Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6., szerda NÉPÚJSÁG Medovars/.ki tanár úr és kezdőkből álló csapata: Gombár (iábor. Borsi Valéria, Kelemen Tünde, Múlt Gabriella, Malatyinszki Gyöngyi, Ungi Krisztina, Mátó Zsolt és Szűcs Zoltán... Egy kis történelem I. e. kb. 4000.: A norvégjai Rodoy szigetén valaki egy síző képét festi barlangja falára. Ugyanez idő tájt ugyanezt teszi egy másik ős-úriem- ber egy másik barlangban a Kehér- tenger part ján, a mai Szov jetunió területén. Skandinávia föld jén ugyanekkor valaki más pedig szertehagy ja ős-sílécének törédékeit. I. sz. 790.: Paulus Diakónus, foglalkozására nézve író, egy művében a finneket a síelésben való gyorsaságukért és ügyességükért skrid-fin- neknek (sikló finneknek) nevezi. 950.: A norvég harci ének. az F.gils Saga a sítalpon kivívott háborús győzelmek dicséretét zengedezi. 1199.: Saxo, dán történetíró érthetően nem túl lelkesen konstatál ja, hogy a finnek sílécen győzik le és verik vissza Regner dán király sere- geit. 1555.: Olaus Magnus krónikája, a História de gentibus septemtriona- libus az északi népek síversenyekkel egybekötött mulatozásairól és vadászatairól beszél. Említést tesz olyan állati bőrökről, melyeket a skrid-finnek a fatalpaik alá kötnek, amikor hegyre mennek, nehogy visz- szacsúss/anak. 1874.: A Pityer-féle északi-sarki expedíció nyomán elter jed a sí ismerete és népszerűsége Ausztriában. 1877.: Norvégiában megalakulnak az első síklubok. A legelső közülük a Kristiani Ski-Club. 1877.: Az osztrák Harrach gróf vadászaikat mazottait Csehországban norvég sílécekkel szereli fel. 1886.: A német dr. Tholus síléceket hozat Kristianából (Oslo), hogy megkönnyítse betegeinek meglátogatását az óriási hóban. 1888.: Fridjohf Nansen, a hírneves sarkutaző sílécen szeli át (Grönland jég- és hősivatagjait, parttól- partig. 1890.: Paa Ski over Grönland, ez Nansen könyvének címe. Megjelenése nyomán hatalmas.síélet kerekedik egész Európában. 1890.: Magyarországra becsúsznak az első lécek. 1890.: A Lilienfeldben élő Mathias Zdarsky megalkotja a merev „alpesi" kötést, s ezzel együtt kialakít egy teljesen új mozgástechnikát. Megkezdődik a „stílusok harca", amely majd csak az első v ilágháború után jut el az északi és az alpesi számok békés egymás mellett éléséig. 1892.: Todtnauban létrehozzák az első német síegyletet. 1900.: B. Nilsen norvég mester Feldbergben bemutatja a síugrást és ezzel új korszakot kezd a sísport Németországban és Svájcban. 1915.: Amundsen sílécen éri el a Déli-sarkot. 1915.: Július 15-én megalakul a magyar szövetség. 1914.: A svéd Carl Heilberg felveti a gondolatot, hogy a téli versenyeket is vegyék fel az olimpiák programjába. 1924.: A franciaországi Chamonix az első téli olimpia színhelye. Itt alakul meg 14 ország (köztük VlaA/. eleit Makra Erzsi és Borsi Vali gyarország) részvételével a Nemzetközi Sí Szövetség, a FIS. A szövetség mai taglétszáma 54. 