezredeken át használt vízkutató útjaik a sú­lyos páncéloktól fényesek, akár a parkett. A tengerészek, míg vitorlásokkal járták a világten­gereket, örültek ezeknek az utaknak, amelyek az ivóvízhez vezették őket. A teknőc látása kitűnő, ezzel szemben majdnem süket és néma. Agya parányi, de az élet­tartama irigylésre méltó. Az óriásteknőc bizonyítottan meg­éri a 150 évet. Vastag páncélja azonban érzékeny. A lassú és látszólag tunya állat azt is meg­érzi, ha egy gyerek ráteszi a ke­zét. Egyelőre még 200 teknőefaj él világszerte. Ezek az állatok még a dinosaurusok előtt bené­pesítették a Földet, és az eltelt 200 millió év alatt lényegében semmi sem változott a felépíté­sükben. Élő fosszíliák. „Életfi­lozófiájuk” lényege a békesség, fegyverük a passzív ellenálás. (Quick)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom