Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9., szombat (alkotmányos) jog a munkához, a pályaválasztáshoz? Olyan programokat is támogatnak, melyek a munkaerőpiacról tartósan kiszorulókat foglalkoztatnák A MUNKAÜGYBEN DOLGOZÓK MOSTANÁBAN IS­MERKEDNEK A MÁRCIUS 1-JÉTÖL ÉRVÉNYBE LÉ­PŐ FOGLALKOZTATÁSI TŐRVÉNY RÉSZLETEIVEL. „EURÓPAI SZINTŰ ÉS SZELLEMISÉGŰ A JOGSZA­BÁLY, BALKÁNIAK A VÉGREHAJTÁS KÖRÜLMÉ­NYEI” — VALLJÁK A SZAKEMBEREK, HISZEN NINCS ELEGENDŐ PÉNZ A SZAMOS JÓ ÖTLET ÉS LEHETŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ. Épül a Suzuki-gyár Esztergomban már befe­lezték a Suzuki autószerelő­üzem alapozási munkáit, és megkezdték az üzemcsarnok vázszerkezetének szerelését. Elkészítették az úgynevezett kihordó alagút alapjait, és hozzáláttak a présgépek mélyalapozásához. A festő­üzem tető alá hozása jelen­ti a legbonyolultabb felada­tot a kivitelezőnek, a 31-es Számú Építőipari Vállallat- nak, mert a tűzvédelmi és környezetvédelmi rendszere­ket is be kell építeni a csar­nokszerkezetbe. Az előkészületek során több mint 300 hazai cég kö­zül választották ki azt a 34 vállalatot, amely a szigorú japán műszaki és minőségi követelményeknek megfele­lő alkatrészeket, részegysé­geket szállítja majd a gép­kocsik összeszereléséhez. Ezek a cégek a háttérszállí­tások több' mint 30 százalé­kát vállalják. A későbbiek­ben ezt a részesedést 70 szá­zalékra kívánják emelni. A japánok adják a licen- ceket, know-how-kat, a szakértelmet, ők irányítják, szervezik majd a termelést. Az új gyár leendő magyar munkatársainak első cso­portja már Japánban tanul, a Suzuki cégnél. Mind a be­ruházók. mind a kivitelezők úgy nyilatkoztak, hogy a tervezett határidőre felépül a gyár, és jövő év októbe­rében beindulhat a magyar Suzuki Swift személygépko­csik összeszerelése. Sertésrejtély Rejtélyes sertésbetegség ütötte föl a fejét az év ele­je óta Európában és Észak- Amerikában: a szakemberek egyelőre nem találják az okát a derék kocák nemrég óta tapasztalható sorozatos koraszüléseinek, illetve a szaporulat túl magas halan­dóságának — közölték kö­zöspiaci illetékesek. A mindeddig ismeretlen betegség, amely Európában elsősorban Németországot (Észak-Rajna-Vesztfáliát) és Hollandia keleti részét sújt­ja, az év elején ütötte, föl a fejét a kontinensen. Már ezt megelőzően elterjedt viszont az Egyesült Államok és Ka­nada bizonyos területein. Az Európai Közösség ille­tékes hatósága ezért úgy döntött, hogy egyelőre nyolc hétre megtiltotta az expor­tot az érintett térségekből. A bizottság kötelezte ugyan­akkor a Közös Piac vala­mennyi tagországát, hogy te­gye meg a megfelelő óvin­tézkedéseket, ha bizonyossá válik, hogy területén is szed áldozatokat a különös jár­vány. Deprenyl — 4 dollárért Forradalmasítja a Parkin- son-kór és más betegségek gyógyítását a Knoll József professzor és társai feltalál­ta gyógyszer — írta a The Wall Street Journal. A lap beszámolt arról, hogy a Dep­renyl az első szer, amellyel az amerikai kísérletek sze­rint is sikerül lassítani a Parkinson-kórt. A Deprenyl egyúttal az első lehet az új szerek sorában, amelyek gá­tolják az agysejtek pusztulá­sát, így lassítják az örege­dést Sikeres magyar és nemzetközi kísérletek után egy amerikai vállalat meg­vásárolta a szert, és a ta­valy. tízmillió dolláros álla­mi támogatással végzett or­szágos próbák igazolták: a Deprenyl sikerrel késlelteti a Parkinson-kórt, amelynek egymillió betege van az Egyesült Államokban. A magyar gyógyszer tömeges elterjedését