1991.: A békéscsabai tanítókép'ző főiskola - noha még csak öt esztendős múltra tekint vissza - saját felszereléssel három tábort is szervez hallgatói számára. * * * Vámos tanár úr a lejtőn: ..Most megcsináltuk a jobb kanyart, bal térd forgatással, most pedig fogjuk csinálni ellenkezőleg, jobb térddel forgatunk és bal kanyar lesz belőle. A lejtés irányában induljunk meg, hogy legyen egy kis lendületünk. Másként nem fogjuk tudni megcsinálni. Hóekefékkel megindulunk lejtésirányban, körülbelül öt métert siklik mindenki, cs utána kezdje el forgatni a jobb térdet befelé. S még egy, ami az előzőnél elcg sokaknál hiba volt: a súlypont pont ellenkezőleg került a másik lábra, aminek elméletileg tehermentesítettnek kell lenni, az a hegyléc, vagyis most a bal léc lesz. Zsuzsi fog Utánam jönni, de most először bemutatom.” — Ez nehéz feladatnak számít a második nap közepén? — Igen. Nekem igen... Bízom benne, nagyon szeretném, de kicsit félünk is szerintem tőle. Túl sokat estünk — vélekedik Juhász Szilvia.de hangjában azért ott bujkál, hogy rajta semmi sem múlik. Beszélgetések a lanovkán Alföldi ember kiváltképp jól érzi itt magát a lanovkán, amikor elindul a nagy csendben, olyan cirka 1200 méter magasra. Ku- csera Emil síokató. de földrajz szakos tanár is, sokkal többet tud erről a Kassa környéki hegységről. — A Szlovák érces hegység az egész kárpáti vonulat egyik legöregebb tagja. Annak egyik része a szepes-gömöri érchegység, ahol most vagyunk tulajdonképpen. egész pontosan a Kojsovska Hola szlovák nyelven. Ok Kopasz hegynek nevezik, azt hiszem mi is elfogadhatjuk ezt. 1246 méter magasra lehet feljutni felvonó segítségével és onnan a leghosszabb pálya közel három kilométer hosszú. Ez számunkra azért érdekes, mert szerencsére kevesen ismerik otthon, az Alacsony-Tátrába, Magas-Tátrába járnak legtöbben síelni, és bár valóban hosz- szabbak a pályák, nagyobbak a magasságok, de a sorok is jóval hosszabbak. És nekünk a napi, konkrétan síelésre fordítható idő, ami döntően lényeges. Tavaly amikor befejeztük a sítáborokat, az árak megugrottak. Akkor pesszimisták voltunk. Meglepetés ért bennünket, hogy az idén az. eddigiek helyett három tábort szerveztünk, és valamennyi telt házzal indult, 40 fő Napfiirdő, szomjúságoltó, pihenő Egy megtért lélek vallomása Hovatovább - idetovábh! - ös/.úlő halántékkal kóstoltam bele egy szenvedélybe, s lettem napokon belül a több milliós, tízmilliós rajongó tábor egyik kezdő közkatonája. A véletlen hozta — köztudottan a véletlenek ilyenek —, hogy az. események összejátszása, furfangos trükkök és lel- kieröm gyengülése révén rászántam magam egy sítúrára. A gy ulai 615. számú iskola egyik turnusával Rózsahegyen — szlovák nevén Ruzombe- rok — csatoltam először sílécet a lábamra. Aki még nem élte át a méteres hóval borított, égbe nyúló hegyek varázsát, az alföldi ember számára elérhetetlenül tiszta levegő illatát, a mínusz 10 fokban szikrázó napsütés simogatását és az egész napos mozgás gyönyörét, annak szinte lehetetlen elmesélni az egy hetet. A gyulai középiskolások a megyei diáksporttanács szervezése révén síelhettek egy hétig. A Körösöktől sok minden van túlságosan messze, elérhetetlen távolságban. Tőlünk nagyobb áldozatot követel meg, ha valami hasznos, eddig nem ismert tevékenységbe, sportba akarunk belekóstolni. Nékem meggyőződésemmé vált, hogy minden ötödikesnél nagyobb diák hasznára válna, ha évente egy hetet sítáborban tölthetne. A nálunk fejlettebb mozgás- és egészségkultúrával rendelkező országokban nem véletlenül vezették be az. egv-két hetes síszünetet, amikor szervezetten viszik az iskolák diákjaikat a hegyekbe! Tudom, városainkban, falcainkban kevés