egy ok akadá­lyozza, az ár: a tartósan szükséges szer napi adagja 4 dollárba .kerül — írta a The Wall Street Journal. „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki szá­mára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás sza­bad megválasztásához.” így kezdődik az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elő­segítéséről és a munkanél­küliek ellátásáról. A jog adott, csak a lehetőségek korlátozottak. Ezért is nő a jelentősége legfelsőbb szin­ten a Munkáerőpiaci Bizott­ságnak, megyei szinten pe­dig a munkaügyi tanácsnak és a munkaügyi központnak. Február 28-án megalakult a megyei munkaügyi tanács, amely a foglalkoztatási alap megyénkbe juttatott költ­ségvetésének felhasználásá­ról, elveiről és arányairól dönt. Ez az összeg a felté­telezések szerint akár 100- 200 millió forint is lehet. Nagy szerepe van a tanács­nak a foglalkoztatási érdek- egyeztetésben, a munkavál­lalók és munkaadók érde­keinek összehangolásában. Jelentős mértékben befolyá­solhatják a megyei munka­erőpiac fejlődését. Szigorú törvény A megyei munkaügyi köz­pont vezetőjével, dr. Molnár Margittal elemeztük az új törvény legfontosabb jel­lemzőit. — Feszesebb, szigorúbb, körültekintőbb ez a törvény a korábbinál — mondja. — A visszaélésekre kevésbé ad­hat lehetőséget, és többet nyújt a munka nélkül ma­radottaknak. A központi költségvetésből elkülönített foglalkoztatási alap biztosít pénzt a képzésekre, a mun­kahelyteremtésre, a rész­munkaidősök foglalkoztatá­sára, a korengedményes nyugdíjra A szolidaritási alap (összetevői júliustól a munkaadók által fizetett bruttó bér másfél százaléka és a dolgozók által fizetett 0,5 százalék) a munkanélkü­li-járadéknak, a pályakez­dők munkanélküli-segélyé­nek és az előnyugdíjnak a fedezete. A törvény ezekkel a pénzügyi eszközökkel akar gazdálkodni. — Fiatal a törvény, szól­hatunk-e már néhány új kezdeményezésről, és hogyan értelmezhetjük fogalmait? — Csak azoknak az embe­reknek az átképzésére jut pénzünk, akik már munka­nélküliek. Hamarosan pá­lyázatot hirdetünk oktatási intézmények, művelődési házak, ötletgazdák számára hasznos, tartalmas, érvényes bizonyítványt adó képzési formák kidolgozására. A 18. évüket be nem töltött fiata­lok körében is végeztünk közvéleménykutatást, hol szeretnének dolgozni? A kö­zépiskolából lemorzsolódott diákokat mindenképpen tá­mogatnunk kell, a többi kép­zési forma segíthető. A munkaügyi tanács elé visz- 6zük majd a pályázatokat, és a támogatás mértékéről ők döntenek. Az országban szét­osztható pénz körülbelül 4 százaléka juthat Békésbe, s ez jó arány. Hogy a pontos összeget mikor ismerjük meg, azt nem tudjuk. Koreniedmíny — Milyen támogatások se­gíthetik a foglalkoztatást? — A törvény S2Ó1 a mun­kanélküliek vállalkozóvá vá­lásáról, ezzel a formával egyelőre nem tudunk élni. A megyében munkahelyterem­tő beruházás elenyészően kevés van, a külföldi tőke sem áramlik mifelénk. Az emberek tőlünk várnak pénzt, hiteleket, de ilyet nem tudunk adni. Arról hallot­tam, hogy a Környezetvédel­mi Minisztérium jogköre lesz majd egy decentralizált, megyékre bontott területfej­lesztési alap elosztása, ez sem a mi témánk. Az új vál­lalkozónak, amíg vállalkozá­sa megerősödik, maximum hat hónapig adhatunk mun­kanélküli-segélyt. Magunkra vállalhatjuk a vállalkozóvá válás képzési költségeinek 50 százalékát. Az újrakezdési kölcsönhöz hasonlóan forma nincs, és persze az sem vált be egyértelműen. Ostromol­nak bennünket az emberek a vállalkozói tanácsadásun­kon, honnan kérhetnének kedvező kamatozású, Vállal­kozást segítő hitelt? Ilyen konstrukciók ma -még nin­csenek, az egzisztenciahitel­ről a gyakorlat állít ki bi­zonyítványt. Üj lehetőség például, hogy stabil cégek felvehetnek munkanélkülieket, akiknek a béréből és közterheiből 50 százalékot mi fizetünk. Er­re nincs még precedens. — Közhasznú munka, rész­munkaidő, korengedményes nyugdíj. Most mit jelente­nek ezek a fogalmak? — Terv még, hogy a me­gyei önkormányzat szociális alapítványa úgy támogatná a közhasznú munkát, hogy munkanélkülieket szociális munkahelyen foglalkoztatna. A költségeket közösen áll­nánk. Olyan programokat is támogatnánk, amelyek a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket foglal­koztatnák. Az is jó lenne, ha bizonyos üzemek rész- munkaidőben dolgoztatnák munkásaikat, átmentve őket egy remélhetően prosperáló időszaknak. A korengedményes nyug­díj 50 százalékát akkor vál­lalhatja át a foglalkoztatási alap, ha a cég veszteséges lett, vagy jogutód nélkül fel­számolják. Ilyen esetek bi­zony vannak a megyében, felmérjük a számukat, és javaslatainkat a munkaügyi tanács elé terjesztjük, ők döntsenek. A létszámleépítés szabályai lényegében nem változtak, ha a vállalat el­küldi dolgozóinak 25 száza­lékát, vagy legalább 50 em­bert, ezt a szándékát a me­gyei munkaügyi központban három hónappal korábban be kell jelenteni. Ha leg­alább 10 embert érint a le­építés, ezeknek is 30 nappal előbb tudniuk kell a dolog­ról. — A munkaügyi központ szolgáltatásai ingyenesek. A sokasodó munkával az itt dolgozók terhei is növeked­nek. — Egy-egy ügyintézőnk 500 ügyfél gondjával-bajával foglalkozik. Szemléltetésül annyit, hogy mostanában hétezer munkanélkülinek folyósítunk segélyt, vagy já­radékot, és ez a munkánk­nak csak egy része. Humán szolgáltatás a miénk. Visz- szatérve a törvényre, a leg­több szigorítást a munka- nélküliség területén fogal­mazták meg. Korábban, ha valaki rokkantsági, vagy öregségi nyugdíjra jogosult volt, de számára kedvezőbb­nek látszott a munkanélküli­segély, azt választhatta. Most már nem teheti. Aki szövet­kezeti tag maradt, de nincs munkája, nem minősül mun­kanélkülinek. Nem igazsá­gos, hogy kapja a háztájit, a különféle kedvezményeket, és közben a munkanélküli­járadékot is felveszi. Csak akkor lesz jogosult a mun­kanélküli-járadékra, ha tag­sági viszonyát megszünteti. Ha valaki maga kezdemé­nyezi munkaviszonyának megszűnését, vagy az ő hi­bájából küldik el, 90 napig nem részesül az ellátásban. Akkor sem, ha már a jára­dékból él, de nem teljesíti kötelezettségeit a munkaügyi központtal szemben. Ezen túl egyébként a szolidaritási alapba befizetett járadék nyomán a munkanélküliek juttatását munkanélküli-já­radéknak nevezzük. A mun­kanélkülieknek előnyug­díj, pályakezdők munkanél­küli-segélye, valamint költ­ségtérítés jár. — A munkanélküli-jára­dék mértéke, összege, folyó­sításának időtartama ho­gyan alakul? — Csak a leglényegesebb ismereteket emelem ki, egyébként mindenkit sze­mély szerint tájékoztatunk, ha felkeresnek bennünket. A legfontosabb: amikor valaki munkanélküli lesz, azonnal jöjjön el hozzánk, ugyanis másnaptól kapja a járadé­kot. összege a folyósítás el­ső szakaszában a járadék­alap 70 százaléka, a második szakaszban az 50 százaléka (járadékalap az aktív dolgo­zó bruttó munkabére, amely szerint ő és munkaadója fi­zeti a szolidaritási alapba a járadékot). A folyósítás idő­tartama a munkanélkülivé válást megelőző négyéves folyamatos munkaviszony