a pénz, talán utópiának tűnhet egy ilyen felvetés. De! Még ma is annyi felesleges dologra költünk pénzt... Miért ne próbálnánk meghonosítani egy máshol bevált gyakorlatot, amelynek kézzelfogható előnyeiről beszélnünk sem kell? Azaz hogy kell, hátha jövőre már arról írhatunk, hogy egy-kétezer Békés megyei diák kötött, vélhetőleg örök barátságot a legnépszerűbb téli sporttal. (lovász I és plusz még túljelentkezők is voltak. —- Mi az oka, hogy a magyarok ezt még nem fedezték fel? — Ez számomra is rejtély és megmagyarázhatatlan. Különösen tavaly óta. amikor színes prospektusokat is készítettek és küldözgettek Magyarországra. Turistaházak, szállodák várják a környéken az idelátogatókat, de a síelők, mint a horgászok, vadászok féltékenyek, hát mi is egy kicsit izgulunk, hogy valóban ne legyen olyan nagyon népszerű hely, hiszen a mi lehetőségeinket vagy az ideszokot- taknak, a vidék szerelmeseinek lehetőségeit csökkentené ez. —- Azt mondják általában 3-4 nap után másként vélekedik az ember a mások meg a saját sítudásáról is. így van ? — Igen, igen, így van. — Hétfőn még egészen zord volt az ábrázatotok, amikor az első hóekézésekkel próbálkoztatok. — Sokkal könnyebben meg lehet tanulni, mint ahogy gondoltam volna — így Solti Andrea. — Rá kell érezni a dolgokra azt hiszem — mondja Borbély Tünde. Aztán arról beszélgetünk, mennyibe került a „kopasz-hegyi kaland". — 1600 forintot kellett befizetni forintban és 950 korona a szállás, és azon kívül még a költőpénz.^ — Úgy gondolom, hogy ez nem sok. — Végül is ha önállóan jövünk, akkor sokkal többe került volna — mondják egy-egy tea szürcsölése közben. — És benne van ebben persze egy ügyes szervezés is, amiről majd hallunk Vámos Lászlótól, aki az egyik régi szervezője ezeknek a táboroknak.-— Mintegy nyolc éve, amikor még Békésen egy középiskolában tanítottam, akkor vettük fel a kapcsolatot a felvidéki. Szepsiben lévő középiskolával, ahol Nagy János testnevelő személyében egy kimondottan jó barátra találtam. Az ő segítségével, mondhatnám a kettőnk munkája alapján végül több alkalommal és viszonylag olcsó, jó szálláslehetőségeket tudtunk fölfedezni. Napról napra------------------i------------r—I—_j — Dr. Szabó Zoltán főigazgató-helyettes állandó résztvevője a táboroknak. A felvonói csendben így vall a táborok kínálta szépségekről: — Én ezekben a táborokban azt szeretem leginkább, hogy az ember saját magával versenyez. Hogy az oktatók elmondják, mit lehel, mit kell tenni, látható kezdők számára a haladóknak a lesiklása és előbb-utóbb az az érzés fogja el őket. hogy „én ezt nem tudom megcsinálni”. És akkor napról napra úrrá lesz saját magán az ember. Ez adja a savát-borsát. Saját magát legyőzni! — Szeretnénk tanárok számára is tábort szervezni. S az lenne egy igazán hasznos, mert így azt gondolják a kívülállók, hogy akik eljönnek síelni és okatni, az számukra kizárólag csak szórakozás. Ez nagyon komoly munka. És együtt örülni azokkal a hallgatókkal, akik első nap még bukdácsolnak, és a második, harmadik nap már a felvonón is fel tudnak jönni, az egy fantasztikus, nagyon jó érzés. Kellemes levegő van. napsütés, barátság az emberek között. jó beszélgetések. Én nagyon hasznosnak tartom ezeket a táborokat. Fábián István A szerző felvételei Irány a Kopasz-hegy csúcsa! feltünk...