esetén — 360 napig 70 szá­zalék, a következő 360 napig pedig 50 százalék. Az évek múlásával az lesz az alap- feltétel, hogy mennyi ideig fizette aktív dolgozóként a munkanélküli-járadékot. Előnyugdíj — Hallottunk az előnyug­díj intézményéről. Mit fed ez a fogalom? — Előnyugdíjat igényelhet az a munkanélküli, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár­hoz legfeljebb három éve hiányzik, és' legalább hat hónapja munkanélküli-jára­dékban részesül. Elegendő szolgálati ideje van, és meg­felelő munkahelyre nincs ki­látása. Aki a korengedmé­nyes, vagy az előnyugdíj mellett dolgozik, és a mi­nimálbérnél többet keres, at­tól bizony meg kell vonnunk a juttatást. Költségtérítésen a munka- helykereséssel kapcsolatos utazások összegének téríté­sét értjük. Munkanélküli-se­gélyre azok a pályakezdők számíthatnak, akik két év­nél "nem régebben végeztek felső-, vagy középfokú okta­tási intézmények nappali ta­gozatán. A minimálbér 75 százalékát kapják, maximum hat hónapig. Az elintézés fo­lyamata: a fiatal március­ban bejön hozzánk, munkát keres, nem tudunk adni. Ilyen esetben három hóna­pig nyilvántartásban van nálunk, és ezután kapja a segélyt. Aki viszont — akár csak egy hétre is — mun­kába állt és végül anélkül maradt, nem jogosult a se­gélyre. — Ismerősöm 50 körüli asszony. Becsülettel dolgo­zott 30 évig, tavaly lett mun­kanélküli. Kapta a segélyt, most már egy évig járadé­kos. 51 éves kora után mi­lyen juttatásra jogosult, ha továbbra sem kap munkát? — Az az asszony ellátat­lan marad. Az előnyugdíjat a nők jelenleg csak 52. évük, a férfiak 57. évük betöltése után vehetik igénybe, azaz az ön által említett asszony még nem. Amikor eléri azt a kort, akkor viszont azért nem lehet előnyugdíjas, mert a másik feltételnek nem fe­lel meg, azaz előnyugdíjaz- tatása előtt közvetlenül nem kapott hat hónapig munka­nélküli-járadékot. Az a baj, hogy a különböző törvények nem illeszkednek, nem egé­szítik egymást ki. Korábban szó volt az öregségi nyugdíj egy új formájáról, a rész­nyugdíjról, az lenne a meg­oldás. Tehát, ha a ledolgo­zott munkaideje (legalább 20 év) adott, de valaki még nem érte el a nyugdíjkor­határt és munkanélküli, a teljes nyugdíjának valamely részét megkaphatná. Külföldiek — A külföldiek munka- vállalási engedélyét és a ha­zaiak külföldi foglalkoztatá­sát is önök intézik. — Ha a külföldinek nincs állandó tartózkodási enge­délye, mi adhatunk munka- vállalói engedélyt. Nem aka­runk semmiféle megkülön­böztetést, de amíg a mun­kanélküliek száma itthon ilyen jelentős, nagyon meg­gondoljuk, kinek adunk en­gedélyt. Az engedély nélküli foglalkoztatás szigorú szank­ciókat von maga után. A mi ellenőrzési rendszerünket is feszesebben kell ezután mű­ködtetni. Magyar állampolgárok külföldi foglalkoztatása is feladatkörünkbe tartozik. Je­lenleg Németországgal van ilyen kapcsolatunk. A gép­gyártásban, az építőiparban és a vendéglátásban dolgo­zókat közvetítjük ki, a né­met nyelvtudás feltétel. — Gondolom, hogy a tör­vény alkalmazása számos egyéni problémát is felvet. Az emberek hogyan kaphat­nak választ kérdéseikre? — A munkaügyi szakem­berektől, a megyében hét kirendeltségünk szinte éjjel- nappal dolgozik. Szívesen adunk felvilágosítást a me­gyei központban is, amely Békéscsabán, a Luther utca 5. szám alatt található. Bede Zsóka A megváltozót! munkaképességűek egy részét Gyulán fog­lalkoztatják. Az ilyen üzem ritkább, mint a fehér holló Fotó: Kovács Erzsébet 500 ügyfél

Next

/
Oldalképek
Tartalom